Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-23 / 19. szám
A hét három kérdése Ml * jelentősége Gro■ * miko bonni és berlini tárgyalásainak? A csónak jelkép lett, amelyet a héten nem kevésszer emlegettek. A szovjet külügyminiszter arról beszélt Bonnban, hogy Kelet és Nyugat — a különbségiek és ellentétek dacára — egy csónakban foglal helyet, amikor a béke fenn tartásának szükségességéről, a nukleáris háború elkerüléséről van szó. Tegyük rögtön hozzá: ez a csónak ma zordabb vizeken halad, s ha nem teszünk ellene, az év végére még viharosabb övezetbe kerülhet. A találó hasonlatot aligha kellett értelmezni vagy magyarázni, mindenki azonnal megérthette, hogy a „rakéták évéről”, az euró rakéták telepítése körüli küzdelemről van szó. Mindez az NSZK-ra különösképpen vonatkozik, hiszen területén nemcsak 96 robotrepülögé- pet, hanem 108 Pershing—2 tipusu raketat helyeznének eL IZ ESEMÉNYEI ClMSZIVIKBIR Hétfő: Gramfko szovjet leülőgy- miniszter bonni tárgya* Msai. — Megbeszélések Is7.lairvad.ban egy Indiád— pakisztáni szerződésről. Kedd: A Japán kormányfő Washingtoni tótogatasa. — A KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkvában. —- Általános sztrájk Olaszországban. Szerda: Gromiko az NDK fővárosában tárgyal. — Dél- Afrilca ismét közvetlenül kézbe veszi Namíbia igazgatását. — Olasz- nyugatnémet külügyminiszteri tadaikozó. — Előkészületek a palesztin páriám ént ülésére. Csütörtök: A magyar párt- és állami vezető szervek átilas- foglaJása a prágai tanácskozásról. — Varsóban együttes ülést tart a LEMP központi bizottsága és az egyesült parasztiam országos bizottsága. Péntek: A francia—nyugatnémet szerződés 20. évfordulója alfltadmáből rendezett ünnepségek során Mitterrand Bonnban. Kohl Párizsiban beszél. — A PA-LME-bizottsóg ülése Nigériában. — Az SPD választási kongresszusa. Szombat: OPEC konferencia a termelési kvótákról és olajárakról. — Reagan fogadja a fegyvenkorlóto- zási tárgyalásokon részt vevő amerikai küldött- ségvezetőket. — Kísérlet a Pershing—2 rakétával. Érthető, ha a szovjet— nyugatnemet megbeszéléseken elsősorban a fegyver- zetkoriátozasi problémák kaptak hangsúlyt. Gromiko megnyilatkozásai ismét kifejeznék a messzemenő tárgyalási készségét és rugalmasságot, de egyértelműen leszögezte, hogy a Szovjetunió nem járul hozzá az egyensúly megbontásához. A bonni eszmecsere hasznos volt, hiszen közivetien lehetőseget adott az álláspontok jobb megismeresehez, ugyanakkor a merev nyugatnémet magatartás még nem módosult. A tárgyalások kényes időszakban zajlottak Bonnban, miután 40 nap múlva tartják meg az NSZK-ban a rendkívüli választásokat. A döntés a nyugatnémet szavazópolgárokra tartozik, de a gazdasági és más belső ügyek mellett a választási kampányban helyet kért a nemzetközi politika is. Vogel, szoci áldemokrata kancellárjelölt ebben az ügyben utazott Washingtonba és Moszkvába, s természetesen ilyen szempontból is figyelmet kaptak a Gro- miko-laiogatas esemenyei. (Luns, NATO-f ótitkár a héten odáig ment el, hogy az NSZK-t az Atlanti Szövetség felbomlasztá- sával vádolta, ha nem telepítene rakétákat ...) Szó volt a válaszúihoz érkezett Európa rakétafegyverkezési kérdéseiről több más találkozón is, a francia nyugatnemet szerződés évfordulóján tartott Mitterrand és Kohl beszédben, az olasz—nyugatnémet külügyminiszteri eszmecserén, s a Fehér Házban, ahol Reagan személyes utasításokat adott a két genfi amerikai küldöttségvezetőnek. A hírek szerint sok új nincs az elnöki állásfoglalásban, kitart a nulla megoldás mellett, ugyanakkor a „szovjet szándékok kipuha tolásával” próbálja némi tárgyalási készségnek legalább látszatát kelteni. Diplomáciai mozgás, érezhető haladás nélkül — mondhatnánk, de a helyzet ennél összetettebb. A merev nyugati állásfoglalásoknak is tudomásul kell venniük, hogy a nemzetközi politikában ott munkálnak azok a konstruktív javaslatok, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének prágai ülése terjesztett elő. Ez a program reális béke-alternatívát állít Europa és a Pénteken Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Párizsba látogatott a francia— nyugatnémet barátsági szerződés megkötésének 20. évfordulója alkalmából. Képünkön: Francois Mitterrand és Helmut Kohl. világ elé, s mind szélesebb támogatásban részesül. A világpolitika nem Ismer csodákat, az alapvető kompromisszumos megállapodások rendszerint hosszú vajúdás után születnek. Ilyen folyamatnak vagyunk most is tanúi, nagyon nehéz tárgyalások állnak előttünk, de más ut nehezen képzelhető eL. Miért vette át Dél-Afrika Namibia közvetlen igazgatását? SOMOGYI NÉPLAP ít Dél-Afrika ismét átvette Namíbia közvetlen irányítását és igazgatását. Gyakorlatilag nem sok változott, hiszen az egykori német, majd brit fennhatóság alatt állt Déinyugat-Afrika jóideje a dél-afrikai fajüldözők gyarmati sorban levő területe. Az ENSZ 17 éve megszüntette Pretoria gyámságát, vagyis Namíbiának meg ..ellett volna adnia a függetlenséget, de a dei-afriRonnbajn tárgyalt a szovjet külügyminiszter. Képünkön: Gromiko (középen), tartstens államfő és Genscher külügyminiszter (jobbra) társaságában. (Telefoto — AP—MTI—KS) kaiak szemtoeszálltak a világszervezet döntéseivel. A nyugati hatalmakat kellemetlenül érintette Dél-Afrika elszigetelődése, és el akarták kerülni a választás kényszerét Nyilván nem óhajtották feladni dél-afrikai pozícióikat, viszont nem kívánták szembekerülni Afrika egészével sem. 1978- ban így alakult meg egy ötös „kontakt-csoport” (Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, NSZK és Kanada), s megpróbált valamifele áthidaló megoldást elérni. Az új dél-afrikai taktika abból állt hogy formailag megszüntettek a közvetlen dél-afrikai felügyeletet viszont csaknem százezer főnyi del-afrikai katonai erő állomásozott az egymilliós országban, s egy homályos önkormányzat élére Del-Afrikával együttműködő fehér és fekete törzsi politikusokat állították. A SWAPO-t, a nemzetközileg elismert felszabadító mozgalmat megfosztották minden politikai lehetőségtől, a választások egyszerű csaláson alapultak. Ez az ellentmondás azonban egyre inkább nyilvánvalóvá lett: Dél-Afrika Namíbiái emberei alól kicsúszott a talaj, roto bánás veszélyessé vált a helyzet. Ilyen körülmények között Dél-Afrika isnvét közvetlenül kezébe vette az irányítást, s ezzel átmenetileg megszilárdíthatta állásait, de hosszú távon még nagyobb lesz a belső és a nemzetközi tiltakozás A „közvetlen irányítás” kevésbé diplomatikusan ugyanis a gyarmati helyzet visszaállítását jelenti, aminek manapság szerencsére már végképp nincs helye Afrikában. 3 Mi várható a közel-ke• létén? A libanoni—izraeli tárgyalásokon négy albizottság alakult, s Haixb folytatja közvetítő útjait. Közben azonban az izraeli hadsereg megkapta téli felszerelését Libanonban, így a visszavonulás nem látszik közelinek. Az amerikaiak mindenkeppen szeretnének legalább részleges eredményt elérni, hogy annak lendületével kezdhessek meg a meg sokkal bonyolultabbnak igérker ző Reagan-terv realizálását, a palesztin problémának saját érdekeik szerinti, Jordániái keretek között történő rendezését. Ebből a szempontból a következő, hetek igen lényegesnek ígérkeznek. Februárban várják Washingtonba Begint, s előreláthatólag ugyanebben a hónapban érkezik oda Husszein jonda- niai király is. Begirunek arra kell válaszolnia, hogy vállalja-e bizonyos megszállt területek kiürítését (a téle- pitéspolitika nem erre vall), Husszeinnek pedig jeleznie keli, tudja és akarja-e a palesztinokat képviselni. Lényegesebb kérdés azonban, vajon a palesztinok hozzájárulnak-e ehhez a képviselethez: érthető, ha ekörül súlyos viták vannak, amelyek a palesztin mozgalom megoszlásával veszélyeztetnek. A közeljövőben a PFSZ Végrehajtó Bizottsága. majd február közepén az Algírban összeülő parlament, a Palesztin Nemzeti Tanács vitatja meg a kérdést. Réti Ervin HIRES — Nemzetközi konferencia. Húsz ország képviselőinek részvételével nemzetközi konferencia nyílt meg szombaton Párizsban az izraeli gyűjtő táborok és börtönök Palesztinái és libanoni politikai foglyainak támogatására. A küldöttek elé terjesztett beszámoló bizonyítékok alapján tárja fel az Izrael által megszállt arab területeken elkövetett bűntetteket, leplezi le a kegyetlenkedést a Dél-Liba- nonban létesített izraeli gyűjtőtáborokban, illetve az i zrael i börtönök be n s ínylődő Palesztinái és libanoni politikai foglyokkal. — Nicosiában szombaton összeült az Afro-á2siai Népek Szolidaritási Szervezetének (AAPSO) elnöksége. Az ülésszak résztvevői áttekintik az el nem kötelezettek mozgalmának helyzetét — különös tekintettel az el nem kötelezettek márciusban Űj Delhiben tartandó 7. csúcstalálkozójára. Nuri Abdul Rázzák, az AAPSO főtitkára megnyitó beszédében leszögezte, hogy a mozgalom egysegének megőrzése sürgető követelmény akkor, almikor a Reagan-kormány- zat fokozza a féktelen fegyverkezést. helyi háborúkat szít és nyíltan hirdeti, hogy a „korlátozott’ nukleáris háború megnyerhető. — Kettős merényletet követtek el szombatom Párizsban török kirendeltségek ellen örmény ellenzékiek. Az egyik merénylet elkövetői kézigránátokat hajítottak a Turkish Airlines török légiforgalmi társaság Párizs belvárosában lévő kirendeltségének helyiségeibe. A robbanás következtében a ki- rendeltség három alkalmazottja megsebesült. Az égjük merénylőt elfogták, a másik kereket oldott. A másik megkísérelt — terrorcselekmény célpontja ugyancsak a török légitársaságnak az Orly-i repülőtéren lévő jegyirodája volt A jegyiroda közelében, egy parkoló gépkocsiban pokolgépet találtak és még kellő időben hatástalanítottak a riasztott francia tűzszerészek. — Egy bejrúti kormányszóvivő szombaton közölte: Libanon egyetértését adta ahhoz az amerikai javaslathoz, hogy az ország középső részéin levő hegyvidéken amerikai személyzet kezelte elektronikus megfigyelő- előrejelző állomások működjenek, s hogy februárban kezdjék meg az izraeli, Szíriái es Palesztinái erők részleges kivonását Khome/ni: Jelkép Tovább halad-e az iráni forradalom? A napokban két meglepő hírrel szolgáltak a távirati irodák Iránról. Az egyik szerint az ' iráni haderő a kurdok lakta területen, nem messze a török határtól, új frontot tervez nyitni Irakkal szemben. A másik, száraz gazdasági hír: az iráni kőolajtermelés január közepém elérte a napi 3,2 millió hordót. Az óév végén a napi termelés még csak 2,4 millió hordó volt Elhúzódó háború — gazdasági stabilizálódás ? Bármily valószerűtlennek tetszik az ellentétpár, nagyjából így alakul Irán valósága. Életét át- és átjárják a szélsőséges ellen tmondások. Noha a háború hatalmas anyagi és emberi energiát köt lei emészt el, az ország pénzügyi helyzete ma kedvezőbb. mint két éve Tehe- ráná jelentés szerint a lakosság helyzete javult, az évi csaknem 16 százalékos infláció ellenére is. A beruházás 57 százalékkal nőtt 1979-es képest Megbukott jóslatok Mindent egybevetve a jóslatok, amelyek az Irakkal vívott háborúra és a belpolitikai összecsapásokra célozva, az iráni gazdasag ösz- szeomlását vetítették előre, nem váltak valóra. Khomeini ajatollah rendszere szilárdnak látszik. A jelek szerint sikerült felelnie az elmúlt évek viharos kihívása ina. Ennék a sajátos, nagyhatású iráni forradalomnak nem a múltja, nem is a jelene. hanem a jövője képezi vita tárgyát — országon belül és kívül egyaránt Tagadhatatlan, hogy a sah önmagát túlélt rendszerét népi forradalom döntötte meg. A folyamat a népi erők taposta úton haladt jól ' ideig jóllehet a vezetés a mohamedán papság kezében volt Érdemes emlékeztetni rá. hogy a — gyakorta — véres belpolitikai küzdelem nyomain előbb (a forradalom győzelmében fontos szerepet játszó) fedajinok és mudzsahidok szorultak ki a hatalomból, s váltak a rendszer- ellenségeivé majd őket a liberális burzsoázia, a kispolgári erők, s pártok követték. Rendkívül bonyolult a Tudeh párt, a kommunisták helyzete. Ok ugyan osztatlanul támogatják a forradalom antiimperialista, szociális megújulást hirdető eredeti programját mégis a fél-legalitás és a betiltás határán mozognak — az utóbbihoz közelebb. Restaurációs tervek? I ránban ma a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat a mohamedán, egyház monopolizálja, s a jövővel kapcsolatos bizonytaiansag- érzet forrása az, hogy a par pi vezetés nem egységes. A forradalom — ellentmondásaival együtt is — történelmileg haladó főáramlatát Khomeini ajatollah testesíti meg. Akadnak a hierarchiában olyanok, akik tőle balra állnak és szaporodó számban olyanok, akik jobbra, vagy szélsőjobbra. Nos, ennek a muzulmán szélsőjobboldalnak tudják be megfigyelők. hogy a politikaüag- társadalmilag oly fontos földreformból, a külkereskedelem államosításából mindeddig edeskeves valósult meg. A szovjet külpolitikai hetilap, a Novoje Vremja tudósítója iráni benyomásait összegezve, így írt: „Csalódott a munkásosztály, mindenekéi ótt az olajmunkások, a haladó diákság az értelmiség. amely már a szociális haladás fejé induló társadalom építéséről álmodott és végül csalódtak azok a mullahok, akik közel állnak a néphez, a nép körében élnek, és érzékelik érdekeiket .. . Mindez nem hagy kétségét afelől, hogy restaurációs előkészületek folynak.” Az iráni forradalom holnapjához fűződő széles körű aggodalmat táplálja az a puszta tény, hogy a muzulmán szélsőjobboldal rendkívül erős pozícióval rendelkezik a parlamentben (a medzsliszben), a kormányban. s a gyakorlati jelentőséget tekintve mindkettőt felülmúló, úgynevezett Alkotmányőrző Tanácsban. Az utódlás kérdése A különböző, érdekeikben egymásnak ellentmondó • felsőpapi csoportokat Khomeini szemelye mindeddig integrálta. Az ő tekintélye változatlanul megfellebbezhetetlen. Némi leegyszerűsí- tessel azt mondhatjuk, az iráni változások jelleget, sorsat alapvetően befolyásolják: mikent, mennyi re harmonikusan sikerül Khomeini utódlását biztosítani — szellemében és gyakorlatában egyaránt. A beásó küzdelem középpontjában most épp az utódlás problémája áll. December közepén, szavazassak 83 tagú szakértőd gyűlést hoztak létre, amelynek feladata a főpap utódjának kijelölése. Ha e testületnek nem sikerül egyetértésre jutnia — s ez nem kizárt az éles érdekellentétek miatt — három—öt főT bői álló tanácsot alakítanak, amely kollektív vezető-testületként lép majdan Khomeini helyebe. Nem Utók, hogy ő maga nem rokonszenvezik a szakértői gyűlés gondolatával. Feltehetően azért nem, mert ő maga sem látja biztosítottnak, hogy a vajúdásból az általa fémjelzett forradalmat folytatni kívánók kerülnek majd ki győztesen. Folytathatnánk az ellentétpárokat. Miközben az iszlami- zálas hullámai újból magasra csapnak, nagy erővel zajlik az ellenforradalminak minősített bandák felszámolása. Közben újra megnyílnak az egyetemek, a főiskolák. Megfigyelők szerint az iráni rendszer egyfajta válaszúihoz érkezett. Jövője nem kis mértékben attól függ sikerül-e a szélsőséges muzulmán erőktől megszabadulnia, s a forradalom eredeti eszméit képviselő és védelmező, ma még Khomeini mögött felsorakozható tömegeket, vezetőket összefognia, mozgósítania. Gr. s.
