Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

ÜLÉST TARTOTT A MfcGYEI TANÁCS n jövő évi költségvetés és fejlesztés Ulest tartott tegnap a megyei tanács. A testület meg*i tatta és elfogadta a megye jövö évi költségvetési és fej lesztési tervét, majd tájékoztatót hallgatott meg a lakás ügyi jogszabályok legfontosabb változásairól és az ebből adódó megyei feladatok végrehajtásáról. A tanács végül elfogadta jövő évi munkatervét. Az alábbiakban ismertetjük a költségvetési és fejlesztési terv főbb irányait és adatait r Átadták az új csarnokot Korszerűsödik a farmergyár Figyelembe veve, hogy a VI, ötéves tervhez képest romlottak a gazdasági felté­telek. a tanácsoknak foko­zottabban hozzá kell járul­tunk kezdeményezéseikkel a pénoűgyi-gazdaságpolitikai rekok eléréséhez — állapí­totta meg a testület A ne­hezebb gazdasági helyzetben a megyei költségvetési és fejlesztési előirányzatiak mérsékeltebben emelked­hetnek, A feladatok megol­dás* a lakosság es a gaz­da lkodé szervek fokozottabb bevonásai igényli. Öntevékenyen, rugalmasan A költségvetés gazdálko­dást rendszerének korszerű- »lese megköveteli a közki­adásoknak a valóságos tar ssadalm« igényekhez való igazítását. A tanácsok 3 1*4,2 millió forinttal gazdálkod­nak; * helyi bevetelek ará­nya 2,7 százalékkal emelke­dik. A lakossági adók es íUetekek együttesen 8,5 szá­zalékkal nőnek. A mezőgaz­dasági nagyüzemektől az kiét ev előirányzatánál 77,6 száj» lék kai, a vállalatoktól és saövetkezit'töktől 4,2 *zá ra+ékkaí több befizetés vér­be««. A megrwato«. források rvö- vráewe érdekében keresni kék azokat a módszereket, eszközöket, amelyek kedve­ző hatással lehetnek a vál­lalatok, szövetkezetek nye- neságóre, a kö/.porui progra­mok megvalósítására. Aa előirányzat szerint 3,1 B»lkaid U«-not jot a ki­adásokra; ez 5,3 százalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetési gazdáiBó­dééban nő az öntevékenység szerepe: csökkennek, illetve rogalmasabbak lesznek a gazdái kíx las kötöttségei Mas cédáiról visaont — a mérsékeltebb lehetőségek rruatt — több korlátozás is érvénybe lép. A költségvetési feladato­kon belül nagy figyelmet kap az alapellátás. így az egesBaségügyi feladatokra M saéaaiékkal nagyobb összeg *K nendelkeaésre, mint az kién. A kórháaak működé­si, íenntartási költségeinek növekedésére a terv 2,6 mii- hő forint többletet tartal­maz. Saociális feladatokra 17« millió forint áll rendel­kezésükre (több, mint ebben az évben). Oktatási cél<»kra 8.7 százalékkal nagyobb összeget irányzott elő a terv ' Javulnak az óvodai neveles és az alsó fokú oktatás fel­ietek* is. A középiskolai halóaat ftl osztállyal és 200 kollégiumi hellyel bővül. Jelentős ter­heket ró az intézményekre az olajkályhák _ kicserélése és általában az energiakölt­ségek növekedése. Mérsékelt fejlesztés A nehezebb gazdasági fel­tételek — a mérsékelt fej­lesztési lehetőségek — az edd i gi nel következetesebb beruházási magatartás, szi­gorúbb rangsorolást követel­jek. A tanácsok jövő évi sza­bályozott forrásainak össze­ge 814 millió forint, ez 12.8 százalékkal elmarad a VI. ötévé* tervben erre az evre rögzített összegtől. Az álla­im hozza jáá’uiás 97 nuilio foainttäl kevesebb az ere­detileg 1983-ra jóvahagyott- nál. Az állami támogatás elvo­nása — az általános iskolai es vízellátási fejlesztések ki­vételével — minden ágaza­tot érintett. Igaz, a forrá­sok csbkkeiérie miatt 1983- ban sem kell beruházást le­állítani vagy lassítani me gyéukbzn. de néhány. a VI. ötéves tervben szereplő építkezés indítására esek később kerülhet sor. Így például nam kezdődhet el a kaposvári saociális otthon, a csecsemőotthon,' a siófoki vendegiátóipari szpakkozép- iskola építése es a kaposvá­ri szeméttelep előkészítése. A tanácsok 2100 laka« fölépítésével számolnak, csaknesn annyival, mint amennyit ebben az évben építettünk, de 16 száza­lékkal kevesebbel. mint amennyit a középtávú terv 1983-ra tartalmazott Az egyedi társas- és családi - ház-építés — amelynek ará­nya növekvő — a telepsze­rű lakásépítés visszaesésen ésak neszben pótolja. Az egészségügyi ágazat kiemelt beruházása a ka­posvári megyei kórház re­konstrukciója. Itt folytató ­dik a műtété tömb építése. Szerkezetének suesreiese * tervek szerint befejeződik. Boltik a mo*<JÓ9i 140 agvas hoteltömböt és megkezdődik a kaposvári rendelőintézet bővítése. Az év elején átad­ják a marcali csecsemőott­hont és a tabi bölcsődét. 85 új tanterem A tanácsok az idén 1«6 aRalano« iskok» ossstályt ér­int célú helyiséget vettek használatiba. Ebből azonban csak 32 az új terem és a bővítés. Jövőre 85 tanterem Hatvanöt szakember, több­ségében mezőgazdasági mér­nök látogatott Barcsra, a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetbe — az ország min­den tájáról: állami gazda­ságokból, termelőszövetke­zetekből, s a mezőgazdasági építkezésekkel, illetve ter­vezéssel, kivitelezéssel fog­lalkozó intézményekből. Megtekintették a termelő­szövetkezet darányi kerüle­teben épített, korszerű, 1020 férőhelye* szakosított szarvasmarha-telepet, s meg­hallgatták Kocsis Jánosnak, a tsz fejlesztési osztályveze­tőjének tájékoztatóját a szö­vetkezet munkájáról, a szarvasmarha-tenyésztés, a tejtermelés eredményeiről és terveikről. Épp most zárult le a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztési programjának első tízéves időszaka. Jelentős eredmények születtek a kor­szerű nagyüzemi szarvas marha-tenyész.les es tejter- melesi technológia fejleszté­sében es meghonosításában. Az ez idő alatt létrehozott es már üzemelő tehenészeti telepeken elért eredménye­ket, * közben fölmerült gondokat vettek szamba * tapasztalatcsérén — hogy az újabb nagyüzemi telepek tervezésénél és meglévők kialakítana vaj számol a terv. Ebből 48 új iskolában, 24 bővítésként épül. Így megkezdődik a nagybajom! 12 tantermes iskola építésé, illetve a kadarkúti és a ba- latonszárszői iskola bővíté­se. Folytatódik a kaposvári 16 tar-vtermes kisegítő isko­la építése. Az általános is­kolai program gyorsításává! és az osztálytermi célú he­lyiségek ’ számának egyéb módon történő, számottevő növelésével biztosítani le­het a demográfiai hullám zökkenőmentes levezetését. A ter\' 425 óvodai hely lé­tesítését tartalmazza. Száz fős óvoda kezdi meg műkö­dését Marcaliban es La bo­bon, Befejeződik a kapos­vári sportcsarnok építéséi. Vízgazdálkodási felada­tokra mintegy 135 millió fo­rintot fordítanak a taná­csok. A szolgáltatásfejlesztési alap — a központi mérsék­lések nuatt — lényegesen elmarod a középtávú terv éves ütemétől, csak a So­mogy megyei Patyolat Vál­lalat központi rekonstruk­ciójához biztosítható kl­eméit támogatás. Ezenkívül a korábbi terveknél szeré­nyebb mértékben — lakóte­lep! fogyasztási, szolgáltatá­si igények kielégítéséire, il­letve a magankisipar fej­lesztésére van lehetősei Helyi források A jelzett forrásroerséklest az eddig-érinél is szigorúbb rangsorolással, a gazdálko­dási színvonal emelésével, kellő rugal mássá gg»l lehet enyhíteni. Ez a tanácsoktól körültekintőbb tervezést követel é* megalapozottabb döntéseket igenyel. A testület hataronataban fölhívta a helyi tanácsok végrehajt» bízót tsaga.nek figyelmét, hogy a 'saját ter­veik elkészítésekor es a vég­rehajtás során kiérnék. fi­gyelmet fordítsanak *z új vállalkozási forma ktoóí szar- meao jövedelmek sdöztortá- sára. az «essoerü gazdálko­dásra, a tervfegyelem be­tartására. a helyi források es együttműködés kihaszná­lásaira. üzeme iieíese sorain ha*mo- wthaasák. Ez volt a célja a rendezőknek, az Agrober- központjának és a MÉM Mérnöktovábbképző Intéze­tének, valamint a naegyei J^grobernek is. A mezőgazdasági szakem­berek nemcsak Somogybán. Barcson, a darányi szakosí­tott új szarvasmarha-telepen szerezhetnek hasznosítható tapasztalatokat: a múlt he­Fcüyamatosnak ígérkezik a mezőgazdaság kukorica faj- tautánpótláea; ^ magyar nö- vénynemesítők, a külföldi eredetű fajtákat és hibride­ket gondozó intézetek egész tor új fajta jelöltet küldtek tudományos szakmai vizsgá­latra. Az eredményekről moat adott ki jelentést az Orszago* Mezógazdasagi Fajtakísérleti Intézet; ezek szerint 1982-ben az intézel kísérleti állomásain több mint 200 hazai ea külföldi hibriddel végeztek fajtaoaz- szehasonlito mereaeket. elemzeseket. öt különböző érési csoportban vizsgáltak a növényeket, s az eredmé­nyek biztatóak. Hétfőn lezajlott a Május 1. Ruhagyár marcali gyár­egységében fölépített — több mint kétezer négyze hme teres — új gyártócsarnok műszaki átadása. A gyáriak ezután vehetik birtokukba a hatal­mas épület nagyobbik ré­szét. (A kisebbiket már ré­gebben átvették, a tanmű­helyek már működnek ott.) Huszonöt millió forintba került az építkezés, tízmil­liót kíván a gepesates. Mind­ezzel nemcsak a farm érgyár­tás kerül jobb körülmények köze, hanem a dolgozók szo­ciális ellátása is javul. Az új csarnokba települ át a szabászat, annak régi helyére a nyersáru- é* a műszaki raktár kerül, így e két részlég munkásai ezután nem panaszkodhatnak majd a szűkösségre. Az építmény nagy részét a beindítandó egy műszakos szalag foglalja majd el. A közeljövőben áttelepülnek Kite azok az asszonyok. akik esaiadi vagy egyéb okok miatt esak egy műszakban tudnak dől- gozni. Ezzel a több műsza­kosok munkája is valami­vel gördülékenyebb lesz; a ..szétválás” megkönnyíti a munkaszervezést. A korszerű létesítmény a tooátobi fejlődésre is alkal­massá teheti a gyárat. Az új üzemrészben valószínű­leg több munkást is tudnak majd foglalkoztatni. Saját tanulóik, és a gyesről vissza­térők is biztosítják az után­pótlást és új jelentkezó­tw ** Agárdi Mezőgazda»« gi Kombinat cikola pusztai telepén tekintettek meg a Tráper-rendszerű tehené­szeti telepet, majd a Pél- pueztai Állami Gazdaság központi majorját látogatták meg. . . Darány után pedig még egy korszerű teleppel ismerkednek meg: a Bőlyi Mezőgazdasági Kombinát idamajor-csípőteleki tehe­nészetévet. A kísérleti parcellákon a kukorica átlagtermese hek­tárra átszámolva meghalad­ta a tíz tonnát, a pontos mérések szerint 1«.3 tonna volt. Több fajtajelöltet nem csak a jobban ellenőrizhető kisparcellákon vizsgáztat­lak. hanem nagyüzemi kö­rülmények között is próbá­nak tettek ki. Az adatok összesítésekor kiderült, hogy a nagyobb területeken is jó termést hoztak a jelöltek — mintegy bizonyságul annak, hogy az ..igazi” használatba­vétel is hasonlóan eredmé­nyes lehet. Egy egy fajtaje- loit kiugróan jó termest adott; 14 es 15 tonnás hek­ket is fogadhat a farmer- gyár, ahová nemiég meg alig lehetett „bejutni”. A régi tanműhely átala­kítása mo6t kezdődött meg ebben kapnak helyet az új szociális létesítmények. A meglevőnél sokkal szebb, korszerűbb körülményeket biztosítanak a gyár dolgo­zóinak. A fürmergyártás mennyi­ségileg nemigen növelhető, mert már korábban elérték az optimális termelési szin­tet. Mégis sziükség volt er­I ehet-e olyan életkörül­ményeket teremteni a fal­vakban. .amelyek, jobbá te­szik az ott lakók helyzetét? A kérdés nem új, évek óta vitatkoznak róla. Legutóbb Kecskeméten rendeztek or­szágos elméleti tanácskozást a falu szocialista átalakulá­sának jellemzőiről. E tanács­kozáson a falu gazdasági, társadalmi, kulturális fejlő­désének /tapaszta la ta Írói. problémáiról' és lehetőségei­ről folytattak eszmecselét a tudósok, a téeszvezetők, a tanácsi irányítók, a párt- fumkeionáriusok és a falun dolgozó értelmiségiek. A mai falu ma már össze sem hasonlítható azzal a régivei. amelyről aat állítot­tuk. hogy ..az isten háta mögött" van. Nem mozdu­latlan. elszigetelt világ töb­be: átrétegezódött a társa­dalma, változott a családok életmódja. Még nem is oly regen. 1980-ban az aktív keresők 38.5 százaléka dol­gos»« a me aőgazda Ságban, 1980-ban ezeknek a száma már 18,5 százalékra ősök­ként. Nemcsak az Hyen adatok mondanak azonban soicat; a kép is, amely a látogatóé fo­gadja: a korszerű házak, a rendezett utcák, vízvezeték, csatorna, villany, és még lehetne sorolni hosszan. A változás nagy, de azért van­nak jócskán gondok is. Ezek egyike például a kis telepü­tárra átszámított hozamokat tart nyilván az intézet. Ezek a növények várha­tóan hamarosan bekerülnek a hivatalosan elismert hib­ridek közé. Az intézet ugyanis elkészítette már az eredményeket nyilvántartó anyagot — ez lesz az alapja annak a tudományos javas­latnak. amely a termesztés engedélyezéseiül vegülis döntést hozó szakbizottság elé kerül. A most kipróbált növé­nyek legjobbjai kiegészítik majd a jelenleg i* széles fajtavalasztekot. Genetikai értéke nagy. ezt a mezőgaz­dasági nagyüzemek termes - eredmenvei is igazoljak. re » jobbításra, mivel ugj tartottak a gyáriak, hogy nemcsak a mennyiségi szem­pontokat kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a korszerű termékhez es a kor*zeni technológiához, illő körülményekre vám szükség. Jövőre újra egymillió da­rabos programot terveztek. Részletei a Levi’s céggel folytatandó tárgyalások sze­rint alakulhatnak még, ugyanis 1983-ra eaebek.es a rarmerszerzödés megújítá­sa. lesekről való tömeges ok un­dor 1 ás. Főleg a fiatalok hagyják,, él nagy szambán a fal ut. Okáról is szó esett az or­szággyűlés téli ülésszakán. Épp az egyik Somogy me­gyei képviselőnő mondta el felszólalásában, hogy a falun élük közérzetet, hangulatát nagymértékben befolyásol­ja az alapellátás minősége. Az. hogy' mit lehet kapui a szövetkezeti boltokban, hogy megérkezett-e időben az áru, a városi üzletekkel égj - időben, hogy kielégítő-e az óvodai es az orvosi ellátás, van-e járda, és hasonlók. Ezekről esik mostanában legtöbb szó a falugyűlése­ken is, amelyek mint a köz­vetlen demokrácia lommá: napirenden tartják a helyi feladatok megoldását es megnyerik hozzá a iakotsag többségének cselekvő rész* vételei is. Erdei Ferenc azt hirdette, hogy eleve celt té­vesztett íaiupo.itika az olyan, amely a falun belül keresi a falu kérdéseinek megoldását. Ez így igaz. De valóság az is. hogy a falu életének jobba teleiét, a la­kosság igényéinek kie.egile- sét, a falu környezetének szépítését lényegében sajat erejéből kell megoldania a településnek. S erre meg is vám minden lehetősége, hiszen a iakó- heiysze retet ma mindenütt elevenen ható erő. A nép­front mozgatója ennek a cselekvő összefogásnak. A népfrontbizottsagok saerve- ak mindenütt a falugyű­léseket. amelyeken nemesa* a» jövőt tervezik, de a múl­tat is elszámoltatják: mi va­lósult meg, mi még a ten­nivaló ... A kis települések jövőjé­ért sokat tehetnek és tesz­nek az értelmiségiek. Jelen­leg a falvakban mintegy nyolcvanezer diplomás él: pedagógus, orvos, agronó- mu>, mérnök, jogász* Ok munkájukkal, szerepválla­lásukkal, támogatásukkal előmozdíthatják a település további fejlődését, a szo­cialista falu új arcula tártak kialakítását. L S. SOMOGYI NÉPLAP Tapasztalatcsere a barcsi tsz-ben Lezárult egy tízéves időszak Vizsgáztak a jövő kukoricái Távol a várostól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents