Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

Befejezéséhez közéletük a fe/ú/ftés Méltó otthont kap a Széchényi Könyvtár Befejezéséhez közeledik a budavári palota nyugati, krisztinavárosi szárnyának felújítása. Ezzel egy több mint két évtizede húzódó építkezés zárul le, s nem­zeti könyvtárunk — annyi viszontagság után — méltó otfihonba költözhet. A buda­vári palota átadása — az Állami Tervbizottság dönté­se alapján — december vé­gére varható. Az országos Széchényi Könyvtár kidolgozta az át­költözés részletes tervét:' a hatalmas állomány és az egymással szorosan össze­kapcsolódó munkafolyama­tok. „áttelepítése” tíz hóna­pot vesz igénybe. Közben Helyesírás orvosoknak Húsz év alatt most tized­szer jelentetett meg orvosi szótárt az Akadémiai Kiadó. Az újabb szótár alapvetően különbözik a korábbiaktól: bővült a legújabb kifejezé­sekkel, elsősorban a legroha­mosabban fejlődő tudomány­ágak, az immunológia, a ge­netika és a biokémia szak­szavaival. Üj vonása a gyűj­teménynek az is, hogy cím­szóként magyar orvosi szak- kifejezéseket is szerepeltet. A szerkesztésnek, ez az elve az orvosok kórén tűi is nép­szerűvé teheti a könyvet. Az új orvosi szótár helyes­írási tanácsadónak tekinthe­tő: sok esetben a szavak írásmódját a Magyar Tudo­mányos Akadémia helyesírá­st bizottsága, az orvosi szaknyelvi és helyesírási bi­zottság, valamint az egész­ségügyi tudományos tanács szakértői döntötték el. gondoskodnak a legfonto­sabb olvasói igények — a tudományos kutatók kéré­seinek — kielégítéséről is. Az OSZK új székhelyén gyökeresen megváltozik az olvasószolgálati ievétegpy- ség: ao. eddigi 160 helyett' a Vádban 700 emlber ülhet majd le az olvasótermek­ben. A korszerű" dlyasászoi- gaiiati rendszer a könyvtár mumikaitársainak alapos föl- keszatesét is megkoveteSt gyorsan, pontosan keLl tájé­kozódniuk . a jelenlegi hat­milliós állományban, A má­sik újdonság: a korábbi 4500-zal szemben mintegy 78 ezer kötetet helyeznek el szabadpolcon, s már meg­kezdték ezeknek a könyvek­nek bekötését, cÉrnkézéséh Minőségi változó« jelent a központtá segédkönyvtár kialakítása. Itt a lexikontól a bibi iográfia kig számos — a kutatómunkában neltfcü- fiwbetetlen — kiadványt ta­lálnak az érdeklődők egy helyen, míg ma a város kü­lönböző pontjain érhetők csak el a színházi, zenei és Japánban rendkívül nagy érdeklődés előzi meg a Bu­dapesti Filharmóniai Társa­ság zenekarának. kéthetes vendégszereplését. A zenekar Kóródi András karnagy ve­zetésével kedden este érke­zett Tokióba. A nagyszabású turné kere­tében a zenekar összesen ti­zenhárom hangversenyt ad, ebből kettőt Tokióban, a többit más nagyvárosokban, köztük Oszakában, Nagoja- ban és Kiotóban. A 92 tagú együttessel érkezett Tokióba Kiss Gyula zongoraművész, egyéb szakgyűj töményeik. Mivel a teljes állomány egy épületben kap helyet, meg­szűnik a jelenlegi 2—3 na­pos várakozási idő, s elke­rülhetők lesznek a könyvek állapotát rontó, ismétlődő száfflSfSsok. Bővül nemzeti könyvtá­runk tevékenysége is: a bu­davári palota múzeumi együttesébe épülő könyvtár minit könyvznúzeum is vár­ja majd a látogatóikat. A központi díszlépcsőn meg­közelíthető k ki 1 lit ácsa rn ok - ban időszakos és állandó ki­állításokon mutatják be a nagyközönség elől eddig jó­részt elzárt ritkaságokat. A tervek szerint a Dózsa György tér felől bánom gyorsitft viszi fői a látoga­tóikat az épület ötödik szint­jén nyűé főbejárathoz. On­nan gyalog juthatnak el a Kiállt tótehmeklbe, s lifttel a hetedik szinten talál(ható tá­gas, világos oivasótérbe. Termeszeteken a hagyomá­nyos módon is megközelít­hető lesz a könyvtár — a Várban közlekedő autóbusz- szak s Tokióba» csatlakozik a ze­nekarhoz Starker János, az Egyesült Államokban élő vi­lághír ű gordonkaművész. % Az első négy hangversenyt a hazánkban is rendkívül népszerű Kobajasi Kemcsiro dirigálja, míg a továbbiakon Kóródi András, Kossuth-dí­jas kiváló művész veszi át tőle a karmesteri pálcát. A koncertprogram ban Brahms, Beethoven, Csajkovszkij, Dvorak, Liszt, Kodály, vala­mint Bartók művei szerepel­nek. Magyar muzsikusok Japánban A tadzsik népművészet gyűjteménye Az évszázadok során felbe­csülhetetlen értékű alkotások születtek a tadzsik népmű­vészek keze nyomán. A nem­régen megnyílt etnográfiai múzeum gyűjteménye jelen­leg több mint tízezer értékes darabból áll. Sok alkotás Törökországba, Bulgáriába, Iránba, Irakba, Indiába, Franciaországba, az NDK-ba és Kubába került. A tadzsik díszítőművészet századokkal ezelőtt keletke­zett. A gazdag fantáziájú művészek kézi megmunkálá­saik során gyakran alkal­mazzák az aranyszálat. Sa­játos a kerámiájuk. Szeretik a cizellált és intarziaberaká­sokkal díszített rézedényeket. Az aprólékos, finom kidolgo­zású tárgyak ma is igenke­resettek. Menyasszonyi fejdíss Rézkancsók a múlt századból MONCSICSI-LAZ Mi, magyarok kissé moso­lyogva olvassuk a hértr 1982- ben „az év játéka” meg­tisztelő címet a Moncsicsi nevű baba nyerte. Mosoly- gunk, és arra gondolunk, hol van ez ötletben az el­múlt évek nagy slágerétől, a Rubik-kockától. A két ta­lálmány közti döntő különb­ség ugyanig az, hogy a bű­vös kocka magáért a talál­mányért jött létre, a baba azonban csak a politikai gazdaságtan kereslet—kí­nálat törvényének tesz ele­get, Egy viszonylag jó öt­letet a feltaláló remekül időzát, széles körű reklám­mal tartja a nép szerűséget, és a várt siker nem marad el. Milliók hullanak a gyár­tók ölébe, s a befekte­tés jócskán megtérül. Tulajdonképpen nem is lehet s&txeim est a tmw*#s, szőrös kis majmot, ugyanis semmi vonzót nem talál rajta az esztétikumhoz szo­kott szem. Mégis: milliók veszik. Milliók lepik meg vele gyanútlan gyermeküket, ök meg nagyon örülnek, mert a padtársnak is van moncsicsije, meg az osz­tályban mindenkinek; ezek- szerint most olyan év van, hogy a moncsicsit kell sze­retni, vele kell játszani — Am legyen — mondja az értelmesebb gyerek —■ emiatt kár ujjat huzni a fel­nőttekkel. A felnőttek pedig értesülnek róla a televízió­ból, hogy ez a játék a já­tékok legjobbika, mindent felülmúló olcsósága (Fran­ciaországban például 60—200 frank között váltakozik az ára), tehát mindenképpen hasznos befektetés. Erre áz­tam más országok is kezde­nek érdeklődni iránta, hi­szen az ő gyermekeik sem játszhatnak divatjamúlt já­tékokkal. Megindul hát a moncsicsi­export. S ez az a pont, ahol be kell lépni az áruterme­lésbe az olcsó munkaerőnek. A moncsicsifejet és -ruhát tehát hongkongi alvállalko­zók készítik, az anyaválla­lat csak összeszereli az al­katrészeket. A dolognak persze még nincs vége, mert ily módon hamarosan unalmassá válna a már népszerű játék. Ezért biztosítani kell a változa­tosságot. Nosza! Ülő, álló, indián-, űrhajós- és kalóz- példányok is piacra kerül­nek, s addigra már a slá­gerlisták .vezető dala a moncsicsiről szól. A rende­zők tél vannak az első vem­Pénteken bemutató Kasimir és Karoline Vurstlihangutet a színpa­don.: majálist ígér a forga­tag, legalábbis a má fogal­maink szerint. Valójában október van, és München­ben vagyunk, az öszs sör­ünnepen, amikor bokiog- boldogtalan köszöntésre emeli a krigli-t, fölül a hul­lámvasútra, meglöki a kecs­két, léggömböt vesz a ba­bájának. Ódon von Horváth Kasi­mir és Karoline című nép­színművét próbálják a Ka­posvári Csiky Gergely Szín­házban. Szól a Radeczky- mars. A szerző nem isme­retlen a néző előtt; néhány éve hatalmas siker veit Ascher Tamás rendezésében a Mesél a bécsi erdő című színmű ve, Pogány Judittal a főszerepben. Ödön von Horváth (1901—1938) kisne- mesi származású magyar diplomata fiaként látta meg a napvilágot; szinte egész Európát belakta. Budapest, München, Becs, Pozsony, Berlin, Párizs... Egy Champs Elysée-n letört fa­ág sújtotta halálra a sétáló árát. Talán furcsa, de etc a dzsentri-sarj elsősorban az elővárosok, munkásnegye­dek írója volt; súlyos gond­jaikat, illanó örömeiket fo­galmazta színpadra bécsi színhelyű darabjába«!), és ebben a Münchenben ját­szódó volksstückjéhem is. A harmincas évek világa kel életre a Kasimir és Karo- line-ban: filmszerűen pergő jelenetekben, változó hely­színeken — mégis a sorün­nep színterem —, látványos vurstiibetétekkei elevenül meg a német nagyváros, melynek igazi arca is fel­sejlik nemsokára, hiszen a gazdasági válság ideje ez. Vegkiáru sites folyik k-erin- göütemre vagy kuplémelódiá- ra Ödön von Horváth nép­színművében, Erkölcsdeval­váció, hazugság, önzés, erő­szak ... Ez a világ nem lesz ismeretlen a magyar nézőnek, hiszen bizonyos történelmi sorsfordulók előtt és után akár a pesti Vi­dámparkban is játszódhatna Kasnmúr és Karoline furcsa szerelmi története. Nestroy - u tódként szakiak emlegetni Ödön von Hov- váthot de Brecht meUé is odaállítják. Annyi bizonyos, hogy a büchneri „szociális dráma” — lásd: W oyzeckd — hatása mindkettőjük szinv- házaban földelhető, öfc, bár kortársak voltak, sohasem találkoztak egymással. A kaposvári színház szín­padán most éppen Kamon- dy tm re énekel egy kupiét De mér feltűnik Karoline — Csákányi Eszter, Kasimir — Koltai Róbert, Szemes Frans — Lukáts Andor, Erna — Pogány Judit, Sohürzinger — Spindler Béla, Rauch — Jordán Tamás és Speer — Dánffy Sándor as. Néha ki- csődü’lnek a mutatványé« sátor szereplői — a Lilipu­ti, a Kikiáltó, a Bulldogfejú, a Gorillanő — Zeppelint bá­mulni. Ascher Tamás, a rendező még le-leállítja a próbát pénteké» — a be­mutatón — viszont már elejétől végéig tanúi lehe­tünk a müncheni sörünmep eseményeinek. U I­Két flamingó halvány képe (Takács Ferenc könyvéről) Szerencsésnek és egyben szerencsétlennek: mondhat­ta magát, aló a múlt száza­di Magyarországon született és a haza javáért akart ten­ni valamit A nemzetté vá­lás. évszázada volt az az időszak, mikor egy földraj­zilag már helyet találó nép politikai értelemben is ha­zát keresett Ebbe az év­századba nyújt betekintést Takács Ferenc Két flamin­gó című Madarász-központú krónikájával, amely a Mag­vető kiadó gondozásában je­lent meg. Csak krónika e mű, s nem ad hiteles képet Madarász Lászlóról, Kos­suth belügyminiszteréről, a flamingók — a baloldal — legendás vezérérőt illetve öccsérőt Józsefről a radiká­zetközi moncsicsi-találko- zón, amely minden elképze­lést felülmúlt, a bevétel egy részét pedig az éhező gyer­mekek kapják. Később majd azt is megtudjuk, hogy csalás volt az egész, soha nem jutott a pénzből seho­vá, illetve valakik útköz­ben ... így lesz ez mindaddig, míg valaki egy még újabb, még modernebb játékot ki nem talál, amely majd föl­borítja az eddigi játékesz­ményt, s a valaha szebb na­pokat látott majmocskák a szekrények mélyére kerül­nek — hogy húsz—harminc év múlva a mai kisgyere­kek felnőtté válva mutas­sák utódaiknak, kissé nosz­talgikusan: látjátok, a nyolc­vanas évek elején mi még ilyenekkel játszottunk. Bi­zony, nekünk nem jutott drága (s itt sorolni kezdik az akkor épp legdivatosabb játékok nevét) dolgokra, s beértük ezzel. V. I. fis politikusról. A tasmeme­si származás, a részletes csa­ládi tabló, a família dunán­túli rokonsága csupán moti­válja, de nem teszi teljessé a képet A reformkori országgyű­lések iskoláján nevelkedett testvérek elhatározták, hogy képességüket a haza szolgálatába állítják. Ezzel nem voltak egyedül. A sok egymásnak feszülő és egy­mást keresztező akarat a forradalom és a szabadság­harc kohójában forrt egy nemes ötvözetté; ebben a metamorfózisban a Mada­rász testvérek Kossuth mö­gött álltak, de már az első pillanattól fogva tőle barna. Ellentmondásos helyzet volt ez. Az 1846-as szeptemberi fordulat révén kerültek új­ra előtérbe. Kossuth szavai szerint: „Ezek a Madará­szok, ahogy nő á veszély, egyre nelkülözheteüenne válnak.. A két testvér csak eszköz volt a nemesség különböző rétegei között lavírozó poli­tikus számara, az olvasó azonban minderről sovány­ka történelmi keretibe ágya­zott, némi kommentárral fű­szerezett sajtos zem elv é­ny ékből szerez csak tudo­mást. Márpedig a Madarász testvéreket pocskondiázó cikkekből — ha meg oly szellemesek is — nem lehet a két felelős politikusról, hi­teles képet kapni. A kissé széteső szerkezetű mű tetőpontjának a szerző a nevezetes gyémamtpert szánta, ezzel mintegy más- ieiszaz oldalon foglalkozik. Nem valószínű, hogy az ol­vasó kíváncsi volna Zichy Ödön ékszereinek és gyé­mántgombjainak pontos lajstromára, ara ha már ennyit hallunk erről az ügy­ről, akkor- azt is szeretnénk twöm, hogy Kossuth rrrtért nem védte meg a rágalmak­tól egykori belügyminiszte­rét. Ha korábban nem is, legalább az emigrációban? A korkép indokolja egyes történelmi személyek emlí­tését. Takács könyvében azonban az arányok eltolód­nak. Ugyanakkor számos kérdésre n-em kapunk vá­laszt Madarász László a szabad­ságharc bukása után Ameri­kába emigrál, József vállal­ja a börtönt és a magyar sorsot László sikertelen far­mer lett Amerikában; Jó­zsef népszerű politikus lesz Magyarországon, az egyre rózsaszínűbbre halványuló •flamingók aggastyán vezére­ként Hívei rajonganak érte, s ő nem enged a negyvem- ínyoloböi. _ László 97 évet élt József 101 éves korában halt meg, 1915-ben. Megér­te az első világháborút. Ná­lunk mintha akkor lett vol­na vége a XIX. századnak, amikor ő elment A könyv hátlapján Mada­rász László és József portré­ja látható. Alatta egy idé­zet: „Kossuth élni fog .. „ de szégyenletes volna az emberélet, ha honunk jövő­je csak' Kossuth életéhez vagy tehetségéhez volna kötve.” A szerző mintha nem szívlelte volna meg eléggé az egykori belügymi­niszter szavait. A könyvet elolvasva ugyanis föltámad kielégüietlen kíváncsisá­gunk: kik is voltak valójá­ban a flamingók. Kik vol­tak a Madarászok? Mezei István SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents