Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
I Új bér- és keresetszabályozás Negyedszer elsők Többet juttat a jobbaknak A Magyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei Szervezete és a közlekedéstudományi egyesület rendezett eszmecserét csütörtökön Kaposváron, a Volán vállalatnál a bér. és keresetszabályozás idei változásairól. A sok helyről összegyűlt érdeklődőknek dr. Pongrácz László, az Állami Vér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője tartott előadást, majd válaszolt a kérdésekre. Az előadótól interjút kértünk e sokakat érintő és érdeklő témáról. — Melyek a legfontosabb bér- s keresetszabályozási változások, s milyen eredményt remélnek ezektől? — A legnagyobb újdonság, hogy a bértömeg helyett a bérszínvonal határozza majd meg a gazdálkodó szervezeteit cselekvési lehetőségeit. S mindjárt ezt követi, hogy a bérlejlesztesi lehetőségek ezután nem a nyereségnek az előző évihez viszonyított növekményeitől függenek, hanem a bérfejlesztés évének jövedelmezőségiétől. Ezzel többek között kiküszöbölhető a korábbi évek bazisszemlélete. Eddig — némiképp joggal — féltek attól a vállalatok, hogy ha nem sikerül egy jó évet, amely a számítás alapjául szolgál, még jobbal tetézni, akkor a korábbi sikernek később kárát látják. Az ilyen veszélyt az új szabá-, lyozás megszünteti. Az alacsony jövedelmezőséggel dolgozó szervezeteket is ösztönzi az új rendszer, s a tartósan magas jövedel- mezöségüeket is. Az 1983- as szabályozók bevezetésének alapvető célja tehát: többet a jobbaknak, népgazdasági méretekben is, és vállalaton belül is. A remélt eredmény — amely persze az egyeb szabályozóktól is függ — nem különlegesség: azt várjuk, hogy a bérszabályozás újdonságai is több, jobb és nagyobb hasznot hozó munkára ösztönzik a gazdálkodó szervezeteket. — Azonnal fölvetődik a kérdés: nem is oly rég tértünk át a bérszínvonalat központba állító rendszerről a bértömeget favorizálóra: miért váltottunk most „retúrjegyet"? — Előrebocsátom: ez a bérszínvonal-gazdálkodás nem az a bérszínvonal-gazdálkodás. A körülmények is megváltoztak, és az új rendszerűé olyan kontrollba tások épültek be, amelyek kiküszöbölik a hátrányokat. Régen érhettek el eredményt úgy is a vállalatok, hogy fölvetlek alacsony bérű, létszámáig!tó es átlagoer- csökkentő embereket. Különleges esetekben ugyan ma is eljátszhaiják ezt, de csak egyszeri és hamar visk- szaütő eredményt hozhat. Így ha netán találnának alacsony bérért munkára hajlandó embereket, álékor is lálszateredmónyt érnének el. A létszámfölvétel ugyanis óhatatlanul rontja a jövedelmezőséget, és ha az romlik, akkor a következő évben rosszul jár a cég. Egv kis túlzással: egy fi- . tyingje sem marad'. És az új rendszer ösztönzi is a létszámfölösleg célszerű leépítését. Az eltávozó dolgozók bérének ugyan csak 30 százaléka marad marad meg a vállalatoknál, ám nem úgy, mint korábban, hanem bánmilyen arányú létszámcsökkentés esetén ott marad. Valamint szerződhetnek a vállalatok a felügyeleti szerveikkel is arra, hogy megszabadulhatnak a fölösleges létszámtól — azaz: olyan helyre irányítják embereiket, ahol nagyobb szükség van rájuk —; az ilyen „aktív leépítés” esetén a megtakarított bérnek akár hatvan százaléka is a szervezet zsebében marad. — Nem okoz mindez olyan félelmeket az emberekben, hogy „az utcára kerülnek"? — Nem, hiszen szó sincs ’ a teljes foglalkoztatottságról' való lemondásról. Ám, hogy mindenkinek légyen munkája, az nem egy-egy munkaadó belső ügye, hanem az egész népgazdaságé. Nem az a cél, hogy az emberek munka nélkül maradjanak, hanem az, hogy ott dolgozzanak, ahol a tevékenységük hasznos. — Az általános érvényű hatásoknak a jól működő szervezetek bizonyára örülne';, bár nekik is ad tennivalókat az új szabályozás. De mit tegyenek a közepesen, avagy rosszul jövedelmező munkát végzők? — Az idén a korábban megszokottnál jóval kisebbek lesznek a béremelési lehetőségek. Ezért azok a vállalatok járnak el jól, amelyek gondosan tanulmányozzák az új szabályozás esetükben érvényesülő hatásmechanizmusát, s csak azután cselekszenek. Tisztázandó, hogy milyen gazdasági eredményre lesz képes abban az évben a cég. Tisztázandó, hogy ha az eddigi teljesítménykövetelmények szerint fizetik a dolgozókat, akkor vajon nem szaladnak-e el a bér- rek magyarán: sok helyütt új normarendszer szükséges, és sok helyütt csak az átlagosnál jóval kisebb béremelésekre lesz lehetőség. Vállalaton belül is azoknak kell majd adni a több pénzt, akiktől a többletteljesítmény várható. ’S ha mindez jól sikerül, akkor az átlagot magasan fölülmúló bél-növekedések is elképzelhetőek. Kemény és szigorú ez a rendszer, de csak azoknak kell megijedniük tőle, akik lazsálva szeretnének több jövedelemhez jutni. Vannak peisze olyan szélsőséges esetek, hogy egy-egy gyönge vállalatnál hiába szakadnának meg az emberek, nem keresnének többet. Hosszú távon nem lehet cél a gyönge szervezetek fönntartása, ám, az átmenetet és a javulás lehetőségét biztosítani kell. Ezért a különösen rossz helyzetben levő cégek egyelőre igénybe vehetnek egy rendkívül szigorú, de egyben garantált központi bérfejlesztési formát L. P. I SOMOGYI KRÓNIKÁJA A tanácsoké volt ez a hét, hiszen már hétfőn tanácskozáson vettek részt a nagyközségi és községi tanácselnökök Kaposváron, kedden a megyei tanács vb, szerdán a kaposvári tanacs vb tartott ülést. A megyei testület mérlegre tette a közoktatási és közművelődési intézmények .együttműködésének tapasztalatait, s erre alapozva határozta el a közös tevékenység meg jobb kiaknázását. A lakóhazak felújításának helyzetét szintén mérlegre tették az ülésen. Arról is szó volt, hogyan vesznek részt a . nemzetiségek a közművelődésben. A jelentésből kitűnt, hogy a német és délszláv hagyományok ápolásának az amatőr művészeti mozgalom továbbra is leghatásosabb érték- és közösségteremtő fóruma. Nagy munkában voltak ezekben a napokban az ágazati és szakmai szakszervezetek megyei bizottságai, az üzemi és vállalati szakszervezeti bizottságok, hiszen sok kérdésben képviselik most a dolgozók érdekeit. A vállalati tervek készítésétől a kollektív szerződés módosításáig, a bérgazdálkodás gyakorlatának kialakításától a szociális és kulturális alap megtervezéséig van mit tenni. Ezenkívül most kezdik átültetni a helyi viszonyokra a Minisztertanács és a SZOT együttes határozatát a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről. Különösen sokat tett az előkészítésért a KPVDSZ, a HVDSZ megyei bizottságának apparátusa ezen a héten. Most tervezik meg azt, hogy miként készítik föl az szb-titkárokat a feladataikra. A HVDSZ megyei bizottságának módszere az lesz, hogy minden szakszervezeti titkárral személyesen beszélgetnek a választás óta végzett munkájáról és a mostani tennivalókról, , Kaposvár kiemelkedő szerepet játszik a megye gaz- ' dasági életében, az itteni gyárak, üzemek, intézmények tevékenysége kisugárzik egész Somogyra. Épp ezért figyelemre meiló, hogy a •kaposvári városi pártbizottság pénteken mérlegre tette a tavalyi gazdálkodás tapasztalatait, meghatározta az idei feladatokat. Nagy "feladat hárul a kaposvári pártszervekre és -szervezetekre, hiszen a testület határozatának szellemében gondoskodniuk kell arról, hogy megvalósítsák mindazt, amit a Központi Bizottság, majd pedig a megyei pártbizottság meghatározott tennivalóként. Így széles skálán mozognak a feladatok, az ex-r port növelésétől a termék- szerkezet és -összetétel javításáig, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásától az anyaggal, az energiával való takarékosságig, a minőség javításától a vállalati irányítási és szervezeti rendszer továbbfejlesztéséig. Igen jó gyakorlatot alaki-' tott ki a vároisi pártbizottság évekkel ezelőtt, s most is i tartotta magát ehhez. Pontosan meghatározta a tennivalókat egyes iparágakra, üzemcsoportokra. Ennek alapján sokkal könnyebben ellenőrizhetik majd, hol mit tesznek azért, hogy javuljon a gazdasági helyzet. A kaposvári gépipari vállalatok például azt kapták feladatként, hogy korszerűsítsék a termékszerkezetet, növeljék az exportot jól kialakított együttműködés révén a külföldi partnerekkel. Az építőipartól elvárják a lakások időben, jó minőségben való megépítését, illetve felújítását. A két termelőszövetkezet egyik legfontosabb tennivalója a lakosság ellátása zöldséggel és gyümölcs- cseL A vita is megerősítette, milyen fontos továbbra is az import ésszerű korlátozása, a beruházások késedelem nélküli befejezése. Ismét lesznek időközi választások a megyében, mivel több városi és községi tanácstagi hely megüresedett. A jelölő gyűlések e hét végén kezdődtek. A tanácsok es a népfrontbizottságok nagy figyelmet szentelnek a szervezésnek; szeretnék, ha minél ,több érdekelt választópolgár lenne ott, elmondva javaslatát, véleményét. E fórumok most is alkalmasak a város- és községpolitikai kérdések megvitatására. " LftjM Géza Tettekkel ápolják névadójuk emlékét Ünnepi munkásőregység-gyülés Barcson — Első titkár elvtárs. jelentem ... — Komlós János, a barcsi Gábor Andor önálló munkásőregység parancsnoka jelentette Varga Péternek, a megyei pártbizottság első titkárának, hog"y az évzáró-évnyitó ünnepi egységgyűíésre fölkészültek. Az egység valamennyi munkásőrének nevében azzal a jóleső érzéssel mondhatta ezt, mivel eredményes esztendőt hagytak maguk mögött. Ez tűnt ki a jelentéséből is, amikor ismertette: 1982-ben példásan helytálltak a barcsi munkásőrök, eredményesen teljesítették kiképzési, szolgálati és ezzel együtt gazdasági feladataikat. — Egységünk erkölcsi-politikai állapota tovább szilárdult, mupkásőreínk a testületben és munkahelyükön is példát mutatva dolgoztak. Egyéni és kötelék lő- feladatainkat kiváló eredménnyel hajtottuk végre — mondotta többek között a parancsnok, majd az idei feladatokról beszélt: arról, hogy tovább kívánják javítani a harckészültséget, erősítik a fegyelmet, még jobban összekovácsolják az egységet. A barcsi munkás örök is — mint az ország többi munkásőrei — gondosan készültek a múlt évi feladatok megoldására. Erre ösztönözte őket az is, hogy a munkásőrség tavaly ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. A jubileumot a Gábor Andor önálló munkásőregység nagyszerű eredménnyel köszöntötte: tavalyi munkájával a legjobb eredményt érte el a somogyi muhkásőregységek szocialista versenyében, s ezzel elnyerte — már negyedik alkalommal' — a megyei parancsnokság vápdorserle- gét. , A jelentés után a serleget Zsák Ferenc megyei parancsnok nyújtotta át; ezt követően ki-váló parancsnoki, .kiváló munkásőri kitüntetést kaptak a legjobbak, s átadtak a kiváló rajnak, szakasznak járó zászlót. Felszólalt az ' ünnepi égy- séggyüiésen a megyei párt- bizottság első titkára — A megyei pártbizottság nevében köszöntőm az egységet, a kitüntetetteket; gratulálok eredményeikhez — mondotta, majd. megyénk és az ország helyzetéről beszelt, valamennyiünk feladatairól. Részletesen szólt Somogy gazdasági feladatáról, a |ter' melőszövetkezetek, a kisegítő és háztáji gazdaságok, kisvállalkozások szerepéről. Kitért a nemzetközi helyzetre is és utalt a következő, várhatóan nehéz esztendőkre. Hangsúlyozta a párt és a tömegek kapcsolatának fontosságát, ennek, valamint a többi fegyveres testületekkel való együttműködésnek erősítésére kérte a munkásőröket. — Példamutató tettekre, meggyőző szavakra — mondotta — most még nagyobb szükség van, mint bármikor. Azt kérem a barcsi munkásőröktől, hogy a testületben és gazdasági feladataik ellátásában is vállaljanak részt ezekből; erősítsék tömegkap- csoiatainkat, mert csak ösz- szeíogva leszünk képesek céljainkat elérni. Ezután a munkásőrség országos parancsnoka nevében Nagy Sándor átadta a 25 év után járó Szolgálati Érdemérmet László Józsefnek, a Vörös Csillag Tsz munkás- őrének. Több munkásőr e kitüntetés 15, illetve 10 év után járó fokozatát kapta, mások emlékjelvényt, emlékérmet. Felsorakoztak eskütételre a leszerelők helyére álló íia- •tál munkásőrök. Fogadalom- tételüket a város és környéke lakóinak nevében Süveges Sándor, a pártbizottság első titkára fogadta. Ott volt az esküt mondók soraiban ifjabb Szőcsényí János, a tsz telepvezetője is, akinek édesapja, . idősb Szőcsényí János mozdonyvezető néhány perccel előbb vette át a Kiváló Parancsnok jelvényt. Eredményes esztendőt zártak a barcsi munkás őrök. Többükkel is beszéltem az ünnepi, egy.seggyu.es után, s valamennyien azt -mondták: ebben az évben is hasonlóan kívánnak dolgozni. Egy év múlva, .1984 januárjában lesz névadójuk, Gábor Andor születésének századik évfordulója. S e jubileumot is — mint a testület negyedszázados , fennállását — tetteikkel ünnepelik. Sz. I,. Ismerkedés a mezőgazdasági gépekkel Három éve ismerkednek a tanulók a kadarkúti általános iskolában — szakkör keretében — a mezőgazdasági gépekkel. A nyolcadikos fiúk közül szervezett két, 17—18 tagú csoport minden második hét szerdáján vesz részt gyakorlati és elméleti oktatáson a kadarkúti,, illetve a mikei tsz gépműhelyében. Mikében Verkmann Józsefnek, a gépműhely vezetőjének irányításával ismerkednek a korszerű mezőgazdasági gépek karbantartásával, javításával. Télen csak ennek a tsz-nek a műhelyében vannak meg az oktatás feltételei. Most a téli karbantartás és a tavaszi munkákra való fölkészítés folyik, de ha az idő engedi, a fiatalok fel is ülhetnek a gépre: makettek és gépelemek helyett kipróbálhatják leendő munkaeszközeiket. Mezey Béla, a kadarkúti általános iskola igazgatója arról tájékoztatott, hogy már korábban is próbálkoztak szakmai jellegű szakkörökkel, ezek azonban feltételek hiányában nem működhettek eredményesen. Pedig a pályaválasztás előtt álló fiataloknak szükségük van szakmai tájékozottságra. Legnagyobb az érdeklődés a mezőgazdasági gépek iránt. Tavaly tizenhatan jelentkeztek innen gépészeti szakközép- és szakmunkásképző iskolákban, s most Kaposváron, Tabon. Barcson, Csurgón folytatják tanulmányaikat. Néhányukkal szerződést kötöttek a helyi szövetkezetek és üzemek, s most ösztöndíjat kapnak, jelezve, hogy visszavárják őket. SOMOGYI € NÉPLAP
