Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

üz érdekvédelem politikai leiadat A z ifjúság a társadalom szerves része, alapve­tő érdekei azonosak a társadalom érdekeivel. A fiatalok közvetve vagy köz­vetlenül érdeaeltek például a termelés fejlesztéséDen, a széles korú szociális gondos­kodás megvalósításában, az anyagi jólet rendszeres nö­veléseben; azaz mindabban, ami a társadalom többségé­nek, a dolgozók tömegeinek javát szolgája. Más kérdés, de semmi­képpen sem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy a fia­talok érdekei megegyeznek annak; az osztálynak, réteg­nek, csoportnak az .érdekei­vel is. amelynek ugyanak­kor a tagjai. Az ifjúsági szö­vetség is ennek tudatában tartja jelentős politikai funkciójának az érdekképvi­seletet, az érdekvédelmet. Ami önmagában persze nem újkeletű dolog, hiszen a KISZ zászlóbontásától kezd­ve hivatásának tekinti, hogy közvetítse a párthoz, az ál­lami, gazdasági szervezetek­hez a fiatalok véleményét, képvisel je őket érdekeik ér­vényesítésében. Az ifjúsági törvény adta az alapot eb­ben a témában a KISZ ide vonatkozó határozatának, amit az Állami Ifjúsági Bi­zottság irányelvei követtek. Ezek rögzítették a KISZ vé­lemény ezesi, egyetértési, döntési jogkörét. Az idén januárban egysé­ges szerkezeti keretbe fog­lalták a területi KiSZ-bi- zottságok „jogosítványait''. .Ez a tanácsok hatásKörébe tartozó, az ifjúság életkö­rülményeit befolyásoló dön­tések, intézkedések tekin­tetében rögzíti, hogy mit te­het az ifjúsági szövetség. Ide tartozik a KISZ döntési, egyetértési, véleményezési, kezdeményezési, felszólalá­si s ellenőrzési joga, A jo­gosítványrendszert vizsgái­vá alapállásként kell elfo­gadni, hogy a KISZ olyan lehetőségek birtokába ke­rült, amelyék mögött az if­júság adott helyzetének megfelelő érdek viszonyok rejlenek. Magától értetődik, hogy az ifjúsági szövetség a munka­helyi, az iskolai demokrácia intézményem keresztüL, az adott fórumokon törekszik érvényesítem a fiatalok ér­dekeit. Ez különösen jónak ítélhető az ipari üzemek­ben. ahol a gazdasági veze­tés is egyre inkább felisme­rt, hogy a megnöveked ett feladatok végrehajtásához szükség van a fiatalok és a Megnyílt a pécsi Rajzasztalon a kaposvári Fészek A pécsi és baranyai ma­ga népi (ke­zdik, barká­csolók örömét az sem zavar­ta, hogy ki tudja. hányadik határidő­módosításra. tegnap végre megnyílott az ország máso­dik és a Dél-dunántúli Tü- zép Vállalat első Fészek Áruháza Pécsén. A tegnapi sajtótájékozta­tón Kabács Béla igazgató — a vállalat valamennyi dol­gozójával együtt — végre ielléiegezhetett: az új léte­sítmény első és második emeletén az irodaház is he­lyet kapott, ezzel a hetvenes évek eleje óta tartó elhelye­zési gondjai megszűntek a vállalatnak. Az új' épület a pécsi főpályaudvartól észak­ra vezető széies. nyílegyenes Szabadság út fedső vegén, a Zsolnay-sizobor háta mögött, a Rákóczi úton kapott he­lyet, és több irányú rendel­tetése mellett valóban bele­illik a belváros építészeti hanguialaba. Tehát nemcsak, hasznos, hanem szép is. Hogy mit jelenít a Fészek Áruház? A Tüzep-válla la tok szárnyát bontogató áruházi halózata az alaptól a tetőig mindent egy helyen ígér. Ez uj. és reméljük választéká­val nem fárad el hosszú időn keresztül sem. A Fé­szek lenyegeben a faanya­gok, építőanyagok, szerszá­mok, elektromos cikkek és kerti eszközök kezdőbetűi­ből állt össze, jelezvén a sorétű áruválasztékot és a szándéKot, hogy kinek-kinek mivel igyekszik a kedveden járni. A nyitó készlet 30—32 millió forint értékű. Nem­csak az építkezőkre,\ barká­csolókra, hanem azokra is gondoltak, akik a szabad idejüket otthon, a házuk kö­rül, kertjükben vagy autó­juk ápoiaaaval Kívánjak hasznosan eltölteni. Az alap, a minta az osztrákoktól át­vett és hazai kuruimenyek- re ültetett Bauwelt cég ke­reskedelmi tevékenysége. Re­méljük, a szándék a to­vábbiakban meg életképe- seboe vauk. Néhány jellemző adat a Fészekről. Alapterülete: 450 négyzetméter; napi utánpót­lásának árubázisa a három­száz négyzetméteres alagsori raktártér, ugyanakkor az ezer négyzetméteres Vasút utcai raktár es a Megyeri úti Tüzép-nag.vtelep is az áruház raktarhátteret adja. önkiszolgáló rendszerben ér­tékesít az egyéni es a kö­zületi vásárlóknak, és szol­gáltatást is nyújt. Az alag­sorban kialakított — és spe­ciális gépekkel felszerelt — 63 négyzetmeteres fa meg­munkáló gépteremben az áruházi térben kiválasztott és megvásárolt faanyagot vágják méretre, illetve a kü­lönböző famegmunkálási mű­veleteket végzik et a vevő kívánsága szerint. Szolgáltatás az is, hogy helyben működik a Tüzep központi megrendelő irodája — itt nemcsak építőanyagra, hanem tüzelőre is felvesz­nek megír ende lést —, amely egyben állandó anyag kiállí­tásnak is helyet ad. A Vo­lán megrendelő iroda is bár­milyen fuvart vállal, az OTP-ügyekben is a helyszí­nen kap segítséget a vevő. Házhoz szállítást a vállalat és a Volán teherautói vállal­nak, akár a Fészekből, akár a Megyeri úti telepről. Az áruház egyem utanveteles es közületi konténeres megren­delések kielégítésére is föl­készült. Miilven őjdomságokfcaJ swk­gal a pécsi Fészek? Csütör­tökönként 16—18 óra között az építkezőknek ingyenes szaktanácsadáson adnak fel­világosítást a szerződésiben érdekeit „tízek”, hogy hol van üres telek, arra milyen épületet lehet, érdemes épí­teni, ahhoz miből mennyi anyag keli előszerződést le­het kötni stb. Az ETK-kiad- ványok és szakemberek egyébként mindennap várjáK a vevőket. Kölcsönözni is le­het be tonkev erőgépet, áll­va n> bakot és paalot, zsaiu- zóanyagot, talicskát a meg­rendelő irodán. A Fészek ’hétión, kedden, szerdán és pénteken 8—18, csütörtökön 6—19 es szombaton 8—k3 óra között várja a vásárló­kat, megrendelőket, érdek­lődőket. Mától egymillió fo­rint értékű tapétát kínainak ötvenszázalékos kedvezmény­nyel. A pécsiek kiböj telték a Fészea megnyitását, a ka­posváriak, a somogyiak is alőbb-utóbb örülhetnek a saját Fészek' Áruházuknak. Rajzasztalon mar készen áll. Csökkentett programmal, 120 miuió forintos beruházással az elképzelések szerint 1983- ban kezdődni kellene az épít­kezésnek az új építőanyag­telephely kialakításával együtt Helyét a keleti ipar­telepen jelölték ki. Addig is, a Dél-dunántúli Tüzép Vál­lalat szorgalmazza, hogy a somogyi megveszekhelyen színien induljon meg az épít" kez^k gondjait enyhítő ta­nácsadó szolgálat KISZ erőteljesebb bevoná­sára, Ezzel szemben az is igaz, hogy a mezőgazdaság területén — különösen a termelőszövetkezetekben — a KISZ erdekképviseleti munkája néhány igen jó példától eltekintve nem éri el a szükséges színvonalat Az anyagi-termelő ága­zatokban egyre inkább ér­vényesül a vállalati, szövet­kezeti önállóság, A főként értelmiségieket foglalkozta­tó munkahelyek egy részé­ben — jobbára állami In­tézményeknél, államigazga­tási, igazságszolgáltatási szerveiknél — a vezetői dön­tések továbbra is sokkal in­kább külső tényezőktől, pél­dául a felsőbb utasításoktól függnek. Ezáltal a KISZ részvétele a helyi döntések­ben — ilyenképpen a fiata­lok érdekképviseletében — sem érvényesülhet eléggé. A dolgozó, az értelmiségi és a tanú lóba tatok „érdek- helyzetének” e vázlatos át­tekintése is nyilvánvalóvá teszi annak szükségességet, hogy a KISZ-nek valameny- nyi szervezetében — az alapszervezeteleben is! — erdekfeiláró tevékenységet kell folytatnia. Énhez más „erőkkel” kell szövetségre lepnie, meg kell találnia azokat a szervezetekéi, tes­tületeket, embereket, akik­kel együttműködve jobban segíthet érvényre juttatni a üiataiok érdekeit. Á z ifjúsági szövetség erdekkepviseleti, ér­dekvédelmi tevé­kenysége, ez irányú munká­jának hatékonysága sokat fejlődött az utóbbi évtized alatt, A fejlődés megmutat­kozott a formai keretek, a szervezeti megoldások, illet­ve a tartalmi követelmények vonatkozásában egyaránt. Ma viszont többre, másra van szükség, mint akár egy- két évvel ezelőtt. Jelen­legi helyzetünkben — a nyolcvanas évek előrelátható tendenciáit, lehetőségeit fi­gyelembe véve — különösen fontos olyan társadalmi fel­tételeket teremteni, ame­lyek révén az egyén boldo­gulása, a kisebb-nagyobb közösségek törekvése egybe­esik a társadalom érdekei­vel. Ezért az ifjúsági szö­vetségnek továbbra is az olyan érdekeltségi viszonyok kialakítását kell szorgal­maznia, amelyek a fiatalok alkotó energiájának kibon­takoztatását serkentik, egy­ben hozzájárulnák szemelve« törekvéseik, céljaik megva­lósításához. b. r. Megy a gyűrű vándorútra Irány az ékszerbolt! Aranyműves kerestetik Attól tartok, hogy mosta­nában nem kerülök a Kék fény képernyőjére, mint bá­natos kárvallott, akitől kiló- nyi aranyat raboltak el. Ne­kem mindössze 4 gramm 20 cent súlyú aranyam van —, egy karikagyűrű. Ha most kellene megvennem, akkor éppen kétszeresébe kerülne, mint annak idején: 3462 fo­rintba. Mindezt Csetényi Já- nosnétól, a nagyatádi ék­szerbolt vezetőjétől tudom, aki beszélgetésünk kezdete­kor mérlegre helyezte a gyű­rűmet, majd egy táblázat segítségével boszorkányos ügyességgel kiszámította az értékét is. — Ilyen könnyű lenne ez a szakma? — Gyakorlat kérdése. — Az ön esetében mit je­lent a gyakorlat? — Négy éve nyitottuk meg a boltunkat. Az Óra- és Ék- szeripari Vállalatnak ugyan­is van egy kis ezüstüzeme Nagyatádon. Kolléganőm­mel, Rudolf Mátyásáéval együtt ott dolgoztunk ko­rábban. Tizenkét éve va­gyunk a cégnél. Felvetődött, hogy elkelne itt is egy bolt, s a (vállalat nem mondott nemet. így született meg a megyében egyedüli márka­bolt. . Tegyük gyorsan hozzá, hogy a legnépszerűbb ék­szerboltunk, mert Siófokról ugyanúgy járnák ide. mint Kaposvárról. Elsősorban ezüstláncért, medálért, illet­ve különböző dísztárgyakért, de jönnek különleges kívá­nalmakkal is: ékszert sze­retnének javíttatni, tört- aranyból divatos fülbevalót, láncot készíttetni, vagy csak egyszerűen megunt ékszert eladni. A boltvezető szép darabokat mutat. — Ez a kövesgyűrű pél­dául karikagyűrűből készült. — Karikagyűrűből? — Sokan hoznak gyűrűt átalakításra. Van, aki azért, mert nem akar jegygyűrűt hordani, vagy azért, mert. .. Hát igen, van, aki azért, mert a válóper után szaba­dulni akar a felbontott há­zasság utolsó emlékétől is. Elsősorban a nők. A nagy­atádi válóperek gyakorisaga itt az ekszerboltban is mer­hető. ’ Mi több, a felbontott jegyessegeké is. Ha egy gyű­rű jön. akkor válóper, ha kettő, akkor felbontott el­jegyzés van a háttérben. Hogy a gyanú árnyéka se vetődjön rám, hat visszaké­rem a sajátomat. — Vörösaranyból készült — hallom a megjegyzést. Van ugyanis sárgaarany, vötösarany. fehérarany, sót zöldarany is. Ez utóbbitól azonban szerfölött idegen­kednek a vásárlók. Pedig mindegyiknek ugyanaz az értéké. . . A nagyatádi ékszerboltban nehéz időt szakítani a be­szélgetésre: sok a vevő. Ha a kórházban látogatási nap van. akkor itt még levegőt is alig lehet venni. Hát még szállításkor! Tavaly 3,4, az idén négymillió forint for­galmat könyvelhettek el. A nyereség java részét a szol­gáltatások hozzák, pedig itt sem rövid az „átfutási idő”. — A javításra egy hóna­pot, az átalakításra jóval többet kell várni, mert min­dent a központunkba kell küldeni. — Itt semmit sem tudnak megcsinálni? A boltvezető a raktárak felé k-sér. Kinyit egy aitot. — Íme. itt az aranyműves műhely — helye! Egyszerűen nincs jelentkező erre a szak­mára, pedig az érettségizet­tek két, a szakmunkások pedig három év aiatt szerez­hetnének bizonyítványt. Ha legalább egy érdeklődő len­ne. s megtanulná a mes­terséget, akkor sokkal rövi­débe idő aiatt végezhetnénk el a munkákat. . . Itt a lehetőség! Lehet je­lentkezni s hagyományt ala­pítani, mert az aranymű- vesseg ez ideig ismeretlen Somogybán. Nagy Jenő Őszintébb tájékoztatást Előbb fizetnek, később szavaznak Sok pénz folyik ei kirándulásokra Fontos elemzést készített az SZMT a közeimül than. A titkárság megvizsgáltatta a jóléti es kulturális alap föl- használását a megye har­minckét vállalatánál, gyárá­ban, gyáregységében es te­lephelyén. Negyvennyolc aktíva gyűjtötte össze a hasz­nos tapasztalatokat. A dolgozók szempontjából fontos, milyen összeg jut se­gélyezésre és azt milyen el­vek szerint osztják el. A munkát enagyban megköny- nyíti, hogy nehány vállala­tot kivéve — köztük van a húskombinát, a konzervgyár, a Dei-somogyi Állami Gaz­daság — mindenhol van se­gélyezési szabályzat. Nagyon fontos, hogy mindenhol ké­szítsenek ilyet. Kevés eset­bein tapasztalható még, hogy a bizalmi, a betegiátogató javasolja a segélyt; általá­ban az kénytelen kérni, aki rászorul. A szociális ráfordításokat sok mindenre használják a vállalatoknál; a nyugdíjasta- lálkozótói a névadókig, a nőnapii ünnepségtől a kisma­matalálkozóig. A felhasznált összeg persze eltér — a he­lyi szobások, hagyományok szerint Kirívó például, hogy a beteglátogatás költségét csak kévés helyen tervezik (köztük raa a Saev, a me­gyei kórház), máshol a szo­ciális költségek egyéb kate­góriájából fizetnek húsz— harminc forintot egy sze­mélyre. Éppen amiatt, hogy olyan kicsi a beteglátogatás­ra fordítható összeg, sok he­lyen igénybe sem veszik, hanem a brigád pénzéből, zsebből vásárolnak virágot, esetleg kisebb ajándékot, amikor meglátogatják beteg munkatársukat. Elégedettek voltak a vizs­galatot végzők a kulturális célú kiadásokra tervezett összeggel, a felhasználással áitaiáuan, azzal viszont már nem, hogy kevés vállalatnál irányítják hosszabb távú el­képzelések a tervezést, A Volán 13. számú Vallalata, a Sióföki Kőodajvezeték- építő Vállalat, a Pamutforvó- ipari VaUalat Kaposvári Gyá­ra dicséretet érdemel az át­gondolt munkáért. Máshol is figyelembe Kellene venni a tervezéskor, a pénz .fölhasz­nálásakor a munkahelyi mű­velődési igényeket, átfogó programot készítve minden évre, hiszen a sokkal na­gyobb szabad idő tartalmas, eltöltése ezt szintén indokol­ja. Sók üzem, sajnos, túlzot­tan nagy összegeket kőit ki­rándulásokra, ugyanakkor aüg hasznainak föl pénzt a szocialista brigádok kulturá­lis vállalásainak támogatá­séra. Ez a terület szinten na­gyobb figyelmet érdemel. Nem mindegy, mire hasz­nálják föl a sportalapokat. Az SZMT titkárságé szerint az egyesületek bocsássák esz' közeiket, létesítményeiket a tömegsport céljaira. Az a legjobb, ha a vállalatok ele­ve kikötik ezt. Célszerű együttműködési megállapo­dásit kötni a sportegyesület­tel; semmiképpen sem he­lyes viszont, hogy olykor a bizalmi testület döntése nél­kül utalnak at összegeket, a sporlegyesületnek, s utólag mondják ki az igent. Feltűnő, hogy egyes válla­latoknál háromszázezer, sőt négyszázezer forint is meg­marad az alapokból éven­ként. Noha ezt a következő időszakban is föl lehet hasz­nálni, mégis érdemes bon­colgatni az okokat. Az SZMT épp ezert jelzi ezt a válla­latok felügyeleti szerveinek. Szabálytalanságok is elő­fordulnak a felhasználásban, olyanra is költenek a kultu­rális alapból, amire nem lehetne. Így a Gabonaforgal­mi Vaiiaiatnal eobOl adtait támogatást a külföldi kirán­dulásokhoz, a Nagyatádi Konzervgyár pedig nyolcezer forintos festményt vásáron. Előfordul, hogy a jóléti alap­ból adnak utazási költségté­rítést, ebből fedezik a tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díjat. Nagyon fontos, hogy érvé­nyesüljön a szakszervezet, a dolgozók joga. amikor meg­tervezik a jóléti é« kulturá­lis alapokat. Sajnos, a ta­pasztalatok szerint a felosz­tást tárgyaló bizalmi testüle­ti üléseken kevés az észre­vétel, a módosítási javaslat. A ritka példa között említ­hető a húskombinát, ahol a dolgozók javaslatára nem emelték föl az étkezési térí­tést, viszont kevesebbet ter­veztek színházbérletre es a horg ászegyes üietnek. Van-e titka annak, miként lehet élénkké tenni egy ilyen ülést? Bármilyen furcsa, na­gyon egyszerű a nyitja. Őszintén kell ismertetni a pénzösszegek fölhasználását — ez majd megalapozza a vitáL A mostani gyakorlat szerint ugyanis csak kelete­ket — van, ahol mindössze százalékokat — ismertetnek. Sok mindent eltakar példá­ul az úgynevezett „egyéb” kategória. Az SZMT titkár­sága épp ezért javasolja, hogy az alapos vita kibonta­koztatása érdekében részle' tesen ismertessék, mire mennyit terveznek, hogyan akarják a dolgozók igényei­nek kielégítésére fölhasznál­ni a pénzt. Lajos Géza iOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents