Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

Ara: 1,40 Pt NÉPLAP Szovjet kitüntetés magyar dolgozóknak A Szovjetunió megalaku­lása 60. évfordulója tiszte­letéire tett felajánlásainak megvalósításával sok ma­gyar dolgozó és szocialista brigád segítette a szovjet megrendelések teljesítését, a kooperációs termékek, részegységek jó minőségű és gyors elkészítését, a ha­táridők szerintii ütemes szál­lításokat. E versenyben el­ért kiemelkedő eredményeik elismeréseként a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa „A XI. ötéves terv élmunkása” jelvényt ado­mányozta száz magyar dol­gozónak. A kitüntetések át­adására kedden került sor a SZOT székházában tartott ünnepségen. XXXVTfL évfolyam, 300. szára 1982. december 22., szerda Ünnepi ülés a Kremlben, a szovjet állam megalakulásának 60. évfordulóján a HŐSIES HARC. H MUNKA, A HELYTÁLLÁS ÍYTIZEDEI Biztosítsunk nyugodt, A szocialista közösség hatalmas szervezetté vált Nemzetközi kérdésekről szólva Jurij Andropov ki­tért a szocialista országaik közötti kapcsolatokra, meg­állapítva, hogy e térén ter­mészetesen nem sikerűit mindent azonnal megoldani. Nem mindig sikerült idő­ben levonni a következteté­seket a szocialista világon belüli változásokból. Voltak allúzióink, amelyeknek meg kellett szűnniük, és voltak hibáink, amelyekért fizet­nünk kellett. Most azonban elégedetten kijelenthetjük, hogy sok mindent megta­nultunk. * a szocialista ál­lamok közössége hatalmas, erős szervezetté vált amely óriási pozitív szerepe* tóit be a világ életében. Természetesen ma sem ásíthatjuk, hogy túlléptünk minden nehézségem, elértük az ideális állapotot Közös­ségünk országai előtt sok komoly feladat áhL Ezek közé tartozik szocialista vívmányaink és értékeink védelme az imperial ista nyomással szemben, a béke és az enyhülés megszilárdí­tásáért vívott közös harc, politikai együttműködésünk tökéletesítése, a gazdasági integráció folyamatának eiöbbrevitóe. Az SZKiP KB főtitkára a harmadik világ országairól szófeva a Szovjetunió válto­zattam támogatásairól bizto­sította azokat függetlensé­gük megszilárdításáért; né­peik jólétéért és fejlődésé­ért a nehéz körülmények között vívott harcukban Megállapította, hogy a Szovjetunió tisztelettel adó­zik az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának, amelynek békesaerető po­litikája hasznos szerepet tölt be a nemzetközi élet­ben. Jurij Andropov tekzögéz­te, hogy a Szovjetunió kül­politikája a békés egymás mellett élés elvein alapszik. A béke megszilárdítását szolgáló minden lépés érde­kében azonban nehéz har­cot kell vívni az imperia­lizmus héjáival. Ez a harc különösen kiéleződött most, amikor nyugaton aktívabbá vált a leginkább kardcsör­tető erők tevékenységi. Az imperialisták nem mondtak le arról, hogy gazdasági boj­kottot valósítsanak meg a szocialista országokkal szemben. • beavatkozzanak beüügyetkbe. Teszik mind­ezt abban a reményben, hogy megingathatják tár­sadalmi rendszerüket Ka­tonai fölényt akarnak elérni a Szovjetunióval, a szocia­lista közösség valamennyi országával szeoábeoL Tér­Moszkvában a Kreml kongresszusi pa­lotájában tegnap reggel megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Szov­jetunió megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére rendezett kétnapos együttes ülése. A szovjetek első össz-szövetségi kongresszusa 1922. december 30-án fo­gadta el a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének megalakulásáról szó­ló nyilatkozótól és szerződést Az ünnepi ülésen részt vesznek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andropovval, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával. A központi bizottság tagjain, a legfelsőbb tanácsok küldöttem kívül meghívást koptak a tanácskozásra az SZKP veteránjai, a szovjetek első össz-szö­vetségi kongresszusának küldöttei, a Szov­jetunió tudományos és kulturális életének kiemelkedő személyiségei, a kiváló ered­ményeket elért munkáskoDektivák képvi­selői. Az ünnepi megemlékezésen 112 ország­ból vesz részt küldöttség. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága eíső titká­rának vezetésével magyar párt- és állami küldöttség érkezett Moszkvába. Párt- és állami küldöttséggel képviselted magát Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Románia, Viet­nam, valamint Jugoszlávia, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság, Laosz. Az évforduló alkalmából Moszkvába ér­kezett még 26 állami delegáció, s 86 kom­munista és munkáspárt, nemzeti-felszaba- ditó mozgalom küldöttsége. A szovjet fő­város vendége Mauno Koivisto finn köztár­sasági elnök is. Jelen van a tanácskozáson Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke, Fejti György, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára és Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsé­gének elnöke. Meghívtak az ünnepségekre számos Is­mert közéleti személyiséget, a nemzetkö­zi Lenin-békedíj kitüntetettjeit Az ünnepi ülést Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a központi bizottság titkára nyitotta meg. HsmgsűByoizta. hogy a* 1923. decemberében történi esemény, a Szovjetunió megalakulása az emberiség ú jkori történelmének leg­fényesebb és legfontosabb esemenyei kocáé tartozik. Kiemelte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom, felszabadítva Orosz­ország népeit a társadalmi és nemzeti elnyomás alól, utat nyitott a Szovjetunió megszületésébe«, Emlékez­tetett rá, hogy a lenini nemzetiségi politika az egy­kori Oroszország népeinek es nemzeteinek szellemi új­jászületéséhez, a nemzeti kultúrák tóvirágzásához, kölcsönös gazdagodásukhoz, az mtemacionalista, kom­munista eszmék megerősí­téséhez vezetett. — Nem volt könnyű » utunk, voltaik hibák is — je­lentette ki CsesnnyenkOL A párt elismerte és kijavítot­ta ereket, áUatodóam a le­nini örökséghez igazította tevékenységét. Mi tisztesség­gel kerültünk ki a kemény megpróbáltatásokból. És ma, ezen az ünnepi napon teljes joggal mosdjuk, hogy megvalósítottuk azt,- amnst Vlagyimir Iljdcs Lenin ha­gyott ránk. Konsztantyin Csetnyemfao üdvözölte az ünnepi ülésen reszt vevő külföldi vendége­két '„Nagy arCmmei OdfvfV­zodj'űk a szocialista orszá­gokból érkezett barátain­kat. K5«ség nem férhet hoz­zá, hogy gyümölcsöző barát­ságunk az elkövetkezendő években naég gazdagabb eredményeket hots” — mon­dotta az SZKP KB titkára. Koosztantyán, Csemyenko megnyitója után Jurij Andropov, az SZKP KB el­ső titkára mondott ünnepi beszéde*. . yh. i.. Ax ünnepi ülésen twmv­dott beszédében Jurij And­ropov, az SZKP KB főtit­kára részletesen szólt a sok­nemzetiségű szovjet állam kialakulásáról, fejlődéséről A halt évtized alatt meg­tett út legfőbb eredményeit összerfoglalva megállapítot­ta : bebizonyosodott Marx és Lenin azon tanításának » helyessége, hogy a nemre ti kérdést csak osztályalapo- kon lehet megoldani. A Szovjetunióban az osziály- «ntagornzrausok megszűntével eltűnt a nemzeti gyűlölkö­dés, a faji és nemzeti egyen­lőtlenség mindéin formája. Beigazolódott, hogy a nem­zeti kérdés megoldásának irányító, vezető ereje, s egy­ben e megoldás helyességé­nek biztosítéka a kommunis­ta párt, annak tudományo­san megalapozott politikája. Az országban megszűnt a nemzetiségi területek elma­radottsága, és valamennyi köztársaság dinamikus gaz­dasági fejlődés« eredménye­kén* létrejött az egységes szövetségi népgazdasági komplexum. Minőségi válto­zások menték végibe a köz­társaságok népessége társa­dalmi összetételében, a ha­ladó hagyományok alapján felvirágaott a soknemzetisé­gű szocialista kultúra, a új történelmi közösséget, a szovjet népet alkotó szocia­lista naiuetek jöttek léire. A Szovjetunió gazdasági és kulturális fel emelkedé­sében valamennyi szövetsé­gi köztársaságnak elévülhe­tetlen érdemei vannak — hangsúlyozta Jurij Andro­pov. — Az ország húsz autonóm köztársaságában, s a 18 autonóm területen és körzetben élő népeknek és nemzetiségeknek lehetősé­gük van arra, hogy kibon­takoztassák: képességeiket. A Szovjetunió egyenjogú ál­lampolgára az a sok m&tió német, lengyel, koreai, kord és más nemzetiségű ember, akiknek számára a Szov­jetunió már regen saját ha­zájukká vált. Átgondolt, megalapozott nemzetiségi politika A nemzetiségi kérdés megoldásaiban elért sikerek azonban nem jelentik, hogy megszűnt valamennyi prob­léma. Ezeket maga az élet, a népek és nemzetek soka­ságának egyetlen államon belül folytatott munkája szüli Ezek a gondok még hosszú idesg megmaradnak, sokkal hosszabb ideig mind az osztálykülönibségek. A fejlet* Gteciaiiztnus tokéiáte­sstésének ezért magában kell foglalnia az átgondolt, tudományosan megalapo­zott nemzetiségi politikát is. Ennek feladatairól szóévá az SZKP KB főtitkára meg­állapította; tudatában keli lennünk annak, hogy vala­mennyi nép szellemi öröksé­gében, hagyományaiban, életmódjában nem csak jó, hanem rossz, idejüket túlélt elének is vannak. Felada­tunk az, hogy ne tartósítsuk ezt a rosszat, hanem meg­szabadul j unk mindentől, ami idejétmúlt, ami ellen­tétben áll a szovjet népek együttélésének, a szocialista erkölcsnek, kommunista esz­méinknek normáival. Az éle* bebizonyította, hogy valamennyi nép és nemzet gazdasági és kultu­rális fejlődése együtt jár nemzeti öntudatuk fejlődé­sével. Ez törvényszerű, ob­jektív folyamat. Fontos vi- rsooi, bogy az elért sikerek fötott érzett természetes büszkeség ne váljon nemze­ti dicsekvéssé és elbizako­dottsággá, ne szüljön elszi­getelődésre irányuló törek­vést, más nemzetiségek és népek iránti tiszteletlensé­get. Ilyen negatív jelensé­gekkel még mindig lehet ta­lálkozni, s helytelen lenne, ha ezt csupán a múlt örök­ségeként tekintenék. Hoz­zájárulnak ezekhez saját hi­báink is. E téren nincsenek apró, jelentéktelen dalgok. Egyforma® fontos a ayejv­hea, a történelmi mißt lékeihez való viszonyunk, a történelmi események érteí- mezése, és az, hogyan ala­kítják át a falut és a vá­rost, hogyan befolyásolják az emberek Set- és mun­kakörülményeit. Jelenleg valamennyi szö­vetséges köztársaságban a . munkások alkotják a leg­nagyobb társadalmi csopor­tot Néhány köztársaságban azonban a helyi nemzetiség képviselőinek nagyabb arányban kellene jelen len­niük a munkásosztály sorai­ban. Ez fontos a gazdaság fejlődése szempontjából és fontos politikailag is. Kö­vetkezetesen kell törekedni arra is, hogy az egyes közi- társaságok valamennyi nem­zefteége megférő módon képviselve legyen a külön­böző szintű párt- és tanácsi szervekben. Mindebből tövefikezik, hegy a nemzetiségek közötti viszony kérdését a fejlett szocializmus körülményei között sem vehetjük le a napirendről. Ezek különös gondot, a kommunista párt résziéről állandó figyelmet érdemelnek. Problémáink­ról, megoldatlan feladata­inkról bátran merünk be­szélni, mert szilárdan tud­juk, hogy van elég erőnk, ezeket a problémákat és fel­adatokat meg kell és meg is tudjuk oldani. Csupán tettekre és nem hangzatos szavakra van szükség — mondotta Jurij Andropov. (Ttftytatóu * 2. okfateaj

Next

/
Thumbnails
Contents