Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

Nemcsak egy feladatra A szövetkezetek kézfogása Jelenkorunk egyre nehe­zebbé váló gazdasági körül­ményéi között a szigorodó feltételeket diktáló kózgaz- dasagi környezetben mind »agyóbb a jelentősege és a haszna az agráiüzemek ösz- Kzeiogásának. Az együttmű­ködésnek már hagyományai vannak és a módjai is kü­lönfélék. Régebben — némi , túlzással — alkalmi, csak egy -egy nagyobb feladatra koncentrálódó volt az össze­fogás. ám az utóbbi eszten­dőkben országszerte kiala­kultak azok a formák, ame­lyek rendszeressé — az egyenes üzemi, terveket, ala­pul véve — általában is tervszerűvé tették a mozgal­mat. Hitelt ad a tsz-ek közös bankja Bács-Kiskumban a gazda­sagok két-, vagy többoldalú kapcsolatai mellett például közös támogatási alapot (JÉCTA) hoztak létre. A tsz- ek olyan pénzügyi bázist alakítottak ki, amelyből szükség esetén segítséget, a fejlesztéshez, a beruházá­sokhoz hosszabb-rövidebb lejáratú hitelt nyújthatnak egymásnak. Munkájuk fon­tosságát igazolandó: az el­múlt években csaknem 200 kölcsönkereiemme 1 foglal, koztak. Az alakuláskor negyvenegyen voltak, de az ötlet hasznát látva, azóta megduplázódott a tags//»vet­kezetek száma. önkéntes a belépés, a a részvétéi, a szervezet fel­építése és működése demok­ratikus. A lényegi kérdések­ről — az egyéni és közös érdekeket széna előtt tartva — küldöttértekezleten dön­tenek. Lehetővé vált az is, hogy az átmeneti pénzzava­rok áthidalására kölcsön­szerződést kössenek a ta­Az elmúlt ötéves tervidő­szakban S3 tagszövetkezet részesült valamilyen hitel­ben. Az odaítélt ősszeg együttvéve meghaladta a 940 millió forintot Kértek, s kaptak a közös gazdasá­gok pénzt fejlesztésre, al­kalmasint a veszteség vagy az alaphiáay fedezésére, be­ruházásokra. A KTA támo­gatásával épült terménytáro­ló és lucernaszárító, magtár és szarvasmarhatelep, hid- roíorház. szolgálati lakás és orvosi rendelő a tsz-ekben. Sok helyütt segítettek egy­máson gépek vásárlásakor, a meliorációs munkák megin­dításóinál, az öntözéses zöld­ségtermesztés kialakítása­kor és a melléküzemági épületek létesítésében. Olyan befektetések ezek, amelye­ket a szövetkezetek egye­dül, önerőből nem tudtak volna megvalósítani. Ugyan­akkor a KTA ma már nem­csak gazdasági, hanem tár­sadalmi intézmény is. Jó is­kolája a közös gondolkodás­nak. A kiskörzeti rendszer vizsgája Hozhatunk példákat a na­gyobb eredményeket adó együttes cselekvésre az or­szág más vidékeiről is: Bor­sodból, Csongrádból, Vasból. A szövetkezetek Vas megyé­ben éppúgy, mint másutt, különféle adottságúak. Ez egyrészt a földek elhelyez­kedéséből, minőségéből, az alkalmazott technológiák színvonalából, másrészt pe­dig a termelés szervezettsé­géből és hatékonyságából fakad. Néha azonban a jó gondolatnak maga a termé­szet vonja meg a határait. Például akkor, ha valamely munka gépesítése — a terü­letek nagysága, vagy a domborzati viszonyok miatt —- egy-egy szövetkezetben sem teremthet a ráfordítás­sal arányos nyereséget. Töb­bek között ezért volt figye­lemre mötó a vasi tsz-ek kezdeményezése az úgyne­vezett kiskörzeti rendszeré - nek a kialakítására. Arra törekedtek, hogv a gazdaságok minél szőre ab­ban dolgozzanak együtt. Ez az egyik módja a szakmai tapasztalatok, a szellemi értékek kihasználásának, gyors forgásának, továbbítá­sának, az állandó megúju­lásnak is. A megyében tíz kiskörzetet szerveztek. Ál­talában öt-hat gazdaság tartozik mindegyikhez — s megtartva önállóságukat — összesen átlag 15 ezer hek­táron munkálkodnak. A szövetkezetek a mű­szaki fejlesztés során ügyel­nek arra — különösen költ­séges gepek vásárlásakor —, hogy ne legyének körzetük­ben fölösleges párhuzamos­ságok, hogy ésszerűen ter­vezzék meg a gépi kapaci­tást. Ugyanakkor a már meglévő eszközök jobb, in­tenzivebb alkalmazását is feladatul tűzték. Hasonló a helyzet a telepi berendezé­sek és a szállító járművek esetében is. A beszerzésnél nem négy-öt kocsi járja az országot, sokszor üresem futva, emésztve az üzem­anyagot, hanem összehangol­ják a fuvarokat Különösen jól vizsgáztak a kiskörzetek tavaly ősszel, amikor ár pusztította a ha­tárt Vas megyében. Oda­veszett a beérett termény, a kukorica, a napraforgó, a takarmánynövények jó ré­sze, szárítatlanul, vetetlenül maradtak sok helyütt a táb­lák. Az egymást segítő aka­rat azonban csökkentette a veszteségeket, az aktuális tennivalók végzésében a komisz idő okozta lemara­dást. Géppel, eszközökkel, emberekkel vontak hidat a szövetkezetek maguk közié / Nem önzetlenül — a kölcsönös előnyökért Az árvízi példa persze szélsőséges, hiszem ilyenkor íratlan törvény az önfelál­dozó segítség. De ha az élet visszatér a szokott medré­be, már más normák jutnak ismét érvényre Ekkor már az egymást segítést hallva senki sem gondolhat a bel­ső üzemi érdekeket, a gaz­dasági kívánalmakat mellő­ző önzetlenségre Ilyen rendszerben, ugyanis hiába a jő szándék, a támogatás akarata, aligha valószínű, hogy valódi hasznot hozó lesz a vállalkozás. Más szóval a nagyüzemek összefogása, a tervek, a cé­lok megvalósítására csak akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha az egyes üzemek — a maguk sajátos adottságaikat, lehe­tőségeiket maximálisan ki­használva — külön-külöm is mindent elkövetnek a belső tartalékok mozgósításáért. Ha így tesznek, egyértel­műek az előnyök: az agrár­üzemek kézfogása szinte mindenütt az eredmények, a jövedelmezőség növelésé­hez, a termelési biztonság fokozódásához, a gazdálko­dás esszerűsödesehez vezet D. I* MEGYEN A NYÁJ Óvná a vastag, párnái? bunda a hidegtől a legelé­sző birkákat A napsütötte legelőn csatangolva azonban nincs rá szükség. Igaz, le­vetni sem ajánlatos teljesen. Ha egy-egy rézcsengettyűs vezér vagy merész kos is­meretlen tájak felfedezésé­re vetemedne, megszólal­nak a loncsos, kondor szőrű kerítők. Szemük izzó mé­lyén ott vfflog őrző mf vol­tuk. Itt nem lesz széthú­zás, elbitangoiás — jelzik hangos csaholással. Napjá­ban százszor is körbeszalad­ják —1 egybetartva — a nyá­jat. Nincs is más dolga a juhásznak, gondolnánk irigykedve laikus ember módjára, minthogy elővegye éppen kifarigcsált fűzfasíp­ját, és elfújja rajta: „Megy a juhász...” És megyen a nyáj is. Téli ismeretfelüjítás, továbbképzés az állami gazdaságokban A tél a hosszabb-rövidebb ideig tartó szakmai tanfolya­mok időszaka a mezőgazda- sági nagyüzemekben, a so­mogyi állami gazdaságok­ban is. A munkák még az enyhe télben sem folynak olyan ütemben, mint más­kor. v Számos gép „pihen”, ám nem tehetik ugyanezt a kezelők: amíg a munkaesz­közökön a téli javítások, kar­bantartások folynak, a gép­járművek vezetői is „karban­tartják”, felfrissítik szakmai ismereteiket a gazdaságok szervezésében folyó oktatá­sokon. A Dél-somogyi Állami Gazdaság oktatási központ­jában, Somogytamócán ezút­tal a szokásosnál később, ja­nuár 4-én népesültek be a szállóhelyek és az előadó­termek. A bentlakásos in­tézményben i egy-egy alka­lommal negyven dolgozót helyezhetnek el; a hallgatók a kerület üzemi konyhájá­nak ebédlőjében étkezhet­nek. Egy-egy szakmai tanfo­lyam résztvevőinek száma azonban ennél jóval több, ugyanis az előadásokat a gazdaság különböző kerüle­teiből bejárók is hallgatják. Az idei téli program a ke­rületek tűzrendészet! megbí­zottjainak, üzemrészi re- szortfelelöseinek tanfolya­mával kezdődött Somogy tar- nócán: több mint húszán vettek részt ezen az oktatá­son, melyen a gazdaság tűz­rendészet! felügyelője és a nagyatádi járási tűzoltó-pa­rancsnokság képviselője is­mertette velük a munkájuk­Munkálatok folynak a Pécs belváro­sát észak felől megkerülő út építésénél. A Kálvária-domb alatt alagút építésébe kezdett a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, amely 100 méteres kutatóvágatot készít jelenleg. A tervek szerint az 1984-ben elkészülő alagút két forgalmi sáv szélességű lesz. Képünkön, az út építése a székesegyház mögötti várfalnál (MTI-fotó, Kálmándy Ferenc felv. — KS) kai összefüggő tudnivalókat. A tanfolyam befejeztével vizsgát tettek a tűzrendé­szet! megbízottak, ókét a gépkocsi- és vontatóvezetők követték: csaknem negyve­nen részesültek ismeretfel­újító oktatásban. Közleke­désrendészeti szakemberek és a gazdaság gépjármű-előadó­ja tartott részükre előadáso­kat. Az ilyen jellegű képzés ütemterv szerint folyik, hi­szen valamennyi gépjármű­vezetőt nem küldhetik el egyetlen tanfolyam idejére. Ezért most szombaton továb­bi hetven gépkocsi- és von­tatóvezető ül be a tarnócai előadótermekbe. A gazdaság nehézgépkeze­lői — mintegy félszázan — négy napon át ismerkedtek azokkal az új tudnivalókkal, amelyek elengedhetetlenek eredményes és biztonságos munkavégzésükhöz: műsza­ki, munka- és tűzvédelmi, továbbá üzem-egészségügyi kérdésekről tartottak részük­re előadásokat. A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság­ban az ismeretfelújító tanfo­lyamok színhelye ezen a té­len Tátompuszta és — a tervek szerint — Nagytoldi- puszta; Tótomban például harminc tehenész részesül ilyen oktatásban. Ebben a szakmai képzésben a gazda­ság együttműködik a kapos­vári mezőgazdasági szákkö­zépiskolával, s az intézmény is segítséget nyújt az okta­tások lebonyolításához. A közlekedési ismeretek felújítására a kaposváriak­nál is sor kerül telente, s ezeken az oktatásokon a gazdaság valamennyi gép- járművezetője részt vesz. Ta­valy csak a személy- és te­hergépkocsi-vezetőknek tar­tottak tanfolyamot, az idén a traktorosokat is bevonják ebbe a képzési formába, s így mintegy száz hallgatója lesz az előadásoknak, melyek megtartásánál az ATI mun­katársai is közreműködnek. A traktorvezetők ismeret­felújítását az indokolja, hogy meglehetősen gyakran kö­vetnek el szabálytalanságo­kat, tehát szükség van a korábban megszerzett tudás felfrissítésére. A Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskolai Tangazdaság­ban rövidesen indul a gép­kocsivezetőknek szervezett üzemi tanfolyam, de a trak­torosok ismeretfelújító okta­tására is sor .kerül még a tavaszi mezőgazdasági mun­kák megkezdése előtt. H. F. Kötetlen eszmecserék Választ várnak a munkahelyeken Példamutatás is szükséges Sok hasznos javaslat hangzott el a somogyi párt- szerveretekben, amikor a vezetőség tagjai egyenként beszélgettek a kommunis­tákkal-, véleményt kérve a munkastílus es a munka- módszer fejlesztéséhez. Ka­posváron és máshol is szó­vá tették: jó volna oldot- tabbá tenni a taggyűléseket, megszüntetni bizonyos me­revségeket, nagyobb mozgási teret adni ahhoz, hogy kö­tetlenül vitatkozhassanak, tőibb tájékoztatást kapjanak. Évek óta igény, hogy fej­lesszük a tagok politizáló készségét, hiszen enéikül nem tudnak vitatkozni, ér­vekkel kiállni a párt politi­kája mellett a munkahelyü­kön, tágabb és szűkebb kör­nyezetükben. Elsősorban az idősebbek dolga, hogy át­adják tapasztalataikat, a jó módszereiket azoknak a fiatal párttagoknak, ákik- nek nincs gyakorlatuk eb­ben — még ha nagyobb is az általános, a politikai mű­veltségük. A böbőnyed községi párt­bizottság titkára mondta el a közelmúltban, hogy . rend­szeresen foglalkoznak ez­zel a témával. Ók szintén azt tapasztalták, . hogy a párttagok egy része nem nyilvánít, esetleg bátortala­nul mond véleményt, ami­kor a munkatársak vagy mások téves nézetükkel áll­nak elő. Mi sem természete­sebb, mint az, hogy a párt- bizottság kereste az okokat Kitűnt, hogy egyrészt a föl- készültség, másrészt az érv­anyag — olykor a vitakész­ség hiánya —- ennek a for­rása. Érdemes megemlíteni: megfelelő példamutatás is szükséges ahhoz, hogy az eszmecseré igényé minden­kiben kialakuljon. A figyelem kiterjedt a község fiataljaira is. Akár csak máshol, itt is azt álla­píthatták meg, hogy bizony, nem ismerik megfelelően a legújabbkori történelmet Ezért most a KlSZ-bizott- sággal karöltve ifjúsági fó­runtokat szerveztek. Mind­egyiket vitaindítóval kezd­ték, majd mindenki kérdez­hetett, elmondhatta tapaszta­latát, véleményét. Örömmel vették tudomásul, hogy igen hasznos volt ez a kötetlen találkozás, mivel sikerült tisztázni sok mindent, el­oszlatták téves nézeteket is. Meet a pártbizottság to­vábblép: úgy határozott, hogy „megszondázza” mind a hét pártszervezetet Erre az úgynevezett fórumszerű párttaggyűlést tartják a leg­alkalmasabbnak. Ismerik ezt a megye pártéletében, he­lyenként változó rendszeres­séggel tartanak is ilyet. Ahol már tartottak, mindenki elégedett volt az őszinte hangulattal, hiszen sokkal többen mondtak véleményt, kérdeztek, mint máskor. A községi pártbizottság titká­ra minden taggyűlésre el­megy, hiszen az a fő cél, hogy növeljék a tagság — úgymond — „hadra fog ha­tóságát”. Ezt az elgondolást Böhö- nyén is a párttagokkal' va­ló beszélgetések sorozata kristályosította ki. Az egyik kommunista is megjegyezte, á másik is, hogy legyen egy- egy kötetlen fórumuk, ahol elsősorban kérdezhetnek, olyan információkat szerez­hetnek, amelyek nélkül nem lehet meggyőzni a pártonki- vülieket. Az ismeretek nem egyformák, van, akinek nem olyan a beosztása, hogy na­ponta hallja a községfejlesz­téssel, a pártpolitikával, a helyi gazdasági tervekkel, eredményekkel kapcso'atcs adatokat. Amikor pedig ilyen iránt érdeklőd neu a környezetében, rossz, ha el kell odázni a választ tájé­kozatlansága miatt. A kér­dések egyébként nemcsak a helyi, hanem a megyei, az országos politikára is vo­natkoznak: mindenkit érde­kel mit várnak tőle, hogyan lendítsünk a gazdasági hely­zeten, szüntessük meg a jelenlegi nehézségeket A böhönyeiek és mások törekvése megfelel az orszá­gos elképzeléseknek is — hogy legyünk ott többet az emberek között, a kommu­nisták válaszoljanak a kér­déseikre, őszintén tárják föl a nehézségeket, ellentmon­dásokat, s azt is, mi a ki­vezető út Ez mindenhol erősiti a bizalmat. Ez a bi­zalom pedig nélkülözhetet­len az országépítő munkád hoz. Lajos Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents