Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
Á herceg ajándéka „Tízenkétéves koromban már csikósként dolgoztam a hajdani ménesnél. Akkoriban Bécsben jobban ismerték Pusztaberény nevét, mint a környéken. t50 éves hagyománya volt a ménesrek, jók voltak az eredmények, 1962-ben mégis elvitték a lovakat Mezőhegyesre. Az okot nem értettük, kétségbe voltunk esve. Húsz évvel később viszont azt láttuk, hogy csinosítják az istállókat. A baromfitelep épületeit ismét lovak számára alakították át. mutatós boxokat készítettek, hangulatos kandelábereket szereltek föl. Végre megérkezett az új ménes, és nem akartunk hinni a szemünknek. Mire két és fél év múlva nyugdíjba megyek, új virágkor kezdődik a pusz- taberényi ménesben." Sutyor József, a Balatow- rrsgybereki AHamta Gazdaság pusztaberényi kerületének idős dolgozója emlékezett ÍRT. A pusztáit sdküíg elkerülte a figyelem, aztán egyszerre csak elegáns autók érkeztek, fényképezőgépek kattanlak. Tavasszal jött a hír. hogy Lajos bajor királyi herceg a magyar államnak kívánja ajándékozni 50 ló- ból álló Für.060-North Star ménesét. ínyeket bizonyító két telivér fajta ivadékait egyesítették. A Furioso-North Star késeibb fedezőméniként az ország több vidékére eljutott, így Sárvárra is; ott 1903-tól vált uralkodóvá e mének hatása. A ménes öröklés révén 1875-ben lett a bajor hercegi család tulajdona. A II. világháború idején a mai Német Szövetségi Köztársaság területére került, s tovább tenyésztették. Két hónapja ' a lovak isimét átlépték a magyar határt. A fiatat hercegnő Hegyeshalomig előtt a miiitaryban és fogatban érhetnék el sikereket Valószínű, hogy a díjlovaglásban is több ló eredményes lesz. A lovak képessegeit puhatoló alapvizsgálatok megkezdődtek. Négy csödör és tíz kanca belova- golás alatt áll, és kocsiba is kjtamátjufc őket. Tavasszal lesz a végső próba, amely eldönti további sorsúikat A legígéretesebb lovaikat élversenyzők gondjaira bízzuk. Elárulom, hogy hamarosan gazdaságunknak i« lesznek olimpiát megjárt élversenyzői __ A gesztus mindenekelőtt a hazai lótenyésztés és a lovassport elismerése. A sportcélokra kiváló«« alkalmai lovakat a Balatonnagybereki ARamt Gazdaság pusztaöe- rényi ménesében helyeaték el. A hazatért lovak őseinek az 1803-ban alapított sárvári ménes adott otthont Az 1816 óta vezetett méneskönyvek tanúsága szerint kezdetben főleg kocsilovakat tenyésztettek. A Furioso- North Star fajén kialakítása Mezőhegyesen kezdődött a múlt század közepén Angliából származó, kiváló erékfcérte kedvenceit, és még egyszer megitatta őket — Nagy tisztesség, hogy az • országos saakirányítotk nálunk látták biztosítottnak a ménes színvonalas továbfo- tenyésztését — mondta Sütő Ödön, a gazdaság igazgatója. — Ez nagy felelősségiét is ró ránk. Bízom abban, hogy Pusztaberény hagyományaihoz méltóan viszonozza a bizalmat. — Milyenek a ménes sport- esélyei? — Hogy mir» les* képes ez az ötven lőj arról még korai volna véleményt mondani. Ügy látom, mmdenekA pus zta herényi ménes- mester néhány hete egy 25 éves fiatalember, Schermann Béla. — Szüleim ellenezték, 1976-ban mégis a nagycenki méntelepen kerestem munkát Két éve kerültem ide lovászként a gazdas4g lovagiskolájába. — Nem nyomasztja a felelősség? — De igém. Nagy lehetőséget kaptam, cte nagy kockázatot is vállaltam" — Mit lehet roeszul esinátoi? — Hosszal idő munkáját öt perc alatt el lehet rontani. Hónapok télnek el a szoktatással és neveléssel; egyetlen figyelmetlenség, szakszerűtlenség vagy akar egy rossz mozdulat megsem- misítlheti az eredményt. — Vannak-e „nyelvi" nehézségeik a németihez szokott lovaikkal? — Csak fokozatosa« lehet őket hozzásizoktatni a magyar lótartási módszerekhez. Az látszik, hogy «szerető, hozzáértő emberektől érkeztek, Valamennyi ló barátságos, megszokták a cukro- •zást; a hercegnő magja nevelte, gondozta őket. A lovakat szabadon tartották a hegyi réteken. A ménes új reményeket adott a megújuló Pusztalbe- rénynek. Bír« Ferene Visszatelepülök Javuló körülmények a Zselicben Csarénfa, Gáiosfa, Hajmás^ Kaposgyarmat, Sántos, Szantbalazs — hat falu egy közigazgatási körzetben a völgyeidbe futó, szelíd dombok lábánál. Régi és új házak találkoznak békés szomszédságban a kaptatok mentán, a larttUiKoin Kígyózó utat szegélyezve. Itt él több mint kétezer ember; legkevesebben — alig százötvenen — Gyarmatén laknak. A hat településen együttvéve nég.y- s.azuietven ingázót tartanak számon. Az eddig eljáróK egy részét azonban a Surján völgye Tsz most visszahozza: jói működő melléküzemágaiban nyújt szamukra munkaa, kaimat. A hetvenes evett, első felére jellemző elvándorlás megállt, némiképp gyarapszik is a lel e_-rizám. A gyükerverés szándékara következtethetünk az építkezési kedvből, főként Sántoson és Szentbalazson pedig a h ázh e .yigienyúesektoöL A közigazgatási körzet központja Szemlbalázs. Itt van a legtöbb közintézmény, itt van a községi közös tanács is. Kis Barik Lajos elnökkel amolyan lettárfélét készítettünk azokról a fejlesztésekről, amelyek marasztalásra késztetik a lakókat vagy visszahozzák a korábban elpártol taka t. — A legnagyobb beruházás a mintegy tizenkétmillió forintba kerülő törpe vízmű; Szenthalázs és Cseránfa részvételével létrejött a társulás. A falugyűlésékein és más fórumokon a lakosság kilencvennyolc százaléka fogadta el a tervet, s ha minden jól megy, jövő ilyenkor közműhálózatból kap vizet a két falu. — És a többi település? — Sántoson egy évtizede működik tömpe vízmű. A gyarmatiak, a ha jutásiak és a gálo6faiak tartálybői jutnak egészséges ivóvízhez; a tanács fizeti a vízdíjat. Kezdetben tartózkodtak a Lakók á központi ellátástól, de az idegenkedés később megszűnt. A földbe ásott tartályt rendszeresen feltöltjük, cseréljük benne a vizet. Szívesen fogyasztja a lakosság. Szentbalazson csak az iskola ásott kútja adott jó vizet, de az utóbbi időben ezzel sem lehettünk elégedettek, azért jelent majd sokat az új vízmű, amely kétszáz köbméteres tartályból látja el a két falut A törpe vízmű megvalósulása nagy esemény lesz. De nemcsak ezt jegyzik a jelentős fejlesztések sorában. Mint megírtuk, szeptembertől működik Gálosfán as ötvenszemélyes óvoda, ahova hat faluból hozza az autóbusz az apróságokat A járdaépítés, az elhanyagolt középületek felújítása Hajmáson és Gyarmaton adta a legtöbb munkát. Utakat is javítottunk, ó« jó néhány, tennivaló a tervidőszak végére marad, akkor lesz rá fedezet Év végéhez közeledve mindenütt mérleget vonnak, új évre szóló terveket vitatnak meg. így van ez a Szentbalázsl Községi Közős Tanácsnál is. A testület decemberi (illésének napirendjére tűzték a hat község közművelődésének értékelését és a jövő évi feladatokat. E témával kapcsolatba» sok mindenről szó esett Foglalkoztak például azzal a gonddal, hogy Hajmás és Kaposgyarmat kulturális életét távirányítással végzik a szentbalázsi körzeti művelődési otthonból; hogy a művelődésnek otthont adó épületek —. a sántosd kivételével — mindenütt igencsak rászolgáltak a felújításra. Az elvándorlás megszűnése rpimdennék ellenére biztosíték arra, hogy tovább fejlődik, minden tekintetben élénkül az élet ebben a köz- igazgatási körzetiben. h. r. Egy kocsiban utazunk A motorkocsiban kellemes meleg és tiszta levegő fogadott Lám, igazat mondott felszálláskor a kalauz: mindenki ülőhelyhez jutott. Talán hánman-mégyen el is férték volna meg a műbőr huzatú padokon. Amikor október végén erre jartam, meg három kocsiból állt a Somogyszobról Marcaliba tartó szerelvény. Válogattunk az ülőhelyek között, hiszen akkor sem volt több utas, mint most. — Ha így megy, est a vonatot megszüntetik — jegyeztem meg az üres helyek sokasága láttán egy ismerős kalauznak. — Azt nem lehet — válaszolta. — Ha kevés is az utas, a vonatnak. mennie kell. — De így iszonyú sokba kerül egy kilométernyi út... Ügy latsak, találtak megoldást. Igen, valakinek eszébe jutott: elég lesz erre a járatra egy kocsi is. Lehet, hogy sokan vitatták az ötletet. Bar az is elképzelhető, hogy néhanyan a homlokukra csapta*.: miért nem jutott ez eddig aa eszünkbe . .. Előfordulhat, hogy esetenként kevés lesz az egyetlen kocsi: ünnepek előtt, vásár vagy honvédségi /eskütétel idején, de1 akkor is kell lepnie valakinek, aki figyel a változó igényekre, és szükség esetén egy vagy több kocsit csatodat a motorhoz. Egy, hivatása magaslatán álló vasutasnak, aki nemcsak a pontos szolgálatot, hanem a felelős gondoskodást is vállalja. Tél eleji, bágyadt napsütésben fut a vonat, letarolt kukoricaföddek között. Halk zsongás tölti be a kocsit. Mögöttem nyilván. látogatásra igyekvő Lányok, asszonyok arról beszélgetnek: ne- heaen telnek a távoliét napjai. Az én uram azért gyakran van otthon. Mondta is az öregapám, könnyű a mai fiataloknak; amikor ő volt katona... Idős, fejkendős néni ffi mellettem. — Nem ártott volna egy kis keményebb idő — bólint ki az erdőre, — Tegnap vágtunk disznót, jót tenne a töl tel ékeknek a fagy. A szemközti pádon egyforma fekete műbőr kabátban fiatal cigányházaspár ÜL Négyéves forma kisfiúk az ablak mellett sóvárogva nézi valamivel idősebb 'úti társát, amint unottan majszolja az asztalkáról a ken vér szeletre rakott vagdalt húst Anyja észreveszi vágyakozását, s gyorsan egy szép, sárga almát nyom a kezébe. De figyelmét nem tudja elvonni az eszegető gyerekről, aki talán észre sem veszi az esengő tekintetet. Az apja azonban igen. Letör egy darabot a kenyérből, a húspogácsából, és a kis fekete szemű gyerek kezébe adja. Lehet, hogy a bajban fogant, kényszerű intézkedéseknek kedvező hatása is van? A sokasodó gondok közelebb hozzák egymáshoz az embereket? így kellene lenni, hiszen ,ki mástól remélhetnénk jó szót, apró figyelmességet, együttérzést, segí- tőíkészséget, ha nem embertársainktól ... Akikkel egy kocsiban, azonos irányba utaziunk — kapcsolatteremtő beszélgetésre ösztönző, gátlásokat, bizalmatlanságot oldó közelségben. Böihönyén megszólal az a szemben, ülő, nyugdíjas korú férfi, akivel ■ a kis kedves jelenet láttán mosolyogva, önkéntelenül összeka- csintottunk: — Tegnap reggel nem hittem volna, hogy végezzenek a pályámon kasok. Nagy rendetlenség volt még itt. De úgy látszik, alaposan rá- vtettek az emberek. No lám: magyar ember és Nyugdíj előtt Vevőként visszajár Idős, kissé hajlott asszony lép be este a kadarkút» fogyasztási szövetkezet vismyei élelmiszerboltjába. Kinn él a hegyem, hetenként egyszer jön* a faluba vásárolni. Hosszú lista van a kezében; mindent fölírt, amire a háztartásban szükségé van. Több árut: kenyeret, tejet, felvágottat,, konzerv eket félretet telt részére. A boltban évek óta tudják.' hogy melyik napon hány ólakor érkezik. Segítik a bevásárlásban, ne kelljen a hosszú és rossz utat fölöslegesen megtennie. Juhász Mária szép kényelmesen bepakol mindent a kosaraiba, ő pedig fizet, de mielőtt elköszönne. megin- duttan mondja a boltvezetőnek: — Maorison», hát tényleg elmegy? Hiányozni fog.. Ki teszi félre nekem azt, amire szükségem lesz? A visnyeíek megszerettet a boltost, özvegy Tarr Bélá- nét, aki épp negyedszázada dolgozik a községben. Előbb felvásárlóként és csaknem tíz éve az élelmiszerbőlt vezetőjén ént S nemcsak a kis település lakói beszélnek tisztelettel és elismeréssel munkájáról: Király Jánosáé, a kadarkúti áfész áru - forgalmi osztályának vezetője hasonló véleményen, van. — Felvásárlóként és boltosként is becsülettel, köz- megelégedésre látta el a munkáját. Arra törekedett, hogy beszerezzen minden szükséges árut; hogy ne kelljen máshová menni az embereknek. Nekünk is hiányozni fog. Nem is tudom, kivei pótoljuk majd. Tarmé egyedül van a kis üzletben, boltvezető és amolyan mindenes. Megrendeli, átveszi az árut, ellenőrzi a minőséget, feltölti a polcokat, kiszolgál, rendezi a számiákat, postára adja a bevételit Emellett takarít, fűt — ez is feladatai közié tartozik. Tehát van dolga elég a havi 160—180 ezer forintos forgalom lebonyolításában. Ha valaki centrifugát, mosógépet vagy más villamossági cikket kér, azt is rneghozatja. A vevők többségét, az idősebb nőkét és férfiakat a gyerekeket keresztnevükön szólítja, és azok is őt Ide nemcsak vásárolni jönnek az emberek: elmondják örömeiket, gondjaikat is; beszélgetnek. A postás — főként a nagy mezőgazdasági munkák, idején — sok embert nem talál otthon. A leveleket, táviratokat itt adja le, mert tudja, hogy a boltba estémként rendszeresen betérnek vásárolni. Üzenetet is szívesen közvetít. Vérében van a másokon való segítés, s megelégszik egy szívből jövő koszonömmel, egy hálás mosollyal. Amikor névnapja volt, alig akadt a vevők között, aki ne vitt volna neki néhány szál virágot, ne mondott volna néhány kedves szót. — Marisom, hiányozni fog . .. — sokak véleményét mondta ki a hegyben lakó Juhász Mária, özvegy Tarr Béláné valóban olyan kereskedője a községnek, akit mindenki tisztel és szeret A karácsonyi és a szilveszter előtti forgalom még rá hárul, de január 1-vel elköszön a szövetkezeti bolttól. — Vevőként visszajárok — mondja kissé elsiziomo- rodwa. Nem messze lakik a kis bolttól, a Hárserdő út elején. Jövőre már vásárlóként tér be az üzletbe. S bízik abban, hogy utódja épp olyan szeretettel, készségesen fogadja, mint ahogy ő tette azt munkahelyén, Szalai László magyar munkásokat dicsér.« Ilyet is lehet haliam? Kalauz jön, sapkáján a piti ros szalag jelzi: a vonatvezetői tisztet is betölti. Hasonló korú férfi évődik vele: — Igaz, hegy Marcaliban nem áll meg a vonat? — Igaz. Ügy kell kiugomi. Mindjárt kiosztom a párnákat — fogadja a tréfálkozást. Idős útitársam közelebb hajol, a térdére könyököl: — A múlt pénteken Se- gesdnél elromlott a motor. Ügy húsz perc múlva azt javasolta valaki: szálljunk le, ahányan vagyunk,, kömy- nyűszerrel betoljuk Szobra. Persze tréfának, szánta, de tényleg be tudtunk volna gurulni vele. Ha az embereik összefognak ... Tudja, én a tréneknél szolgáltam a háborúban; bizony, gyakran akadtunk el úgy, hogy sem állat, sem gép nem bírt egyedül a teherrel. Olyankor aztán küllőre magyar! Szóval az ember a legfontosabb, én mondom, mert annak akarata van, és az magsok- azoroziza az erőt. Szülőföldem határában a kátyúhídan csattognak át a kerekek. Az utasok leszálláshoz készülődnek. A kis cigánygyerek engedelmesen dugja kezét a kék kockás, vastag télikabát ujjába. Paai László
