Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
A „fekete arany” földje Azerbajdzsán Szocialista Szovjet Köztársaság A Szovjetunió Kaukázusion-túli területéinek délkeleti résaén, 86.6 ezer négyzet- kilométeren húzódik az Azerbajd/sán Szovjet Szocialista Köztársaság.' Észrt.k- ról a nagy Kaukázusi hegygerinc. keletről pedig a Kasizpi-tenger határolja. Az Ajxseron-félszigeten évszázadokon át égték a tűz- imádók „szent tüzei”. A múlt század közepén kezdték itt kitermelni a kőolajat. A második viíagháborúban pedig az Apseronról kapott benzinnel üzemeit tíz szovjet harckocsiból és repülőgépből legalább nyolc. De nemcsak a „fekete aranyból” él a köztársaság. A modern Azerbajdzsán szimbóluma a főváros, Baku közelében épült Szuim- gjait Lett, amely ma a szovjet szintetikus kaucs.ukgyártás, a kohászat és «2 olaj vegyészet központja. Az utóbbi 15 évben a 6 millió 258 ezer Lakosú Azerbajdzsánban másfélszeresére nőtt a viUamosenergia- termelés.. A nagy teljesítményű, energiaigényes technika alkalma,zásával és az anyagmozgatás gépesítésével lehetővé vált. hogy 1981- ben 16 nap alatt betakarították a gyapottermést. Az áHami felvásárlások meghaladják . az egymillió tonnát. A köztársaságban 409 ezer tonnával teljesítették túl a te: vet. • A mezőgazdaság termelését 1985-ig százalékkal növelik. E köztársaság lesz a. Szovjetunió legnagyobb szőlőtermelője. Tavaly 1.6 millió tonnát szüreteltek. Növekszik a primőr zöldségeik, a tea, a hús és a tej termelése is. Az ipá.ri termelést öt év alatt 30 százalékkal kívánják növelni. Az 1985-ig elkészülő erőművek évi 20 milliárd kilowattóra villamosenergia előállítását teszik lehetővé. Az 1,2 millió kilowattom mingecsauri erőmű látja ed energiával Szumgaitot és a fővárost. Bakut is. A sebesvízű Kúra folyón tovább épül a Sam- bori vízerőmű, amely az energiatermelésen kívül hozzájárul az öntözés problémáinak megoldásához Azerbajdzsán északnyugati, szárazság sújtotta vidékein. Az erőmű víztárolójától kiinduló öntözőcsatorna további százezer tonna gyapot és 32 ezer tonna szőlő termesztését teszi lehetővé. Forró kövű város Talaat Hanlarovval, az Azerbajdzsán építészek Szövetsége Elnökségének elnök- helyettesével beszélgetett tudósítónk a nagymultú főváros, Baku történetéről, a szovjethatalom éveiben végbement változásokról, és a város fejlesztési terveiről. — Baku építészetének tör- téneténete három korszakot ölel fel. Az első több mint ezer évig tartott: a Kaszpi- tenger partján keleti jellegű i'áros alakult ki, „befelénéző” házakkal, szűk utcákkal, ahogy azt a muzulmán vallás és a kényelmes életmód megkívánta. A város történelmi magja, az lcseri-seher a középkori azerbajdzsán építészet remeke. Elődeink figyelembe vették a város fekvésének jellegzetességeit. Építőanyaguk a környéken nayjmennyiségben taHanlarov — megkezdődött a nyomortanyák felszámolása, a vízvezeték-hálózat kiépítése, a csatornázás bevezetése, fásítás, és a távlati tervekben az ipartelep és a lakott városrész elkülönítése egymástól, az olajtól tönkrement földek feljavítása. A terveket fokozatosan megvalósítottuk, a iegutóbbi fejlesztési tervet, melyet 30 éves időszakra dolgoztak ki a szakemberek, 1972-ben hagyták jóvá. Baku történetének e harmadik szakasza immár hatvan éve tart. .Büszkén mondhatom, hogy mi, bakui építészek a hagyományokat megőrizve alakítottuk ki a város új arculatát, a kor szellemének, az. építkezések aranyainak és sajátosságainak figyelembevételével. Jó példa erre- a Lenin tér, amelyet egyik oldalról a kikötő határok A tér közepén áll a minisztériumok épülete. A hagyományos „forró” mészkőből emelt épület az ősi művészet számos elemét őrzi. Ugyanakkor a környező házak építésekor felhasználták a betont, üveget, alumíniumot. Heves viták folytak az ősi városmaggal kapcsolatban. Az építészek, véleménye megoszlott , a városközpont jövőjét illetően. Az épületek nagy része elavult. A Bakui Váraisi ■. Tanács az épületegyüttest műemlékké nyilvánította, a még helyreállítható házakat ta- taroztatta, a lebontott épületek helyére csak a városképbe illő új házak építését engedélyezte. Baku éjjel Pintér István dokumentum riportja látható mészkő volt. a „forró kő” ezért nevezik Bakut forró kövű városnak. A történelmi városrészben mindenütt a régi építészet emlékeivel találkozik a látogató: itt áll a Lányok tornya, több régi palota. A lapostetejű házak, mély balkonok természetes védelmet nyújtottak a tűző nap és a szél ellen. A második korszak a legrövidebb. A múlt század utolsó negyedében kezdődött és 1920-ig, a szovjet hatalom megalakulásáig tartott. Ez idő alatt a város viharos ütemben növekedett. A hirtelen fejlődésre a kőolaj szolgáltatott okot. A világ legkülönbözőbb részéből érkeztek Bakuba az üzletemberek, kereskedők, nagytőkések. Oroszországból ide özönlöttek a munkások. A korszakra a bakui építészeti stílus hanyatlása jellemző. Az olajmágnások eklektikus villákat építettek, mellettük pedig gomba módra szaporodtak, a szegényes viskók, amelyeket Makszim Gorkij találóan a „Sötét pokol zseniálisan megfestett hasonmásának” nevezett. — A szovjelhatalom megalakulása után — folytatta A Veréb-akcióra küldött amerikai tiszti különítmény három tagja 1944. március 19-én. a kora reggeli órákban meglehetősen ingerülten hagyta el a magyar kémelhárítás vezetőjének, Üjszászy István vezérőrnagynak a szobáját. Akárhogyan is vették: nem kellemesebb hírt közöltek velük, minthogy a hitleristák kezére adják őket. — saját bőrük meptése érdekében. Visszavitték őket abba a helyiségbe, amelyet ők cellának véltek, de bármi volt, érthető, hogy ők, akik az Egyesült Államok elnökének személyes üzenetét hozták a magyar államfőnek, egészen más elbánásra számítottak. S arra semmiképpen sem. hogy kiszolgáltatják őket a hitleristáknak. Így azitán nem csodálható, hogy amikor Üjszászy szobájából az őr lekísérte őket a földszinti, négy szalmazsákkal és ráadásul még pokrócokkal is ellátott „lakosztályba”, s egymás közt maradtak, meglehetősen tanácstalanul mérlegelték a teendőket. Azt javasolta Duke a többieknek, hogy várjanak a Kisállattenyésztők kiállítása Kaposváron Hétkilós tyúk és ínyenc perzsa macska Szájtátva bámulja az aprónép a szebbnél szebb galambok százait, lelkendezve figyeli a „gazdasági udvar” szárnyasait. Meg a kakaskukorékolás is. az idilli falusi képet idézi á falak között. A kaposvári ki sállattenv észtők egyesületének rendezésében nemzetközi kisállattenyésztő kiállítás nyílt tegnap a Kil- lián művelődési központban; ahol igazán különleges példányokkal találkozhatnak az érdeklődők. A díszmadárbemutatók eddig is igen sok látogatót vonzottak, ám a mostani rendezvény felülmúlja valamennyit. Mert a sok szép galamb mellett lathatok itt vízi szárnyasok, díszbaromfiak, díszmacskák, nyulak, de még nutriák is. A romániai Nagyváradról, a jugoszláviai Szabadkáról és Eszékről érkeztek állattenyésztők. Békéscsabáról öt- vendarabos állatállomány jött Kaposvárra. A berrfutat- kozás kölcsönös: a kaposvári és az alföldi tenyésztők így mérik fel az ország másik felében történő tenyésztési- módozatokat. így szereznek tapasztalatokat. Hajdú András szekszárdi tenyésztő díszbaromfiaiból egész kis gazdasági udvart hozott létre a művelődési ház bemutató helyiségének közepén. Rögtönzött halastó körül totyognak a libák, nyújtogatják nyakukat az apró kakasok. Sok érdeklődőt vonzott a brama tyúk és az orpinton baromfipár is. Nem csoda, hiszen kifejlett állapotban hat-hét kilogrammot nyomnak. Nyolctagú család is bőven jól lakna egy darabbal, ezért is van nagy keletje a tenyésztők körében. A lengyeltóti termelőszövetkezet angóranyu- lainak is elsősorban a gyerekek örülnek, ám a felnőttek is szívesen elgyönyörködnek a hófehér, hosszú szőrű tapsifülesekben. Ez az egyetlen olyan nyúlfajta, melynek szőrét nyírják, s rendkívül finom fonal készül belőle. Az ország tenyésztői harminckilenc fajta galambbal neveztek be a kiállításra, melyek közül a zsűri egy- egv' lajtagyőztest választott. Most hat díj maradt a kaposvári egyesületnél, a többit az ország más részén te- vekenykedő tenyésztők kapták. E kezdeményezes eredményeként — hogy a dijak többségé ne a házigazdáknál maradjon — a következő években feltehetőleg szíve-’ sebben ’ jönnek majd a kiállítók. a somogyi eseményre. Sok érdeklődő szemlélte meg tegnap a nutriacsäladot, ám még több látogatót vonzott a kaposvári Rózsahegyi Éva két perzsa macskája. A gyöngyszürke és zsemle szísorsukra, mást úgysem tehetnek. Suarez őrnagy más vérmérsékletű ember ‘ volt. Azt indítványozta, hogy üssék le az őrt, szökjenek meg, lopjanak egy autót, s valamilyen. erdőben bújjanak meg, így talán megúsz- szák a kalandot. Duke ezj. kivihetetlennek tartotta. Mindenesetre a meztelen derekára csatolt bői-övből elővette a biztonsági tartalékként magával hozott 300 Napóleon-aranyat. Testvériesen elosztották: mindegyiküknek jutott száz Napóleon. Mire végzett ezzel a művelettéL. s isimet felöltözött, megérkezett a reggeli, és azzal Király őrnagy. Ö sem látszott nyűgöd tab iának, mint a főnöke. Azit kérdezték tőle, hogy, tudna -e gépet szerezni, amellyel elhagyhatnak Magyarországot, — Nem — felelte. — Az éjszaka felrobbantottuk • a magyar repülőgépek motorjait. — Búvóhely? — Nincs. Király őrnagy azt tanácsolta, hogy a Luftwaffé- nak adják meg magukat, mielőtt a Gestapo megerkenű „cicusok” fajtájuk jókora példányai. Selymes szőrük állandó ápolást igényel, de a jó kondíció megtartása érdekében elsősorban csirkemáj és húsfélék szerepelnek az ínyenc macskák étlapján. A vasárnap estig nyitva tartó kiállításon szakköny- vekgt is vásárolhatnak a látogatók, s a tombolán többféle madár nyerhető. A bemutató időtartama alatt szakmai program ás les.z. Vasárnap délelőtt kisállatte- nvésztő ankétot rendeznek, melynek vendége Gonda Irén, A kisállattenyésztő című szaklap főszerkesztője. A. Á. Az oívcső véleménye A jót akarni kell” Élek a jogommal. Pár szót szeretnék szólni az Önök által feltárt kezdeményezésről, a kerékpárutak- ről. Sajnos, az eredetit nem olvastam,' csak a december 2-án megjelent oldalas cikket, de az is elég volt. Minden elismerésem az Önöké! Ragyogó kezdeményezés! Teljes mértékben támogatom az ügyet. Egyelőre csak írásban, mert 1984- ig sorkatonai szolgálatot teljesítek a határőrségnél, de utána — mert az ügy bizonyára húzódik, és ha készül is az út, 1984-ben is lesz meg mit tenni. Teljes erőbe- dobással, ' társadalmi munkásként ott leszek! zik. Ebben megállapodtak. Gondjaira bízták a rádiót és a Napóleon-aranyaikat (a hatezer dollár értékű éime- ket 1945-ben egy magát megnevezni nem akaró férfi beszolgáltatta a budapesti amerikai katonai missziónak). Amíg Király őrnagy a német légierők összekötő tisztjének , telefonált, Duke ezredesék megbeszélték, hogy szigorúan és következetesen tar.tják magukat a Ti to-meséhez, rangjukon és katonai sorszámukon kívül mást nem közölnek. Király őrnagy jelentette, hogy minden rendben van, jönnek értük, ezután gyorsan eltűnt. A várakozási időt az amerikaiak azzal töltötték, hogy egymást keresztkérde- sekkel tették próbára, nehogy a németek kifogjanak rajtuk. „Nyilatkozataikat” a genfi nemzetközi ” hadifogoly egy tzménnyel kezdték és fejezték be; ha mégis rászorítanák őket a vallomásra, akkor csak annyit árulnak el a szövetséges katonai titkokból, amit a New York Timés-ban vágy a Time magazinban már olvastak. (Folytatjuki Bevonulásom előtt tanítottam; úttörőkkel foglalkoztam, vándortáboroztam velük. Csodálatos élmény a termeszét! Eddig jómagam is sokat kerekeztem, de a városból az utóbbi időben egyre jobban kiszorították a kerékpárokat. A. zselici barangolásaimhoz is legtöbbször a SEFAG útjait használtam, es közben elgondolkoztam, hogy egy ilyen szép vidék — a tájvédelmi körzettel — hogyan lehet eny- nyire elzárva a nagy tömegek előtt? És most itt vaft ez a kerékpárút. -Csodálatos! Itt vannak a volt állomás- épületek, de nincsenek turistaházaink. (Ami van,- azt meg leegetjük.) Meg kell, meg kell valósitani ezt az ötletet. Tudjuk már, ■ hogy mit és miért kell .csinálni; nem igaz, hogy a hogyan (?) lesz az akadály... Korábban meg tudták csinálni a Rákóczi pályát, a fonyódligeti úttörőtábort. Ennek az elképzelésnek sem lehet akadálya, csak lelkes emberek kellenek hozzá. Társadalmi munkára, gépi segítségre már most is van ajánlat; el tudják képzelni, mi lesz akkor, ha már beindul a gépezet? Találkozniuk kell hát az érdekelteknek, és összehangolt munkával megfelelő tervet készíteni az üzemeltetésről, a karbantartásról. Csak ne feledjük: „...nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell, és nem elég akarni, de TENNI, TENNI KELL!” Somogy megye példát mutathatna ezzel. Országos hírű kezdeményezés • lehetne. Ragyogó ötletnek, ragyogó célnak tartom. Vajon mi lesz vele? Szabó Tibor kaposvári lakó«. jelenleg határőr
