Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E KI Ara: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP ülés! tartott a megyei pártbizottság Somogy megye 1982. évi gazdálkodásának tapaszta­latairól és a jövő év gazda­ságpolitikai feladatairól tár­gyalt fő napirendi pontként a Somogy megyei pártbizott­ság. Varga Péternek, a me­gyei pártbizottság első tit­kárának elnöki megnyitója után Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára szóban egészítette ki a testületi ta­gokhoz időben eljuttatott helyzetelemzést és az 1983. évi feladattervet. Ezt köve­tően széles körű vita bon­takozott ki a vezető testü­letben az értékteremtő mun­ka eredményeiről, a nehéz körülmények között is derü­látó tervekről. A jövő évi gazdaságpolitikai intézkedé­sekről, szándékokról, a tes­tület tagjain kívül a meghí­vott gazdasági és politikai vezetők is elmondták véle­ményüket A széles körű vita után a megyei pártbizottság elfo­gadta Somogy megye 1983. évi gazdaságpolitikai fel­adattervét. Ezt követően Tanai Imré­nek, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése után megszavazta a testület a megyei pártbizottság 1983. évi programját és munkatér- vét, Vizeli Istvánnénak, a végrehajtó bizottság tagjá­nak előterjesztésében pedig tudomásul vette a két párt- bizottsági ülés között vég­zett végrehajtó bizottsági munkáról szóló jelentést A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai feladatok­ra vonatkozó határozatának ismertetésére a jövő év ele­jén visszatérünk. Tegnap összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglal­tak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, valamint az MSZMP Poli­tikai Bizottságának más tagjai. Je’en volt a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tag­jai. A téli ülésszakot Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg, majd legfelső törvényhozó testületünk tudo­másul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők el­fogadták az ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslat; 2. interpellációk. Ezután >— a napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter ter­jesztette elő a jövő évi állami költség- vetésről szóló expozét Kaimviit felszabadulásának évforduláfáti Együtt örülünk barátainkkal Ünnepi megemlékezés a SÁÉV-nál A pénzügyminiszter beve­zetőben emlékeztetett rá, hogy az Idei esztendő a gaz­dálkodás nemzetközi felté­tételt teíkiníve rendid vül ne­héz volt, ennek ellenére megvalósítottuk a terv alap­vető feladatait. A különböző intézkedések lehetővé tet­ték, hogy fenntartsuk az or­szág fizetőképességét, a ter­metes alapvető folyamatos­ságát, a kielégítő áruellátást. A miniszter felihívta a fi­gyelmet: 1983-ban is elsőbb­séget kell adni annak, hogy a nemzetközi fizetőképessé­günket fenntartsuk, külke­reskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. A terv sze­rint a rubelviszonylatú kivi­tel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1— 2 százalékkal növekszik. A inem rufoel-visBonylatú ex­port volumene 6 százalékkal növekszik, az import pedig 1—2 százalékkal csökken. A nemzeti jövedelem fél-egy százalékos növekedését ter­vezzük és a belföldi felhasz­nálás az idei színvonalnak 96—97 százaléka lehet. Első­sorban a felhalmozás csök­ken, a beruházások csökke­nése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz (képest fél- egy százalékkal fog mérsék­lődni. A fogyasztás és a la­kosság egy-egy személyre jutó reáljövedelme 1983-ban így is meghaladja, illetve eléri az 1980. évi színvona­lat, a reálbér azonban nem éri el azt A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azon­ban az alapvető fogyasztási cikkekre vonatkozó árintéz­kedést nem tartalmaz és az árszínvonal-növekedés na­gyobb része az idén végre­hajtott árintézkedések hatá­sából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5—3,8 százalék. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipa­ri termelés 1—2 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 2—3 százalékkal nö­vekszik. Hetényi István szőtt az egyes iparágak feladatairól, a szabályozás, a vállalati irányítás és érdekeltségi rendszer új módozatairól, a költségvetés részleteiről. Is­mertette azokat az intézke­déseket, amelyek hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a terv­időszakban elkészüljön a tervezett 370—390 ezer la­kás, tovább gyarapí thassuk az általános iskolai tanter­mek számát, s a kórházi ágyak száma a tervezett ütemben növekedjék, így a I jövő étr végiére elérje a száz- l ezrei. Elmondotta: nyugdí­jakra és egyéb társadalom­biztosítási célokra az idei kiadásoknál 9 százalékkal többet irányoztunk élői Ez Mire és mennyi fai jövő­re az államlcasszából? — er­ről tárgyalt tegnap az or­szággyűlés. A somogyi kép­viselők úgy hallgatták ár. Hetényi István pénzügymi­niszter expozéját, hogy ed­digi munkájukban is igye­keztek képviselni választó- kerületükben a takaréko­sabb, az ésszerűbb, a haté­konyabb, a jobb gazdálkodás érdekeit. Jó véleményt hallottam a somogyiak országgyűlést megelőző bizottsági ülések vitáiról Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára elismeréssel említette pél­dául a szociális és egészség­ügyi bizottság tanácskozását, ahol a felszólalók igen hatá­rozottan fejtették ki vélemé­nyüket a kórházi ellátásról. A többi képviselők szerint is az jellemezte a parlamen­ti bizottságok üléseit, hogy mindenki amellett kardosko­dott: a szigorú takarékosság ellenére is jusson pénz arra, ami az alapellátás szem­pontjából fontos. Ezt az igényt fogalmazta meg egyébként ( a pénzügy­miniszter is, hozzátéve azon­ban, hogy szélesebb körben bontakoztassuk ki a társa­sai összeg fedesd ok eddteí kötelezettségekkel járó nö­vekvő kiadásokat, és lehető­vé teszi, hogy az év dereká­tól a kétgyermekesek és az dalmi méretű takarékossá­got. Az országos elképzelések tényében jobban érthetőek a megye tervei is. Több kép­viselő felidézte mindazt, amit Műdig István, a megyei tanács pénzügyi osztályve­zetője mondott Somogy 1983. évi költségvetéséről. A ta­nácsok pénzügyi lehetőségei — a költségvetést, a fejlesz­tési alapot illetően — a VI. ötéves tervben számítottnál lassúbb ütemben nőnek. A beruházási csökkentés egyébként minden ágazatot érint a megyében, kivéve az általános iskolai és a vízel­látási fejlesztéseket Az vi­szont megnyugtató, hogy a pénzügyi források csökkené­se miatt jövőre sem kell le­állítani megkezdett beru­házást. A társadalompoliti­kai célok közül elsőrendű a lakás-, az általános iskolai és a kórházi fejlesztés. Az alapellátásban elsőbbséget kap az oktatás, a napközi­otthonos ellátás, a fekvőbe- tegellátás és a szoctáUs gon­doskodás. Az ülés szünetében sok szó esett arról, hogy érdemes zárszámadást készíteni a so­mogyiak idei munkájáról. Mindenki főtemlttette, hogy eddig jogosul* egy-gyesnme- kesek családi pótlékát gyer­mekenként havi 110 forinttal felemelj ük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatá­sára az egy-gyermekesefe kö­rében hat éves korig a 130 forintos jövedelempótlék en­nél jöva.1 nagyobb összegű családi pótlékká alakul át. Szeptember 1-től emelni ter­vezzük a kis nyugdíjjal bí­ró, régen nyugdíjazottaknak az eíllátását; az arra rászo­ruló idős, vagy egészségileg súlyosan károsult kisjövedel­mű háztartásoknak, főként egyedülállóknak a megsegí­téséül a máaocfik félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segélykeretét. A társadalmi juttatások szük­ségesnek ítélt emelését csak úgy hajthatjuk végre, ha fedeKetért részben más jöve­delmek átcsoportosításával teremtjük elő, ezért egyes szervek költségvetési támo­gatását mérsékelnünk kell, illetőleg ezek befizetési kö­telezettségét näveämd és emel­ni szükséges a 7000 forint feletti keresetek után fize­tendő nyugdíj-járulékot is. A nsánászter beszédének befejező részében kiemelte, hogy költségvetésiünk kiáll ja a nemzetközi összehasonlí­tás próbáját, ám végrehajtá­sát csak rendkívül takaré­kos gazdálkodással érhetjük ei. S ehhez a társadalom széles körének segítsége, ak­tivitása szükséges. Szurdi István budapesti képviselő, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmon­dotta, hogy a képviselők él- isnterésreméltánek minősá- tették az idei költségvetési terv teljesítését Eredmé­nyeink biztosítják a folya­matos átmenetet az 1983-as (Folytatás a 2. oldalon) a képviselőcsoport munka­tervének elfogadásakor ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Barcs ország- gyűlési képviselője; ez ő ak­kori észrevételeit megfogad­va tevékenykedtek az idén. Szokola Károlyné dr, a csoport vezetője egy héttel ezelőtt megköszönte Varga Péternek, a megyei pártbi­zottság első titkárának. Sugár Imrének, a megyei tanács elnökének, hogy útmutatá­sukkal segítenek eligazodni az országgyűlés elé kerülő kérdésekben. Mindig örömet szerez a képviselőnek, ha megvalósul az, amit kért, javasolt. Si­mon Ernöné, a Nagyatádi Cérnagyár munkása megelé­gedéssel fogadta, hogy a fa­lun építkező fiatalok szintén kaphatnak kedvezményt; Reidl János, a Videoton tabi gyárának meo-csoportvezető- je azt, hogy a nyugdíjasok a buszra is válthatnak ked­vezményes utalványt; dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola fő­igazgatója, hogy a kistelepü­lések közlekedése javul a közületi buszok szerződéses igénybevételével. A tegnapi ülésen ketten kértek szót: dr. Guba Sá-n­Negyvemegy esztendeje, 1941. december 16-án szaba­dult föl a hitleri fasiszta csa­patok. megszállása alól test- vénmegyénik székhelye, Kali- nyin. Az évforduló és a Szovjetunió megalakulásá­nak jubileuma alkalmából tegnap ünnepi megiemléke- zőst tartottak Kaposváron a SABV-szálló nagytermében. A magyar és a szovjet himnusz után Kovács Lász­ló, a Fonómunkás Kisszín- ped tagja mondta ed Maja­kovszkij Október 25-e című versét, majd Gyulavári Ta­más igazgató köszöntötte a városi pártbizottság és a SÁÉV MSZBT-tagcsoportja nevében az elnökségben he­lyet foglalókat, az ünmieipsé­dor és Némethné Kapcár Rozália marcali múzeum- igazgató. A képviselőnő most szólalt föl először. Egy kicsit izgult előtte, társai azonban bátorították, jótanácsokkal látták el. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet elnöke a magyar külkereskedelem érdekében interpellált. Most pedig egy kis statisz­tika következik. A két és fél év alatt tíz hozzászólás, négy interpelláció hangzott el a somogyiak részéről A legaktívabb Radnóti László volt egy hozzászólással, két interpellációval, utána kö­vetkezik Szokola Károlyné dr^ valamint dr. Guba Sán­dor egy-egy felszólalással és interpellációval. Ritka esemény helyszíne volt az első szünetben a Parlament kupolacsarnoka. Ott nyílt meg Balta Demeter fotókiállítása, a képviselők munkájáról. Sokan megnéz­ték a szép tárlatot. A somo­gyiak is örömmel fedezték föl a Klenovics Imréről ké­szült kitűnő portrét. A fotó­riporter Simon Ernöné, Ká­dár János, Losonczi Pál és Sarlós István társaságában kapta lencsevégre. Lajos Géza gén részt vevő Czemetc és intézmények dolgozóit, illet­ve a hazánkban ideiglene­sen álHomásoző szovjet kato­náiIs képviseletében B. Alexe- jevics Zubkov őrnagy által veszetett küldöttséget A megnyitó után Csapó Sándor, a városi pártbizott­ság titkára tartott megem­lékezést. Méltatta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének: 60 évvel ez­előtt történt megalakulását, és szóit a megtett útról, a szovjet embereik, munkások és parasztok (küzdelmeiről, a szovjet társadalombam végbement fejlődésről. — A szovjet köztársaságok egyesülése volt a feLtétela annak is, — mondotta —, hegy a Szovjet imáé ma az emberiség sorsának alakulá­sát jelentősen befolyásoló szocialista vilá^hatatammá vált... A Szovjetunió meg­alakulása és sikeres fejlődé­se nagyjelentőségű és fon­tos határkő, az égésé embe­riség társadalmi haladásá­ban. Nemzetközi tevékenysé­gének egyik központi felada­ta az emberiség békéjének és biztonságának, nyugodt alkotómunkájának védelme. A szovjet állam következe­tesen valósítja meg a bé­kés egymás mellett élés po­litikáját a küJöniböző tár­sadalmi rendszerű országok kapcsolatában. — A Szovjetunió megala­kulásának 60. évfordulója egybeesik testvérvárosunk, Kalányin felszabadulásának 41. évfordulójával. A kaü- nykii terület lakossága (de­rekasan hozzájárult az el­lenség szétveréséhez. Az az­óta eltelt időben periig óriá­si eredenényeket értek el az élet minden területén. Az ünnepi megemlékezés­ben raélto helyet kapott Kulinyim terűiét és Somogy, illetve Kaünyin és Kapos­vár testvéri kapcsolatának méltatása. Majd Csapó Sán­dor e szavakkal fejezte be beszédét: — Ma, amikor Katinyin vámos dolgozói a fasiszta le­igázás alóli felszabadulásu­kat tinmeplik, velük érezve küldjük nekik mi is jókí­vánságainkat; kívánunk újabb sikereket városuk szépítésében, gazdagításában. Az ünraepségiet műsor kö­vette. A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK „Somogyi nap” a T. Házban XXXVIIL évfolyam, 296. szám __________________________________________________1982. december 17., péntek T anácskozott az országgyűlés AZ 1983. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL Hetényi István expozéj'a

Next

/
Thumbnails
Contents