Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

Meghosszabbították a kampányt Jó ütemű a feldolgozás a Kaposvári Cukorgyárban Nyersanyagot küldenek a többi üzemek Idegem répát is feldolgoz­nak már a Kaposvári Cu­korgyárban. A termeltetési körzetihez tartozó gazdasá­gokban szedett nyersanyag­hoz az ercsi, az ácsi és pe- tölházi feldolgozó körzetéből is számítanak répát. — A Del-Dunántálon }ó termés volt — mondta Kopp Károly igazgató —, az or­szág más területein azonban még többet takarítottak be a gazdaságok. A petaházi gyár körzetében például nyolcvan mázsával fizetett többet hektáronként a répa, mint nálunk. Ha csa'k az ál­talunk termeltetett cukor­répát dolgoznánk fői, január eiejém elfogyna a .nyers­anyag és le kellene állítani a gyárat. Mas területeken viszont február végéig is ki­tolódna a feldolgozási idő­szak. Azért, hogy körülbelül egy időben fejezzék be a gyárak a munkát, megálla­podtunk, hogy ahol sok a nyersanyag vagy kicsi a fel­dolgozási kapacitás, onnan vessünk át répát. A Kaposvári Cukorgyár­ban tegnap — a feldolgozás százharmaddk napján — már 32 ezer 250 tonna cukor volt raktárban. Ezt 312 ezer 500 tonna nyersanyagból főzték. A feldolgozás üteme tovább­ra is jó: az úsztatókon ke­resztül naponta háromezer tonnánál több nyersanyag kerül a gyárba. A minőséggel és a répa tisiztaságával sincs külömö­raktára csaknem teljesen megtelt már. A most főzött cukor már külső — ideigle­nes — tárolóhelyékme kerül. Háromsziázötven vagonnal pedig zsákokba rakva, fóliá­val letakarva, a gyár udva­rán raktároztak el. A feldol­gozó gondja nemcsak a kész­letek tárolása; helyet kell keresni annak is, amit ja­nuár végéig — a kampány befejezéséig — főznek még. «ebb gond, bár volt néhány nap, amikör rosszabb minőségű nyers­anyagot kaptak. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy a novemberi néhány napos hi­degben a kisze­dett és a földön hagyott répa meg­fagyott. Ezt az­után az átvételi állomáson bele­keverték az egész­séges répába. A visszatért meleg időben viszont romlani kezdett a megfagyott ré­pa. — A idei ősz­nél jobbat nem is kívánhat a mező- gazdaság : a répa tárolása szem­pontjából azon­ban nem ez volt a legkedvezőbb idő — mondotta az igazgató. — A gazdaságaikat az eső nem akadályozta a nyersanyag betakarításában, s — kihasz­nálva a jó időt — az üte­mezettnél gyorsabban szed­ték. Emiatt az átvételi állo­másokon nagy készletek gyűltek össze. A cukorgyá­raknak sem jó a mínusz húsz fokos hideg, de a fagy­pont alatti néhány fofcon jobbam eláH a répa. A kaposvári gyár készáru­SOMOGYI KRÓNIKÁJA A jövőről — a következő év feladatairól — esett ta­lán a legtöbb szó ezen a hé­ten. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta a gazdálkodás idei eredmé­nyeit összegező jelentést és meghatározta a jövő év gazdaságpolitikai feladatait. A következő esztendőről volt szó az OTP vezérigaz­gatójának és a megye veze­tőinek pénteki tanácskozá­sán is. A takarékpénztár te­vékenysége jelentős hatással van a megye gazdasági fej­lődésére. Példaként érdemes a lakásépítést megemlíteni: közreműködésével az idén kétezernél több családi ott­hon készült el, jövőre pedig több mint kétezer-egyszáz­nak az építését tervezik hi­tel fölhasználásával. Ebben az évben kezdődött Kapos­váron a telkek kialakítása, állami célcsoportos pénz föl- használásával. Jövőre más településeken is megvizsgál­ják, hogy a takarékpénztár közreműködésével miként le­hetne tovább javítani a te­lekellátást. Ma ugyanis az a helyzet a megyében, hogy körülbelül annyi telek van, amennyi családiház-építés- sei a VI. ötéves terv számol. Ezek egy részé azonban olyan településeken van, ahol nem szívesen építkez­nek a lakók. A vállalkozás új formái is növelték a termelési célú hitelek iránti igényt. A ma­gánvállalkozásokhoz az idén hatmillió forinttal több hitelt igényeltek megyénkben. A most lezárult hét az év utolsó teljes munkahete volt. A kedvező időjárás le­hetővé tette, hogy mindent elvégezzenek a gazdaságok a földeken, amit erre az esz­tendőre terveztek. A mező- gazdasági üzemekben azon­ban most is sok a tennivaló, hiszen megkezdődtek a gép­javítások. Egyre több felada­tot ad az ev zárásával — a pénzügyi elszámolással — kapcsolatos munka is. Nap­ról napra egyértelműbb a kép, hogy miként gazdálkod­tak, hogyan gyarapodtak So­mogy mezőgazdasági üzemei. A termelési szerkezet továb­bi korszerűsítése, a termés- eredmények, valamint a te­vékenységi kör bővítése jobb pénzügyi, gazdasági helyze­tet teremtett. Nyereségük kedvező, mérséklődött az üzemek kö­zötti differenciálódás. Je­lentősen javult több, ala­csony hatékonysággal gaz­dálkodó szövetkezet ered­ménye és csökkent a veszte­séges tsz-ek száma, valamint a vezteség összege. A me­gyei tsz-szövetség elnöksége e heti ülésén — az előzetes összegezés alapján — az idei esztendő gazdálkodásának legfőbb tanulságait összegez­te, s foglalkozott a jövő évi tervek fő célkitűzéseivel is. Tervekről volt szó a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bi­zottságának heti ülésén is, ,és szó esett a tagvállalatok in­formációval való ellátásának lehetőségeiről. Ez a tanács­kozás azért is figyelmet ér­Uj tanácsrendeletek a lakásgazdálkodásról Hamarosan országszerte hatályba lépnek az uj la­kásügyi rendéi kezesek, s re­mélhetőleg fontos változáso­kat hoznak a iakásállomány- nyal való gazdálkodásban, a lakáscserék ösztönzésében, a magánerős építkezések tá­mogatásában, a jogos igé­nyek minél előbbi kielégí­tésében. A központilag al­kotott jogszabályoknak egyik figyelemre meitó vonása, hogy minden eddiginél na­gyobb teret adnak a helyi szabályozásnak, a tanácsi rendeleteknek, amelyek messzemenően figyelembe vehetik az adott település sajátosságait. Az utóbbi hetekben, hó­napokban országszerte sorra születtek a helyi lakásügyi tanácsrendeletek, s a lakás­elosztás és -gazdálkodás szinte valamennyi fontos kérdésével foglalkoznak. Az alábbiakban a teljességre való törekvés nélkül né­hány nagyobb vidéki város lakásrendeleteiről lesz szó. A legnagyobb érdeklődést szinte mindenütt a jövő év júliusától érvényes új lak­bérek keltették föl Köztu­dott, hogy a fővárost úgy­nevezett lakbérövezetekre osztották: az ipari negye­dekben, a zajos környéke­ken a lakók az átlagosnál 10—25 százalékkal keve­sebb, a kiemelt zöldterüle­teken pedig ugyanennyivel több lakbért fognak.1 fizetni. Nos, a legtöbb vidéki város tanácsa úgy döntött, hogy nem készít külön övezeti besorolást; ez érvényes pél­dául Győrre, Pécsre, Sze­gedre, de még Salgótarján­ra és Balassagyarmatra is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezekben a váro­sokban a lakbéreket nem differenciáltan, a lakás va­lódi használati értekével arányosan állapítják meg. Több vidéki tanács élt az­zal a lehetőséggel, hogy be­vezeti az úgynevezett igény­lési letétet; ezt a lakás­igénylők 1983. január 1-e után az OTP-mél fizetik be. A letét összege az igényelt lakás nagyságától és kom­fortfokozatától függ. Pécsen a maximum 15 ezer forint lehet, de például a szociá­lis alapon lakásra várók — így a többgyermekes csalá­dok — még egy összkomfor­tos lakásért sem kötelesek fizetni kétezer forintnál na­gyobb összegű igénylési le­tétet. Győrben a tanácsi bérlakásnál ötszáz- és öt­ezer forint között, a szövet­kezeti és OTP-lakásokmál demel, mert a közelmúltban írták alá a dél-dunántúli összekötő bizottság és a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága közötti együttmű­ködési szerződést. Ettől a közös feladatok hatékonyabb megoldását várják. A szer­ződés egyébként részletesen szabályozza az együttműkö­dés elveit és tartalmát kiterjed a hosszú- és a kö­zéptávú, illetve az éves ter­vezőmunkára. Az összekötő bizottság a tanács-vb föl­kérésére véleményt nyilvá­nít a tagvállalatokat érintő valamennyi fontos kérdés­ben elősegíti a tagvállala­toknak külföldi vállalatok­kal való együttműködését, új külföldi üzletfelek fölkuta­tását, kapcsolataik létreho­zását. A szerződésben szó van arról is, hogy a kisha- tármenti árucsere-forgalom körének kiszélesítésében tá­maszkodni kell az összekötő bizottság javaslatára. Év végén vagyunk, s az idei esztendő feladatainak teljesítése mellett most — érthető okokból — a holnap feladatainak meghatározá­sáról esik a legtöbb szó. És arról, hogy miként, miijén módszerekkel lehet a legha­tékonyabban valóra váltani az elképzeléseinket. Dr. Kcrcza Imre pedig hat- és tizenhárom­ezer lorint kozott lesz az igénylési letet összege. Ezt a pénzt később a kutas vétel­árából, illetve használatba­vételi díjából természetesen levonják. Szinte valamennyi helyi tanácsrendeletben szerepel az a lehetőség, hogy a fiatal házasak lépcsőzetesen, elő- takarókossággal jussanak la­káshoz. Pécsett például azok a fiatal házasok, akik vál­lalják, hogy öt évig havonta 1200 forintot elhelyeznek az OTP-nél, a tanácstól lakást, de legalábbis telket vagy tetóterbeépítési lehetőséget kapnak. Addig is módjuk van arra, hogy a takarékos­kodás idejere ne méregdrá­ga albérletbe, hanem ki­sebb, esetleg félkomfortos lakásba vagy garaonházba költözzenek. Az első győri ifjúsági garzomházba mar hamarosan beköltözhetnek a laikók, s a tanács máris egy újabb hatvan lakásos garzonház fölépítését terve­zi. Pécsen a tervek szerint 1985-re épül garzonház, ad­dig szűkösebb, kevésbé komfortos házban kaphat­nak átmeneti elhelyezést a fiatal házasak. A lakáshoz jutás egyik legfontosabb kérdése az igény jogosultság elbírálása Ezzel kapcsolatban — a szegedi városi tanács ren­deleté szerint — a jövőben szigorúbban kell figyelembe venni a vagyont. Szociális lakásra itt csakis azok jogo­sultak, akiknek nincs száz­ezer forintnál nagyobb ér­tékű ingatlanulk vagy egyéb vagyonuk. Így például már egy értékesebb új gépkocsi is kizáró ok lehet. A lakás­igények elbírálásában to­vább növekszik a társadal­mi bizottságok szerepe, s a rangsorolásnál január 1-től már azt is figyelembe ve­szik, hogy az igénylő mun­kájával, társadalmi tevé­kenységével mennyit tett a közösség asztalára. A salgótarjáni városi ta­nács rendelete egyebek kö­zött kimondja, hogy a mennyiségi Lakáshiány csök­kentese erdekeben az éven­ként elosztható lakások leg­alább 75 százalékát a soros lakásigény löknek kell ki­utalni. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni fogják a szaná­lások miatt, továbbá a ter- melésa és társadalmi érdek­ből kiutalt laKasok számát A lakáshoz jutásnál több város — így Salgótarján és Balassagyarmat is — előny­ben részesíti a törzslakos­ságot A lakáscserék ösztönzése, a minőségi cserek szorgal­mazása szintén a legtöbb helyi tanácsrendeletben sze­repel. Salgótarjánban a mégüresedett lázasok ko­rábbinál nagyobb részét utalják ki azoknak a csere- igénylőknek. s az 6 korábbi lakásukkal masok igényét elégíthetik ki. Békéscsabán lehetővé tették, hogy a la­kásbérleti jogviszonyról való lemondást ne csak a lakás­ügyi hatóság, hanem az in­gatlanközvetítő vállalat is elfogadhassa, amely ezert magasabb terítést tud fizet­ni. Szegeden is jelentősen bővítették az ingatlanközve­títő szervezet hatáskörét — épp a lakáscserék ösztönzé­se, a lakásmobilitás fokozá­sa érdekében. Győrben az idén áprilisban alakították meg az ingatlanközvetítő és lakáscsere-irodát, s ennek egyre fontosabb szerepet szánnak. Nehéz vokta persze meg­jósolni, hogy a sokféle új rendelkezésből mennyi és hogyan valósul majd meg. Az azonban már most bizo­nyosnak latszik, hogy a most alkotott tanácsrendele­tek megfelelő kereteket biz­tosítanak egy, a jelenleginél jobb és hatékonyabb lakás­elosztási * és -gazdálkodási rendszer kialakítására. D. A. Kockázati alap az értékesítés segítésére A kereskedelemben asz idén mintegy másfél milliárd forint árkockázati alap kép­ződött; ezt a vállalatok az értékesítés segítésére, a készletgazdálkodás javítá­sára használták föl. A koc­kázati alap a forgalom alap­ján, ám kereskedelmi szak­mánként eltérő százalék­arányban jön Létre. A leg­nagyobb a kockázat a ruhá­zati kereskedelemben, ezert itt az éves kiskereskedelmi forgalomnak Viszonylag na­gyobb részét, 1,8 százalékát, a nagykereskedelmi forga­lomnak pedig 2,1 százalékát használhatják föl az alap feite lesére, egyebek között az órétkesi test segítő akciók fedezetéül. A Centrum-áru­ház Vállalatnál például 250 millió forint gyűlt össze a kockázati alapba, s ehhez sajat érdekeltségüktől vezé­révé csaknem ugyanekkora összeggel járulták hozzá a „ ruházati nagykereskedelmi vállalatok. Az összeg jelenbős részét — mintegy harmadat — for­dította a vállalat a teli, nyam, szezonvégi kiárusítá­sok árengedményeinek el­lensúlyozására, s ez mint­egy 150 millió fariint megita- karításít jelentett a vásár­lóknak. A Centrum-áruhá­zaikban. bevásárlónapokon az esti meghosszabbítás idejen nenány cizkoől húsz szaza­iéit árkedvezményt adnak — ez szinten a kockázati ala­pot terheli. Ugyancsak eb­ből fedezd a válaillat a Centrum-hétfő árengedmé­nyeit is. A vállalat több más ked­vezményes akciót is rende­zett az idén a kockázati alap terhére. Egyebek közt a Rákóczi úton tavasszal egy hét alatt 6—7 miibe farín i össtzegű kedvezményt adott, amikor az egyes termékeket az áruházak előtt aikaüni helyeken egységáron árusí­tották. Miután a ruházati kereskedelemben még min­dig túlságosan nagyok a készletek, a vállalat jövőre is folytatja a már bevált ak­ciókat, s a kockázati alap­hoz is ,.hozzányúlva” to­vábbra is megrendezi idő­szakos kiárusításait. Az iparcikk-kisikereslkiedel- im vállalatoknál a kockázati alap az éves forgalomnak kisebb részé: 0,7 százalék. Föihaszmalásának módja is különbözik a ruházati ke­reskedelmi vállalatokétól Egyebek között csereak­ciókat is szerveztek; a hasz­nált hűtőgépek és televíziók árát beszámították az uj készülék vásárlásakor. Ugyancsak a kockázati a.ap terhére vállalkoznak a Ke­ravill profiljába tartozó öt­száz forint fölötti értékű használt cikkek átvételére; ezek ellenértékét vásárlási utalványban fizetik ki a volt tulajdonosoknak. A legkisebb arányban — 0,1 százalék — az élelmiszer - kereskedeimi vállalatoknál képződik kockázati alap. Ez az összeg országosan az idén több mint százmillió forin­tot tett ki. Az élelmiszerke- reskedelmi vállalatok ezt az összeget főként az élelmisze­rek romlásálból adódó beve- telkíesas pótlásaira használ­ták föl, s csak kisebb mér­tékben adtak engedményt az árusított cikkek fogyasztói árából. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents