Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

Az életmód) a munka, a műveltség összefüggései Ülést tartott a Hazafias Népfront megyebizottsága Elsőként az országban Lányok v a galvánüzemb „A szocialista életmód ala­kításának egűik legfontosabb !feltétele a műveltség gyara­pítása. .. Meghatározó jelen­tősége van a családnak, az iskolának, a munlcahelynek... Reménytelen az elöregedő kisközségek helyzete ... Az életmód alakulását folya­matában kell tekinteni, a fejlődés egyértelműen elis­merésre méltó — de koránt­eam olyan a kép, mint sze­retnénk.” — A Hazafias Nép­front megyebizoíísága teg­napi ülésének széles körű vitájából idéztük ezt a né­hány mondatot. Szerteágazó és összetett, társadalmunk egészét érintő témáról foly­tattak eszmecserét: a lakó­telepeken. és a kisközségek­ben a szocialista életmód, valamint közélet fejlesztésé­nek- népi rontmozga Imi fel­adatait vették sorra. Az életmóddal, a közös­ségi magatartással összefüg­gésben rendkívül sok kérdés vetődik fel, nem egy eset­ben szinte lehetetlen áfltalá- ikjs tanulságokat, levonni. Más helyzet és más viszo­nyok jellemzik a kieső kis­településeket, mint a köz­ponti vagy város környéki falvakat, vagy éppen a vá­rosi lakótelepeket. Kétség­telen — és a testület elé ke­rült, mélyreható elemzés alapján készült vitaanyag is ebből indul ki —, hogy az elmúlt évtizedekben alapve­tő változások következtek be az emberek életében, módo­sultak a jövedelmi, az elosz­tási viszonyok, a társas kap­csolatok, új magatartási for­mák terjedtek el. Emelke­dett az iskolázottság, a mű­veltségi színvonal, erősödött a* közösségi szellem, nőtt a közéleti aktivitás. Ezzel együtt azonban új ellent­mondások, új problémák is keletkeztek, A kistelepülések lélekszá- tria rohamosan csökken. Többségük időskorú, kis jö­A politikai irodalom és sajtókiadványok rendszeres olvasása minden területen fontos a politikai ismeretek bővítése érdekében, az ön­képzésben, a pedagógus pártalapszervezetekben pe­dig különösen elvárható, hi­szen mindez felhasználható a nevelő-oktató munkában is. Éppen ezért vizsgálta meg a városi pártbizottság agitációs és propaganda munkabizottsága a politikai irodalom terjesztésének és hasznosításának tapasztala­tait az oktatási intézmények kaposvári pártbizottságának előterjesztése alapján. E pártbizottság huszon­nyolc alapszervezetet irányít, s ezekben folyamatosan és rendszeresen foglalkoznak a terjesztéssel, előfizetők szer­vezésével a különféle sajtó­kiadványokra. A Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltsége jónak értékelte a könyv- és folyóiratterjesz­tést. Külön kiemelték, hogy a terjesztoK tájékozódnak az új kiadványok felől és ele­gendő példányszámban meg­rendelik őket. Egyébként ez annak köszönhető, hogy a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége jó kapcsolatot épített ki a pedagógus párt- szervezetekkel. Megszűnt a hajdani rossz módszer, ami­kor csak úgy „ömlesztve” küldték a könyveket az is­kolákba; most már kiválo­gatják, mi. érdekelheti a pe­dagógusokat. A pártszervezetek felada­ta, hogy terjesszék a Kos­suth kiadó gondozásában megjelenő műveket. Termé­szetesen az iskolai könyvtá­rakban, a pedagógusok la­kásában olyan politikai mű­vedelmfL és itt a legalacso­nyabb az iskolázottság is. A gondozásra szorulók két­harmada itt és a külterüle­teken él, rossz körülményeik között. A népesség megtar­tásáért, az itt lakók életmód­ja fejlesztéséért, nem utolsó- sortén műveltségük gyarapí­tásáért különösen sokat te­hetnek az össztársadalmi po­litikai mozgalom képviselői, a helyi népfrontbazottságok. Hangot 'kapott a vitában, hogy ebben a munkában a helyi párts zervezetek. ta­nácstagok mellett az eddigi­nél többet igyekeznek segí­teni a KISZ-szervezetek. Mozgalmi feladataikban ott szerepel például a Fiatalok az idősekért akció. Ezen be­lül nem csupán a fizikai se­gítségadás szélesítését hatá­rozták el, hanem az egysze­rű emberi gondoskodás, em­beri kapcsolatok továbbfej­lesztését is. A helyzet a gondok valós feltárása nem végcél, a ki­utat kell keresnünk — mond­ta az egyik felszólaló, és ez a szellem, ez a szándék ha­totta át az egész tegnapi vi­tát. A jó javaslatok sora hangzott ei: a közösséggé kovácsolódást a helyi szer­vek úgy segíthetik a legjob­ban, ha minél nagyobb ré­tegeket érintő célokat hatá­roznak meg; az életmódot jelentősen, befolyásoló mű­veltségi színvonal emelése érdekében keresni kell a kulturálódás helyt lehetősé­geinek szélesítései. Az élet­mód a közösségekben ala­kul, fejlődik. Meghatározó szerepe van a családnak, az iskolai, a munkahelyi és a lakóiterületi közösségi kap­csolatoknak. Ezzel összefüg­gésben többen is foglalkoz­tak a lakótelepi elidegene­dés gondjaival. Nem kétsé­ges, hogy sok esetben egy fiatalra a lakáshoz jutás olyan anyagi terheket ró, hogy kénytelen sem bad ideje vek is megtalálhatók, ame­lyeket* a Gondolat, a Mag­vető, az Akadémiai, a Nép­szava Könyvkiadó jelentetett meg. Forinttal, példányszámmal nehezen mérhető pontosan a politikai olvasottság. Azok az adatok például, amelye­ket a pedagógus pártbizott­ság ismer, elsősorban a Kos­suth Könyvkiadó könyvei­nek forgalmát jelzi. A mun­kabizottság vitájában egyéb­ként eppen ezert kristályo­sodott ki az a vélemény: sokkal többen olvasnak, mint gondoljuk. Sajnos, most még nagy a különbség az egyes iskolák között. Ez összefügg a Kos- süth-köriyvterjesztő jó ki­választásával. Az ő szemé­lye meghatározza, mennyien vásárolják rendszeresen eze­ket a fontos műveket. Most elsősorban az a feladat, hogy e nagy különbségek meg­szűnjenek a tanintézetek kö­zött. Mindenképpen kiemel­kedik a gépészeti szakközép- iskola. Ott is, máshol is akad kiemelkedő munkát végző könyvterjesztő, aki megér­demli a nagyobb elismerést. Olyan terület is akad, ahol többet lehet tenni az eddi­gieknél a terjeszté* megho­nosításáért, s ez a kaposvári óvodák személyzete. A párt- bizottság nagy segítséget ad­hat az eredmények javításá­hoz azzal, hogy megismer­teti a többiekkel a já ter­jesztői módszereket. Érdekes képet kapott a* oktatási pártbizottság, ami­kor fölmérette, milyen folyó­iratokat járatnak az iskolák, valamint az ott dolgozok. Az olvasottság a tíz és a hetven százalék között mo­zog! Elsősorban a Társadal­jó részét hasznos többlet­munkával tölteni. Ezzel vi­szont csökken a családra, a közösségre, a közéletre for­dítható idő. Az is igaz vi­szont, hogy jó szándékú ten- niakarással ez az ellentmon­dás is mérsékelhető. A ka­posvári Béke-Eüredi körzet népfrontelnöke gyakorlati tapasztalatiból fogalmazott úgy, hogy a közösséggé for­málás első feltétele a meg­felelő feladat. Követésre méltó módszer az övék: a lakótelepen élőktől kérdő­íven kértek javaslatokat a szervezendő programokra, a szükséges létesítményekre vonatkozóan, arra is választ várva, hogy társadalmi mun­kával milyen célokat segíte­nének. A visszajelzés vára­kozáson felüli volt — két­ezren mondtak véleményt, és azóta a körzeti pártszer­vezetekkel, a lakóbizottsá- gokkal együttműködve ezek­nek az igényeknek a szelle­mében nagy sikerű progra­mokat szerveznek. Másik nagy városunkban. Siófokon is folyamatban van négy la­kótelepi klub kialakítása. Mert az elzárkózás feloldá­sának egyik fontos feltétele, hogy legyen egy kulturált helyiség, ahol az emberek ta­lálkozhatnak, érdeklődésük­nek, igényüknek megfelelő rendezvényekre járhatnak. A tegnapi tanácskozás zárszavában méltán hangzott el, hogy az életmóddal, a közéle tis éggel kapcsolatos vitát nem lehet lezárni, leg­feljebb csak abbahagyni. Ahogy Rostás Károly, a nép­front megyei elnöke mondta, fontos, hogy ez a további munkát, a feladatokat meg­szabó vita a tanácsterem fa­lain kívül tovább folytatód­jék. Mert — erre utalt Sán­dor Mária megyed titkárhe­lyettes — sokan vagyunk, és többet tehetünk a szocia­lista életmód fejlesztéséért. V. M. mi Szemle, a Pártélet nép­szerű, utána következik a Nemzetközi Szemle és végül a Béke és Szocializmus. A 233 folyóirat közül százhar­mincra az intézmények fi­zetnek elő, nagyok tehát még a lehetőségek. Kirívó, hogy még mindig kevesen fizetik elő a Népszabadsá­got, a párt központi lapját. Éppen ezért a jövőben sok­kal többet kívánnak tenni a lap olvasottságának növelé­séért. A marxizmus—leninizmus klasszikusait a tapasztalatok szerint azok a párttagok ta­nulmányozzák rendszeresen, akiknek ez nélkülözhetetlen a pártmegbízatásuk teljesí­téséhez, fontos a nevelő­oktató munkájukban. Az ok­tatási pártbizottság most Cé­lul tűzte ki, hogy még szé­lesebb körben népszerűsíti ezrtcet. összefügg a döntés­sel, hogy jobban felhívják a figyelmet a politikai házi­könyvtárakban megtalálha­tó művekre. Sokat lehet még tenni an­nak érdekében, hogy javul­jon a politikai művek pro­pagandája. Általában nem érdemes terjeszteni a politi­kai irodalmat, a hatékony­ság csak úgy képzelhető el, ha egy-egy könyv ahhoz jut el, aki a legjobban hasznosít­hatja a pártmunkájában, ne­velő-oktató tevékenységé­ben. Szép feladatot kapott az oktatási intézmények ka­posvári pártbizottsága: el­sősorban azt vizsgálja, mint tükröződik a politikai iro­dalom tanulmányozása a ne­velők gondolkodásában, ma­gatartásában, közéleti akti­vitásában. L. G. A népgazdaságnak évente csaknem 17 milliárd forint kára származik a korrózió­védelmi munkák elmulasztá­sából vagy hiányosságaiból. A Finommechanikai Válla­lat kaposvári gyárában évek óta nem készül úgy termék, hogy ne végeznék el rajta a megfelelő felületkezelésit. Lovró Mihály, a gyár sze­mélyzeti és oktatási osztályá­nak vezetője mondta: itt van Közép-Európa egyik leg­korszerűbb galvanizáló mű­helye. — Hét évvel ezelőtt bo­csátottuk útjára az első gal­vanizáló szakmunkásokat. A minisztérium kérésére mi dolgoztuk ki az oktatási ter­vet, a tanmenetet. Az idén az országban először csak lányokat iskoláztunk be. A galvanizálás a hiányszak­mák közé tartozik A szülők, a gyerekek, de még az álta­lános iskolai pedagógusok jelentős része sem isméid. Az 503-as Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanárainak és a mi szakembereinknek is minden éviben erőfeszí­tésébe került, míg annyi gye­reket tudtunk toborozni, hogy egy évfolyamot elindít­hassunk. Ez a szép szakma nem fi­zikai erőt, hanem szellemi felkészültséget igényel. A képzésnél alapozni kell a gyerekek kémiai es fizikai tudására. A gyárban ma az a két oktató irányítja a fiatalok gyakorlati munkáját, akik hét évvel ezelőtt az első gal­vanizáló szakmunkástanulók voltak. — A lányok a napokban vizsgáztak balesetvédelmi és tűzrendészen ismeretekből — mondta Gál István. Ezen a munkaterületen nagyon szigorúan keli venni ezt, hi­szen állandóan egészségre káros, ártalmas vegyszerek­kel folyik a munka. Ez nem jelenti azt, hogy aki betart­ja az előírásokat, annak is egészségügyi károsodása származhat Az FMV-ben egyébként is sok folyamat zárt rendszerben megy vég­be. A lányok nagyon lelke­sek, ezt a vizsga eredménye is bizonyítja: négyes, ötös osztályzatokat szereztek. Évente huszonnégymillió dollár értékű megtakarítást eredményez majd a salak­hányó hasznosítása az Özdi Kohászati Üzemekben. A most jóváhagyott terv sze­rint az évtizedeken át ösz- szegyűjtött harmincötmillió tonna 12—15 százalék vas­tartalmú salakból évente körülbelül másfél millió tonnányit dolgoznak majd fel, és ebből háromszázhúsz ezer tonnányi 65—92 száza­lék vastartalmú nyersanya­got kapnak. Feldolgozására egy törő- és osztályozóművet építe­nek, ahova az értékes nyers­anyagot 6,5 kilométer hosz- szúságú szállítószalag-rend­szeren továbbítják. A sala­kot rostálják, osztályozzák, — Ezután kezdődik a mű­helymunka? — így van — vette át a szóit a másik ók.tató, Fábián Sándor. — A felület-előkészítéssel, egy-két fémipari alapfogás elsajátításával kezdjük. Ar­ra törekszünk, hogy mielőbb vegyenek részt a produktív munkában. '— Fűzi Andrea Kaposmé- rőből jár be naponta, ott végezte az általános iskolát. — Fodrász vagy eladó sze­rettem volna lenni, de sze­rencsére lebeszéltek mind­kettőről. Most már örülök ennek, mert megszerettem a szakmát. A szüleim először idegenkedtek, azt mondták: nem lánynak való, de most már belátják ők is, hogy jól választottam. Kiss Éva férfiszabó szere­tett volna lenni, túijelentke- zes miatt nem vettek föl. — Először bánatos voltam, kényszerből jöttem - ide, de most már én sem mondha­tok mást, örülök. Jó a tár­saság, kedvesek az oktatók, a tanárok. Örülök annak is, hogy az iskolában sok érde­keset tanulunk. — A szüleim azt mond­ták ; ne válasszam ezt a szakmát, mert itt nincs plusz pénz, nenj a legjobb a kereseti lehetőség sem — mondta Kiss Ildikó, aki ugyancsak Kapos mérőben vegezte az általános iskolát. — Azt válaszoltam, egy jó szakember mindig feltalálja magát. Például szakosodha- tok akkumuláUirjavitasokra. De előbb szeretném alapo­san megtanulni a szakmát. Hallottam, hogy van olyan fiatal szakmunkás, akinek húsz forint az órabére... Az osztály negyedik tagja Gelencsér Ilona. — Én is vidéki vagyok, Csők oly ben lakom. Egy is­kolalátogatáson voltak a gyár szakembered, amikor értesültem erről a lehető­ségről. Régebben is vonzott a technika, de sokáig nem tudtam ei dón lem, melyik az a szakma, ahova jelentkez­zem. Végül szüleim is támo­gatták elképzelésemet. darabolják, majd a vasat nagyobb — kilencven, ki- lencvenkét — százalékban tartalmazó részét közvetle­nül az acélműbe szállítják, az alacsonyabb, mintegy hetvenöt százalék vastartal­mú része pedig a nagyol­vasztókba jut. Mivel az utóbbi nyersanyag vastar­talma is lényegesen maga­sabb, mint az import ércé, felhasználása jelentős — kö­rülbelül huszonhatezer ton­nányi — koksz megtakarítá­sát eredményezi majd a nagyolvasztókban. A salak egészen csekély vastartalmú anyagának fel- használására is gondoltak: ezt a maradékot útépítésre adják el. Minőség és vezetés A minőség gazdaságpoli­tikánk egyik alapvető kér­désé, a hétköznapok gya­korlatában pedig legtöbb­ször ezen áll vagy bukik az üzlet. A megfelelő minőség produkálása nemcsak azon múlik, hogy sikerűit-e elő­teremteni az ehhez szüksé­ges tárgyi feltételeket; a szükséges nívójú alap- és segédanyagokat, alkatrésze­ket és gépeket, berendezé­seket. Az ebek harmincad- jára hagyott eszközök, szennyezésnek kitett anya­gok, a gondatlanság olykor a termék gyengeségében bosszulja meg maga t. Aligha szükséges bizony­gatni: a minőségben onasi szerepe van az emberi té­nyezőknek, S mint ilyen­nek, ezen belül nagy súlyét ran a vezetésnek is. Magyarországon először 1980-ban rendeztek országos minőségügyi konferenciát, amikor is a minőség — gaz­daságosság — érdekeltség kéraéshármas összefüggéseit és ellentmondásait elemez­tek. A második alkalommal rendezett minőségügyi ta­nácskozáson — tavaly — az előadások és a korreferátu­mok a vállalati minőségsza­bályozás és az exportképes­ség részleteit elemezték. A konferencia résztvevői egye­bek közt az ipar és a me­zőgazdaság termékeinek ex­portképességét, a vállalati minőségbiztosítás helyzetét, valamint az exportbövitó hitelezés tapasztalatait tag­lalták. Az egyébként rövid múltú minőségügyi konferenciákon már hagyománynak számit, hogy a szakemberek ajánlá­sokat fogadnak el, s ezeket a különböző irányító szerve­zetek felhasználják minő­ségszabályozási tevékenysé­gük továbbfejleszléséoen. így például magasszintű ha­tározat született a minőség­szabályozási rendszer to­vábbfejlesztéséről, , majd a végrehajtás ellenőrzéséről. És ez utóbbi során egyebek közt kiviláglott: ha minő­ségszabályozással kapcsola­tos teendők gyorsításra vár­nak, ezek közt is mindenek­előtt az irányító és a fel­ügyeleti munka javítására van szükség. Ezekre a feladatokra egyébként niár a második minőségügyi konferencia u kitért ajánlásaiban akkor, amikor egyebek közt leszö­gezte: a vezetés minden szintjen biztosítani kell a szükséges (megjegyzésünk: a nem sok, nem kevés, ha­nem elegendő mennyiségű) információt a nemzetközi piac állal támasztott igé­nyekről, műszaki jellemzők­ről és az ott kialakult arak­ról. Versenyképességünk feltétele, hogy műszaki, gaz­dasági vezetők ezek ismere­tében rendszeresen vizsgál­ják a hazai termékek mű­szaki paramétereit, és eze­ket vessék össze a világpia­con mértékadó termékek adataival. Az információs bázis sokoldalú lehet; ha munkában felhasználhatók a külkereskedelmi kirendelt­ségek ismeretei, az ipari ki­küldöttek tájékozódási le­hetőségei, valamint a külön­böző minőségvizsgáló és -el­lenőrző szervezetek, intéze­tek adatai. A vállalati veze­tés sokat tehet a különbőzé — egyébként Japánból ere­dő — minőségi körök el­terjesztéséért, valamint a minőségszabályozás beveze­tésének szorgalmazásáért- Ugyancsak a vállalati veze­tés feladata egy olyan belső érdekeltségi rendszer kiala­kítása, amelyben a dolgo­zók, a munkapadok és a tervezőasztalok mellett egy­aránt. Közvetlenül érdekelt­té válnak a jobb minőségű és exportképesebb termékek gyártásában, előállításában. Az eggiittal azt is jelenti, hogy nemcsak a jó minőség honorálására van szükség, hanem arra is, hogy a se­lejt, a hibás termék miatti veszteség is kihasson a dol­gozók jövedelmére. SOMOGYI NÉPLAP Átad fák a tapasztalatokat Kiemelkedik a gépészeti szakközépiskola Nagyobb a politikai műveltség K. Zs. 35 millió tonna salak Hasznosítják ^ hányókat

Next

/
Thumbnails
Contents