Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

Zeneiskola Szabó Ferenc villájában Befejeződött a jubileumi rendezvénysorozat Fonyódon Befejeződött tegnap a Fo­nyód alapításának kilenc­századik évfordulójára ren­dezett több hónapos ese- ménygorozat. Délelőtt tudo­mányos tanácskozást tartot­tak, melyen neves szakembe­rek ismertették a település és környéke történelmével, élővilágával, az idegenforga­lommal, a nagyközség iro­dalmi múltjával kapcsolatos kutatásaik legújabb eredmé­nyeit, délután pedig Szabó Ferenc egykori villájában került sor a he'vi zeneisko­la „névadóünnepségére” és a Kossuth-díjas komponista, a Zeneakadémia egykori rek­tora emlékszobájának át­adására. Az ünnepségen a Magyar Bálint Általános Is­kola énekkara, az azt köve­tő hangversenyen a Bala- tonboglári Vasipari és Hű­tőgépjavító Szövetkezet énekkara, valamint a fonyó- dí és a kaposvári zeneiskola tanárai működtek közre. Fonyód alapításának évét mRva.Ti ismerjük I. l^ászló ki­rály okleveléből, a helyiség nevének megfejtéséhez is kößelebb jutottak már a nyel vés z.ek, ám sók még a rejlély a Balaton nyugati csücskének legfejlettebb községévé’ kapcsolatban — erre utalt Komjáthy Miklós nyugalmazott egyetemi do­cens a tanácskozáson. Nem tudjuk, miért az egyik — a tizenharmadik századiból származó — írásos doku­mentumban talált Quintus Locus — azaz „öt helység” — elnevezés, csak találgat­ni lehet, miért említették Fonyódot ezen az összefog­laló névén például Balaton- kilitivel, vagy az, északi part együkmnósik településével. Jósmi egyértelműbbek vi­szont azok a tények, me­lyeket v Andrássy Antal, a Somogy megyei I evei tá r igazgatóhelyettese sorolt fel a nagyközség felszabadulás utáni eilen lmon da,sós fejlő­déséről. és — amint Oldal Imre biológustól megtudtuk — az sem kétséges, hogy a Balaton vizének védelméről már nem egyszerűen beszél - ni kellene. hanem tenni is valamit, hiszen az eutrofi- záció, s általában a víz mi­nőségének rohamos romlása komoly aggodalomra ad okot. A szakember a Kis- Balaton sorsát is elrettentő példaként említette. Nem a délibábos derűlátás jelle­mezte Gertig Bélának, a pé­csi Janus Pannonius Tudo- mányegyetem tanszékvezető tanárának előadását sem. Bár a Balaton hazánk ’eg- keresettebb idegenforgalmi területe, a szalláshe! vés sza­ma és minősege, a kereske­delmi ellátás színvonala a tudós által említett adatok szerint sem mindenütt mél­tó a tó nimbuszához,. Bizonyára azok az írói; » keserű szájízzel vennék tu­domásul kedvenc tájuk rom­ló állapotát, akiknek balato­ni kötődéseiről Laczkó And­rás ir od a! om t örí énes a So­mogy című folyóirat főszer­kesztője számol* be előadá­sában, nyalván nem oly idil­likusra sikeredne ma már Kisfaludy A Lala, Berzsenyi Dániel, Makikai Sándor, Jan- kovich Ferenc, Fekete Ist­ván, Szabó Lőrinc egy-egy Fonyódtól ihletett verse, el­beszélése, vagy regény rés z- lete — amint például Fodor András vagy a tanácskozá­son jelen volt Takáts Gyula költészetébe is szükségsze­rűen be-be lopta magát a magyar tenger jövőjéért ér­zett aggodalom. Szabó Fereoe Balaton­oratóriuma már nem szület­hetett meg. ám — amint a délutáni „névadón” Kovács Béla, a nagyközségi tanács elnöke eJmondbtt» — a ne­ve« zeneszerző horgászás közben is szakadatlanul a torol beszélt. A „proligye­reknek” született, nyomorú­ságos körülmények között nevelkedett, később a mun­kásmozgalomhoz csatlako­zott, 1945-ben emigrációjá­ból szovjet katonai egyen­ruhában hazatért tehetséges Kodaly-tiCiitvánv . termé- szetimadatáról Maróthy Já­nos zenetörténész, az MTA íömunkatársa is szólott az emléktábla leleplezését meg­előző értékelésében. Művei­nek eredetiségéről ugyan­csak. „Ö az a Kodály-tanit- vánv, aki a leg mess zefobre futott ki Kodály kikötőjé­ből” — idézte a néhai Tóth Áladat kritikáját, majd föl- eleven í tét te személyes emlé­keit a nagybeteg. mégis he. Illa lián kitartással dolgo­zó Szabó Ferencről, ae utol­só hetekről, met vekben a I-egy jó mindhalálig című operáját szerette volna be­fejezni. Abban a szoba ban, mely­ben a felejthetetlen Nyilas Misi történetét zenésít í,te meg a kiváló komponista, lessnap takaró* ki* kiállítást nyitottak meg. Kési rátok, kottalapok es nyomtatott partitúrák, fényképek —az egyikein éppen Kodállyal lát­juk Szabó Ferencet — a Lu­das Maityi. a Föl támadott a tenger, a Légy jó mindha­lálig ősbemutatójára invitá­ló plakatok kínálkoznak itt megtekintésre És — a gyer­mekekért, az ifjúságért ra­jongó, a jövő nemzedékei­ért éió-haló zeneszerző szel­lemében — a Szabó Ferenc Zeneiskola rézfúvós-tanárai és növendékei immár nem­csak mint afféle kiebrudál­ható bérlök, hanem mint tulajdonosok költözhet el be a festői környezet >en épí­tett villába. Arany János szellemében MÁV-os diákok országos szavaloyersenye A nyolcvanöt éves kaposvári MÁV Nevelőin- tezet adott otthont a társintézmények idei országos sza­va lóve rs en vének melyre huszonkét általános és kö­zépiskolás tanuló érkezett az ország ot testvéri ntézete­böl. Hagyomány, hogy évente más- más témakörben hirdetnek a ta­nulóknak \ orszá­gra versenyt. Eh­hez a rendezvény­hez. kapcsolódott az idén a kapos­vári és a kőszegi, gyerekek tanul­mányi versenye, rpeS^nek legjobb­jai is találkoztak tegnap. A talál­kozás személyes őrömet élte át a Kőszegen nevelkedő Bellér Lőrinc — aki a szava lóversenyen vett. részt — és a Kaposváron tanuló Bellér Zita. Édes­anyjuk Tapolcán él. Bellér Lőrinc: — Testvé­remmel csak a vakációk idején találkozunk, tehát nem túl gyakran. Nagyon várom már a karácsonyt, hogy ismét együtt legyünk otthon, és átadhassam az ajándékomat a húglomnak. A versmondók Arany Já- nos-versekkel készültek az. országos szavalóversenyre, amit otthon házi versenyek elöztek meg. A költő halá­lának századik évfordu.ója tiszteletere rendezett inté­zeti szavalóversenyen Bel- , lér Lórinctöl Arany Janos A lepke, illetve Vá i Mi­hály Gyerekkoromból jön­nek mindig című versét hallottuk. — Miért esett a válasz­tásod az utóbbi oeisre? — Váci Mihály Költőmé­. , *—* • , nye a vasutasok pletero; szói, ezen válaszvoltam. A szava lóverseny legfia­talabb résztvevője. Csorbán Margit a kaposvári intézet lakója. Igazgatója azért hív­ta föl rá a figyelmemet, mert a kislány a legszebben beszélő gyerekek közé tarto­zik. önszorgalmából lett példás versmondó. A verseny zsűrijébe meg­hívták Pogány Judit sz.m- müvészit, aki a kaposvári ne­velőintézet lakója volt ál­talános iskolás korában. Kedve« meglepetéssel ké­szült a résztvevők megaján­dékozására: Vük-noteszt, fényképét, filctolla* kaplak tőle a gyerekek. Győztesek: Alsó tagozat: Gréczí Péter (Kőszeg); felső tagozat: Marton Zoltán (Kő­szeg); középiskola: Raffer Anikó (Szeged). H. B. Szabadon János A Kapóstól délre című festmény« Megyei tártat Vallomások Húsz somogyi képzőmű­vész részvételével nyílott meg a háromévenként meg­rendezett megyei tárlat, me­lyet Kaposvár hívott életre megyei támogatással. Visz- sza-visszatérő témája a ki­állításnak Kaposvár és e vb dék képzőművészeti megjele­nítése, a hagyományok ápo­lása. Ezt az idén a Kodály- évfordulóval egészítették ki a rendezők. Vallomások Ka­posvárról, vallomások Ko­dályról címmel nyílt meg tehát csütörtökön a kortás- művészek seregszemléje, melyre csaknem minden itt élő képző- és iparművész készült. A somogyi táj iránt fogé­kony alkotóknak nem jelen­tett új feladatot a vallomás­tétel. Szabados János Mun- kácsy-díja* nevét, il létra festészetét kell elsőként em­líteni ebben a sorban. (Az idei tárlaton Kaposvár díját ő vette aU Szabadó« festé­szetében fontos szerepet töl­tenek be a tájképek. Külö­nösen a Zselicség múltja, hagyománya hatja át festé­szetét, ám egyre általánosí- tottabb formában közli ve­lünk mondanivalóját. Lett­ner Sándor tájai színben és formában más szemléletűek, ő „lecsupaszítja” a látványt, t ennek ellenpontjaként a tájba „írott” emberi beavat­kozást, illetve az ember je­lenlétét reális eszközökkel fejezi ki. (Nívódíjjal \ jutal­mazták.) A tájképek sorából többet is kiemelhetünk, amelyek megnyerhetik a néző tetszését Czinkotay Frigyes Róma-hegyi képe, Ungvári Károly két festmé­nye ezek közül való. A megyei tárlaton szem­betűnő néhány fiatal fejlő­dése. Sörös Józsefre, Takács Zoltánra gondolok, örülünk Harangozó Ferenc jelentke­zésének is. i Kertész Sándor pedig mindannyiuknál na­gyobb utat tett meg az utób­bi időben. Az esetlegességet az egyre tudatosabb festői magatartás és Igény váltotta föl, egyre komolyabb művé­szi sikerrel. (A pályázat egyik nívódíját neki ítélték.) Sokfelé irányul tájékozódó figyelme, egyéni hangját azonban mindjobban kiérezni. Egyéni világával a megyei tárlat egyik meghatározó ér­iéke Csiszár Elek festménye, melyet a Kaposváron élt és nagyon fiatalon elhunyt fes­tőelőd, Balázs János emléké­re készített Mély humánum, népművészeit, a hagyomány- tisztelet állandóan jelen van művészetében, ebből merít, mint tiszta forrásból. Ko­dály emlékére szövött két gobelinje és tűzzománcképe ismét erre bizonyság. Honty művészi hitvallásának na­gyon fontos eleme a szak­mai tudás legjavának nyúj­tása. (A kiállítás egyik ni- vódíját kapta három kiemel­kedően szép alkotásáért.) Műfajilag kevésbé gazdag Honty Márta gobelinje — Kodály emlékére gazdag emberi érzések jel­lemzik egyébként is művé­szetét. A kép csupán gesz­tusként fejez* ki, hogy alko­tója tisztelettel viseltetik festőelődje iránt, s még va­lamivel kapcsolódik hozzá — talán ez a legfontosabb — s nemcsak nálg, h an érit másnál is — a szakmai igé­nyességgel. Honty Mártának sem jelentett új feladatot — s főleg nem mást — a vallo- másos pályázat, hiszen Ko­dály és Bartók szelleme, a a somogyi tárlat, plasztiká­val csupán Gera Katalin je­lentkezett. Különféle esemé­nyekhez kapcsolódó érmek­kel szerepel, Kodályra egy relieffel emlékezik. A dal szeretetét fejezi ki ez az al­kotása. A kiállítás képét ad So mogy mai képzőművészeti életéről, kifejezi azt az igényt, amit a pályázat ta masztott az alkotókkal szem­ben. , Horányi Barna A kaposvári Nagy Mónika «savai Gönczi Éra a kaposvári intézet lakója, szülei Hidas­németiben laknak, termé­szetesen vasutasok. — Két es fél éve kérték szüleid a felvételed az in­tézetbe. Miért? — Nem voltak megeléged­ve a tanulmányi eredmé­nyemmel, szerették volna, ha jobban tanulok. — Javítottál Kaposváron? — Igen, tavaly már négy egész hat tized volt a ta­nulmánya eredményein. Szegedről érkezett a szak­középiskolás Lovretics Ka­talin, aki öt évig lakott a kaposvári nevelőintézetben. — A vasútlörgalmi szak- középiskolában a magyar­tanárunk havonta megkö­veteli, hogy megtanuljunk kívülről egy verset, így én is sokat tudok. Különben forgalmi szolgálattevő vagy árupénztáros szeretnék len­ni, ha nem vesznek föl a főiskolára. Mozdonyvezető sajnos nem lehetek ... Ismét: Onedin Új sorozatok, krimik jövőre a képernyőn A tévé hrlmfóosztaiyan tá­jékozódnunk — íme, közre­adjuk, amit megtudtunk: — Mindenkit megnyugtat­hatunk — Onedinék családi bonyodalmai és egyben az angol ipari forradalom his­tóriája újabb tíz részben folytatódik, és azoknak sem kell elkeseredniük, akik kedd estenként a nemrég véget ért csehszlovák produkció, a Kórház * város szélén hő­seiért aggódnak. A tévé az új esztendőben újabb hét epizódot sugároz. Újabb is­meretségiekre is szert tehe­tünk. Találkozhatunk a fran­ciá zene, egyáltalán az egyetemes operett-történet óriásával, Jacques Offen - bach-hal, az Orfeusz az al­világban komponistájával, az eleiéről forgatott hatreszes filmben. Az irodalom halha­tafalianjai közül ezúttal Vol- taire-t ért* utol a „végzet”, igaz, mozgalmas, intrikák­kal, fordulatokkal tűzdelt napjai ideális témát kínál­tak a francia stáb számára, amely hat estére ígér tartal­mas szórakozást. Az olaszok jegyzik Jack London ma­gyarul is megjelent Martin Edén című regényének adaptációját. Előreláthatólag láthatjuk majd a valóságos sztárpará­déval kérkedő, nagy nem­zetközi összefogással készült Wagner-sorozatot is. A nagy német zeneszerző viszontag­ságos életét magyar—angol­námét—francia összefogás­sal vették fel, A krimi kedvelőik ismét találkozhatnak Petrocellivel, Derrick felügyelővel,' újabb kalandba invitáljak a Tett­bHy é* a Célpont hőse«, de új ízgulnwaló is akad. A belgáktól! vettük A te C3au- diad című háromrészes fil­mek amelyben egy rejtélye­sen. eltűnt ifjú hölgyet ke­resnek ... Agatha Christie, megannyi „örökzöld” bűn­ügyi történet kiagyalója, Miért nem hívták Evansot? című könyve a háború előtt nálunik is megjelent. S mi­vel világszierte javában fo­lyik a krimi-királynő újra­felfedezése, szinte természe­tes, hogy a tévé sem feled­kezik meg róla. Az angolok hatrészesj sorozatot forgattak ebből a regényből, amelyet jövőre tekinthetünk meg mi is. Kilenc alkalommal je­lentkezik majd az Izgalmas elet című lengjél sorozat, amelynek, hőse egy szimpa­tikus, állandóan úton levő újságíró — aki minduntalan más-más bűnügy kellős kö­zepén találja magát. A BBC-US vásárolt Shakes peare-dramak közül ismét láthatunk néhányat. Szombat délutánonként hat. alkalommal hozza lázba bi­zonnyal a fiatalokat, a Ma­láj* tigris című olasz soro­zat, amelynek filmváltozata a mozikban is szerepelt. A maláji nemzeti hősről ké­szült izgalmas, kalandos tör­ténet mellett ugyancsak moz­galmas történeteket ígér, az Államhatár című szovjet so­rozat is. Ez négy epizódot mutat be a határőrség tör­téntéből. A franciák Éjsza­kai ügyelet című hat foly­tatásból álló munkája a pá­rizsi éjszakában szolgalatot teljesítő orvosainak történet- füzére. Egy második világ- háborús titkos irattár anya­gának megszerzése körüli bonyodalmakról szél az a 13 részes NDK-beli sorozat, amelynek A halál archívu­ma a címe. N. Gy. SOMOGYI NÉPEAP

Next

/
Thumbnails
Contents