Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-31 / 306. szám
HÁZI BEMUTATÓ Az előképzős parancsnok Eskü előtt Kaposvár felszabadul ásának 38. évfordulóján Társadalmi Munkáért oklevéllel tünteMék ki Jan kó rich Ferenc munkásőri, a latinra egység előképzős parancsnokát. Elérzékenyülve állt föl, amikor'az ünnepi tanácsülésen őt szólították, elsőként a megyeszékhelyen , tevékenykedő munkásőrök közül. „Több mint húsz esztendeje teljesít munkásőri szolgálatot, eredményesen vesz részt a munikásór-utánpótlás nevelésében, képzéseben. Mindenkor tevékeny reszese az egység által vállalt és végzett társadalmi munkának'. Most i* meghatódik, amikor a megtett több mint két évtizedes útról, nagy felelősséggel járó beosztásáról beszélgetünk. Tizennyolc esztendeje előképzős parancsnok. Sok függ tőle: ő formálja a testületbe javasolt fiatalokat, az ő révén ismerik meg a munkásőrség feladatát, fegyvereit, az egység történetét, névadójuk életét, az alapítók, az elődök példáját. — Szeretek emberekkel, főként fiatalokkal foglalkozni- Ezért vállaltam ezt; s ma is örömmel teszek eleget megbízatásomnak. Jó segítőtársaim vannak, a pártszervezetek körültekintően olyanokat javasolnak előképzésnek. akik valóban önként és örömmel ismerkednek jövendő feladataikkal. Határozottan beszél, úgy, ahogy azt a foglalkozásokon megszokta. Példát mutat a fiataloknak, hiszen határozott es fegyelmezett embereket szeret nevelni belőlük. Eddig sikerrel . — Nézze ezt a két szakasznaplót! Bárkit említhetnénk a bennük szereplők közül, hiszen a foglalkozásokon pontosan és fegyelmezetten vesznek részt, a kiképzési, fegyverismereti, lövészeti feladatokat eredményesen oldották meg, jó muníkásórök lesznek. Hány ilyen szakasznaplót vezetett eddig? Hány szombatját,. vasárnapját töltötte az előképzősök oktatásával, a törzsmunkatársi feladatának ellátásával? Erről nem beszél. Arról sem, hogy munkahelyén — a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat dolgozója — hány órája megy el társadalmi tisztének (a szakszervezeti bizottság titkára) ellátásával. Mennyit dolgozott a vállalat kétszeres aranykoszonis. Közös Üt szocialista brigádjával, egységével a Jókai liget, a Centenáriumi park, a Ságvári lakótelep, iskolák, óvodák szépítésén, s mindezt önzetlenül szabad idejében. — Amit az ember vállalt, azt végezze becsülettel — feleli egyszerűen. A Latinca ’egységnek legalább fele olyanokból áll. akik valamikor előképzősei voltak, az ő munkája révén ismerkedtek meg a testülettel. • Lossos József ma parancs- nokhelyettese, Hosszú Tibor, a húskombinát munkásőreinek századparancsnoka, idős Lampert Béla pedig ugyanott szakaszparancsnok. Róluk s az apja példáját most követő ifjú Lampert Béláról, a húskombinát csontozóbrigád-vezetőjéről, a szentgáIo6_ kéri Orbán Lászlóról és feleségéről, a mosdósi szanatóriumban tanító Takács Miklós ról, Kálmán Eszter fonó- nőről és a négygyermekes Gyuka Istvánnéról, Gárdonyi 'Csabáról olyan szeretettel beszél, mint a családjáról. Pedig a foglalkozásokon nem tűri a fegyelmezetlenségei Amikor azonban vége a feladatok gyakorlásának, túlvannak az eskütételen, akkor * legfiatalabbal is közvetlen harát, elvtárs ... — Befejeződtek az előképzős foglalkozások. Néhány nap, és esküre sorakoznak ... a januári ünnepi egyseggyű- lésen tesznek esküt. Ekkor érik be munkám, segítőtársaim — helyetteseim fáradozása — valamikor ők is, Hanti István, Szabó ,György előképzéseim voltak. Akkor az ember végtelen, örömet érez. Azért, mert eredményesen oldotta meg feladatát... SzaLai László Mit, hogyan, mikor, kinek? A legkorszerűbb magyar szerszámgépekei köztük, egy tucat újdonságot, nemrégimen szupermodern bemutatóteremben állítottak ki az NSZK egyik városában. A szervezők gondosan ügyeltek a külsőségekre is; mert szerintük nem mindegy, hogy például a mozaik szö- nvegkockák színe összhangban van-e a zöld és piros gépsorokkal, a narancssárga térelválasztókkal és függönyökkel. Feszült várakozás előzte meg a nyitást: vajon eljönnek-e a legnagyobb partnerek, a még csak leendő vevők? A helyszínre érkező magyar kereskedők és ipari szakemberek jól felkészültek' minden elképzelhető kérdésre. A nyitás után percek alatt megtelt a félezer négyzetméteres csarnok, s minden protokoll helyett fólzúgtak a gépek. A vendégek aktatáskáiból előkerülték a megmunkálandó munkadarabok, s hozzájuk a pontos tervrajzok. Csak sikerülne a próba! — drukkoltak a magyar szerszám- gépipar képviselői. Az eredmény: a svájci üzletember két gépet rendel, a szállítási határidőt őszre kéri. Francia, belga és angol üzletemberek is tárgyalóasztalhoz ülnek, nem beszélve a német partnerek sokaságáról. Szerződés szerződést követ. S íme egy másik bemutató, immár Budapesten, ahol szintén elmaradtak a megnyitó ünnepi külsőségei, bár a szervezők abban reménykedtek, hogy ..példás” kezdeményezésük a sajtó hírverése nyomán követőkre talál. Ezen a bemutatón ugyanis a gyár' saját termékeit sajá/t kereskedőinek mutatta be A kiállított újdonságok elé Ötletes ‘áblácská- kat helyeitek el. feltüntetve rajtuk a gyártási költségeket, a lehetséges termelési sorozatnagyságot. S hogy a vállalat üzletkötői még jobban eligazodjanak az exportlehetőségek és az értékesítés rendszerének kusza világában, összehasonlító adatokat szerepeltettek a táblán arról, hogy külföldön egy hasomól cikk mennyibe kerül. Mindezt a gyártók mutatták be — saját üzletkötőiknek. Mintha ők nem tudnák, mit kell eladniuk külföldön, nem ismernék saját vállalatuk termékeit! Mintha nem tájékozódnának rendszeresen a világpiac változó igényeiről és *r áraikról! Mintha nem nekik kellene pontos inform áriákat szolgáltatniuk a gyártónak arról, hogy mi az, amit jövedelmezően lehetne eladni, tehát megérné a gyártás megszervezése, s a termelési lehetőségeket csak ezután egyeztetnék a piád igényekkel. , Persze, ezen a bemutatón sem maradt el a siker, hiszen az iparvállalat értékesítési osztályának dolgozói kivétel nélkül ellátogattak, a kiállítási ' épületbe. Jegyzettömbjeik hamar megteltek, s együtt örültek a szervezőkkel: lám, milyen okos ötlet volt a házi bemutató! Aligha lehet kétséges, hogy a két bemutató közül melyik volt hasznosabb vállalkozás. Pedig mindkét esetben ugyanaz a cél vezérelte a rendezőket: 'bemutatni újdonságaikat, megismertetni a konstruktőrök gyártmányfejlesztő munkájának legfrissebb eredményeivel azokat, akik e termékek eladásával foglalkoznak. A szándék azonban nem elég: bemutatni tudni kell. Azt is, hogy mit, hogyan, mikor, hol és főként kineik! Sz. L. A termelőszövetkezet érdeke Javult a tulajdonosi ellenőrzés A Volán tájékoztatója A helyközi autóbusz-járatok 1983. január l-i kedvezmény változásár ól 1983. január 1-től a helyközi közlekedésben egyes kedvezmények módosításra, illetve megszüntetésre kerülnek. A szélesebb rétegeiket érintő változások az alábbiak: Megszűnik az időszakos bérletjegy, helyette a továbbiakban teljesáru menetjegygyei lehet utazni, melyből a munkáltatók 80 százalékos költségtérítést nyújtanak, azon dolgozóik reszere, akik munkába járás céljából használtak ez ideig is az időszakos bérletjegyet. Megszűnik a tanulók időszakos bérletjegye is, azonban a jogosultaik részére a „Ta- nulóigazolványok” alapjá» ugyanazt a kedvezményt biztosítjuk továbbra is. Esetenkénti utazásukkor 75 százalékos kedvezményű menetjegyet szolgálunk ki. Igazolvány az állami gondozásban lévő, de oktatási intézményben nem tanuló gyermekek részére is érvényesíthető az iskola igazolása alapján. A 7ő százalékos kedvezmény igénybevételére január 1-től jogosult a gyógypedagógiai intézetben bentlakó tanuló és egy kísérője is az intézet által kiállított fényképes igazolvány és betétlap alakja n. A nyugdíjasok a részükre évente 8 alkalommal a vasúti utazásra biztosított 50 százalékos vasúti kedvezményt január 1-től — választásuk szerint — vonaton vagy autó- buszjáraton vehetik igénybe. Egy kedvezmény 40 órán belüli többszöri autóbuszra történő átszállással is igénybe vehető. Kombinált utazás eseten a vonaton történő'utazás külön kedvezményes utazási alkalom igénybevételének minősül. A szeptember l-i díjszabásváltozás miatt a tanulók havi bérletének használatára érvényesített „Tanulók igazolványát” és „Diákigazolványokat” a Volán elővételi pénztáraknál be kell mutatni az új díjszabási ár átírása miatt. A január l-i kedvezményváltozással összefüggő kérdésekről részletes és teljes felvilágosítást elővételi pénztáraink, gépkocsivezetők és forgalomirányítók nyújtanak. Rendedet Írja elő, hogy kétévenként a termelőszövetkezetek egész tevékenységére kiterjedő, átfogó ellenőrzést kell végezni. A megyei tsz-szövetség mellett működő ellenőrzési iroda az idén harminckilenc termelőszövetkezetben és három szövetkezeti közös vállalatnál vegezte el ezt az üzemi érdekeket szolgáló fontos munkát Az ellenőrzési iroda dolgozóinak törekvése kettős. Vizsgálataikkal, észrevételeikkel, javaslataikkal egyrészt hozzájárultak a szövetkezetek gazdasági erősödéséhez, az alapszabálynak megfelelő működéséhez, másrészt az ellenőrző bizottságok tevékenységét segítik. A tavasszal például tanfolyamot szervéztek számukra, s december elején közösen értékelték a munka tapasztalatait útmutatást adtak az év végi leltározás ellenőrzéséhez. Nem egy esetben közvetlenül is közreműködtek a belső ellen- ■ őrök, bizottságok munkaprogramjának kialakításában. A szövetség elnöksége a közelmúltban ügy értékelte. hogy mindezeknek hatására erősebb lett a tulajdonosi ellenőrzés. Ma már hatvankét termelőszövetkeMeditáció a disznóölésről Jól megtermett emberek könnyedén emeltek „fogasra’ a frissen vágott disznó egyegy jókora darabját. Alig telt el néhány perc és — volt, nincs hízó. Csak oldalas van, meg tarja és comb, csülök és miegyéb, ezekből viszont annyi, hogy egy falu elélhetne belőle, nem pedig egy család ... Mesélem János bácsinak a látottakat, a disznóvágás eme nagyüzemi módszerét, s ő csak Ingatja a fejét. Még soha nem volt része ilyen látványban — megnyugtatom: ne is bánja —, csak elképzelni tudja, miként zajlik ez az egész. Mindenesetre látatlanban is elégedetlen vele. — Az igazi mégiscsak a házi disznóölés — mondja, s nyomatékül rábólint önnön megállapítására. — Ami nem akkor kezdődik, amikor szúrják az állatot, hanem már előtte néhány nappal. Én, példának okáért, két nappal korábban összehordom, ami kell. A rendfát, a bontóasztalt, a kolbász- meg a hurkatöltőt, a fórrá zóteknőt. Mert ebből nem tart mindent az ember a háznál, hanem kölcsön veszi azt, ami őneki nincs. Élezni kell a késeket, pucolni a fokhagymát meg a vöröshagymát; sót, borsot, rizst, majoránnát hozni a boltból — de ez már az asz- szony dolga. Reggel megnézzük a hízót, mert ez az első dolog. Ismertem én olyan gazdát, aki vágott volna, de nem volt mit, mert reggelre meglógott a disznó, meg olyat is, akinek hajnalra .felfordult az állata, csak úgy magától, nem várta meg a kést. .. No, szóval, ezután ott kell .lenni a késnek, a tálnak, a keverőkanálnak ... ... És János bácsi szépen, komótosan sorra veszi a „műveleteket”, melyek egyenesen vezetnek a szúrástól a hurkatöltésig Hallgatom, és látom az öregen, hogy gondolatban végigéli a disznóölés bonyolult, de igen szép „szertartását". Talán még a képzeletbeli pálinkából is kortyint egyet-egyet időnként. — A legtöbbje vacsorára már étvágytalan, mert ^közben ebből is csíp egyet, abból is bekap egy falatot, hiszen nincs is jobb a frissen főtt vagy pirított májnál, az omlós fejhúsnál, és hát kóstolni kell a kolbász- és hurkatölteléket, a disznósajtba kerülő anyagot... De én mindig étvágyamnál maradtam este is! Tudja, a disznótor az az egyetlen alkalom egész évben, amikor egy asztalnál ül a legközelebbi rokonság. Mert azok dolgoznak együtt vágáskor. Együtt vagyunk és beszélgetünk. Mert soha máskor nem ül az asztalomnál az öcsém meg a felesége, ’ a BOz»l, csak akkor, amikor vágunk. És én is csak akkor eszem náluk, ha ők vágnak. Hát nem furcsa, hogy csupán a disznóölés hoz össze bennünket eny- nyire? No, akkor is leülünk így, ha valamelyikünknél temetünk valakit. Annál a tornál is együtt vagyunk ... Már-már kiszalad a székét h kerékvágásból és el‘.ekereg szomorúbb vidékekre, amikor mégiscsak visszazökken, s megmarad á beszélgetés témája ezen a szép tájon: a disznóölésnél és „környékén”. — A vacsorát maszkák is megtisztelték. Ha gyerek volt közöttünk, az asztal alá bújt ijedtében, olyan maskarákat öltöttek magukta ezek az alkalmi látogatóik. Persze tudtuk — legalább is sejtettük —, ki van a selyemharisnyás álarc mögött, a rongyos köd- mön alatt, de nem szóltunk, hadd bohóckodjanak kedvükre! Jártam olyan helyen Baranyában, ahol a maszkák idő múltával fölfedték kilé- ' tűket, és leültek közénk az asztalhoz vacsorázni. De én a titkolódzást inkább kedvelem, ahogyan a nyársdugóknál sem kíváncsiskodom, kik dobták az ajtóhoz az agat, kj irta a zaftos „üzenetet” a gazdának. Kérdezném, tű] van-e már János bácsi az idei disznóölésen, vagy még ezután kerít reá sort,'de már kanyarodik a busz a megállóhoz. — Hát akkor, adj’ isten. És ne felejtse, az ilyesfajta disznóvágás az igazi, nem pedig az, amiről maga beszélt. Ráhagyom. Már eldübőr- gött utasaival a busz, füstjét is tovasodorta a szél, amikor ismerős illat üti meg az orromat. Tekergetem a nyakam a házak irányába, s megpróbálom kideríteni: vajon melyik konyhában ysütik a kolbászt, a hurkát... Hernesz Ferenc zet alkalmaz független belső ellenőrt, tizenegy gazdaságban pedig kapcsolt munka- köbben látják el ezt a feladatot Az ellenőrzési iroda idei vizsgálatai a kedvező változások mellett jó néhány megszüntetésre váró hiányosságra is fölhívták a’ figyelmet. A gazdálkodás eredményességét befolyásoló, alapvető üzemi érdek a takarékosság, a költségek csökkentése. Nem egy üzemben gond viszont, hogy itt még mindig nem sikerült megtalálni az ösztönzés leg- célravezetőibb módszerét Félmegoldás az is, hogy kidolgozzák a gépkocsik, erőgépek üzemanyagnormáit az ettől való eltérés okait azonban nem vizsgálják; .így természetesen a szükséges intézkedések is elmaradnak. A hibát az iroda úgy igyekszik megszüntetni, hogy most decemberben a tüzelö- és kenőanyagelszámolás új rendszeréről kiadványt adott minden szövetkezetnek. A termelés tervszerűségére, eredményességére, a szakmai előírások betartására vonatkozó vizsgálatok tapasztalata szerint a növénytermelés jövedelmezősége általában kedvező, a vetés- szerkezet rugalmasan igazodik a szabályozók változásához. Gond viszont, hogy a szűkös fejlesztési lehetőségek miatt fokozódik a gépek elöregedése, az erőgép- állománynak mintegy a harmada ma már „nulla értékű”. Ezért különösen fontos a szakszerű fenntartás, a rendszeres hibamegelóző karbantartás és javítás. Az állattenyésztési főágazatiban az idén javult a takarmány- gazdálkodás, és a vizsgált üzemek többségében a korábbinál kedvezőbb az abrakfölhasználás. További lehetőséget jelentene a melléktermékek nagyobb arányú hasznosítása. Az átfogó 'Vizsgálatok tanulságaiból csak néhány fontosabbat említettünk. Az ellenőrzési iroda dolgozói minden üzemben a gazdasági és pártvezetökkel gőzösen részletesen értékelték a tapasztalatokat, s közösen kidolgozták a hibák megelőzésére, illetve megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket. Az eredményről egy év múlva majd az utóellenőrzések. tanúskodnak. V. M.