Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-21 / 299. szám
Megértéssel, tapintattal Serdülőkről, éretten Bármennyire elképzelhetetlen ma még, ők a jövő évezred első szazada közepének bölcs öreges. Köny- nyen kiszámítható: azok, akik 1967-ben, 1968-ban, 1969-ben születtek, ügy 2011) és 2020 között fognak az idős, tapasztalt emberek jogán fölháborodni, hogy milyen is ez a mai — vagyis akkori — ifjúság. Mert ők bizony egészen másmilyenek voltak, annyi idős korukban . .. Bizony, egy szer a mai kamaszoknak — serdülőknek és tizenéveseknek — is lesznek gyermekeik, sőt unokáik is. Egyelőre azonban még csak gyerekek. Már túl vannak azonban azon, hogy gyereknek tekintsék önmagukat, viszont nem rendelkeznek — nem rendelkezhetnek — a felnőttek felelősségérzetével, tapasztalatával. S épip ezéirt magatartásukkal gyakran kihívják az idősebbek ellenszenvet. Mi sem gyakoribb mint az az állítás, hogy elkényeztetett, tiszteletlen, sőt pimasz serdülőkkel van dolgunk s mi lesz az országból, ha majd ezek a korosztályok felnőnek. Vajon képesek lesznek-e megállná helyüket az életben? És milyen lesz az élet, ha majd 5k határozzák meg? A pszichológusok és a jő pedagógusok egyre határo- zottabbam hirdetik, hogy megértéssel, tapintattal keŰ kezelni az ifjúságot, különösen azokat a lányokat és fiúkat, akiknek testük már érett, de gondolkodásuk még nem lehet az. A tizennégy—tizenhat évesek keresik helyüket a világban, ahol később a nagy-nagy többség majd meg is találja, s ez az útkeresés bizony, családi és iskolai súrlódásokkal járhat. S miniéi inkább parancsszóval, kinyilatkoztatással próbálják a szülők vagy tanáraik „eligazítani” a gyerekeket az útvesztőkben, annal kevésbé hatnak rájuk. Mert igaz ugyan, hogy ezek a többnyire rendszertelen, de mégis minden iránt érdeklődő gyermekek még nem elég okosak, hogy felfogják életünk és a mai világ dolgait a maguk bonyolultságában, annyira azonban már gondolkodó lények, hogy meglássák az ellentmondásokat, elutasítsák a felszínes és ál- magyarázatokat szembeszáll járnák a hamis, leegyszerűsítő ervelessel, a csupán vagy nagyrészt tekin- le.yelvre épülő válaszokkal, Leltet, sőt gyakori, hogy mindezt nem a lehető legudvariasabb stílusban teszik, sokszor valóban nehezen elviselhető a modoruk az idősebbekkel szemben, de azért egyszerűen illemtani kérdésként mégsem lehet kezelni az idősebbeknek a sérti ülőkhöz való viszonyát A pszichológusok és pedagógusok nem győznek kíméletet, megsértést kérni a családoktól, a társadalomtól a kamaszkori nehézségekkel küszködök számára. Minden bizaimyal nekik van igazuk: ha egyszer a tudomány álláspontja az, hogy minden ember átmegy az életnek egy-egy ilyen labilis szakaszán, akkor magától értetődő, hogy a már szilárdabb állásponttal. megfelelő tudással, élettapasztalattal rendelkező idősebbek legyenek megértőeJc Már csak azéirt is, mert — szintén tapasztalati tény — fordítva ezt amúgy sem várhatják. Igenám, csakhogy toönynyebb ezt az elvet hirdetni, mint a gyakorlatban megvalósítani. A torténelmaieg kialakult iskolarendszer például olyan, hogy a pályaválasztás, az egész életre kiható döntés a gyerekek nagy résziénél tizennégy— tiaenötéves korában időszerűvé válik. Ez túlságosan kosai időpont Akiknek magukról dönteniük kellene, nem rendelkeznek — mert nem is rendelkezhetnek — elegendő köz- és önismerettel. Marad az inkább szülői, mint a saját elhatározás. Ezt ugyan sokat és sokan ostorozzák, de vajon el- képzeihető-e, hogy épp ebben a sorsdöntő ügyben legyen elöntő szava egy lánynak vagy fiúnak, akitől egyébként azt is számon kérik a szülők, hogy hol volt és mit csinált szombat délután hattal nyolcig? S ha nem kérik számon és a gyermek rossz útra téved, akkor a társadalom az anyától és apától számonkéri a számonkérés elmaradását... Az ifjúság és társadalom kérdéséről már régen folynak viták. Olyan felelősség- teljes és alapos tanácskozás azonban, mint legutóbb Nyíregyházán talán még az utolsó negyedszázadban sem volt. Igaz, a serdülő még csak az ifjúkor haltérán áll. mégis rendKivül fontos korosztályokról van szó. Épp sérülékenységüknél és — remélem, nem ertenek felre — kiszolgál tatóttságuknál fogva. Ha tudjuk is, hogy meg nem felnőttek, meg esaií nem is ifjak, mégis abból keil ki ind u lmunk, hogy joguk van megpróbálni kiigazodni az őket érő számos hatás, az őket is bombázó tengernyi információ közepette. S arra keli választ adni, ami érdekli őket. És bár újságban nem szokás más újságokat mint társadalmi intézményiekét említem, a KISZ „únáiapja”, az Ifjúsági Magazin valóságos missziót tolt be, amikor egymás után lebbenti föl a fátylat azokról a „titkokról”, ami eddig is érdekelte a 14 —16 éveseket, de „majd később" jelszóval elodázták feltárásukat. Egy, de nem a legutolsó kérdés péulául a szexuális felvilágosítás, hiszen ebben az életkorban a testi éréssel együtt óhatatlanul így-úgy meg kell tudnia a lányoknak és a fiúknak is, mit jelent az érett test, s ami ettől a problémakörtől elválaszthatatlan, az érett gondolkodás. És akadnak, akik még mindig úgy gondolják — s ez nemcsak erre a témára vonatkozik —, hogy amit a gyerekeknek tilos kimandaniok, megkérdezni ük. megvihatniuk, az nem létezik, az nem foglalkoztatja őket. Mi sem hamisabb és károsabb, mint a serdülőkkel szemben i ilyen magatartás. Egy régi, rossz, erkölcsnek álcázott, felvilágosult embertől idegen vaskalaposság maradványait őrzik még sokan, s ami nagyobb baj, néhol még sikerül magatartási normának álcázniuk,. A mai magyar társadalomiban, amely egyre nyíltabban néz. szembe a felvetődő kérdésekkel, jó esélyünk van arra iá hogy az eddigieknél jobban szót értsünk serdülő gyermeke- imkkeiL Türelmesen, okosan, s a kamaszok, a bakfisok többnyire akaratlanul elkövetett sértéseit inkább elviselve, mintsem kibontakozó emberi önérzetükben őket megsértve. Egy tapasztalt embert nem arról lehet megismerni, hogy folyton erkölcsi érvekre hivatkozik, hanem abból, hogy azokat hasznosítani és másokkal elfogadtatni is képes. P. I. Észak kincsei A kőolajtermelésnek 1985-ben el kell érnie a 630 millió tonnát... s 15 százalékkal bővül a főldgázbányász&t Is, V (A XI. Ötéves tervből.) Nagy jövőt jósolnak a tudósok a Szovjetunió európai részének északi területén fekvő Komi Autonóm Köztársaságnak, ahol gyors ütemben fejlődik az olajkitermelő ipar. Az elmúlt évtizedben a Pecsora folyó medencéjében több mint húsz kőolajlelőhelyet tártak föl. öt év alatt hétszeresére nőtt a kitermelés, 1981-ben elérte a 19 millió tonnát 1985-re a terület 25 millió tonna kőolajat ad az országnak. A Komi Köztársaság legfontosabb otajlelőhelye a Jarega folyó vidékén, 140— 200 méter mélységben húzódik. A jó minőségű, sűrű olaj alig tartalmaz para- fmt, ezért kiváló nyersanyag a fagyálló olaj előállításához. A jaregai lelőhelyen nemcsak kőolajat hanem titánércet is találtak. A kőolajon kívül a Pe- csara folyó középső folyás - vidékén évente 18 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. Az ország központjában naponta ötven millió köbméter gázt juttatnak el innen. A geológusok saerlnt a köztársaság északi részén, bér nehezen elérhető, de újabb nagyon gazdag foid- gazmezők találhatók. A köztársaság fűtőanyag- bázisán az északabbra fekvő Nyenyec Autonóm Körzetben kialakulóban van egy hatalmas méretű területi-termelési komplexum, a tyiman - pe csór ai. Ebben az évtizedben gyorsított ütemben fejlesztik itt a kőolaj vegyészietet, a vegyipart, a íaíeldolgazoipart és • színesfémkohászatot, A körzet délnyugati részén értékes bauxitlelöheiyeket találtak Ezek külszíni fejtesse! is kitermelhetek, és nagy előnyük, hogy nincsenek messze a lakott településeiktől. Gyenge pont a gyepgazdálkodás Az egyéb területeken nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket el-* érő magyar mezőgazdaságnak továbbra is gyenge pontja a gyepgiazdálkodás, amelynek hozamai messze elmaradnak a lehetőségektől. A fejlesztés azonban nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek gondja-baja, a továbbiakban javítani kell a gépeliátást és meg kell találni az ösztönzésnek, azt a Megnőtt az érdeklődés Bulgária iránt Sajtótájékoztató Kaposváron a Volán-tourist munkájáról A Volán idegenforgalmi tevékenységéről — az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról és a jövő évi tervekről — rendeztek tegnap ankétet Kaposváron, a Volán 13. sz. Vállalatának központjában. A résztvevőket — köztük a külföldi utazási irodák magyarországi képviselőit — dr. Bors István, a vallalat igazgatója köszöntötte, majd Meszlényi Géza, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke adott tájékoztatást az idei turistaforgalomról, a következő év feladatairól és az országos szövetség munkájáról. Az ez évi forgalom jellemzői jobbak voltak a tavalyinál. Visszaszorult az úgynevezett bevásárlóturiz- mus, az áru- és valutaspekuláció, ugyanakkor nőtt a bevétel konvertibilis valutákból, * emelkedett a hazánkba szervezett keretek között érkező turisták száma. Jövőre folytatni kívánják az idén. bevált idegen- forgalompoli tiíkát, s olyan országiak bevonását is tervezik, amelyek eddig ezen a téren nem mutattak különösebb érdeklődést irántunk: az idén Franciaország figyelmét sikerült Magyarországra aranyi tani, jövőre Svédországban szeretnék elérni ugyanezt — különböző rendezvényekkel, bemutatóikkal és tájékoztatókkal. Az utazási irodák szövetségének egyik fontos célja az idegenforgalommal foglalkozó intézmények együttműködésének segítése. A szövetségen belül szekciókban. folyik az érdemi munka ; a legjelentősebb a kereskedelmi szekció, amelynek véleményét az illetékes s-zervek kikérik, s méltányolják egyes döntések élőét Holló Péter, a Volán-tourist osztályvezetője elmondta : mintegy 900 millió forintos forgalmat értek el az idén. ötvenezerre tehető a külföldről fogadott turisták száma és negyvenezerre a külföldre utaztatott magyaroké. A legtöbb hazai turista Bulgáriát kereste föl. Hasznosnak bizonyultak' az idén bevezetett újdonságok — ilyen volt példáiul a lakókocsi kölcsönzés. Az utasforgalomban a kaposvári iroda áll az első helyen az ország hasonló rendeltetésű Volán-irodai között. A Volán-tourist kaposvári irodája által szervezett társasutazásokról Tóth Dezső irodavezető tájékoztatta a résztvevőiket, . j Megtudtuk, hogy 1982-ben a beifijlcf. utasforgalomban 'tízezren vettek reszt; a forgalom felét a diákutazások adták. Egyre nagyobb az igény a rövid ideig tartó es otesó utazások iránt. Elgondolkodtató — és orvoslásra vár •— az az észrevétel, mely szerint az idegenforgalmi főidényben alig találni olyan vendéglátóhelyet, ahol olcsón étkezhetnének például a diákok. Nem kémeik kedvezményt az ételekhez, hanem olyan étkeket szeretnének látni az étlapokon, amelyek viszonylag olesoaík. Somogybán is főként Bulgária iránt nőtt az érdeklődés az idén, a tókésorstzáigok közül pedig legtöbben Ausztriát választották. A kaposvári iroda autóbuszai több mint félmillió kilométert tettek meg — baleset nélkül —, és senki sem reklamált sem szobán, sem írásban az utak szervezéséről, lebonyolításáról. A kaposváriak rendeztek először a többi iiroda közül autós rodeo show-t; ez a fonyódi program sok érdeklődőt vonzott. Megjelen a programfüzetük, s ebben új látványosságokat is kínálnak. Érdekesnek ígérkezik példáiul a szennai faiaaúzfiuranal xaaoDdá tai kodakm. a megyeezékbrfyről, illetve Somogyról szóló filmek megtekintése a mo- zimuzeumban. Az eddiginél is több utat szeretnének szervezni testvérvárosainkba, Kalinyinba és Kardzsa- li'ba. Márciusiban pedig, a nemzetközi nőnap alkalmából négyszáz somogyi lányt és asszonyt utaztatnak az Adria-parti szép üdülőhelyre, Portorozsiba — ha erre igény mutatkozik. .. összességében: a kaposvári iroda mintegy húsz ország több mint száz útvonalából álló kínálatát nyújtja választásra 1983-ban az utazás iránt érdeklődők elé Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője azért szóit elismerően a V ólán- toua-istról. mert olyan területeiket kutat föl és iktat programjaiba, amelyek eddig nem kaptak kellő figyelmet. A rendezvény befejezéseként Béla Sever, a jugoszláviai utazási irodák szövetségének' magyarországi képviselője tájékoztatta a résztvevőket hazája idegenforgalmi tapasztala taxról, fejlesztési el- kepzelesearői. HL F. módját is. amely a gyepterületek viszonylag költséges telepítésében, javításában anyagilag az eddiginél jobban érdekeltté teszi a termelőket — erre a következtetésre jutott a Központi Statisztikai Hivatal egyik elemzése, amely a mezőgazdasági termelési ág tapasztalatait összegezte. A fölmérések szerint a mezőgazdasági nagyüzemeik termő terű 1 etenek mintegy az ötödén, van gyep, az áilat- álkunany takarmányozására azonban énnél jóval kisebb területet hasznosa ta- nak. Az országos összesítések szerint több mint 180 ezer hektár rét és legelő található oivan őt hektárnál kisebb tömbökben, amelyeket nagyüzemi módón gazdaságosan nem is lehet fölhasználná. Az ennél nagyobb táblákban levő területnek is csak hozzávetőleg a háromnegyed része tekinthető igazán tenmóké- pesnefc, s ezeken a vidékeken is nagy eltérések mutatkoznak a hozamokban. Több mint 200 ezer hektárnyi gyepen az évenkénti széna- hozama nem éri el a 600 kilogrammot sem; ezeknek hasznosítása juhok legeltetésével sem gazdaságos, » az itteni gyep lényegében csak talajvédő takarónak számat. Mostani állapotában a mezőgazdaságnak jóformán semmi haszna sincs belőle. Magasabbak a termésátlagok az mtenzaven művelt részeken. Ezek az ország gyepterületének mintegy 17 százalékát alkotják, ám a nagyüaemi szénatermesnek csaknem a fele inmen származik. Hozamuk az országos atlag kekszeiese, de még ezeken a reszefcen is elmaradnak a lehetőségektől a mezőgazdasági nagyüzemek; egyebek között azért, mert nem megfelelő a táp- anyagellátás, és gyakran nem végzik el az ápolási és a talajjavítási munkákat A statisztikai kimutatás egy korábbi adata szerint 1980- feon pddawi a gazdaságok termőkepes gyep területűiknek. csak a negyeden irtották ka a gyomokat, a mezőgazdasági tsz-ok gyom - mentesített területeinek aranya pedig nem érte ei a húsz százalékot. Bar a szántóterületen létesített gyepeknek mintegy az ötödet-hap- madát öntözni lehetne —. az öntözőművek ezeken a területeken kiépültek —, a termelők általában mégsem élnek a lehetőséggel. Az öntözési költségek ugyanis gyakran borsosak és á terméstöbblet nem fizetödik ki. Az adatok szerint viszonylag rövid idő alatt másfél - szeresére lehetne növelni a jelenlegi szénahozamot, ha a már eredményesen felújított, illetve az újonnan, korszerű módszerekkel telepített gyepeikkel kapcsolatos gazdálkodás gyakorlatát országszerte elterjesztenék. A továbbiakban javítani kellene a talaj előkészítését, többet kellene szánni a gyom látásra. s a gyepek növényállományának gyarapodásához szükséges vegyi anyagokat is az eddigieknél nagyobb arányban kellene fölhasználni. Hiányos az ellátás a gyepgazdálkodáshoz szükséges gépekből is. A rosszabb területű, .általában gyengébb adottságú üzenték számára nagy segítséget jelentene, ha a gazdálkodás javításával kapcsolatos, általaiban nagy költségek terhének viselésénél legalább átmeneti kedvezményekben részesiülnónek. A mezőgazdasági nagyüzemek e fölmérés szerint több mint 80 ezer hektáron terveznek uj gyep telepítést, kereken százezer hektáron pedig felújításra készülnek. Az intenzíven művelt terület a következő években 480 ezer hektárral nő. SOMOGYI NÉPLAP
