Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-23 / 301. szám
A hegyek országa Tadzsik Szocialista Szovjet Köztársaság Kötep-Ássia dél-keleti Készeit többségében hegyek bontják A Pamir hegységben található a Saovjeturfiö legmagasabb pont ja: a 7405 métere* Kommiumamiscsúcs. Bzien a 143 ezer négy aetíki I om eteres , területen fekszik a Tadzsik SZSZK, amelynek 93 százaléka hegyvidék. Az emberek itt megtanulták, hogyan hasznosítsák a hegyek erejét és gazdagságát. Az idősebbek elbeszélései szerimt hat élvtizeddel ezelőtt Tad- zmkn.sztaniba n éjszakánként csak a csillagok világították, most azonban a vad folyókon már viza erőművek dolgoznak, köztük a világ legnagyobb erőműve: a mire ki. amelynek gátja, a korábban megszel idíthetetilen, keskeny, de 40 méter mély hegyi foiydmak, a Vahsnak állta útját Fényt. meleget ad a városoknak, üzemeknek; falvaknak. 2,7 millió kilowatt összteljesítményű. Kilenc aggregátja energiával látja el Közép-Ázaia egységen energiarendszerét Tavasszal a Vahs már nem fenyeget áradással: energetikusok szabályozzák folyását. Nemsokára új erőművek is épülnek. A négymillió-kilencezer lakosú Tádzsikisztánban új fogalom is megjelent, mégpedig a magashegyi földművelés Ott. ahol korábban csak juhnyájak legeltek, most gabonát, cukorrépát burgonyát termesztenek, almás- kertek és barackosok virulnak. Nagyszabású munka k folynak a Vahs völgyében is. Már az első ötéves terv éveiben megkezdték a száz kilometer hosszú öntözőcsatama építését, hogy az addig terméketlen sivatagot ennek vizével tegyék termővé Építésére 123 millió rubelt fordítottak. így lett a Vahs völgye az ország első gyajpottermes-ztő vidéke, amely a Szovjetunió össztermelésének egyharmadát adja; így lett Tádzsikisztán legfőbb mezőgazdasági növénye a gyapot, amelynek évi termelése majdnem eléri az egymillió tonnát. A köztársaságban ezenkívül rizst, gyümölcsöt és zöldséget is termesztenek. Tádzsikisztánban több mint hétezer tudományos dolgozó él. Nagy részük a főváros. Dusan.be több tucat intézetében dolgozik, az atomikutatástól az űrhajózásig sokrétű kutatómunkát folytatva. A köztársaságban tizenegy hivatásos és tizenhét ön tevékeny színház fogad ja közönségét valamint hangversenytermek, 1300 klub, hét múzeum ég 27 pihenő- park, s ddl-griKik önálló filmstúdió is. A gazdag hagyományú tadzsik nemzeti kultúra új virágkorát élt Gyapot minden mennyiségben Tádzsikisztánban már ősidők óta termesztik: a gyapotot Az elmúlt ötven év alatt azonban hatszor volt fajtaváltás. A Tadzsik Fö ldművelés ügyi. Tud ornii - nyög Kutatóintézetben születtek meg a vékonyszálú gyapot új típusai: a 8386—B, 8408—B és a 8375—B. A tadzsik fajtáknak a szó hagyományos értelmében nincs águk; a toktermés rövid kocsányon található. Ezekről a bokrokról jól lehet géppel szüretelni, és a betegségekkel szemben is ellenállóbbak. Tádzsikisztán földjein elsősorban helyi nemesftésű fajtákat termesztenek, s ez igen szép eredményeket hozott. A vékony szálú gya-1 pót terméshozamának növelésében és minőségének javításában ikagy jelentőségű a modem öntözés. Az esőz- tetés, a talajon belüli és a felszíni öntözés olyan automatizált módszereinek a bevezetésén munka lkodnak; ezek jelentős vízmegtakari- tásaal is biztosítják a kellő nedvességet Jelenleg Kö- 2áp-Áasiában, az ország legnagyobb gyapot termő vidékén mintegy kétmillió hektárnyi területet öntöznek. A vékony szálú gyapot termesztésében fontos a helyes termésbetakarítás, amelyet már a te»vn«»ztés során egy sor hatékony agrotechnikai eljárás alkalmazásával előkészítenek. Mindenekelőtt a meghatározott számú vetőmag korai elvetésével; ennek révén elkerülhető a ritkítás, ugyanakkor a növények jól fejlődnek és a tokok megérnek. A gépesített metszés meggyorsítja a gyapot vegetációját és jól fejlődik a növény az utodaó periódusban. Mindez elősegíti a gépesített betakarítást. Ax év sztorija Borzongás és hosszan kodás Azon * bizonyos esős októberi napon Franoiaország- szerte színes papírszemüvegért szaladgáltak az emberek — gyerekek, szülők, nagyszülők egyaránt Hiába. Az újságárusok már csak némán rázták a fejüket, a papírüzletek ajtaján pedig cédula lógott, ridegen tudtul adva, hogy a „színe* papírszemüveg elfogyott”. A francia televízió harmaduk csatornája hetekig tanította a nézőket a szemüveg használatára „Kapcsoljuk be készülékünket csökkentsük a szoba világítását foglaljunk helyet két méterre a tévétől, pontosan' szemben a képernyővel; vegyük föl a színes szemüveget! S eme előkészületek után élvezzük a horrorfilmet, az év szenzációját „A fekete tó különös lakója” című műalkotást.. Hála a színes celofánnak. térhatásban, plasztikusan fog megjelenni otthonunkban a „Szörny”, a fekete tó különös lakója! A francia tévénézők apraja és nagyja hetekig készült a háromdimenziós borzongásra. Az előrelátóak természetesen jóelőre beszereztek a szükséges optikai műszert, a celofánból készült kék—piros papaszemet, csekély 4—5 frankért ami nem kis összeg, főként ha egy egész család akar plasztikusan rettegni, ötmillió szerencsés szemüvegtulajdonos ült a képernyő elé — pontosan úgy. ahogyan tanították. Sok millióan, kimerülte« az egészmapi eredménytelen futkosástól, fekete-fehérre állították készüléküket. A fölkészítés során ugyanis a műsorvezető közölte: színes celofán nélkül élvezhetetlen lesz a színes véted. Az is volt: a képernyőn a körvonalak pirosain, kéken, sárgán, zölden bontakoztak ki. Ennek egyetlen előnye volt: nemcsak a fekete tó különös lakója, de a film minden szereplője szörnyű jelenséggé vált. A filmet, amely 1954-ben készült s a ‘ térhatással kísérletező játékfilmek első (tehát kiforratlan) zsengéje volt, a harmadik csatorna egy nagysikerű, állandó műsor keretében mutatta be. Cime: „Az utolsó előadás”. Műsorvezetője Eddy Mitchell,, a 60-a* évek francia rockkultuszáinak egykori csillaga, ma is kitűnő énekes és színész. A régi idők moziját akarja fölidézni korabeli híradókkal, reklámokkal. rajzfilmekkel. A néző igazi, hangulatos kis moziban érzi magat. ahol cukorkát árulnak s ahol a szünetben artisták is föllépnek. Nosztalgia minden mennyiségben! Egészen október 19-ig, amikoris a képernyőn meg kellett (volna) jelennie a Szörnynek, három dimenzióban. De nem jelent meg! A film olyannyira kísérleti volt, hogy nem sikerült térhatást elérnie. Viszont sikerült feldühítenie sok millió tévénézőt. Azokat is, akik megvették (hivatalos áron) a piros— kék celofánt és azokat is, akik „feketén” szerezték be; azokat is, akik otthon barkácsoltak, ragasztottak színes papírszeletkéket. Szerény becslések szerint mintegy tízmillió embert. Ami legföljebb azt bizonyltja, hogy a televízió valóban hatalom. ÁTTETSZŐ TISZTASÁG Szirmay Endre: Párbeszéd A költő új versgyűjteménye sok tekintetben az előző kötet, az ugyancsak versekből és versfordításokból szerkesztett Maroknyi sors (1977) folytatása — írja Fodor András Szirmay Endre friss kötetének, a Párbeszédnek borítólapján. Milyen emberi-költői portré kerekedett ki az előző kötetben? Mindenekelőtt olyan kettőt ismertünk meg, aki megejtő közvetlenseggel, különösebb ciírázás nélkül tud szólni közös dolgainkról; akinek skálája a népdaíitiszta into- náiástól a gondolati líra legkülönfélébb változatáig terjed. Oj kötetéről, a Párbeszédről első benyomásunk az, hogy érettebb, tisztább versek jelzik a fejlődési, elmélyültebb lett költészete. Formagazdagsága a kötött formát, annak is legszigorúbb változatát, a szonettot, de a lazább kötöttségű szabad verset is magába foglalja. Ugyancsak folytatódik verseiben a magyar népdalokra emlékeztető intoná- ciójú datoik sora. Szirmay tudatosan építkezik Úrijában, s vállalja az irodaárai tradíciót; látszólag alig hatották rá az izmusok. Közvetlensége nem tűri a mai irodalmunkban divatos hókuszipókuszo- lás-t. Áttetsző egyszerűséggel akar — es tud — szólni. Nem titkolja, hogy hatni akar az emberekre, a közönségre; hogy verset felelősséggel s az ehhez társuló esztétikai igényességgel ír. Ars poeticáját Illyés Gyulának ajánlott verséből olvashat juk ki: „boldogok, akik szárnyalni tudnak,/ de boldogabbak, akik a földón járnak,/ ragyognak, akik. íemnszóval énekelnek, de mégmkább, akik hallgatni erősek” (Áldozok). Hogy hagyományőrző missziót is teljesít, az kiviláglik verseinek egész sorából: Kazitn- czyt, Nagy Lászlót, Ady Endrét, Vengiliust idézik költeményei, mint olyan példákat, amelyeknek ösztönző-ihlete hatását kamatoztatni kívánja verseiben. (Velünk világit, Vigyázó szépség, Ady) Szerelmi hótokú vallomásra bírja a nyelv (Anyanyelvem), s szenvedélyes tiltakozással válaszol egy-egy kinyilatkoztatóhangú megaü api tasn'a. („A magyar kultúra óngyiükossagnemző kultúra” — Buda Béla pszichiáter, Kossuth Rádió, 1980. oki. 27.) Mit tehet a költő ilyenkor? Az élet nevében válaszol: Nem hiszem! Ez a nép nem halálra termett; bár pusztították förgeteg hadak Az országos mérgelődésnek csupa** egyetlen haszna volt: senkit nem érdekelt a film tartalma. Különben airróil szólt hogy egy lelkes, ámde tapasztalatlan expedíció az Amazonason hajózva a fekete tó sejtelmes birodalmaiba téved, s ott találkozik a Szörnnyel, amely — természetesem — el akarja rabolni az expedíció egyetlen hölgy tagját aki természetesem gyönyörű s akiiért (ugyancsak természetesen) az expedíció több tagja verseng. A Szörny egy rosszul sikerült mélytengeri búvár és egy rosszul sikerült kro- kodilus hibridje volt. A legszömyűbb azonban az volt azon a/, októberi estén, hogy a francia televízió tovább rémítette a nézőt: ne dobja el a celoíán- szenrvü veget, mert vannak ám a fttmarchívumban más. térhatású műalkotások is. azokra is sor kerül. Ebben tévedett a kitűnő műsorvezető. A francnak fölhábomo- dása ugyanis oly méretű volt hogv igen nagy bátorság kellett volna még egy ilyen ostobasággal előállni. Talán nagyobb, mint a fekete tő különös lakójának ártalmatlanná tételéhez; Szécsi Éva (Párizs) és elpazaroltunk vágyat, hitet, szerelmet — de újra meg újra Ráeszmélve tudtuk, hogy legfőbb törvényünk az élet neki tartozunk engedelemmel ez a végső és szigorú ítélet. (Az élet nevében) Vannak szelídebb húrok is ebben a lírában. Főként természeti rajzai, vázlatai bizonyítják ezt, mint a Koratavasz. Ízelítőül zeneiségére, pás zt ellsz ínéi re idézem kezdő strófáját: „Játékosan, karikázik a fény/ színesedik a fűz zsenge aga/ tócsákban fürdik az álmos rét/ remény a barázdák bukkanása.” Példák ezek a sorok színekkel gjazdag képalakító készségére, eggvéf orrot Isá gára a természettel, az őt körülvevő világgal. Eddigi életút járói, költői tapasztalatairól vet számot egyik legszebb versében, a Vandortarisznya címűben, mese! ízek, fordulatok sorjáznak ebben a versben: A hármas útnál — mit is tehettem volna — anyáin eres kezének intését követtem tarisznyára egy száraz ágra kötöttem talán erre téved egyszer majd egy vándor — lehet, az lesz a vágya — hogy az én sorsommal ő is feltarisznyázzom. — íme, a költészet értelme, a folytatásé, az örök reménységé. Hogy a magyar népdalok áttetsző, kristályos tisztasága mire ösztönzi a költőt, arról vall a könyv Szabad A nyugatnémet új hullám legmarkánsabb egyéniségének tartották a harminchat évesen elhunyt Rainer Werner Fassbindert, aki rövid életében több filmet forgatott — író és színházi rendező is volt! —, mint mások hat-hét évtized alatt Nálunk ugyan kevés münkáját játszották (A zöldségkereskedő, A félelem megeszi a lelket, Miért lett R. úr ámokfutó?), mégis rögtön a kritikusi érdeklődés központjába Ke; alt, talán mert arról a földrajzi területről addig ilyen' nyers, valóság- igényű, ugyanakkor a breenti hideg logikát, agita- tív szándékot sem nélkülöző alkotások nem érkeztek a magyar mozikba. A Maria Braun házassága — amelyet most játszottak Kaposváron — négy éve készült. A nemet Pénelopé története; „Odüsszeuszát” egynapi házasság után — melyet bombázás, aknarobbanások között az omló házfalak tövében kötnek — elnyeli a háború, s bár visszakerül a hadifogságból, börtönévek következnek,. Ez a deviáns Pénelopé úgy marad hűséges a távollévőhöz, hogy érintetlen lélekkel (?) kitartja magát, sőt karriert csinál, hogy majd a hazatérővel luxusvillában turbékoíhasson. Fassbinder „a" nemet nőnek igyekszik valamiféle emlékművet állítani. S kétségtelen, hogy Maria Braun alakjában sikerül is a szívósságról, a talpraesettségről tovább építenie a mítoszt. A háború káoszából, az infláció zűrzavarából indul a film — felejthetetlen képsorokkal a hozzátartozóikat keresőkről —, 's egészen 1954-ig, a nyugatnémet—magyar futballvilágbajnakság döntőjének idejéig juttatja hősnőjét, akinek előéletéről nagyon kevés információt kapunk ahhoz, hogy hihes- sük, valóban egy nagy cég egyik vezetőjévé emelkedhet. (Vagy süllyedhet?) Maria Braun tehát, hogy azt az abszurd meghatározást használjuk: szűzileg prostituáló- dik. Előbb egy idős és elhízott neger katonával tartatja könyvespolc a madárnak ciklusából néhány szép vers, mint a Mire a hold felszáll, a cikl ie- eímadó Szabad a madárnak, Szárnyalás. Külföldi lírikusokon való iskolázottsága, amit sokrétű műfordítói tevékenysége segített kamatoztatni saját lírájában, olyan epig- rammatíkus tömörségű vershez juttatja el, mint a Szárnyat bont. Érdemes egészében idézni: A jelkép sokkal több annál, mint amit magamond; a madár nem madár amíg a földön ül, csak mikor szárnyat bont. S meg sorolhatnánk a hasonló érett-szép verseket. Köte'e második felében műfordításokat tesz közzé a költő. Valamennyi huszadik századi, néhány szerző kivételével ma is élő alkotó Pár név, csak ízelítőül: Otar Cselidze, Anatolij Zsigulin, Kajszin Kulijev, Vittorio Sereni, Lelio Cremonte, Salvatore Quasimodo, Tom- maso Landolfi, Cosimo For- naro. Többnyire szovjet és olasz szerzőket vonujat fok Egyetlen példát Szirmay fordítói telitalálataiból! Cosimo Fomaro verse, az Erőt ad nekem: Az ami erőt ad einem a bizonyosság hogy egyseer meghalok. Szirmay Endre könyvét Szirmayné Bayer Erzsébet néhány portréja díszíti, ezek a halk-finom portrék külön elemzést igényelnének. Ö tervezte a könyvborítót is. A kötet a Budapesti Művészetbarátok Egyesületének kiadásába® jelent meg. Kerék Imre ki magát — akit egy in flagranti jelenetben agyoncsap —, majd miután a rossz pillanatban hazatért férj vállalja a bűnt, Maria egy gyároshoz csapódik, hogy szeretője és üzleti társa legyen. Kicsit romantikus ez a história, és az sem segít rajta, hogy közben nagyonis valóságos romokat, háború torzította embereket látunk. Igaz, hogy Fassbindert mél- tatói romantikus anarchistának szokták emlegetni... Ha azonban a történet mögül lebontjuk a korszakot jellemző díszleteket — tárgyaikat és embereiket —, marad egy Kék angyal típusú sztori vagy hogy ne hamarkodjuk el az ítéletet: egy női Lacién de Rubempré karrier- története... Noha a film végig azt sugallja, hogy Maria ösztönlényből válik rafinált üzletasszonnyá, a halála inkább azé az állatka lény Mariáé. Valahogy a „rohammunka” érzetét keltette bennem ez a film; dramaturgiailag is sok a közhely benne: ki ne tudná például előre, hogy a néger katona gyerekét nem tudja majd világra hozni? A didakticizmus is zavar. Ha Maria már nem él, fölösleges a nyugatnémet államférfiak — köztük maiak — fo- tónegatívját felsorakoztatni. Elég lett volna az a keret — és ez tényleg remek rendezői lelemeny —, hogy a film első képsorainak egyikén a rádióból hangháttérként Aden- auert halljuk, amint arról beszél, hogy Németországban nem kell a hadsereg, a film végén pedig ugyancsak a rádióból halljuk őt, amint a fegyverkezés szükségességéről szónokol. Ügy gondolom, hogy a Fassbinder-mítoszt ez a film nem igazolja, de Hanna Schygulla — filmjeinek főszereplője — valóban kitűnő színésznő, akit más közös munkáikban is szívesen nézek majd meg. L. L. FILMJEGYZET Pénelopé szeretője