Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

Négyezer hízó bánia Biztosítási ügynök voltam Drága kerítés készülne belőle Mármint a képen látható kolbászokból, ha története­sen ebből fonnák a mesebeli házikó körül a kerítést. Pe­dig' abból a mennyiségből jókora kerítésdarabra futná, amit a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet zamár- di húsüzemében készítenek évente. Ínycsiklandozó illa­tok csinálnak étvágyat anél­kül, hogy a füstölő, a raktár látványa elénk tárulna, ám ha ide is bekukkantunk, éh­ségérzetünk pillanatok alatt óriásira nő. Nem nehéz meg­érteni: a nyári idegenfor­galmi idényben háromszor annyi terméket is eladha­tott volna ez az üzem, mint amennyinek az előállítására képes. .. — Képtelenek voltunk ki­elégíteni az igényeket, pe­dig korábban volt olyan időszak, amikor gondot oko­zott partnert keresni az áruinkra — tájékoztatott Kelemen Gyula üzemvezető­helyettes. — Akkoriban vit­tünk húsipari termékeket a fővárosba a Sugárnak, a Skálának is, . most viszont már a kevesebbje jut Buda­pestre, a legnagyobb meny- nyiségre a siófoki, a tabi, a balatonfüredi áfész a vevő, különösen a siófoki Sió Áruház jelentkezik nagy igénnyel. Ezek a vevők biz­tos partnereink, de nyáron sok pecsenyesütő is fölkeres bennünket. A termelöszö­A kiválóan szervezett OSS, amely . óriási appará­tussal és hatalmas költség- vetéssel dolgozott, nem ka­pott értesüléseket a megle­hetősen széles körben elter­jedt hírekről. Természetesen Király őrnagy sem említette Duke ezredes és társai előtt, hogy milyen veszély fenye­get. Türelmüket kérte. el­szállásolta őket a nagykani­zsai laktanyában, a tiszti részlegben. Itt töltöttek két éjszakát, aztán egy zárt ka­tonai mentőautón Budapest­re vitték őket. A mentó­vetkezet a saját pecsenyesü­tőinek egy részét kiadta szerződésre, a többit felszá­molta. A szerződéses boltok vezetőit is mi látjuk el má­justól szeptemberig hurká­val, kolbásszal. November végén jártunk az üzemben, s olyan áruk készültek, melyeket főként télen keresnek a kereske­dők, illetve a fogyasztók. Lángolt kolbász, füstölt ko­lozsvári és angolszalonna, darabolt sonka, tarja, csü­lök most a „sláger”, ezen­kívül persze sütőkolbászt, autóból semmit sem láttáik, s amikor megállt a (kocsi, kellemetlen meglepetés ér­te őket. Örök vették körül a kis csoportot, tagjait pe­dig beterelték egy szobába. Négy fekhelyet, amolyan priccset találtaik benne. A szalmazsák ukon lepedőik, pokróc. Úgy hitték, hogy fogdában vannak: az egész berendezés arra vallott. Mit tudták ők, hogy a Hadik laktanyában, a kémelhárító osztály rezidenciáján egy volt altiszti lakás egyik szo­báját külön lakájossá tették részükre. Alighogy vaskos káromkodásokat eregetve a fogaik köziül elhelyezkedtek, belépett egy pincér. Remek vacsorát tálalt, annak rend- e-módja szerint fogáson­ként más-más megfelelő hurkát, májpástétomot is adnak a megrendelőknek, no és természetesen a ko­csonyába való alapanyagok­nak is van keletje. — Most értük el, hogy tel­jesen kihasználhatjuk az .üzem kapacitását: a terve­zett háromezer-ötszáz he­lyett négyezer sertést dolgo­zunk fel az idén. Ebben szerepet játszik a kereslet- növekedés, de az is, hogy je­lentős minőségi változás ment végbe az üzem szemé­lyi állomanyában. Megnőtt a szakmunkások aránya, s ez nemcsak több, hanem jobb munkát is jelent, és nagyobb termek választék előállítására is módot ad. Ezerkétszáz hízó a háztáji gazdaságokból érkezik fel­dolgozásra a húsüzembe, a többi á közös gazdaság hiz­laldájából és vásárlásból származik. Ebben az évben mintegy hatszázezer fo­rintot költött a téesz a za- márdi üzem korszerűsítésé­re. Bővítették a vágóhidat, fűszerraktárat — s alatta szennyvíztároló aknát — építettek, és több, kisebb- nagyobb felújítást végeztek az épületeken, berendezése­ken. Ezzel a körülmények sokat javultak, s ha ma még nem is elégítik ki maradék­talanul az igényeket, szá­mottevően hozzájárultak ah­hoz, hogy növekedjen a ter­melés és a dolgozók, a ko­rábbinál jobb feltételek mellett teljesíthessék fel­adataikat. H. F. borral tetézve. A bőséges lakoma után jött egy tiszt, aki felvezette őket egy tá­gas, kitűnőéin berendezett dolgozószobába, az emelet­re. Egy tábornok várta Őket, aki kezet nem adott, csak a bókáját ütötte össze és könnyedén meghajolt. — Ojsáászy István vezér­őrnagy vagyok! — mutatko­zott be. — Foglaljanak he­lyet .. . A tábornok úgy viselke­dett, mint aki ezerszer meg­bánta, hogy belekeveredett az ügybe. Meglehetősen kel­letlenül kérdezte, hogy mi az amerikaiak ajánlata. — Azonnal vezessen a kormányzóhoz, - személyes üzenetet hoztam Roosevelt elnöktől! — Lehetetlen — felelte az egyre idegesebben viselkedő Újsizásizy. — A kormányzó nincs a fővárosban! Duike ezek után Kállay Miklós miniszterelinókkel vagy Szombathelyi vezér­kari főnökkel kívánt volna beszéli™. Újszászy ezt is le­hetetlennek minősa tette: — Erre most nincs mód —é mondta. — Most szom­bat este van, majd esetleg hétfőn. Különben sem értem, hogy miért olyan sürgős a dolog. Dukééknak azt sem en­gedték meg, hogy használat­ba vegyek rádióadójukat, Pintér István dokumentum riportja M Verái» mstcső „Tavasszal majd beszélhetünk róla” Felcsaptam biztosítási ügynöknek, vagy hogy pon­tos legyek: üzletkötőnek. Persze csak afleie kisinas- nak, merthogy ez is olyan fajta munkakor, amihez kell nemi előtanulmány, s per­sze gyakorlat. Aki csak úgy hipp-liopp vág bele, annak — úgy mondjak — hamar elmegy a kedve az egésztől. A „tanítómesterem” Szabó Lajos, az Állami Biztosító nagyatádi fiókjának üzlet­kötője tizenkét éve járja a környező községeket, hogy üzleteket kössön a szigorú­an meghatározott tervek sze­rint. — A múltkor összeszámol­tam — meséli .—, hogy mennyien jöttek és mentek, amióta itt vagyok, legkeve­sebb tizenöten, tizenhatan. Nan könnyű dolog valakit meggyőzni a biztosítások előnyéről. És akit egymás után érnek a kudarcok, az gyorsan odébb áll. Szerin­tem türelmesnek kell lenni, mert aki ma még csak ér­deklődő, az lehet, hogy hol­nap ügyfél lesz . . . — Hogyan illendő neki­vágni ? — Mindenkinek megvan a maga módszere. Időnként listákat állítunk össze a ta­nácsok segítségével, ebből megállaipíthajtuk, hogy ki­nek milyen biztosítása van. Es persze fontosak a sze­mélyes kapcsolatok. Címjegyzéket mutat: raj­ta azoknak a kutasiaknak és szabásiaknak a neve, akik ma ügyfeleink lesznek. Nos vágjunk bele! De előtte egy megszívlelendő jó ta­nács : neon szabad túl ráme­nősnek lenni, meg visszaél­ni az ügyfél bizalmával .. . Kutas egyik szélső házá­nál a Casco átíratása miatt állunk meg. Az idősebb ta­nítónőről közben kiderül, hogy hat év múlva nyugdíj­ba készül. Íme az adandó alkalom! — Gondolom var\. Cséb— 80-as biztosítása is. — Nem, az nincsen. — Peaig .elkelne — jegy­zem • meg — hiszen ha öt­éves kötvénye van, s Nyug­díjba megy, akkor egyszer­re négyezer forintot vehet fel, arról már nem is be­szélve, hogy ha valami tör­ténik önnel, akkor . . . Az asszony nem adja be a derekát. — Meg gondolkodom raj­ta. Balsiker? Szabó Lajos megvigasztal: a legtöbbször így van ez. Néhány házzal odébb végre siker! Itt ugyancsak Casco miatt kopogtattunk. A férj maszek kőműves. A fe­leség egy fűrészüzemben dolgozik. Míg a „kollégám” a Casco papírjainak kitöl­tésével bíbelődik, mi beszél­getünk. Ecsetelem a Cséb— 80 előnyeit, miközben Sza­bó Lajos besegít. Az asz- szonyka nem szabódik. már­is nyélbe ütjük a boltot, a férj azonban óvatosabb: meg kell fogni a forinto­kat. Télen nincsen munka, keressük meg majd a 'ta­vasszal, mielőtt munkába áll .. . A maszek fodrásznő nagy életbiztosítást szeretne köt­ni, de hiába keressük, még mindig kétségek között, őr­lődik, s különben is a fér­je kórházban v^n, menjünk később! Ára a fodrászüzlet azért fodrászüzlet, hogy minden szót meghalljanak; máris elénk toppan egy asz- szonyka, merthogy őt a nyugdíjkiegészítő biztosítás érdekli. Papírt adurik, pros­pektust. ami segíti az el-iga- zodácha-n, s megígérjük: a napokban ismét megkeres­sük: Látszólag egyszerű minden. Szabó Lajos azonban óva- tósságra int, nem szabad el­hamarkodni a véleményal­kotást. "Van akit négyszer­Szombaton: pénteki munkarend a boltokban is Az üzletek ünnepi nyitvatartcsáról A Somogy megyei Tanács VB. kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ megyei bi­zottsága intézkedett az üz­letek karácsonyi és újévi ünnepeket megelőző nyitva- tartásáiróL A határozatinál figyelembe vették az ünne­pek körüli munkarendet, így azt is. hogy december 24-én, pénteken szabadnap lesz. következésképp de­cember 11-én, szombaton, amikor mindenki teljes — pémtéki — munkanap sae­hogy hívják Algírt. Így hát az amerikai tisztek csoport­ja dolgavégezetlenül tért vissiza a cellába, azAz a kü­lön számukra berendezett szobába. Neim tudták, hegy köziben, körülbelül abban az időben, amikor ők Üjszósav­val perlekedtek, Horthy, atki magával vitte Hitlenhez Szombathelyit is, Klessihe- im-ben beleegyezését adta Magyarország megszállásá­hoz. Újszászy viszont sejtet­te, hogy rövidesen megér­keznek a hitlerista megszál­ló csapatok. Ezért volt olyan ideges és nyugtalan. A Veréb-aikció tagjai is meglehetősen nyugtalanul töltötték az éjszakát. Arról természetesen ismét nem volt fogalmuk, hogy köz­ben a német csapatok át­lépték a magyar határt, s a budai várban izgatott ta­nácskozások folynak Kállay miniszterelnök, valamint a kormányzó családtagjainak részvételével a teendőkről. Álmukat inkább az zavar­ta, hogy helyzetűik ideigle­nes jellegének hangsú lyo- zásaképpen — nem úgy, mint Nagykanizsán, ahol hajlandók voltaik éjszakára teljes kényelembe helyezni magukat — nem vetették le egyenruhájukat, hanem csak felöltözve dőltek le a prics- csekre. (Folytatjuk) risrvt dolgozik, a megyében valamennyi üzlet és áruház a pénteki nyitvatartási rend­je szerint várja \ vásárló­kat. December I2-én ezüst- december 19-én pedig aranyvasárnap — ezen a két napom a városok keres­kedelmi központjaiban és fő közlekedési , útvonalai mentén a ruházati és ipar­cikk üzletek, áruházaik a szükséges és indokolt mér­tékig nyitva tarthatók, s e téren a koordinációt — az eddig kialakult gyakorlat szerint — a helyi tanácsok keresik ede! mi szakigazgatá­si szervei végzik. Ezüst-, il­letve aranyvasárnap csak azokat az általános áruhá­zakon belül, működő élel- miszerosatálydkat, részlege­ket tarthatják nyitva a bol­tok üzemeltetői, melyeknek nem tudjak megoldani az elkülönítését, zárvatartását. A két vasárnap közti mun­kanapokon a városok, keres­kedelmi központjaiban, lé­vő iparcikk- és ruházati üz­letek nyitva tartása rendkí­vül indokolt esetben meg­hosszabbítható. December 23-án — .csütör­tököm — a másfél és két- műszakos boltok a városok­ban este hét, egyéb telepü­léseiken hat óráig tartanak nyitva, az enne! később zá­ró és az egyműszakos élel­miszerboltok, a csarnok és a piac a hétköznapi nyitva­tartási alkalmazza, a többi üzlet és a vendéglátóhely csütörtöki nyitva tartás sze­rint üzemel. December 24-én — pénte­ken — az élelmiszerboltok, a csarnokok és a piac reg­gel hétkor nyit, es délután egykor zár, a többi keres­kedelmi egység zárva lesz. A vendéglátóhelyeket dél­után háromig tartják nyit­va, a pályaudvarok környé­kén levő éttermek zárórája ötször is fel kell keresni, míg végre létrejön, a szer­ződéskötés. A közmondás­hoz igazodva: kidohnaik az ajtón, menj vissza az abla­kon ! Persze csak az illen­dőség határain belül S hogy a kutya sem zavart bennün­ket a kerítésen túlra? Az ma már nem jellemző' öreg este van, mire Szabáson betérünk Szabó Feri bácsiékhoz, a falu egyik módos gazdájá­hoz. Megszámlálni is ne­héz lenne, hogy mennyi bikát meg tehenet nevel, hogy az aprójószágokiről mar ne is beszéljünk. — Általában húsz—hu­szonkét bikát, meg tehenet tartunk. Igaz, nyáron. mar négykor kell kelni s tíz óra előtt sohasem kerülünk ágy­ba. Nagy érték az, amit itt lát! Hat persze, hogy bizto­sítottam mindent. Külön a teheneket, a bikákat, a lo­vat meg a sertéseiket. Ha baj éri az embert, hát le­gyen kisebb a kára. S eny- nyi állat között mindig tör­ténik valami. Évente nyolc­ezer forintot fizetek, de ta­valy is több. mint tízet kap­tam vissza, mert elment az egyik szarvasmarha. Hát persze, hogy nagy pénz az a nyolcezer is, de én szeretek nyugodtan aludni... Hazafelé Szabó Lajos megjegyzi: nem üzletkötő az, aki tizenegy hónap alatt nem ^hozza a tervét. De­cemberben már nem lehet szerződéseket kötni. Minden­ki a karácsonyra készül, élére rakják a forintokat. Azonban ilyenkor sem árt útrákelni. A környéket is­merni kell, beszélni is il­lendő az emberekkel, mert az már nem divat, hogy csak bekopogunk' egy utca- sornyi portára, rábízva a dolgot a vak szerencsére. Nagy Jenő azonban szükség szerint meghosszabbítható. December 25-én — szom­baton — a virágboltok va­sárnapi. a vendéglátóhelyek szombati nyitvatartgst al­kalmaznak, minden más üzlet zárva- lesz. December 26-án ■- vasárnap — az előző napi nyitvatartási rend érvényes, azzal az el­téréssel, hogv ekkor a ven­déglátóhelyekre. a dohány­os édességboltokra a vasár­napi -nyiívatartás érvényes. Karácsony napján és más­napján a kijelölt vendéglá­tóhelyeken tejet, kenyeret és péksüteményt is árusíta­nak. December 30-án —: csü­törtökön — az élelmiszer­boltokra, a csarnokokra és a piacokra a december 23-i nyitvatartási rend érvényes; az iparcikk- és ruházati bol­tok szerdai, a dohány-, édesség- és újságboltok csü­törtöki, a vendegiátóhelyek szombati nyitvatartási al­kalmaznak. December 31-en — pénteken — az élelmi­szerboltok, csarnokok, pia­cok reggel héttől délután egyig árusítanak, a dohány-, édesség- és virágboltok a vasárnapi nyitvatartásit al­kalmazzak, a többi üzlet zárva lesz. Az éttermek és a vendéglátóipari szórakozó­helyeik másnap hajnalig, a többi vendéglátóhely a szombati nyitvatartási rend­jének. -megfelelően — de leg­feljebb ejjel egy óráig — tart nyitva.­Január 1-ón — szomba­ton — a vendéig Iá t óhel yék- re, a dohány, és virágbol­tokra a vasárnapi nyítvalar- tás érvényes, a többi üzlet zárva lesiz. Január 2-á.n — vasárna-p — minden üzlet és áruház a pénteki nyitva­tartási rendjének megfele­lően üzemel. Újév napján kenyér, tej és péksütemény a kijelölt vendéglátóhelye­ken vásárolható.

Next

/
Thumbnails
Contents