Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
1 (Folytatás a 2. oldalról.) Dr. Láng Tibor (Budapest) a Gyógyszerkutató Intését Közös Vállalat igazgatója megállapította: a gyógyszeripar meg tudja oldani saját erőből a legnehezebb gyógyszerkutatási, fejlesztési, beruházási és termelési feladatokat. A jövőben sem igényéi semmilyen központi anyagi támogatást, de azt elvárja, hogy az új gazdálkodási rend alapelvei a gyakorlatban maradéktalanul érvén ye^ül jenek. Szalai Gyula (Fejér megye), a Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetője azt hangoztatta, hogy csak az elvégzett munkáért fizessenek, s legyen nagyobb becsülete a tisztességes teljesítményeknek,. Ennek az elvnek nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkában, az alkotóirányító tevékenységben is érvényesülnie kell. Á miniszter válasza A törvényjavaslathoz hozzászólásra több jelentkező nem volt, ezért az ország- gyűlés elnöke a vitát lezárta, és annak összefoglalására felkérte Hetényi István I pénzügyminisztert A pénzügyminiszter bevezetőjében rámutatott arra, hogy a gazdag vitában — akárcsak korábban az országgyűlési bizottságok ülésein — elhangzottak gyakorlati javaslatokkal észrevételekkel segítik a kormányt irányító munkájának javításában. Az illetékesek valamennyi javaslatot átekintik, sót, több téma — • így például a telek-ellátás, a felsőoktatás kérdései —1 köze- Jesen a kormány elé kerül megtárgyalásra. A vitában többen aggodalmuknak adtak hangot, mondván, a beruházások további csökkentése esetleg veszélyekkel járhat. A pénzügyminiszter rámutatott: a népgazdasági tervben is határt szabtak a csökkenésnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházások kérdése tulajdonképpen minőségi kérdés. Egy-egy új beruházás elhatározásakor figyelembe kell venni: milyen célra építkeznek; a majdan megvalósuló objektum „terméke” mennyire piacorientált; az építkezés mennyire használja ki a különböző kapacitásokat. A kivitelezéssel kapcsolatos, többek által említett gondokra utalva Hetényi István egyebek között szólott arról, hogy az építőipar, ezen belül is leginkább a budapesti lakásépítés élvezni fog bizonyos bér-szabályozási, haszonkulcs- megállapítási előnyöket. Bővítik a szabadáras építőipari munkák körét, ám — mondotta hangsúlyosan a miniszter — tudni kell: a kötött ár nem feltétlenül ráfizetéses ár. Ha az ilyen munkát megfelelően szervezik, igenis lehet, illetve — ! példák mutatják _ van nyeresége. Az építőanyagellátás időnkénti zavarait elismerve, a pénzügyi tárca vezetője rámutatott: e feszültségek feloldása termelők és kereskedők közös feladata. Számos képviselő foglalkozott a településfejlesztéssel, elismeréssel szólva _a kormány azon törekvéseiről, melyek minden településen fontosságának megfelelő feladatnak- tekintik az alapellátást Ebből logikusan következik — vélte a miniszter a hozzászólókkal együtt _t hogy a kisfalvak népességmegtartó képessége is nő, hiszen az alapellátás javítása során létesülő iskoláik; üzletek ' az aprófalvak fejlesztését reménytkeltöen szolgálják. Ugyancsak lassíthatja, megállíthatja az elvándorlásit a kisfalvakból az az intézkedés iá amely a különböző, például a lakásépítéssel, -gazdálkodással kapcsolatos szociálpolitika; kedvezményeket a kistelepüléseken élőkre is kiterjeszti. Nem egy képviselő hozzászólásában szerepelt a munka, a jól végzett munka becsületének fogalma. Hetényi István, örvendetesnek minősítette azt, hogy e téma jelentőségének megfelelő hangsúlyt kapott a vitában. Miág mindig akad ugyanis olyan nézet — mutatott rá —; mely szerint egy megfelelő szabályozó rendszer mindent megold. Ez természetesen téves nézet, és —■ ahogyan Havasi Ferenc is kifejtette — megfelelő szer- veze'dsóggiel mindcnikinek lehetőséget kell adni a jó, a hatékony munkához. A munka megítélésében a két legfőbb kritérium ;— együtt természetesen — a tárgyilagosság és a bizalom. Ha ezek alapján becsüljük meg tevékenységünket — mondotta a miniszter — örülni tudunk majd eredményeinknek. Ezen eredményekhez természetesen nemcsak jó, hanem néhány területen másfajta, az új igényekhez alkalmazkodó, újszerű munkára van szükség. A hatékony munka és a bizalom egysége segíthet bennünket kitűzött céljaink megvalósításában —• mondatta befejezésül Hetényi István pénzügyminiszter. Ezután interpellációk következtek. Interpellációk Avar István. Kossuth-díjas színművész Budapest XXII. kerülete régi ás új lalkónegyedeirjak megoldatlan telefonellátásáról tájékoztatta a közlekedés- és pcsiaügyi miiinisetent Pullai Árpád válaszában elmondta, hogy a panasz jo- , go*, annak ellenére, hogy a távbeszélő állomások szánját az elmúlt időszakban jelen- tőoen ‘bővítették, éppen ezért a következő években beruházással is elősegítik, hogy a kerület ellátatlan részei telefonhoz juthassanak. Dr. Malay Pál Fejér megyei főügyész a közút és vasút kereszteződésének közlekedési biztonságára tervezett intezkedéseknöl kérdezte a minisztert. Pullai Árpád emlékezhetett arra, hogy az elmúlt években több mint egymilliárd forintot fordítottak a közlekedés biztonságának javítására. A biztosító berendezéseik a fejlesztések hatására műsaaíki színvonaiuíklbain nem maradinak el az európaitól. Á Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — együttműködve más sízerveaeteklkel — számos intézkedést dolgozott ki. Megjegyezte azonban, hogy a műszáki intézkedéseik mit sem érnek, ha nem jarvul az emberek közlekedési morálja. Pullai Árpád válaszait az imiterpeliáiló képviselőik és az országgyűlés tudomásul vette. Radnóti László Somogy megyei képviselő, a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke Veres Péter külkereskedelmi miniszterhez intézett interpellációjában arra kért választ: mit kíván tenni a minise tórium annak érdekéiben, hogy a magyar ipari és mezőgazdasági termékek az európai közös piaci (EGK) államokban, 1 valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban a mainál szabadabban, a gátló tényezőit csökkentésével kerüljenek piacra. Veres Péter válaszában ismertette: melyek azok a feltételeik, illetve korlátok, amelyek a magyar exportáru piacra jutását befolyásolják. A magyar vállaLaitok az egyes omszágoiklban az ottani piac saaíbályainalk, működési elvednek és gyakorlatának megfelelően azzal összhangban vesznek részt a forgalomban, ha úgy tetszik, a versenyben. Gazdasági alapon mi miinidenlkor készen vagyunk olyan megállapodásokat kötni, amelyek mindkét fél számára gazdaságilag eüőnyösabb • pozíciókat kínálnak. Készek vagyunk kezdeményező lépéseket tenni. Az akadályok csökkentése a tőkés piacokon elsősorban a partnereken múlik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát — egy tartózkodással — elfogadta. Ezizel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cserve nka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Az energiagazdálkodás tapasztalatai Tartalékok és ellentmondások Kedvező változások, a lehetőségek további keresése, feszültséget okozó ellentmondások’— e három megállapítás köré csoportosíthatók azok a tapasztalatok, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemek energi agazd ailkodá - sát jellemzik. A mezőgazda- sági fejlesztési albizottság tegnapi tanácskozásán a részletes értékelésen kívül elsősorban a további teendőkre fordította a figyelmet Megyénk mezőgazdasági üzemei az elmúlt két évben sok' erőfeszítést tettek azért, hogy a minisztertanácsi határozatnak megfelelően ész- szetrűsíteék az energiafelhasználást Búinak eredményét jelzi, hogy — olajegyenértékben számolva — csökkent az energiafelhasználás, ám az áremelések hatására még így is tíz százalékkal nőttek a költségek. Figyelemre méltó tény például, hogy míg az erőgépek teljesítménye csaknem huszonöt százalékkal emelkedett ez mindössze tíz százalékkal növelte az üzemanyag-fölhasználást Több mint három százalékkal kevesebb villamos energiát használtak föl az üzemek, és a nedves tárolás terjeidésével, a szakszerűbb kezelés eredményeként harminchárom százalékkal mérséklődött a szárítóik tüzelőolaj-fölhasználásai A kedvező változásokban részié van annak, hogy jelentősen javultak az energiagazdálkodás személyi feltételei. Ötvenegy nagyüzemben dolgozik függetlenített energietitous, továbbképzésük rendszeres. Egyre általánosabb a műszeres fogyasztás-- és teljesítménymérés, illetve a gépkocsikon a fogyasztáscsokkentő berendezés használata. Ahogy a vitában is kifejezésre jutott a kedvező összkép mögött nagy szóródások vannak, s ez önmagában is arra figyelmeztet jelentősek még az üzemen belüli tartalékok. Mivel a szigorodó körülmények között a költségeket az energiagazdálkodás javításával lehet mérsékelni, változatlanul a kiemelt feladatok közé tartozik azoknak a szervezési módszereknek, érdekeltségi rendszereknek a keresése, amelyekkel az üzemben csökkenthető az energiafelhasználás. A tennivalóiknak azonban csak egyik részé a különösebb anyagiakat nem igénylő üzemi kezdeményezes. Az energiagazdálkodás javítása sok esetiben befektetést és tárgyi feltételeket kíván. Bár szerény előrelépés tapasztalható, e tekintetben még meglehetősen ellentmondásos a helyzet. Bnergíaracio- nálási támogatással három gazdaság gázenergiával helyettesítette a tüzelőolajat, s három nagyüzem tért át tartályos gáztüzelésre. Célszerű lenne a mellek terme - kék és az erdőgazdasági hulladékok fölhasználása, nem áll azonban rendelkezésre elfogadható áron olyan technológia, amellyel ez megoldható. Az is gond, hogy az energiaracionalizálási támogatás elnyerése meglehetősen körülményes és a hosz- szadalmas utánajárás nein egy esetben elveszi az üzem kezdeményező kedvét. A megyei szervek ennek ellenkezőjére buzdítanak: ha egy pályázatot visszautasítanak. azt ne a programról való lemondás kövesse, hanem a lehetőségek további keresése. Ezzel összefüggésben vetődött föl, bogy több figyelmet kellene fordítani a jó módszerek népszerűsítésére. Oj lehetőséget kínál például a tahi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet most kifejlesztett gyártmánya, a fahuliadskkal üzemelő hő- légfúvó, Fontos lenne, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a Böhönyei Állami Gazdaságban folyó kísérletet, amely részben a nedves tárolásra és takarmányozásra vonatkozik, részben minden mezőgazdasági mellék- teamek eltüzelésére. A testület állásfoglalása szerint ez még csak kezdetnek tekinthető, a további munka valamennyi mezőgazdasági nagyüzem érdeke és feladata. Lényeges, hogy a most készülő üzemi terveknek mindenütt szerves részé legyen az energiagazdálkodás, illetve az ezzel kapcsolatos jövő évi feladatok pontos meghatározása. Mert nem biztos, hogy a takarékosságban a következő év időjárá- ■ sa úgy segít, mint történt ez az elmúlt két evben. V. M. Kisbajomban él a legtöbb idős ember Szociális támogatás Kutas körzetében A székhelyközségen kívül három falu — Beleg, Kisbajom és Szabás — tartozik a Kutasi Községi Közös Tanács közigazgatási körzetébe. Több mint háromezer-hat- száz lakost számlál a térség; legtöbben Kutason, legkevesebben — ötszáznegyvenen — Kisbajomban élnek, öregek napközi otthona a négy település egyikében sincs, s minthogy teljesen magára maradt, idős embert sem tartanak számon, akit otthon kellene rendszeresen ápolni, a házi beteggondozás sem működik. A közigazgatási térségben két körzeti orvos látja el a betegeket, az ágyhoz kötöttekhez a két körzeti ápolónő látogat el rendszeresen. A szódás újra csenget.. Egy felújuló mesterség Nem véletlenül csalogatta a Koppány völgye a hódoltság török urait erre a vidékre a középkori Magyar- országon. A lamkás, dombos, katonai szempontból kiváló, mellesleg bő termésű vidék, az ezt átszelő Koppány-pa- tak és a tájegység zamatos borai garantálták a török jó választását. Mindössze' a vizére nem lehetett büszke $z itt lakó ember, mert egykét forrást leszámítva romlott, furcsa, meszes ízű vizet kóstoltak a megszamja- zók. A töröklkoppányl Bodó Józsefet is egy balkáni nép késztette elha tarozásra, Mosolyogva meséli a történetet. — Tavaly nyáron egy bolgár baráti vendégsereg járt a falunkban. Ahogy készítettük elő a fogadást, felmerült bennünk, hogy ezt a. mi erős vörösünket csak módjával kínáljuk tisztán, legyen kéznél — ha kívánják — szóda is. Nagyobb mennyiséget sehol nem találtunk. Nem igaz, hogy még szódát sem tudunk szerezni, fakadtam ki. Szerezzél hát egy-két balonnal — mosolyogtak rajtam a többiek. Csináltam is este, amíg bírtam, másnap aztán azt mondtam a párttá tikárunknak: — Milyen volt az esti szóda? Mit gondolsz inná ezt a falu, ha több lenne? Megnevetett először. — Emlékszel — mondta —, a másik szódás is azért szökött meg innen, mert nem győzte „szénsavval”. , — Mi történt ezután? — Jelentkeztem a tsz-nél is. Elmondtam, mit akarok, milyen segítséget kérek, mert régebben a tsz üzemeltetett egy szódagyártó ágazatot. Minden támogatást megkaptam tőlük, amiért most meg ők kapják tőlem a szódát. Időközben körbejártam a megye szódásait: hogyan csinálják, mi a tarifa, milyenek a legújabb eljárások. Megvásároltam a tsz ládáit, üvegeit, egy jó állapotú keveröiapátos, 8 atmoszférás töltőgépet szereztem be a gyártáshoz. — Mennyi volt a befektetés? • — 56 éves vagyak, volt egy kis megtakarított pénzem. Amire a régi istállót átalakítottam, teljesen beállítottam a gyártósort, megvettem a szállítóeszközt, egy Barkast; kétszázezer forintom ment rá. Jó helyre költöttem. Gondolom, most csodálkozik, hogyan lehet ezt majd az egyötvenes-két- fortntos szódából kiegyenlíteni? Bizony, sok ládaeme- lésbe kerül még. — Hogyan sikerült kialakítani a vevőkört? Néni könnyebb és olcsóbb az embereknek otthon szódát készíteni, mint eljönni Bodó- ékhoz cserélni? — Abból a történetiből indultam -ki, amit a regi öregek meséltek a leleményes ameri,kai petróleumgy árosról. Lámpát ajándékozott az embereknek, hogy aztán hozzá járjanak a világító olajért. Kezdetben ón is ingyen, kölcsönbe adtam szódát meg üveget. Aztán, hogy-hogy nem — talán a portékám miatt — elkezdtek járni az emberek, na meg én is hetente háromszor hordtam ki a faluba. Most már több mint kétezer üvegeseiét végzek, — Egy régi szolgáltatás föléledt tehát Törökkop-, pányban. Minden zavarmen- tes-e azóta? — Az a gond, hogy az utóbbi tíz évben szinte teljesen megszűnt az alkatrész- utánpótlás. sőt az Amfora- Üvért sem gyárt már üvegeket. A környék pedig — itt gondolok Kárára. Fiadra, Ácsára, Bonnyára és az ide tartozó kisf&lvakra — igényelné a rendszeres szállítást, cserét. — A szólásmondás a szó- dást a lovával együtt említi. Az udvarban álló szekér erre utalna? — Ezelőtt a lótenyésztési felügyelőségnél dolgoztam, és gyerekkoromtól szenvedélyem a ló. A mai benzinárak alighanem szódát hordani is újra bakra ültetnek. Békés József Minderről Varga Lászióné, a tanács szociálpolitikai előadója tájékoztatott. Azt is megtudtuk, hogy a tanácstagok „gyűjtik be” területükről a szociális segélyekre vonatkozó igényeket, amelyeket aztán helyszíni vizsgálódás, a környezet tanulmányozása után teljesítenek. Ebben az évben 748 ezer forint állt rendelkezésre rendkívüli és rendszeres segélyezésekre. a szociális, étkeztetés biztosítására és más támogatási formákra. December középéig az összeget csaknem maradéktalanul elköltötték. mert mindig akadt jogos igénylő. Legtöbb az időskorú a legkisebb lélekszámú faluban, Kisbajomban — itt hármán. Kutason négyen, Belegen öten részesülnek szociális étkeztetésben. Kutason az áfész vendéglőjéből, a falvakban az óvodákból kapják a meleg ebédet a rászorulók. — Évente öt-hat idős embert — többnyire asszonyokat — kell elhelyeznünk szociális otthonokban — tájékoztatott Varga Lászlóné. — Legtöbben maguk kezdeményezik ezt, másoknál mi javasoljuk a róluk való gondoskodás e formáját. Előfordul, hogy indokolt lenne a beutalásuk, mert a környezetük, az ellátatlanságuk sürgeti ezt a megoldást, de nem hajlanak rá... Általában néhány hónap alatt, de legkésőbb fél éven belül sikerül a berzencei, a gyöngyöspusztai vagy a segesdi otthonban helyet szerezni részükre, csak olyankor húzódik el a beköltözés, amikor a hozzátartozók nem értenek egyet a fizetendő hozzájárulás összegével. Most egy néni vár arra, hogy beutalót kapjon szociális otthonba, öregek napközije nincs — van viszont jól működő nyugdíjasklub Kutason, A művelődési hájban hetente egy délutánra az övék az ifjúsági klub helyisége. Előadásokat hallgatnak, műsorokat rendeznek — jól érzik magukat itt mintegy harmincán a község idős lakói közül. H. F. TANÁCSKOZÓIT AZ ORSZÁGGYŰLÉS
