Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

Minden hefedik Vegyes házasságok A szabadidő fogságában A szabadidő az egyik leg- ■oterétűbben értelmezett fo­ga lóra napjainkban. Oly­annyira. hogy sokan a mun­káid övei is összetévesztik. Méglhozzá nem is szórako­zottságból vagy rosszhisze­műségből : egyszerűen azért, mert javarészt nincs mit csinálniuk dologidőben a munkahelyükön. Fiataloktól hallani gyakorta, hogy „ki­fogtam egy jó melót; nem kell csinálná semmit”. Aztán sttnte észrevétlenül elkezdik magukat rosszul érezni eb­ben a „kiváltságos” helyzet­ben. Cammog az óramutató, nem volna rossz agyonütni az időt valamivel. Nyárom munkát vállalt fiatalok mesélik gyakorta, hegy ők bizony nem értik, máért nyolc órában állapí­tották meg a munkaidejü­ket mikor fele annyi idő alatt Is a végiére érnének annak, amivel a régi dolgo­zók éppen megbízták őket. Pedig — mégha azzal is hencegnek — nem csak a zsebpénzért vállalnak mun­kát a diákok. Legtöbben FIATALOK nv»i Bva rajza) igenis bele akarnak kóstol­ni az apjuk, felmenőik által annyit emlegetett munkába, maguk is tapasztalni akar­ják azt a fáradtságot, ami­ről a felnőttek mindig pa­naszkodnak, kicsit azzal a nem titkolt virtussal is, hogy ■rajtuk ugyan nem fog ki a munka. S mikor ott vannak „á dandárjában”, azt kell tapasztalniuk, hogy — tisz­telet a kivételnek — a pél­daképeit szép lassan elkez­denek lecsúszni a piedesz- táliról, fontoskodnak, admi­nisztrálják magukat — tel­jesítmény meg sehol. Pedig sorsdöntő lehet ez a talál­kozás. Ha nincs rangja, iga­zi hitele ennek az ideigle­nes együttlétnek, az meg­határozó lehet egy tiszta ideákban gondolkodó ka­masz egész életére. S az ilyen srác könnyebben for­dul az eddig visszautasított csábítások felé. A szabadidő ilyen módon a munkaidő értéknezéeének az áldozata sok esetben. Aki tudja a dolgát, s szinte ész­re sem veszi az Idő múlá­sát az esztergapad méllett vagy a tervező asztalnál, az a munkaidő után sem aaon töri a fejét, hogy ugyan mi­hez kezdjen. Van dolga egész életére. Az umekum, a tétlenség — mindkettő a frfadatnélküfl.i- ség gyermeke — társadal­munk elsőszámú közellensé­ge. Akik nem szereztek ez ellen védettséget, azok nem csak a munkahelyükön téb- lábaLnak, mint afféle szürke eminenciások, de a munka­időn túli szabadidejükkel sem tudnak mihez kezdeni. Egy kettős ünnep például valóságos istencsapása az ilyen embereknek. A fiatalok persze nem ad­ják meg egykönnyen magu­kat Ügy tűnik, jól megvált­nak a szabadidő fogságában, s szinte észrevétlenül szűkí­tik maguk körül a világot. Különösen áj lakótelepeken jellemző ez, s nem csak azért, mert elfelejtettek klu­bot létesíteni vagy mert a pincehelyiséget nem alakí­tották pingpong teremmé. Ez egy későbbi önmagya- rázkodás szövege lehet. Két utcával odébb ez is van meg az is van, csal;hogy ciikis ez is, meg az is. Így lesz az a srác, aki rendszeresen ol­vas — könyvmoly; aki bar­kácsol, modellezik —< tech­nokrata. szakbarbár; aki pe­dig. megvív minden emberi kapcsolatért s azt magát építve megőrzi — törtető, stréber. Mégsem mondhatnám, hogy az ily módon világu­kat fokozatosan vesztő fia­talok „menthetetlenek”. Ve­szélyes is lenne ilyesmit ki­mondani, hiszen a szabad­idejük fojtogatásábam élók többsége alig várja, hogy ki­szabaduljon. Csak éppen nem tudnak mit kezdeni a szabadságukkal. Az erőlte­tett, rutáin édesgetésektől még jobban visszahúzódnak; ( mintegy igazolva érzik sajáti fikKÓfjájulaat, hogy todm4Uhk „majd csak lesz valahogy ezután is”.. A tár­sadalomnak messze nem mindegy, hogy hányán, élik le az életüket ilyen szem­léletiéi. Tetten érni azonban azt a pillanatot, amikor egy fiatal ember elveszti az ér­deklődését, jóformán lehe­tetlen. Az azonban igenis eszlelhető, ha valaki kezd elszakadni a közösségtől, társta&an, kapcsolattalan. Norma nem szabható arra, hogy kinek mennyit kell el­viselnie mellőzöttségből s ha mégis: fiatalok részére ez alacsonyabban állap ittas- sók meg, Amd viszont ne állapíttassák meg alacso­nyabban az a munka, a fel­adat, ami erőn felüli gyür- kőoést igényel, ami egyen­lővé tehet bárki ember fiát. Egyetlen ilyen győztesen megvívott csata elegendő ahhoz, hogy egy mindenre nyitott, mindent jóhiszemű­en befogadó fiatalember játszi könnyedséggel kike­rülje a szabadidő csapdáit, vagy ha véletlenül belelép egyik-másikba, hát magártól könnyűszerrel kiszabadul­jon ormán. K.P. A muzsika házában Kedves meghívást kaptunk a hét elején a kaposvári Muníkácsy gimináziuim és szakközépiskola tanáraitól, diákjaitól a vakáció előtti utolsó tanítási napra, 22- esre: kulturális bemutató színhelye lesz a muzsika há­za — így nevezte el egy rá­diófelvételen az intézetet egy hozzáértő zenei szakember —i ahol a Ki mit tud?-ra, a megyei művészeti szemlére készülő tanulók mutatkoz­nak be. Az iskolában már megtartották a . háziverse­nyeket, az itt legjobban sze­repelt fiatalok lépnek pódi­umra. Ennél szebb karácso­nyi ajándékkal nem is ked­veskedhetnének tanáraiknak és tanuló társaiknak. Dorogi István, a gimnázi­um énektanára, a Munká- csy-kórus dirigense elmond­ta: — A sokszínű műsorból az ének-zenei produkciók különösen nagy figyelmet érdemelnek. A kóruson kí­vül sok tanuló készül ének­és hangszeres szólóval, ki­sebb ének- és hangszeres együttesek alakultak a Ki mit tud?-ra és a művésze­ti szemlére készülve. Töb­ben szorgalmasan gyakorol­nak a Hajlik a meggyfa címmel meghirdetett népze­nei versenyre is, melynek bemutatója Kaposváron 1983. január 31-én lesz, a Somogyi Képtárban. Az ének-zened produkciókon kí­vül versmondók, néptánco­sofc is készülnek a decem­ber 22-i iskolai gálára. — Milyen segítséget kap­nak a tanulók? — Az énekes szólisták mindegyike kórustag. A pró­bákat arra is fölhasználjuk, hogy csiszoljuk tudásukat. Ayc. óraközi szünetekben szintén gyakran megkeres­nek, hogy tanácsot kérje­nek. A gimnáziumban nem kötelező énekkarra járni. Az érdeklődést azonban jól mu­tatja, hogy kórusunk már hatvan tagúra duzzadt. A gyerekekben óriási igény van a zene iránt. Működte­tünk egy komolyzenei kört is, ahod időnk javát zene- hallgatásra fordítjuk. — Még mindig olyan nagy az érdeklődés az opera iránt az iskola tanulói, a kórus­tagok körében? — Évente két alkalommal utazunk Pestre, hogy meg­hallgassunk egy-egy opera­előadást. A kórus tagjai szí­vesen jönnek csoportos ki­rándulásra is, amelyet mi szervezünk. Az iskolától na­gyon sok segítséget kapunk, hogy a zenei élet virágoz­zék a Munkácsy gimnázi­umban. A kórus heti programja szintén zsúfolt. Csütörtökön a gépészeti szakközépiskolá­ban vettek részt a Kodály­évforduló tiszteletére rende­zett hangversenyen, pénte­kem, a megyei bíróság nyug­díjasainak adtak műsort, ma pedig a mozgássérültek klubjába látogatnak el, ahol szántén hangjukkal kedves­kednek a gyerekek a házi­gazdáknak. A cári Oroszországban an­nak idején, az akkor ural­kodó pravoszláv egyház til­totta a házasságot nem ke­resztényekkel. Az ortodox iszlám vallás pedig — amelynek hívei a kazahok voltak —. a halálát követel­te annak a nőnek, aki más hátúhoz ment feleségű 1. Ma a vegyesházasság megszokott jelenség. Száza­lékarányuk a Szovjetunió­ban jóval magasabb, mint más országokban. Á Szovjetunió lakossága több mint 120 féle kis- és nagy-nemzetiségű, amelyek­ből a legnagyobb szám — a 137 millió — az oroszoké, a legkisebb — 500—900 — az aleuíáké, ngamaszanaké és a jukagiroké. A szovjet államnak nem volt -könnyű az etnikai és vallási különb­ségek felszámolása, mint ahogy nem volt könnyű megszabadulni a nacionalis­ta előítéletektől sem. Az is­koláztatás és a kultúra fej­lődésével, az ateizmus el­terjedésével kezdtek foko­zatosam eltűnni a nemzeti és vallási előítéletek. Ma min­den hetedik házasság kü­lönböző nemzetiségi embe­rek között jón létre. A legtöbb vegyes házassá­got Lettországban, Kazah­sztánban, Ukrajnában jegy­zik. legkevesebbért örmény- országban. Ez azonban nem bizony06 fajta nacionalista vagy vallási előítéletek mi­att alakult így, hanem azért mert ebben a köztár­saságban a lakosság etnikai­lag túlsúlyban van. Több mini 90 százalék az örmény és korlátozottak a lehetősé­gek ahhoz, hogy egy örmény vőlegény vagy menyasszony más nemzetiségűekkel ta­lálkozzék. Az iszlám tilalma ellenére a közép-ázsiai köz­társaságokban is széles kör­ben elterjedtek a vegyes házasságok. Különösen nagy a vegyes házasságok aránya az új építkezéseknél, ahová az ország különböző részeiből jönnek a fiatalok. Naberezs- nije Cselni-ben például, ahol az óriási teherautógyár épült a házasságok ötven száza,léíka vegyes. Hasonló nagyjából a helyzet a BAM- nál Szibériában és a többi nagy építkezésen. A házasság minden eset­ben komoly dolog; a vegyes házasságban a családi élet kialakítása még inkább. Mindkét fél részéről fontos, hogy tiszteletben tartsa egy­más nemzeti hagyományait kulrtúráját, szokásait A szo­ciológusok megállapítása szerint ugyanakkor a ve­gyes házasságok rendszerint tamtósabbak. mint az egy nemzetiségűeké. Ezt a para­dox tényt az magyarázza, hogy a vegyes házasságo­kat általában jól megfontol­ják, alaposain átgondolják. Milyen nemzetiségű lesz a vegyes házasságból szár­mazó gyermek? Ezt a prob­lémát különböző módon oldják meg. A gyermek nemzeti hovatartozásának megállapítása hivatalosan akkor történik, amikor a le­ány vagy a fiú eléri a 16 évet s megkapja a személy­azonossági igazolványt Min­denki önállóan dönthet hogy az apja vagy az any­ja után milyen nemzetiségű­nek vallja magát. A döntés* rendszerint befolyásolja az az etnikai környezet amely­ben a család él. A Litvá­niában élő orosz-litván csa­ládok gyereked rendszerint a litvánokhoz tartozóknak vallják magúikat a köztár­saság határain tűi élők pe­dig oroszoknak. Az élettárs megválasztását a Szovjetunióban, bármi­lyen nemzetiségű legyen i*, az emíbert megillető szabad­ságjognak tekintik. j. p Fiatal szakemberek a tsz-ben Józó Ferenccel a bohö- nyei Szabadság Termelőszö­vetkezet pincéjének mélyén találkoztam. Nincs még egy esztendeje, hogy a. szőlésze­ti ágazat vezető-helyettesi teendőket gyakorolja itt ezen a már hivatalosan is bortermelő vidéken. Az idei kiemelkedő esztendő volt az ágazat szempontjából. A 100 hektáros terület kétharmad része új telepítés, mégis mintegy harmincnégy vagon kiváló mustnak való ter­mett — Híres helyről; a BaJa- tonboglári Állami Gazda­ságból kerültem ide, ott mondhatom, nagyon sok mindent tanultam. A gazda­ságban szerettem meg iga­zán a szakmát ott éreztem először, mi a borkészítés tu­dománya. Hogy miért jöt­tem mégis el? A főnököm irtt lett ágazatvezető, úgy gon­doltuk, most igazán, a saját lábunkon kell megálln/unk, nagyobb lesz a felelőssé­günk, s egyben a lehetősé­günk. Megmutathatjuk mit tudunk. Böhönyén a szőlő- termelés önálló ágazat s immár nyereséges, jó ága­zat így hát több a fizetés is, mint a régi helyen. Ter­mészetes, hogy ez sem mel­lékes. A főnökeink igazán szabad kezet adnak, ránk bízzák a dolgokat cseleked­jünk belátásunk szerint. — Mi a legnagyobb öröm ebben a munkában? — Talán az olyan jő ter­més betakarítása mint az idei. Persze én a borkeze­lést is nagyon szeretem. Ah­hoz aztán igazán érteni kell, abban mutathatja meg a borász igazán a szakértel­mét a tudományát. Hogy és hányszor fejt milyen mód­szereket alkalmaz. Nagyon lelkes, a munkáját szerető közösségbe kerültem. Ott­hon is szinte mindannyian foglalkoznak szőlőművelés­sel, érzik, értik szakmáju­kat az embernek néha csak egy-egy szót kell monda­nia ... ÜJ autómodcllező pályát adtak át az ifjúságnak a Kaposgép pályán, Sok nagy versenyt szeretnének megnézni itt a kaposvári fiatalok, hiszen a novemberi avatáskor rendezett „vetélkedésnek"' az MHSZ autómodcllező szakosztályának rendezésében nagy sikere volt. Nemrég új kezdeménye­zési is bevezettek. A vállal­kozóbb szelleműek a közös szőlőterület egy vagy két hektárján elvégezhetik az elsősorban kézi erőt igény­lő legnehezebb munkákat így a metszést kaccsozast, a kapálást. A permetezést . azonban már nagyüzemi módszerekkel végzik. A dol­gozók ebben a formában sokkal jobban érdekeltek á pontos munkában. Ezt a szőlő nagyon meghálálja. Amolyan szőlész kisvállal­kozás ez. — Itt szinte órányi kés­lekedés beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. Nem lehet várni a perme­tezéssel, még akkor sem, ha tegnap permeteztünk, de te­szem azt az éjszaka eső volt. — Hogyan illeszkedett be új környezetébe? Elfogad­ták-e az idős, régi munká­sok a fiatal szakembert? — Tartottam ezektől a gondoktól. Szerencsére kel­lemesen csalódtam. Persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy igyekeztem alkalmaz­kodni. Az emberek pedig — észrevettem — méltányol­ják az udvariasságot, a ké­rést ugyanakkor igénylik a hartározottságot s mellé vi­szont a logikus magyaráza­tot Szüret idején nagy itt a nyüzsgés, olyankor egyszer­re kétszáz—kétszázötven emberre is figyelni kell. Dolgoznak itt középiskolá­sok, a helyi iskola tanulói, sok alkalmi munkás. Ilyen­kor, tél elején már csönde­sek a dombok — Ilyenkor azért nyugal­masabb itt az élet. Jut idő ■ gyönyörködni a táj szépsé­gében. — Én inkább úgy fogal­maznék:, ilyenkor elég a 24 óra, de hogy ne használjuk ki, arról szó sem lehet, ösz- szegezni kell az ideit, s ter­vezni a jövő esztendőre. „Jönnek” a továbbképzések, a szakmai tanfolyamok, az­tán már tavaszra gondo­lunk. K Xm

Next

/
Thumbnails
Contents