Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

1 (Folytatás a 2. oldalról.) Dr. Láng Tibor (Buda­pest) a Gyógyszerkutató In­tését Közös Vállalat igazga­tója megállapította: a gyógy­szeripar meg tudja oldani saját erőből a legnehezebb gyógyszerkutatási, fejlesztési, beruházási és termelési fel­adatokat. A jövőben sem igényéi semmilyen központi anyagi támogatást, de azt el­várja, hogy az új gazdálko­dási rend alapelvei a gya­korlatban maradéktalanul érvén ye^ül jenek. Szalai Gyula (Fejér megye), a Fejér Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kőműves brigádvezetője azt hangoz­tatta, hogy csak az elvégzett munkáért fizessenek, s le­gyen nagyobb becsülete a tisztességes teljesítmények­nek,. Ennek az elvnek nem­csak a fizikai, hanem a szel­lemi munkában, az alkotó­irányító tevékenységben is érvényesülnie kell. Á miniszter válasza A törvényjavaslathoz hoz­zászólásra több jelentkező nem volt, ezért az ország- gyűlés elnöke a vitát lezárta, és annak összefoglalására felkérte Hetényi István I pénzügyminisztert A pénzügyminiszter beve­zetőjében rámutatott arra, hogy a gazdag vitában — akárcsak korábban az or­szággyűlési bizottságok ülé­sein — elhangzottak gyakor­lati javaslatokkal észrevéte­lekkel segítik a kormányt irányító munkájának javítá­sában. Az illetékesek vala­mennyi javaslatot átekintik, sót, több téma — • így pél­dául a telek-ellátás, a fel­sőoktatás kérdései —1 köze- Jesen a kormány elé kerül megtárgyalásra. A vitában többen aggo­dalmuknak adtak hangot, mondván, a beruházások to­vábbi csökkentése esetleg veszélyekkel járhat. A pénz­ügyminiszter rámutatott: a népgazdasági tervben is ha­tárt szabtak a csökkenésnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházások kérdése tulajdonképpen minőségi kérdés. Egy-egy új beruhá­zás elhatározásakor figye­lembe kell venni: milyen célra építkeznek; a majdan megvalósuló objektum „ter­méke” mennyire piacorien­tált; az építkezés mennyire használja ki a különböző ka­pacitásokat. A kivitelezéssel kapcsolatos, többek által említett gondokra utalva Hetényi István egyebek kö­zött szólott arról, hogy az építőipar, ezen belül is leg­inkább a budapesti lakásépí­tés élvezni fog bizonyos bér-szabályozási, haszonkulcs- megállapítási előnyöket. Bő­vítik a szabadáras építőipari munkák körét, ám — mon­dotta hangsúlyosan a mi­niszter — tudni kell: a kö­tött ár nem feltétlenül rá­fizetéses ár. Ha az ilyen munkát meg­felelően szervezik, igenis le­het, illetve — ! példák mutat­ják _ van nyeresége. Az építőanyagellátás időnkénti zavarait elismerve, a pénz­ügyi tárca vezetője rámuta­tott: e feszültségek feloldá­sa termelők és kereskedők közös feladata. Számos képviselő foglal­kozott a településfejlesztés­sel, elismeréssel szólva _a kormány azon törekvéseiről, melyek minden településen fontosságának megfelelő fel­adatnak- tekintik az alapel­látást Ebből logikusan kö­vetkezik — vélte a minisz­ter a hozzászólókkal együtt _t hogy a kisfalvak népes­ségmegtartó képessége is nő, hiszen az alapellátás ja­vítása során létesülő isko­láik; üzletek ' az aprófalvak fejlesztését reménytkeltöen szolgálják. Ugyancsak lassít­hatja, megállíthatja az el­vándorlásit a kisfalvakból az az intézkedés iá amely a különböző, például a lakás­építéssel, -gazdálkodással kapcsolatos szociálpolitika; kedvezményeket a kistelepü­léseken élőkre is kiterjeszti. Nem egy képviselő hozzá­szólásában szerepelt a mun­ka, a jól végzett munka be­csületének fogalma. Hetényi István, örvendetesnek minő­sítette azt, hogy e téma je­lentőségének megfelelő hangsúlyt kapott a vitában. Miág mindig akad ugyanis olyan nézet — mutatott rá —; mely szerint egy megfe­lelő szabályozó rendszer mindent megold. Ez termé­szetesen téves nézet, és —■ ahogyan Havasi Ferenc is kifejtette — megfelelő szer- veze'dsóggiel mindcnikinek le­hetőséget kell adni a jó, a hatékony munkához. A mun­ka megítélésében a két leg­főbb kritérium ;— együtt természetesen — a tárgyila­gosság és a bizalom. Ha ezek alapján becsüljük meg tevékenységünket — mon­dotta a miniszter — örülni tudunk majd eredményeink­nek. Ezen eredményekhez természetesen nemcsak jó, hanem néhány területen másfajta, az új igényekhez alkalmazkodó, újszerű mun­kára van szükség. A haté­kony munka és a bizalom egysége segíthet bennünket kitűzött céljaink megvalósí­tásában —• mondatta befe­jezésül Hetényi István pénz­ügyminiszter. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Interpellációk Avar István. Kossuth-dí­jas színművész Budapest XXII. kerülete régi ás új lalkónegyedeirjak megoldat­lan telefonellátásáról tájé­koztatta a közlekedés- és pcsiaügyi miiinisetent Pullai Árpád válaszában elmondta, hogy a panasz jo- , go*, annak ellenére, hogy a távbeszélő állomások szánját az elmúlt időszakban jelen- tőoen ‘bővítették, éppen ezért a következő években beru­házással is elősegítik, hogy a kerület ellátatlan részei telefonhoz juthassanak. Dr. Malay Pál Fejér me­gyei főügyész a közút és vas­út kereszteződésének köz­lekedési biztonságára terve­zett intezkedéseknöl kérdez­te a minisztert. Pullai Árpád emlékezhetett arra, hogy az elmúlt évek­ben több mint egymilliárd forintot fordítottak a közle­kedés biztonságának javítá­sára. A biztosító berendezé­seik a fejlesztések hatására műsaaíki színvonaiuíklbain nem maradinak el az európaitól. Á Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — együttmű­ködve más sízerveaeteklkel — számos intézkedést dolgozott ki. Megjegyezte azonban, hogy a műszáki intézkedé­seik mit sem érnek, ha nem jarvul az emberek közleke­dési morálja. Pullai Árpád válaszait az imiterpeliáiló képviselőik és az országgyűlés tudomásul vet­te. Radnóti László Somogy megyei képviselő, a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke Veres Péter külkeres­kedelmi miniszterhez inté­zett interpellációjában arra kért választ: mit kíván ten­ni a minise tórium annak ér­dekéiben, hogy a magyar ipari és mezőgazdasági ter­mékek az európai közös pia­ci (EGK) államokban, 1 vala­mint az Európai Szabadke­reskedelmi Társulás (EFTA) országaiban a mainál szaba­dabban, a gátló tényezőit csökkentésével kerüljenek piacra. Veres Péter válaszában ismertette: melyek azok a feltételeik, illetve korlátok, amelyek a magyar export­áru piacra jutását befolyá­solják. A magyar vállaLaitok az egyes omszágoiklban az ot­tani piac saaíbályainalk, mű­ködési elvednek és gyakor­latának megfelelően azzal összhangban vesznek részt a forgalomban, ha úgy tetszik, a versenyben. Gazdasági alapon mi miinidenlkor készen vagyunk olyan megállapo­dásokat kötni, amelyek mindkét fél számára gazda­ságilag eüőnyösabb • pozíció­kat kínálnak. Készek va­gyunk kezdeményező lépése­ket tenni. Az akadályok csökkentése a tőkés piaco­kon elsősorban a partnere­ken múlik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a minisz­ter válaszát — egy tartózko­dással — elfogadta. Ezizel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cserve nka Ferencné és Péter János felváltva el­nökölt — véget ért. Az energiagazdálkodás tapasztalatai Tartalékok és ellentmondások Kedvező változások, a le­hetőségek további keresése, feszültséget okozó ellentmon­dások’— e három megálla­pítás köré csoportosíthatók azok a tapasztalatok, ame­lyek a mezőgazdasági nagy­üzemek energi agazd ailkodá - sát jellemzik. A mezőgazda- sági fejlesztési albizottság tegnapi tanácskozásán a részletes értékelésen kívül elsősorban a további teen­dőkre fordította a figyelmet Megyénk mezőgazdasági üzemei az elmúlt két évben sok' erőfeszítést tettek azért, hogy a minisztertanácsi ha­tározatnak megfelelően ész- szetrűsíteék az energiafel­használást Búinak eredmé­nyét jelzi, hogy — olajegyen­értékben számolva — csök­kent az energiafelhasználás, ám az áremelések hatására még így is tíz százalékkal nőttek a költségek. Figye­lemre méltó tény például, hogy míg az erőgépek telje­sítménye csaknem huszonöt százalékkal emelkedett ez mindössze tíz százalékkal nö­velte az üzemanyag-fölhasz­nálást Több mint három százalékkal kevesebb villa­mos energiát használtak föl az üzemek, és a nedves tá­rolás terjeidésével, a szak­szerűbb kezelés eredménye­ként harminchárom száza­lékkal mérséklődött a szárí­tóik tüzelőolaj-fölhasználásai A kedvező változásokban részié van annak, hogy je­lentősen javultak az ener­giagazdálkodás személyi fel­tételei. Ötvenegy nagyüzem­ben dolgozik függetlenített energietitous, továbbképzé­sük rendszeres. Egyre álta­lánosabb a műszeres fo­gyasztás-- és teljesítmény­mérés, illetve a gépkocsikon a fogyasztáscsokkentő be­rendezés használata. Ahogy a vitában is kifejezésre ju­tott a kedvező összkép mö­gött nagy szóródások van­nak, s ez önmagában is ar­ra figyelmeztet jelentősek még az üzemen belüli tar­talékok. Mivel a szigorodó körülmények között a költ­ségeket az energiagazdálko­dás javításával lehet mérsé­kelni, változatlanul a kiemelt feladatok közé tartozik azok­nak a szervezési módszerek­nek, érdekeltségi rendszerek­nek a keresése, amelyekkel az üzemben csökkenthető az energiafelhasználás. A tennivalóiknak azonban csak egyik részé a különö­sebb anyagiakat nem igény­lő üzemi kezdeményezes. Az energiagazdálkodás javítása sok esetiben befektetést és tárgyi feltételeket kíván. Bár szerény előrelépés tapasztal­ható, e tekintetben még meglehetősen ellentmondá­sos a helyzet. Bnergíaracio- nálási támogatással három gazdaság gázenergiával he­lyettesítette a tüzelőolajat, s három nagyüzem tért át tartályos gáztüzelésre. Cél­szerű lenne a mellek terme - kék és az erdőgazdasági hul­ladékok fölhasználása, nem áll azonban rendelkezésre elfogadható áron olyan tech­nológia, amellyel ez meg­oldható. Az is gond, hogy az energiaracionalizálási támo­gatás elnyerése meglehető­sen körülményes és a hosz- szadalmas utánajárás nein egy esetben elveszi az üzem kezdeményező kedvét. A megyei szervek ennek el­lenkezőjére buzdítanak: ha egy pályázatot visszautasíta­nak. azt ne a programról való lemondás kövesse, ha­nem a lehetőségek további keresése. Ezzel összefüggés­ben vetődött föl, bogy több figyelmet kellene fordítani a jó módszerek népszerűsí­tésére. Oj lehetőséget kínál például a tahi Építő- és Ve­gyesipari Szövetkezet most kifejlesztett gyártmánya, a fahuliadskkal üzemelő hő- légfúvó, Fontos lenne, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a Böhönyei Állami Gazdaságban folyó kísérle­tet, amely részben a nedves tárolásra és takarmányozás­ra vonatkozik, részben min­den mezőgazdasági mellék- teamek eltüzelésére. A testület állásfoglalása szerint ez még csak kezdet­nek tekinthető, a további munka valamennyi mezőgaz­dasági nagyüzem érdeke és feladata. Lényeges, hogy a most készülő üzemi tervek­nek mindenütt szerves részé legyen az energiagazdálko­dás, illetve az ezzel kapcso­latos jövő évi feladatok pon­tos meghatározása. Mert nem biztos, hogy a takarékosság­ban a következő év időjárá- ■ sa úgy segít, mint történt ez az elmúlt két evben. V. M. Kisbajomban él a legtöbb idős ember Szociális támogatás Kutas körzetében A székhelyközségen kívül három falu — Beleg, Kisba­jom és Szabás — tartozik a Kutasi Községi Közös Ta­nács közigazgatási körzetébe. Több mint háromezer-hat- száz lakost számlál a tér­ség; legtöbben Kutason, leg­kevesebben — ötszáznegyve­nen — Kisbajomban élnek, öregek napközi otthona a négy település egyikében sincs, s minthogy teljesen magára maradt, idős embert sem tartanak számon, akit otthon kellene rendszeresen ápolni, a házi beteggondozás sem működik. A közigazga­tási térségben két körzeti orvos látja el a betegeket, az ágyhoz kötöttekhez a két körzeti ápolónő látogat el rendszeresen. A szódás újra csenget.. Egy felújuló mesterség Nem véletlenül csalogatta a Koppány völgye a hódolt­ság török urait erre a vi­dékre a középkori Magyar- országon. A lamkás, dombos, katonai szempontból kiváló, mellesleg bő termésű vidék, az ezt átszelő Koppány-pa- tak és a tájegység zamatos borai garantálták a török jó választását. Mindössze' a vi­zére nem lehetett büszke $z itt lakó ember, mert egy­két forrást leszámítva rom­lott, furcsa, meszes ízű vi­zet kóstoltak a megszamja- zók. A töröklkoppányl Bodó Józsefet is egy balkáni nép késztette elha tarozásra, Mo­solyogva meséli a történe­tet. — Tavaly nyáron egy bol­gár baráti vendégsereg járt a falunkban. Ahogy készí­tettük elő a fogadást, felme­rült bennünk, hogy ezt a. mi erős vörösünket csak módjával kínáljuk tisztán, legyen kéznél — ha kíván­ják — szóda is. Nagyobb mennyiséget sehol nem ta­láltunk. Nem igaz, hogy még szódát sem tudunk sze­rezni, fakadtam ki. Szerez­zél hát egy-két balonnal — mosolyogtak rajtam a töb­biek. Csináltam is este, amíg bírtam, másnap aztán azt mondtam a párttá tikárunk­nak: — Milyen volt az esti szóda? Mit gondolsz inná ezt a falu, ha több lenne? Megnevetett elő­ször. — Emlék­szel — mondta —, a másik szó­dás is azért szö­kött meg innen, mert nem győzte „szénsavval”. , — Mi történt ezután? — Jelentkeztem a tsz-nél is. El­mondtam, mit akarok, milyen segítséget kérek, mert régebben a tsz üzemeltetett egy szódagyártó ágazatot. Min­den támogatást megkaptam tőlük, amiért most meg ők kapják tőlem a szódát. Időközben körbe­jártam a megye szódásait: hogyan csinálják, mi a ta­rifa, milyenek a legújabb el­járások. Megvásároltam a tsz ládáit, üvegeit, egy jó állapotú keveröiapátos, 8 atmoszférás töltőgépet sze­reztem be a gyártáshoz. — Mennyi volt a befekte­tés? • — 56 éves vagyak, volt egy kis megtakarított pén­zem. Amire a régi istállót átalakítottam, teljesen beál­lítottam a gyártósort, meg­vettem a szállítóeszközt, egy Barkast; kétszázezer forin­tom ment rá. Jó helyre köl­töttem. Gondolom, most csodálkozik, hogyan lehet ezt majd az egyötvenes-két- fortntos szódából kiegyenlí­teni? Bizony, sok ládaeme- lésbe kerül még. — Hogyan sikerült kiala­kítani a vevőkört? Néni könnyebb és olcsóbb az em­bereknek otthon szódát ké­szíteni, mint eljönni Bodó- ékhoz cserélni? — Abból a történetiből in­dultam -ki, amit a regi öre­gek meséltek a leleményes ameri,kai petróleumgy árosról. Lámpát ajándékozott az embereknek, hogy aztán hozzá járjanak a világító olajért. Kezdetben ón is ingyen, kölcsönbe adtam szódát meg üveget. Aztán, hogy-hogy nem — talán a portékám miatt — elkezd­tek járni az emberek, na meg én is hetente három­szor hordtam ki a faluba. Most már több mint kétezer üvegeseiét végzek, — Egy régi szolgáltatás föléledt tehát Törökkop-, pányban. Minden zavarmen- tes-e azóta? — Az a gond, hogy az utóbbi tíz évben szinte tel­jesen megszűnt az alkatrész- utánpótlás. sőt az Amfora- Üvért sem gyárt már üve­geket. A környék pedig — itt gondolok Kárára. Fiadra, Ácsára, Bonnyára és az ide tartozó kisf&lvakra — igé­nyelné a rendszeres szállí­tást, cserét. — A szólásmondás a szó- dást a lovával együtt em­líti. Az udvarban álló sze­kér erre utalna? — Ezelőtt a lótenyésztési felügyelőségnél dolgoztam, és gyerekkoromtól szenvedé­lyem a ló. A mai benzin­árak alighanem szódát hor­dani is újra bakra ültetnek. Békés József Minderről Varga Lászióné, a tanács szociálpolitikai elő­adója tájékoztatott. Azt is megtudtuk, hogy a tanácsta­gok „gyűjtik be” területük­ről a szociális segélyekre vo­natkozó igényeket, amelye­ket aztán helyszíni vizsgá­lódás, a környezet tanulmá­nyozása után teljesítenek. Ebben az évben 748 ezer fo­rint állt rendelkezésre rend­kívüli és rendszeres segélye­zésekre. a szociális, étkezte­tés biztosítására és más tá­mogatási formákra. Decem­ber középéig az összeget csaknem maradéktalanul el­költötték. mert mindig akadt jogos igénylő. Legtöbb az időskorú a legkisebb lélek­számú faluban, Kisbajom­ban — itt hármán. Kutason négyen, Belegen öten része­sülnek szociális étkeztetés­ben. Kutason az áfész ven­déglőjéből, a falvakban az óvodákból kapják a meleg ebédet a rászorulók. — Évente öt-hat idős em­bert — többnyire asszonyo­kat — kell elhelyeznünk szo­ciális otthonokban — tájé­koztatott Varga Lászlóné. — Legtöbben maguk kezdemé­nyezik ezt, másoknál mi ja­vasoljuk a róluk való gon­doskodás e formáját. Előfor­dul, hogy indokolt lenne a beutalásuk, mert a környe­zetük, az ellátatlanságuk sürgeti ezt a megoldást, de nem hajlanak rá... Általá­ban néhány hónap alatt, de legkésőbb fél éven belül si­kerül a berzencei, a gyön­gyöspusztai vagy a segesdi otthonban helyet szerezni részükre, csak olyankor hú­zódik el a beköltözés, ami­kor a hozzátartozók nem ér­tenek egyet a fizetendő hoz­zájárulás összegével. Most egy néni vár arra, hogy be­utalót kapjon szociális ott­honba, öregek napközije nincs — van viszont jól működő nyugdíjasklub Kutason, A művelődési hájban hetente egy délutánra az övék az if­júsági klub helyisége. Elő­adásokat hallgatnak, műso­rokat rendeznek — jól érzik magukat itt mintegy har­mincán a község idős lakói közül. H. F. TANÁCSKOZÓIT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Next

/
Thumbnails
Contents