Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

I A második legnagyobb Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság Ukrajna az Oroszországi Föderáció után a Szovjet­unió második legnagyobb köztársasága: 603 ezer 700 négyzetkilométer területen fekszik, déli határa a Fe­kete-tenger híres üdülőöve­zetéhez kapcsolódik. A ke­let-európai síkság jelentős részét termékeny délnyugati földjeit foglalja el. Az 50 millió 200 ezer lakosú köz­társaság fővárosa Kijev, az egész keleti szláv államiság egyik legősibb központja. A kijevi Oroszország,' amely a IX—X. században érte el virágkorát, az orosz, az uk­rán és a belorusz nép egysé­ges állama volt. A történel­mi és kulturális szálakon kí-t vül ma Ukrajnát, Belorusz- sziával 7 és Oroszországgal, ■valamint a többi szovjet köz­társasággal gazdasági kap­csolatok kötik össze. Itt össz­pontosulnak a modern ipar legfontosabb ágai, amelyek kedvező hatásúak az ipar fejlődésére. Ilyenek: a re­pülőgép- és autógyártás, az elektronika, az olajfeldolgo­zó ágazatok és az atom- energetika. A Harkovi Tur- binagyárban készülnek az atomerőművek milliónyi tel­jesítményű turbinái. Ukrajna hatalmas iparvi­dékén, a Donyec-medencé- ben kőszenet, Krivoj-Rognál pedig vasércet bányásznak. A Barátság Kőolajvezeték Magyarországra ukrán terü­leteken jut el. Termékeny földekkel aján­dékozta meg Ukrajnát a ter­mészet. A tizenegyedik öt­éves tervben 12—14 száza­lékkal kívánják növelni a mezőgazdaság évi átlagos termelését: a gabonaterme­lést 52 millió, a cukorrépát 58 millió, a napraforgó ter­melését 2,9 millió tonnára. A köztársaságban eddig több mint 2 millió hektár termő­területen javították meg a talajt, 1985-ig pedig további félmillió hektáron fejezik be a meliorációs munkákat. Jelentős ^ sikerekről szá­molhatnak be az ukrajnai növénynemesítők is. Hat nö­vénykísérleti központban olyan új fajtákat és hibride­ket nemesítettek ki, amelyek á változékony éghajlati vi­szonyok között is magas termésátlagokat hoznak. Az Ukrajnában folyó növényne- mesítési munkák nagyság­rendjére-jellemző, hogy az elmúlt öt év alatt a tudósok 625 növényfajt és hibridet adtak át fajtaminösítésre — közöttük 174 elterjesztése már folyik. A tizenegyedik ötéves terv­ben az ukrán nép életszín­vonala tovább emelkedik. Csupán például a főváros­ban a két utóbbi ötéves terv alatt évente 25 ezer lakás épült. Az 1500 év Kijev hagyomá­nyosan nagy ipari és kulturális köz­pont, de valójá­ban csak a szov­jethatalom évti­zedei alatt lett aizá. A város üze­meinek és gyárai­nak 1913-1914- ben alig több mint 15 ezer munkása volt. Ma Szovjet Ukrajna fővárosának ipa­ri üzemeiben kö­zel félmillióan dolgoznak. La­kosságából vi­szont össze­sen egymillió- négyszázezer a népgazdaság kü­lönböző szférái­ban foglalkozta­tottak száma. A város ipara ter­mel halászgőző- söket és folyami hajókat, repülő­gépeket, automa- tfi esztergagépe­ket, exkavátoro­kat, vegyipari, könnyűipari, élelmiszeripari, nyomdaipa­ri gépeket és gyógyászati berendezéseket, elektroni­kus számítógépeket, televí­ziókat, különféle műszereket Rendkívül gyors ütemben gyarapodott a tudományos területen dolgozók száma: az ipar után másodikként ez a szféra ma több mint 160 ezer embert foglalkoztat. Ki- jevben közei 300 tudomá­nyos kutató- és tervezőinté­zetben dolgoznak. A kijevi tudósok jelentős mértékbeli meghatározzák a köztársa­ság tudománypolitikáját és a kutatások színvonalát, bi­zonyos vonatkozásokban irányadók ossz-szövetségi szinten is. Ügy tűnik, Kijev a közel­jövőben a nagy tudomá­nyos-műszaki és tudomá­nyos-termelési komplexu­mok olyan „családias” ösz- szessége lesz, amely közösen oldja majd meg a leg bonyo­lultabb tudományos problé­mákat és a termelést a tu­dományos-műszaki haladás legmagasabb fokára emeli. Aligha pan a városban olyan szociális probléma, melyet oly következetesség­gel és kitartással oldanának meg, mint a lakáshelyzetet. A két utóbbi ötéves terv időszakában itt értenként mintegy 25 ezer lakás épül, de még ez sem elegendő, mert a lakosság száma rend­kívül gyors ütemben növek­szik: 1961 óta 1,2 millióról, 2,3 millióra gyarapodtak a kijeviek, A problémát megoldani nem olyan egyszerű, azért Kijevi látkép, előtérben a Szófia szé­kesegyházzal, amely a legrégibb mű­emlék. A XI. században emelte Bölcs Jaroszláv, kinek itt helyezték el már­vány szarkofágját sem, mert a város több ke­rülete alapos rekonstrukció­ra szorul, különösen a régi városrész. Emellett a város területi terjeszkedése nem célszerű, egyrészt mivel nem lenne gazdaságos, másrészt megbontaná Kijev évszáza­dok során kialakult jelleg­zetes városképét, amelyet napjainkban a világ leg­szebb városai közt tartanak számon. Az utcák árnyas fasorai­ra, a sok-sok parkra, virá­gos térre különösen büszke minden kijevi, akikre — a statisztika szerint — fejen­ként 19,5 négyzetméter zöld terület jut. A kijeviek egészségét kö­zel 50 ezer egészségügyi dol­gozó vigyázza. A jelenlegi ötéves tervben — 1985-ig — újabb 15 rendelőintézet, 14 kórház és gyógyintézet épí­tése szerepel, Kijev a közép- és felső­fokú oktatás óriási központ­ja: 260 általános iskolájá­ban, 40 szakmunkásképzőjé­ben, 39 technikumában és főiskoláján 212 ezer fiatal tanul. Gazdag a vdros kulturális élete. Aligha szükséges kü­lön méltatni olyan együtte­seket, mint az Ukrán SZSZK Állami Akadémiai Opera- és Balettszínháza, az Ukrán Népi Kórus, az Ukrán SZSZK Akadémiai Tánc- együttese, a Dumka Ének­kar, a Bandola Együttes és a többiek. Ehhez még hoz- závehetjük a sokezernyi mű­kedvelő csoportot, a 63 mo­zit, a 1357 könyvtárat, a 32 múzeumot. Tv-jegyzet Ajándékok a képernyőn Nyugodt karácsonyiunk volt. Derűsen emésztettük a pulykát, a halat, a műsort. Nem kellett sokat rágód­nunk rajtuk; fogyaszthatok voltak. Ínyenc fala tokban sem szűkölködtek a gour­mand-természetűek. Nekünk, somogyiaknak talán a nagy­atádi születésű Babay József (1898—1956) kedvés meseja- téka, a Három szegény sza- bólegény volt az ajandek, melyet Békés József átiga­zolásában kaptunk: kicsit divatosabbra szabta a fa­zont ... A darabot csaknem hálom évtizede mutatta be a Petőfi Színház, s azóta többször is műsorra került az ország színházaiban. Ba­bay, a Mi huszonketten cí­mű kamaszosan bájos re­gény, no meg a Gabor diák film forgatókönyvének író­ja igazán megejtő, üde me­sét mestereit 1 nekünk, olyant melyben jogorvoslást kap az igazság, és- ez ka­rácsonykor különösképpen kötelező... Mi. somogyi színházbarátok örülhettünk annak is, hogy Vajda László — ő volt az egyik „kecske” — ismét felvehette az osztrovszki ji Erdő Szosno- Tovjának jelmezét. Ha már a megyét emlegettük: láttuk a Kalendáriumban a szen­nai karácsonyi készülődést is. Mindenkinek ott kellett — volna — ülnie a képernyő előtt, amikor az a nagy erejű legény megjelent Mert Nemes Levente erdélyi szí­nész oiyan gyönyörű ma­gyarsággal, olyan férfias or­gánummal jelenítette meg előttünk vitéz Toldi Mik­lóst hogy beleborzongtunk az ámulatba. A Román Te­levízió magyar szerkesztősé­gének produkciója fegyel­mezett, pontos és fontos munka volt! Azt a réményt képes ébreszteni a nézőben, amit az Arany János-i mű, hogy a kisebb fiú — akit a gőgös idősebb testvér cse­led« árba taszított — önere­jéből, tehetségével és hűse­gével felemelkedhet Eiodeti produkció volt még a Telefonpapa című díjnyertes tévéfilm is. Eb­ben a kissé szertelenül szer­kesztett műben a diduksai- son átsütött a komoly szán­dék ; megfoörzolni lelki isme­retünket hogy távnevelé­sünk nem az-igazi...! Mind­ezt játékosan, cseverészve elbeszélő , filmstilusbam vit­ték képernyőre. Az igazi gyerekfilm — mint ez is — arról ismerszik meg, hogy a felnőttnek is önömet okoz. Van olyan, amely többször is! így a Különben dühbe jö­vünk eimű olasz—spanyol vígjáték, a böhöm Búd Spencerrel és a jóvágású Terence Hillel. Ez az adok- kapok pofomoe komédia tu­lajdonképpen a western le­származottja. A jó küzd a gonosszal a „pofonok völ­gyében”. megpendítve ben­nünk derűs húrokat. A két figurát már kitalálták, gon­doljunk csak a Minden lé­ben két kanál című tévé- szériára Tony Curtis-szeí, Roger Moore-ral, s belőlük él Starsky és Hutsch is ... Ami azt illett egyébként nem ez volt az egyetlen filmsiker, amely most a kép­ernyőn is híveket szerzett. A Volt egyszer egy Vadnyugat még felújításban is százezre­ket vonzott Sergio Leone első Amerikában forgatott westernje — ez a vasúti eposz — világszerte kassza­siker volt, s azt hiszem, hogy ebben nagy szerepe volt Ennio Morricone halló­járatunkat csiklandozó mu­zsikájának, és a mese több- rétegűségének, az okozati összefüggés késleltetett le­leplezésének. Na és Charles *Bronsonnak, Henry Fondá- nak, Claudia Cardinaléríak, Leone e filmje adott injek­ciót a halódó műfajnak. S ha a makaróni westem- re szántunk néhány sort, nem mehetünk el szó nél­kül Szőts István remeke,'az Emberek a havason című filmballada mellett, mely az 1945 előtti magyar filmgyár­tás legjobbjának számít. Ez az egyedülálló remekmű ma is hat egyszerűségével, tisz­taságával, paniteizmusával, és észre sem vesszük, mi­lyen rafináltan bonyolult rendezői-operatőri fogások­kal — lásd a rengeteg, ha­tásosain kifejező alsó beállí­tást! — éi. L. L. fl termelés emberi tényezői # A Politikai Főiskola Közleményeinek legújabb számáról — Ez a cikk bizonyára több problémát vetett fel az olvasóban, mint amennyit si­került megoldania — ívja Ágoston László. A szocializ­mus specifikus termelőerői­ről című cikkének végén. Mentegetőzése azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy a gondok, az ellentmondások feltárása haszon nélkül való, nem segit közelebb bennün­ket a megoldáshoz. Hiszen minden változtatás előfelté­tele az adott helyzet tudo­mányos megismerése, őszin­te szembenézés a folyama­tokkal, jelenségekkel még akkor is, ha az eredmény nem esik egybe vágyainkkal. Rólunk van szó a cikkben, legégetőbb és iegimaibb gond­jaink egyikéről: arról, hogy a szocializmusban milyen szerepet játszik a termelő­erők fejlesztéséiben az em­ber, a maga tudásával, ta­pasztalataival — és főként erkölcsi felfogásával, maga­tartásával. Ugyanis ez az a hatalmas tartalék, melyre Lenin is számított, remélve, hogy fel szabadi tása, társa­dalmi méretekben, óriási lendületet ad a termelés fej­lődésének. Nézetének megfogalmazá­sa során abból indult ki: a magasabb fokú társadalma­sítás, a szervezettség, az ál­talános kulturáltság olyan erők, melyeknek mozgásba hozása elméletileg gyors lé­pések feltételezésére jogosít Hiszen a felszabadult prole­tariátusnak feltétlen érdeke a szocialista, azaz önkéntes fegyelem megteremtése, az mi tevékenység széles körű kibontakoztatása, a termelé­Az Egyesült Államokban „az év sztorija” minden va­lószínűség szerint a „freeze- mozgalom” megszületése és térhódítása lehetne. A moz­galom alig tíz hónapja in­dult el hódító útjára, de már nem lehet pontosan ki­deríteni, hogy az USA mely részéből. Talán New Hamp- shire-ből, talán Kaliforniá­ból, talán máshonnan, de valószínűleg mindezekről a helyekről egyidejűleg. Az amerikaiaknak végre az eszükbe jutott, hogy ideje hatásosan fellépni a nukleá­ris fegyverkezés ellen. Számos helyen gyűléseken vetették fel a gondolatot: követelni kellene az Egye­sült Államok kormányától, hogy egyezzék meg a Szov­jetunióval az atomfegyver- készletek azonAali befa­gyasztásában, majd fokoza­tos es kölcsönösen ellenőr­zött csökkentésében. A rö­viden csak: „freeze-nek” — „nukleáris befagyasztásnak”' nevezett tervet a legtöbb helyen támogatták. Az el­gondolás mellett neves po­litikusok, egyházi vezetők, híre* tudósok es szakértők, egyszerű amerikai polgárok milliói, férfiak, nők, gyere­kek‘adtak ki.­Június 12-én, az ENSZ rendkívüli leszerelesi ülés­szakára időzítve, a nukleá­Az év sztorifa A FREEZE ris leszerelés laza koalíció­jának 700 ezer híve vonult fel New York utcáin, és követelte az atomháború ve­szélyének elhárítását. Egy­szerre soha még ennyi em­ber nem tüntetett az Egye­sült - Államokban a háború, a fegyverkezés ellen. No­vember 2-án a fővárosban, Washingtonban, Kaliforniá­ban, a legnépesebb szövetsé­gi államiban és még nyolc államiban, továbbá számos városban került sor népsza­vazásra. A többség jófor­mán mindenütt síkra szállt a nukleáris befagyasztásért, egyes helyeken, pL Massa- chussets államban a szava­zók háromnegyede tette le mellette a garast. Pedig a Reagan-kormány­zat nem nézte tétlenül a mozgalmat Az elnök haza- fiatlannaik nevezte a részt­vevőket, s — a nagyon régi receptet alkalmazva — azt állította, hogy „a befagyasz­tást követelők soraiba ide­gen ügynökök férkőztek be”. Ezzel azonban csak olaját öntött a tűzre. A még nemré­giben is fölöttébb konzervatívnak számító római katolikus egyrfáz — az Egyesült Ál­lamok legnagyobb egyházának — püspöki kara no­vemberben nagy többséggel úgy döntött hogy pasztorlevélben nyilvánítja ki a nukleáris háború és azzal való fe­nyegetés erkölcs­telenségét, és a nukleáris' befa­gyasztásra hív fel. A politikusok, a tudósok, az egy­házfők felhívásai, az állampolgárok, a képvi­selők „igen szavazatai” sem elegendők azonban ahhoz, hogy közvetlenül és végér­vényesen rákényszerítsék az Egyesült Államok kormá­nyát a nukleáris fegyverke­zési hajsza feladására De hatástalanok sem maradira t­Békeinenet New Yorkban 1982 nyarán. A „freeze” népszerűsége — ma még bevallatlanul — hideg zuhanyként ér­te a Reagan-kormányzatot (Fotó: UPI—MTI—KS) nak. A „freeze” napról nap­ra több embert tud maga mögött az USA-han, s ezt a Reagan-kormányzatnak előbb-utóbb tudomásul kell vennie. Kulcsár István (New York) sí költségek csökkentése, a pazarlás minden formájának kiirtása, a tapasztalatok sza­bad áramlása csakúgy, mint biztosítani a jó példák tö­meghatását, vagy fokozni a tudatosságot a cselekvésben és a folyamatok minden mozzanatában. Mindezek a törekvések természetesen megvannak a szocialista tár­sadalmiakban, sőt jellemzőek •is rájuk. De hogy nem a kívánt mértékben és erővel hatnak, azt kénytelenek va­gyunk tudomásul venni. Az okok keresésében sok­felé ágaznak az utak. A leg­fontosabbak egyike: az ex- tenzív fejlesztés időszaka olyan gazdasági és társadal­mi korlátozó tényezők so­kaságát termelte ki. melyek az intenzív gazdaságra átté­rés éveiben is erőteljesen visszahúzó erőként hatnak, és újabb ellentmondásokat szülnek. Ha csak az egyik iegíontosábbra utalunk: a viszonylag magas általános szakképzettség nincs arány­ban az alacsony, ennek egy­általán nem megfelelő ter­melékenységi színvonallal. Igen, az elemzések azt mu­tatják, hogy a tudásnak, a felhalmozott tapasztalatok­nak, olyan értékeknek, mint a kezdeményezés, az ötle- tesség, még mindig szűk a mozgástere társadalmunk­ban. Ezt mennél gyorsabban bővíteni fontos politikai és társadalmi kötelezettségünk. Hasonló témával foglalko­zik — természetesen más megközelítésben — Lick Jó­zsef A szocializmus és a munkaerkölcs problémájá­hoz című cikkében. A köz­leményekben — egyebek kö­zött — olvashatunk még a Szociológiai Társaság szak­osztályi üléséről, a KMP I. kongresszusán meghatározott stratégiai vonal értelmezésé­ről és a kommunista moz­galom kínai kezdetéről, for­rásairól SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents