Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

A négyesfogat története Programozott nyelvoktatás Az utóbbi húsz év legna­gyobb mozisikere a Ben Húr című amerikai film, amit annak idején, nem sokkal bemutatása után tizenegy Oscar-díjjal tüntettek ki. Hozzánk ugyan több mint húsz év késéssel érkezett, de az izgalmasan álmos, ál­történelmi cselekmény, s fő­ként a látványosság így sem maradt hatástalan. S aki csak látta a filmet — még az esetleges fanyalgók is —, a legjobb jelenetnek a ko­csiverseny néhány rövid percét tartják. A jelenet népszerűségéhez persze nagyban hozzájárult az a história is, hogy a fel­vételek közben jó néhány ló nyakát törte, sőt néhá- nyan azt is tudni vélik, hogy a kaszkadőrök kozott is volt áldozat. Ez azonban valójában a Ben Húr néma- filmes változatának a legen­dája, vagy éppenséggel igaz története. A négyes vagy kettes fo­gatú kétkerekű kocsik, ame­lyeket állva hajtanak, is­Fél évezredes hagyománya van immár a híres-neveze­tes drezdai Striezelmarkt- nak, a négy hetes karácso­nyi vásárnak. A kellemes vidámság a Télapó és szám­talan hívének fölvonulásá­val kezdődik: a földíszített villamos végigcsongeti a fél várost, majd megérkezik az Elba-parti nagyváros szivé­be, az Altmarktra. Itt már napokkal ezelőtt fölállítot­ták a 30 méter magas, 111 esztendős fenyőfát, ágain éj­jel-nappal színes villanykör­ték hirdetik messziről, hogy áll a vásár. Mi kell még a Striezel- markthoz? Először is a ma­gyarázat, hogy mit jelent a Striezel? Nálunk otthon fo­nott kalácsnak mondanák. Hivatása az ünnepet jelké­pezni, miután a régi idők­ben legtöbbször csak ilyen­kor, leginkább szenteste ju­tott kalács az átlagember asztalára. A vásár persze azért vásár, hogy ott venni is lehessen egyet s mást. Van itt sokféle karácsonyfa- dísz^ népművészeti ajándék­tárgy, ruházati cikk, rövi­den: a dugóhúzótól a nagy­kabátig minden kapható. És leginkább a gyerekek örö­mére : vattacukor, frissen pörkölt mandula, kandíro- zott alma, ropogósra sült csirke és üdítőital. Es hol marad a kalács, amiről a vásár a nevét kapta? Van belőle bősége­sen! Lehet válogatni a szebbnél szebb, rendkívül ízletes, világszerte híres drezdai „Stolleóból”, amely ízben leginkább a mi püs­pökkenyerünkre hasonlít. Tonnaszám készül a finom kalács nagyüzemben, maszek péknél egyaránt, mert nem csupán itt, Drezdában ve­szik szívesen, hanem szer­te az NDK-ban. sőt külföl­dön is, miután keresett ex­portcikk. A Stolle az újszülött, be­pólyázott Jézust szimbolizál­ja, a tetejére szórt vaníliás porcukortól olyan édes­hamvas. Receptjét hivatalo­san nem sikerült megsze­reznem (állítólag a pékek üzleti megfontolásból titok­ként kezelik). Egy tapasz­talt háziasszony viszont, aki ilyenkor, az adventi idő­szakban nyolc—tiz Stol lét szokott sütni, elárulta, ezért itt szívesen közreadom: Végy 75 deka lisztet, 25 deka vajat, 8 deka marga­rint, 45 deka mazsolát, 8 de­ka. áUomátot, 12 daka édes mertek voltak a hettitáknál, egyiptomiaknál, majd a per­zsáknál is mint harci esz­közök. Az ókori görögöknél viszont elsősorban sportcél­ra használták ezeket a fo­gatokat. A kocsiversenyek a 25. ókori olimpián, időszá­mításunk előtt 680-ban sze­repeltek először verseny- számként. Olyannyira nép­szerűek lettek, hogy az i. e. 4. századra már háttérbe szorították az atlétikát is. A sport kezdett cirkusszá fa­julni, hiszen a kocsifogatok és . néha a versenyzők is az előkelő gazdagok tulajdoná­ban voltak, s a győztesnek járó babérkoszorú a politi­kai propaganda eszköze volt. Amikor a rómaiak meg­hódították a görög földeket, a hellének sportkultuszából elsősorban a kocsiversenye­ket vették át, s náluk is cirkusza látványosság volt inkább, mint sport. Igen előkelő támogatói, sót ver­senyzői is akadtak a cirku­szi sportversenyeknek. , A mandulát (aki szereti, egy kevés keserű mandulát is tehet bele), fél deka cit- romihéjreszeléket, egy pi- curka fcirdamómot (Életta­na cardamomum néven kérhető a Herbáriánál), 15 deka kristálycukrot, csipet­nyi sőt. Oldj föl kb. 4 deka élesztőt tejben, majd ké­szítsd el a tésztát, amelyet alaposan meg kell dolgozni. Célszerű a mazsolát csak a legvégén hozzáadná. A far­inába, tepsibe tett nyers ka­lácsot a tetején hosszában néhányszor vágjuk be és kenjük meg egy kis tojás­fehérjével. Miután megsült, vaníliás cukkorral jól hint­sük meg. Ha néhány napig áll, még ízletesebb a drez­dai karácsonyi kalács. Most már csak az van há tna: jó étvá gyat! K L. A testi fogva tökös só gok közül súlyos és gyakori a vákság, amely alatt a látó- képesség átmeneti vagy végleges hiányát értjük, a szem különböző részeinek -kóros elváltozása következ­tében. Tudományos- érte­lemben az a vaik, akinek a szemében nincs fényér­zés, gyakorlati értelemben pedig az, aki közvetlen kör­nyezetében sem tud tájéko­zódni. Ezt úgy számítják, hogy a beteg egyik szemé­vel sem tudja egy méter távolságból a kéz felmuta­tott ujjait megszámolni. Látási képességét elveszít­heti az egyik vagy mindkét leghírhedtebb közöttük Né­ró császár, aki különösen kedvelte a kocsiversenyeket, s nagyon jó fogathajtónak és lovasnak képzelte magát. A 211. olimpiát az ő paran­csára tolták el két évvel, hogy a cirkusszá fajuló ver­senyekre alaposan felkészül­hessen. Az olimpián vala­mennyi kocsiversenyszám- bah győztesnek hirdette ki magát, pedig a tízes fogatú kocsijából kiesett a verseny során, de a megfélemlített versenybíróság előzékenyen vis^zasegítette a császárt a kocsiba, noha ezt a ver­senyszabályok tiltották. Volt egy különös politikai vetülete is a római kocsi- versenyeknek: a gyorsan megalakuló szurkolótáborok valóságos politikai pártokká váltak. Bgy-egy versenyen egyszeri-e négy kocsi vágott neki a távnak: kettő kék és kettő zöld színben. Egy-egy szín nagyon sokszor politi­kai irányzatot vagy hatalmi csoportosulást jelképezett. S ha köztudott volt, hógy pél­dául a császár a zöldeket kedveli, akikor a kékeknek szurkolni ellenzéki maga­tartásnak számított, vagy legalábbis könnyelműség­nek. Hogy milyen politikai je­lentősége volt a kocsiver­senyeknek, az Bizáncban mutatköiaott meg leginkább, amikor a kereszténység ál­lamvallás volt. A vallási irányzatok is gyakran a ko­csiversenyek színében je­lentkeztek, s a kékek és a zöldek pártjával komolyan számolnia kellett a min­denkori uralkodónak is. Justinianus császár alábe­csülte szerepüket, ezért a két párt összefogott ellene, és megostromolták palotá­ját. Ez volt az 532-ben le­zajló Nika-íelkelés, amely a kocsiversenyzők győzelmi buzdításáról kapta a nevét: s csak hatnapos véres harc után tudta leverni a hadse­reg Belizár tábornok veze­tésével S a szurkolókat nemcsak kékre-zöldre ver­ték, de valóságos tömegmé­szárlást rendeztek közöttük. D. I. szem. Az egész világon kb. 4 millió va'k éL A vakság nem jelent tel­jes munkaképtelenséget, mivel sokféle olyan foglal­kozási ág van, amelyekre vakokat is meg lehet taní­tani: olvasás a Braille-féle írás segítségévei, gépírás, Braille-rendszerű írógépek használata, kosárfonás, ke­fekötés, zene, zongorahan­golás, masszírozás és esetlég gyárakban gépi munka, te­lefonközponti szolgálat stb. A vakok1 nagy száma is indokolja, hogy a világon sokfelé igyekeznek számuk­ra segédeszközöket szerkész­AJki el akar sajátítani egy nyelvet, első lépésben olyan alapfokú nyelvismeretre kell szert tennie, amely magá­ban foglalja a kiejtést, a nyelvtan alapelemeit és egy minimális szókincset, vagyis létre kell hoznia azt az ala­pot, amelyre a későbbiekben építeni lehet majd. Az alap­szint elérése után el kell döntenie a tanulóinak, hogy a nyelvismeret mely össze­tevőjét (vagy összetevőit) kívánja a továbbiak,ban el­sajátítani. A siker azon mú­lik, hogy mennyire mélyen és milyen rendszerességgel fogja fejlesztem nyelvtudá­sát a tanuló. Érdemes meg­jegyezni egy híres nyelvész ezzel kapcsolatos aforizmá­ját: „Üszni úszás közben, beszélni beszélgetés közben tanulj.” A nyelvismeret alapjai­nak minél rövidebb időn belüli minél tökéletesebb — tehát minél jobb hatásfokú — elsajátítására hozták lét­re annak idején az első nyelvi laboratóriumokat. A technikai fejlődés tette le­hetővé ezék akkori kialakí­tását, és időközbeni tovább­fejlesztését. A kis fülkékre osztott teremben a tanulók szemben helyezkednek el a tanári asztallal, amely tu­lajdonképpen egy vezérlő­pult, ahonnan a nyelvokta­tó fejhaligatós mikrofonnal összeköttetésben áll minden tanuló fülkéjével, s tetszés szerint egyenként, de akár valamennyi tanulóval egy­szerre is beszélhet. A fűl­tem és gyártani. A Litvá­niai Vakok Társaságának kísérleti gyárában például tájékoztató készüléket fej­lesztettek ki. A készülék el­vét a természettől, ponto­sabban a denevérektől les­ték el. A készülék „lelke” az ún. akusizbikus fényszóró, tehát hallhatatlan ultrahan­got kibocsátó sugárforrás és egy, az esetleges reflektált sugarat felfogó érzékelő. Mindkettőt a vak a mellka­sán hordja, kis tokban. Hozzátartozik még egy transzformáló berendezés, amely az ultrahangot hall­ható hanggá alakítja át. Va­lahányszor a vak útjába va­lamilyen akadály kerül, a reflektált sugarak hallható, figyelmeztető hangot adnak. Minél közelebb van az aka­dály, annál mélyebb a hang. A vak tehát nemcsak az út­jában lévő tárgyról, hanem — kellő gyakorlattal — an­nak távolságáról is tud tá­jékozódni. A készülék más hangot ad az álló és mást a mozgó tárgyakról, mást a sima és mást a durva felü­letekről. Az NSZK-ban az AEG Telefunken-cégnél pedig egészen új típusú olvasóké- sízüléket szerkesztettek. A kép>en látható műszer a könyvek vagy egyoldalas szövegek betűit Braiile- jelekiké alakítja át, amelye­ket a vakok ujjheggyel ta­pintaniuk ki. kék berendezéséhez egy kis magnetofon is hozzátarto­zik, amelyről a tanuló ki­tűnő kiejtésű szöveget hall­gathat. s annak segítségével ellenőrizheti saját kiejtésé­nek hiányosságait. A nyelv­tanár a vezért őpulitn ál bár­mikor belehallgathat, javít­hat és kérdezhet anélkül, hogy bárkit is zavarna. Ar­ra is lehetőség van, hogy a nyelvtanár a háta mögé ve­tített álló- vagy mozgóké­pekkel tegye szemléleteseb­bé, még jobb hatásfokúvá A köntudatba telex néven átment távgépíró-hálózat első előfizetőit 1933-ban je­gyezték be Németország­ban. Napjainkban, közei fél évszázaddal később, már jóval több mint félmillió telexállomás működött a világon, csaknem mindenütt teljesen automatizált köz­pontokkal. A távgépíró-há­lózat jellegzetes eszköze az úgynevezett start-stop rend­szerű (szinkron üzemű) te­lexgép, amelynek billentyű­zete, kezelése az írógépé­hez hasonló, üzemeltetése azonban nem kíván állandó felügyeletet vagy műszaki közreműködést. Nagy elő­nye továbbá, hogy a távgép­író csatlakoztatására ele­gendő egyetlen telefonérpár. Az összeköttetés felépítése számtárcsával vagy biütlen- tyűzette! történik (mindig a nemzeti hálózat rendszeré­től függően). A telexelófiae- tők egymást ún. névadóval azonosítják, amely tulajdon­keppen egy automatikus szövegképző eszköz; a nem­zetközi távíróhálózat táv­gépíróinak szabványos név­adó-szövege húsz távírójel­ből álL A magyar teiexhá­az oktatást. Kefflő igyekezet, szorgalom és gyakorlás nél­kül persze a nyelvi labora­tórium siem képes csodák­ra. A technika is csak azo­kat segíti, akik nem saj­nálják a fáradságot, s min­den szabad idejüket kihasz­nálják a tanult nyelv elsa­játítására. Képünkön húsz hallgató programozott oktatására szolgáló nyelvi laboratóri­um korszerű vezérlőpultját láthatjuk. lózat teljesem automatizált, szá mtárcsa-választású rend­szer. A világszerte gyorsan fej­lődő telexhálózat szinte kor­látlan alkalmazási lehető­ségeidet kínál a legkülönbö­zőbb területeken. Napjaink külkereskedelme eWképzed- hetetlem fejlett telexkapc.so- lat nélkül, de a belföldi és nemzetközi ipart, kereske­delmi. idegenforgalmi stb. együttműködés hatékonysá­gának is előfeltétele a csak távgépíróval megvalósítha­tó, gyors és pontos össize- kötrtetés. De tudományos vonalon — például a me­teorológiai adatok gyors nemzetközi cseréje vonat­kozásában — is nélkülözhe­tetlenek a jól kiépített te­lexhálózatok. Am a telex mindem elő­nye ellenére jó ideig eltart­hat, amíg a beérkezett írá­sos anyag a címzetthez el­jut. A rendszer hasznossá­gát és gyorsaságát nagy­mértékben javítaná, ha — akárcsak a telefonnál — az egyes hivatali részlegekben mellékállomásokat lehetne fedéllítaini. PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK alapanyag 6a kószára raktárost munkakör azonnali betöltósóre részletes önéletrajz beadásával. FELTÉTEL: középfokú végzettség (érettségi) és legalább S éves raktárost, raktárgazdálkodási gyakoriak TOVÄBBÄ PÁLYÁZHATÓ: bútorasztalos, kárpitos szakmával, gépkocsival rendelkező, garanciális javító munkavégzésre. FELTÉTEL: szakmunkás-bizonyítvány és 10 év feletti gyakorlat, gépkocsihoz casco. JELENTKEZÉS: KANIZSA BÜTORGYAR KAPOSVÁRI GYÁREGYSÉGE, KAPOSVÁR, Katona J. n. 1., munkaügyi csoport. (877901 Áll a vásár Drezdában Hogyan készül a karácsonyi kalács? Tökéletes telexhálózat Segítség a vakoknak

Next

/
Thumbnails
Contents