Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

Hereiig Árpád Acélgolyók a tájban AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR m mtym p« ' ss »Üwt ^stm» asífutffc. mjffwtp tt&ft: m »fatest am» üidfská Sws «*« tm mímim mmdatrn jfjw1 j mk tmmm cít*/'jmmmt ved m <**& #&* Ä {«»m» s&mmu péapmmmmX^ 'árnltí'ú frttrsf átsv <#&<&* &<■>*■;* ifmmx JafíJá d*4mm.<i££m<r<kmk M£.C€m<&0< e&t<$M fy#« zaIÍk ps >**#»■ ti Atéwwm 4»t<$*,.m*}fVíiá-(ÁfS’\ «'<' *&:■&&$** pjí&mtm fnmhz .mi mm ,& xm^m , &m #t 4ttm-m ,&»»&SSÍ-€^4 Egy parasztember könyve■ „Ha mán otyoit bolond voltam, hogy beieléptem a «eszött kufrf anyáiba, ha mán mög ígértem, hogy mögírom, hát nincs mái hátra, most mán mög költ Írni”. AM szépen él emberül — szépen szól magyarul; aki • nyelvével szépen él — szé­pen él emberül. Már sok­szor leírták: a nyelvhaszná­lat és az élet használata közt etikai párhuzam van. Illyés Gyuláinál azt olvashatjuk: „Kifejezéseink ... jellemünk tükrei”. A nyelv savát-bor- sát .talán, vagyis azt, amire csettinteni szoktunk, amire összefut a nyál a szánkban, amire íölütjük a fejűink, amiért szépnek tartjuk va- ' lakinek a beszédét — a köz­napi vélekedés szerint —> éppen kifejezéseinek találé­konysága, célba vágó ötle­tessége. A kifejezés nyelvi fordulat, szókötés. Aki jól köti egymáshoz a szavakat, odaillő fordulattal él, az iránt ösztönös bizalmat táp­lálunk. A' bizalom pedig fontos erkölcsi kategória. A szép beszéd tehát bizalmat ébreszt, azt a vélekedést, hogy jót gondolhatunk a másikról: szépen szól, kö­vetkezésképpen emberül. Ez a gondolatmenet pat­tintotta ki a „Szépen embe­rül —• szépen magyarul” jel­mondatát a Hazafias Nép­front Országos Tanácsában s a nyelvészek körében. Egy­bekapcsolták a beszédkultú- rát a magatartáséval, per­sze, azzal a tudattal, hogy a szép magyarság alján nem biztos, hogy szép emberség rejlik, A szép magyarság esetleg nyelvérzék, kifejező- képesség; értelem dolga is lehet Szoktuk mondani: „Jó svádája van!” De játsza­nánk csak vissza magneto­fonról ügyes, könnyed be­szédkészséget, a nyelvi talp­raesettséget, többnyire bi­zony csúfság esne az ékes- szólás ókori latin istennőjé­nek, Suadának a nevén. A jó svádájú rendszerint csak biztos, fellépő, aki a lelki si­mulékonyságot agresszivi­tással» elegyítve sokszor olyasmire beszél rá bennün­ket ami homlokegyenest el­lenkezik az érdekei nkíkeL Egyszóval nert is olyan si­ma kötés az élni, beszélni „szépen emberül — szépen magyarul”. Csizmadia Imre nemrégi­ben megjelent könyve, a Pirkadattól deleiőig, azon­ban szinte a népfront a nyelvészek' a „Szépen embe­rül — szépen magyarul” ideájának a megtestesülése; akaratlanul is szemléltető példa erre, hogy mégiscsak van minta az emberség­magyarság harmóniájára. A nyolcvanéves parasztember mintha Illyés Gyula szavai t is igazolná: „Jobbára kétke­zi emberek nyelve volt a magyar. Olyanoké, akik va lóságot és igazságot akartak közölni egymással. Akik vi­lágos, tiszta gondolatot te­jen*** ki általa. Akiknek nem yoit rejtegetni valójuk egymás előtt Akik nem szo­rultak se hazugságra, se hí­zelgésre. (.. J Az írás és a beszéd módja mindenkit le­leplez. Jól beszélni és ínná magyarul igazamból: >eü*m- kérdés”. Más szóval ember­ség kérdése Csizmadia Imre könyve azért méltó a nyelvészek s a puszta olvasók, figyelmére egyaránt, mert egy „kétkezi emberé”, ötszázbetvennyolc oldalas könyve önéietirajz; • nem „emoerkedik”, nem „naagyaankodik” * nyelvvel, mégis benne van mind a kettő. Művének ideiliön in­kább csak a nyelvezetére akarjuk olvasóink figyelmét födh ív®i: egyszerű, világos, célszerű, találékony. Azzal kezdtük: talán a kifejezések adják a nyelv savát-borsát. Nos, akárhol ütjük fel em­lékiratát (például azon az oldalon, ahonnét legelső mondatunkat vettük), köe- anyany elvünkből művészn­őn formált egyént kifejezé­sekkel — fordulatokkal, szókötésekkel — teli. Olyan könyv, amely íratott: „Szé­pen emberül — szépen ma­gyarul”. Győri László Ax emberek és az intéz­mények az»nban továbbra is őrizték a számukra érté­kes okmányokat. Az orszá­gos jelentőségű inatok gyűj­tését 1723-ban már törvény is biztosította, előírásai azonban csak 17 5«-ban vál­tak valóra, «máikor is meg­született az Ország Levéltá­ra, az Archívum Regni. Az intézmény az országgyűlés határozatainak másolatát és a nádor Iratait gyűjtötte. A polgári álla™ és társadalora igényeinek megfelelő Orszá­gos Levéltárat 1874-ben hoz­ták létre. Az új intézmény­be a polgári átalakulással megszűnt ki cmánytiatósá ­gok, kancelláriák kézirattá­rai, valamint az 1848—49- es minisztériumok okiratai kerültek. S mivel az archí­vum Regni anyagát is beol­vasztottak az áilományáa, Operáltasson; nyerhet! A* eladhatatlan vajhegyek után megjelentek a legna­gyobb tőkés piacon az ágy­hegyek. Amerikában persze. Nem a bútorüzletekben, ha­nem a kórtermekben. Min­den kórházban, klinikán rengeteg az üres ágy. Vasegészségesek a jenkik? Nem szorulnak doktorra, kórházra? Inkább spóroló­sak. Űjabban kétszer is meggondolják, ki vetessék-e mandulájukat, szanatórium­ban kezeltessék-e a reumá­jukat, asztmájukat-. ponto­san azóta, mióta Reagan el­nök a szociális kiadások megnyirbálásával csökkenti az államadósságokat. Azóta ugyanis drága a kórház, még a biztosítottaknak is. Any- nyiba kerül például csak az ágy e kórházban, mint egy jobb szállóban, MU tehet a maródi pol­gár, ha lapos a bukszája? Csatlakozhat a do it your­self I (csináld magad!) moz­galom új ágához. Ne csak önmaga szerelője, szobafes­tője, asztalosa legyen ezen­túl, hanem a saját orvosa Is. Böven kap hozzá segít­séget A lapok teli vannak orvosi tanácsokkal, gypgp- javallatokkal, különféle kú­rák leírásával. Se szeri, se száma a mindenféle nyava­lyákra ajánlott gyógvfüvek- nek, bogyóknak, teáknak — és csodaszereknek. Bárki házilag kezelheti a lumbá- góját csodás keleti balzsa­mokkal, a fekélyét európai gyógyvizekkel, érelmesze­sedését indián varázspasz­tillával. Házi foghúzásra még nem okítanak a maga­zinok, sem maszek has fel­metszésre. Borúlátó szemle- irók szerint azonban hama­rosan erre is sor kerülhet — ha Reagan elnök tovább­ra is takarékoskodik a nép­jóléti kiadásokon. Am nemcsak a betegek jutottak nehéz helyzetbe, a kórházak is. Tőlük is csak elvett Reagan, de nem adott Növelniük kellene hát a be­vételeiket, hogy csődbe ne jussanak az ágyhegyek mi­att. Csakhogy a betegek sem akarnak anyagilag tönkremenni! Van-e kint ebből ax ör­dögi körből? Egyesek szerint van. A menedzserek úgy vélik: ismét benépesíthetők a kongó kórtermek. Rek­lámmal! Amivel mindent el lehet adni, még borsos árú professzori műtétet is. Ezért jelenik meg az amerikai lapokban egyre több kórházi hirdetés. Kü­lönféle módszerekkel virág­zó üzletág lehet a kórházba csalogatás. Las Vegasba . például már nemcsak hétvégi édes életre csábítanak a reklá­mok, hanem jutányos man- dulaműtét-víkendre is. A Sunrise ,Hospital nemcsak árengedményt ígér a man­dulás különbusz utasainak, de világkörüli luxusutat is kisorsol köztük. New Jersey fogászati klinikája odvas fo­gak kedvezményes rendbe­tételére szervez társasuta­zást. A rossz fogak húzását, tömését tárgynyeremények sorsolásával köti össze.- Fő­nyeremény: túrakerékpár... Némelyik klinika a rész­letfizetést is bevezette: hat —tizenkét hónapi törlesztés­re is vállalnak nagyobb mű­téteket. Hiába, a fejlődés megál­líthatatlan. Reagan még megérheti, hogy valósággá válik a híres slogan, amely a reklámőrületet gúnyolta ki: „Haljon meg nyugodtan, még ma eltemetjük. Fizetni ráér holnap isí* H. J. . egy évszázad múlva furcsa dolog történt: az Országos Levéltár előbb (1956-ban) ünnepelte a 200. , születés­napját, mint a 100-at, amelyről 1974-ben emlékez­tünk meg. A budai Várban, a Bécsi­kapu téren álló, Pecz Samu tervezte neoromaán stílusú épületben működő Magyar Országos Levéltár 1969 óta ún. zár* levéltári funkciót tölt be, csak a felszabadulás előtti, társadalmi, politikai, művészeti szempontból tör­ténelmi jelentőségű iratokat őrzi, az azóta keletkezette­ket pedig az Űj Magyar Központi Levéltár gyűjti. Azt gondolhatnánk; hogy az 1945 utáni anyagtól meg­szabadított Országos Levél­tár azon ritka közgyűjtemé­nyek egyike, amelyek nem küszködnek helyhiánnyal. Az épület raktárai azonban telítve vannak. Az intéz­mény harmincnégyezier irat- folyöméteimyi anyagot őriz, vagyis az egymás mellé ra­kott okmányok harmincnégy kilométeres iratkígyót alkot­nának. Az évente két-négy folyómétert kitevő, magáno­soktól vett vagy letéti meg­őrzésire kapott anyagot már nem tudják az épületben el­helyezni, sőt a 19—20. szá­zadi közlekedéstwrténetá do­kumentumok egy VIII. kerü­leti pincében porosodnak, s a pénzintézeti közipont anya­gát is külső raktárban tart­ják. Az Országos Levéltár fő feladata, hogy a gyűjtőkö­rébe tartozó anyagot meg­őrizze, és az’ olvasók ren­delkezéséire bocsássa. Ezen­kívül a hiányzó dokumentu­mok beszerzéséről sem fe­ledkezhet meg, s a nála le­vő iratok állapotét is figye­lemmel kéü kísérnie, áBa­Csoóri Sándornak Lassú, trüri havazásokat iátok éjjelente, éveken át tartó, szomorkás telet Kaser varjú kering fejem fölött: szememet veri ezer lyukas dió — AU apánk a behavazott hegyoldalon, ripacs-fiúk, elzüllött lányok: ország kurvái sündörögnek körülötte, pénzt kunyerálnak, szerelmet, megenyhült tekintetet, egyetlen szót legalább, mely fölfele kunkorodik — AU apánk. Lélegzetvétele: puskadörrenés. Láthatatlan acélgolyók szállnak a tájban, megérintenek, megjelölnek, fölrobbannak a koponyákban — Nézek, nézek a szilánkos égre. Álmodom csak? Emlékezem? Kések közé fekszem, ahogy az írva van. Hajnalodik. Vallatom magam. Szépen emberül — szépen magyarul Pótolhatatlan, egyedi iratok A levéltárak hazánkban is az ügyek írásbeli intézésé­nek elterjedését követően jöttek létre. A világi iratok inárrti igény nagyjából s 11—12. század fordulóján jelentkezett, s a leggyakrab­ban adásvételkor vagy peres ügyek intézése esetén me­rült fel. Az írásbeliség ter­mékeinek megőrzéséről — tudomásunk szerint — IV. Béla korában esett először szó. A jogbiztoeító ügyirato­kat e lernte alighanem a vi­segrádi királyi palotában gyűjtötték, majd a 14. szá­zad közepén Budára, a tár­noki háziba szállították. Ezek az okiratok, sajnos, a törtemé lem viharaiban el­pusztultak, illetve szétszó­ródtak a világban. guüc megőrzéséért mindent el kell követnie. Sajnos, az utóbbi időbe® ismeretlen penész- és gam- bafajták támadták meg á dokumentumokat, s egész rubrikákat tüntettek el a kiszemelt iratokból. A levél­tár fertőtlenítő berendezé­sével évente csupán száztíz iratfolyómétemyi iratot tud­nak kezelni, és a fertőtlení­tett dokumentumokat kény­telenek a fertőzött raktárak­ba vissza tenni. Nemcsak az ismeretlen kártevők rongálják az ál­lományt A gyakori haszná­lat is árt a dokumentumok­nak, ezért a legkelendőbb irategységéket mikrofilmre veszik. A levéltárak anyagát az állam.poigárok csak 18. élet­évük betöltése után használ­hatják, de a gyakori atban kutatási engedélyt — állo­mányvédelmi okokból — csak azok kapnak , akik ém. közérdekű kutatásokat foly­tatnák. Közérdekű kutatás­nak tekintik a szakmai fel­készülés érdiekében vagy a tudományos feldolgozás és feltárás igényével végzett vizsgálódást, valamint a köz­művelődési célt szolgáló gyűjtőmunkát; például a dofcumentumkötetek össze­állítását. Népgazdasági ér­dek is vezérelhetné az ide látogatókat, de ezzel a lehe­tőséggel igen kevesen, él­nek. Pedig a levéltár óriási anyaggal rendelkező tér­kép- és tervtára megjkömy- nyithetné a napjainkban építkezők . munkáját. M. Zs. H

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents