Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

Lengyelország — Szejm Szociálpolitikai törvényeket alkottak MX-PROGRAM A „testvérgviikos” kudarca Megnyílt a Görög KP kongresszusa Kedden Athén egyik észa­ki munkásnegyedében, Pe- rlszoszban, a pórt új szék­házéban megkezdte munká­ját a Görög Kommunista Párt XI. kongresszusa. Az 1918-ban megalakult Görög Kommunista Párt II. világháború utáni második legális kongresszusán 772 küldött, valamint 56 kom­munista és munkáspárt kül­döttsége vesz részt. Az MSZMP képviseletében Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára van jelen. Az SZKP kül­döttségét Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Amikor Kubában győzött a forradalom, s az Egyesült Államok tőszomszédságában létrejött az amerikai konti­nens első szocialista, anti- imperialista rendszere, so­kan kétségbevonták a ha­vannai rezsim tartósságát. Azóta több mint két és fél évtized telt el, s a negyed­század elegendőnek bizo­nyult ahhoz, hogy Kuba megtalálja helyét a világ­ban. . 1 Helyzete pedig korántsem könnyű. Barátaitól, szövetsé­geseitől: á Szovjetuniótól és a szocialista országoktól sok­ezer kilométer és az óceán választja el. Közvetlen kör­nyezete neyíltan ellenséges: Washington a hatvanas évek óta számtalan jelét adta an­nak, hol fegyveres akcióval, hol alattomos felforgatással, a tengeri blokád alkalmazá­sával és más eszközökkel, hogy megbosszulja hű alatt­valója, Batista diktátor el­űzését és szétzúzza a hala­dó kubai rendszert. Szándéka nem járt siker­rel. Ellenkezőleg, a kis ka­ribi szigetország példája egyre ix>nzóbbá vált. Az VSA „hátsó udvarában", a Amerikában sorra zászlót bontottak felszabadító moz­galmak, amelyek a kubai forradalom példáját követve üzentek hadat a népelnyo­másnak, az amerikabarát juntának Nicaraguában, Guatemalában, Honduras- ban, Salvadorban. Havanna pedig nyíltan Eladó Skoda MTS 24 tip. billenőplatós teher­gépkocsi érvényes műszaki vizsgával. CÍM : SIÓ IPARI SZÖVETKEZET, SIÓFOK, Pf. 63 8601 (87846) A lengyel parlament ked­den délben csaknem 20 képviselő felszólalása után elfogadta a hétfőn előter­jesztett három szociálpoliti­kai törvénytervezetet. Az első kimondja, hogy megszűnik az 1976 előtti nyugdíj-besorolási rendszer;. Az érintett mintegy négyes félmillió ember nyugdíját az 1981. végén érvényben volt állapotnak .megfelelően át­sorolják — ez a nyugdíjak jelentékeny emelésével jár. A törvény azt is rögzíti, hogy a későbbi években a nyugdíjakat a gazdaság le­hetőségeinek megfelelően szembeszállt az Egyesült Ál­lamokkal az amerikai álla­mok szervezetében, ahol kez­detben hflexikőn kívül úgy­szólván egyetlen támogatója sem akadt, jXLÍgxigrn pip. már — a washingtoni törekvé­sek ellenére — a latin-ame­rikai államok jelentős há­nyadával nemcsak diplomá­ciai kapcsolatot tart fenn, hanem mind sokoldalúbb együttműködést is. Érthető, hogy ebben a helyzetben, igaza tudatában Kuba nem­zetközi helyzete: rangja és tekintélye alaposan fölérté­kelődött. Ma már senki nem vitathatja el azt a jogát, amelyről Fidel Castro a forradalmi erők megalaku­lásának 26. évfordulóján be­szélt a havannai forradalom terén, a nagyszabású kato­nai díszszemlén. Nevezete­sen: Kuba internacionalista kötelességének tartja, hogy katonai segítségben részesít­sen forradalmi országokat, amelyek ezt a támogatást igénylik. A kétoldalú szer­ződés alapján kubai katonák állomásoznak Angolában és Etiópiában, mindaddig, amíg az érintett kormányokkal visszavonásukról nem dönte­nek. Figyelemre méltó, hogy rendszeresen hozzáigazítják majd a megélhetési költsé­gek alakulásához. A második törvény arról intézkedik, hogy a legalább fél hektárnyi területen gaz­dálkodó egyéni parasztokra és családtagjaikra, valamint az állandó jelleggel velük dolgozó személyekre kiter­jesztik a társadalombiztosí­tást, vagyis az allami gaz­daságok és termelőszövetke­zetek dolgozóihoz hasonlóan a jövőben ők is nyugdíjat kaphatnak. Ehhez az szüksé­ges, hogy évente 1200 zloty nyugdíjjárulékot, továbbá a megművelt földterület nagy- .ságától függő további járu- iékot fizessenek be. A harmadik törvény sze­rint felemelik az. olyan ha- di rokkantak járadékát, akiknek más jövedelmük 'nincs. Az egyéb jövedelem­mel is rendelkező hadirok­kantak járadékát is rend­szeresen hozzáigazítják majd a jövőben a megélhetési költségek alakulásához. Púja Frigyes Rómába utazik Púja Frigyes külügyimi- hisizter Emilio Colombo olasz külügyminiszter meghívásá­ra december 15-én hivatalos látogatásra Rómába utazik. Fidel Castro ismét nyoma­tékkai hangsúlyozta: jó­szomszédi baráti kapcsola­tokra törekszik a világ va­lamennyi országával, bele­értve az Egyesült Államo­kat. Nem az első eset, hogy Havannából békejobbot nyújtanának Washington­nak azzal a szándékkal, hogy normalizálják kapcso-' lataikat. Sajnos, az eddigi kubai kezdeményezések nem jártak sikerrel. Félő, hogy az újabb gesztus ismét vá­lasz nélkül marad. Reagan elnök ugyanis nemrég Ko­lumbiában ahhoz a feltétel­hez kötötte a kétoldalú tár­gyalás megkezdését, hogy Kuba lazítson a Szovjetunió­hoz fűződő viszonyán. Castro egyértelmű válasza: Kuba nem tartozik azok kö­zé, akik hátat fordítanak ba­rátaiknak, hogy az ellenség szövetségesévé szegődjenek. Bizony, naivitás feltételezni, hogy Havannát elhódítják a washingtoni szirénhangok. Persze, az Egyesült Államok vezető körei számára nem túl lényeges a megbékélés. Kényelmesebb Kubát bűn­baknak állítani mindazon országokban, ahol recseg-ro- pog az amerikabarát dikta­túra. Csak arról feledkeznek meg Washingtonban, hogy Kuba ezekhez a törekvések­hez egyetlen igazi támoga­tást nyújtott. A győzelmes forradalom példáját. G D A lengyel parlament egy tartózkodással elfogadta a felsőoktatási _ intézmények végzős hallgatóinak elhe­lyezkedéséről szóló törvényt is. Megszűnik tehát az az eddigi gyakor-lat, hogy a ta­nulmányok befejeztével há­rom évig a feisőbb szervek áltál kijelölt munkahelyen kellett dolgozniuk a fiatal diplomásoknak. Egy további törvény az áriarnl és a szol­gálati titok eddig nem elég­gé pontosan körvonalazott fogalmát határozza meg, s rögzíti e titkok őrzésével kapcsolatban az állampol­gárokra vonatkozó köteles­ségeket. Utolsó napirendi pontként 14 új tagot neveztek ki a szejm mellett működő tár­sadalmi-gazdasági tanácsba. Bejelentették, hogy a szejm december 18-án tart­ja legközelebbi ülését. Ezen a parlament belügyi és igazságügyi, valamint tör­vényelőkészítő bizottsága előterjeszti álláspontját'arról a két törvény-tervezetről, amelyet a mostani ülés első napján, hétfőn ismertetett a szükségállapot felfüggeszté­sével kapcsolatos rendelke­zésekről Henryk Jablonski, az államtanács elnöke. (A két tervezet elfogadása egyébként még mindig nem jelenti a szükségállapot automatikus felfüggeszté­sét. Mint Jerzy Urban, a kormány szóvivője elmond­ta, a szükségállapot felfüg­gesztésére valószínűleg de­cember 31-vel kerül sor.) A szejm kedden kora dél­után befejezte kétnapos ülé­sét (MTI) Szovjet űrhajósok Az orvosok elégedettek Normálisan,, jó ütemben alkalmazkodik a Bajkonur- b&n tartóékodó két szovjet űrhajós szervezete a földi körülményekhez. Anatoli] Berezovojngk és Valentyin Lebegyevnek az orvosok keddre mái- húsziperces sé­tát is engedélyezitek. Bár semmiségnek tűnik, ez való­jában komoly eredmény. A világűrben, a súlytalanság körülményei között eltöltött 211 nap alatt izmaik nagyon elszoktak az igénybevételtől. Mint Alekszej Leonov, az űrhajósok kiképzésének egyik irányítója megállapí­totta, a visszatérés után szin­te újra meg kellett tanítani őket járni. Ezért a leszállást követő első napokban csak ötszáz lépést tehettek meg. Az orőtejlesztő gyakorla­tok, kezelések eredménye­ként szervezetük fokozato­san visszanyeri - korábbi ál­lapotát. Az orvosok elége­dettek mindkettejük, egész­ségével. Az esztendő alkonyán há­borúit az ég Reagan ameri­kai elnök egyik legfonto­sabb rakétaprogramja felett is. Arról a rakétatípusról van szó, amely „MX” jelzést visel, s amelyről már a Carter-elnökség idősza,Icában heves vita dúlt az Egyesült Államokban. Szárazföldi bázisú interkontinentális rakéták ezek, amelyeket be­tonnal < bélelt kUövőhelyek- be, silókba helyeznének el, s amelyele alaptípusa tíz nukleáris robbanófejet jut­tathat egymástól független célpontra. Reagan politikai vereségének Lényege az, hogy az amerikai képviselőház 245:176 arányban megvonta a kormánytól azit az egymil- liárd dollárt, amelyet az el­ső öt MX rakéta telepítésé­re akart fordítani. Az elnök érzékeny tekin­tély veszteséget szenvedett. Magát a döntést azonban iLLúzió nélkül kell szemlél­ni: az MX rakéták ügye „elvesztett egy csapát, de nem veszítette el a hábo­rút”. Mi történt voltakép­pen — és mi várható? Szerződésszegő lépés A Reagan-feie fegyverke­zési politikának azt a dön­tését, hogy ezt az új inter­kontinentális rakétát gyárt­sák és az évtized második felelő!, 1986-tól rendszerbe állítsák, az amerikai tör­vényhozás elfogadna és a mostani döntés sem változ­tat ezen. Továbbra is na­gyon helyénvaló az a szi­gorú ítélet — amelyet leg­utóbb Usztyinov szovjet hon­védelmi miniszter hangozta­tott —, hogy az MX-rakéta- prograim felborítja a meg­levő nemzetközi stratégiai egyensúlyt, új támadó fegy­verrendszer belépését jelenti és ráadásul tételesen meg­sérti a stratégiai fegyverek korlátozásáról meg.c ütött SALT—I. és SALT—II. egyezményt. (Az utóbbit még Carter amerikai elnök alá­írta, de nem terjesztette jó­váhagyásra a törvényhozás elé. A szerződést azonban eddig az amerikai ratifiká­lás hiánya ellenére mindkét nukleáris hatalom tisztelet­ben tartja.) Az MX-döntés Uy módon szerződésszegés és a fegyverkezési verseny új szakaszát indíthatja el, miután — mint erre Usztyi­nov utalt — a Szovjetuniót ellenlépésekre kényszeríti. Reagan képviselőházi ve­resége az MX ügyében nem változtatott a rendszer lét­rehozásáról szóló döntésen. A telepítésiről viszont már Carter idejében vita folyt. Akkor, 1979-ben, 200 darab, különleges hordozókra sze­relt MX rakétát akartak szüntelenül mozgásban tar­tana nem kevesebb, mint 4600, igen nagy területen el­szórt siló között. Úgy vél­ték, hogy az állandó mozga­tás megnehezíti a rakéták pontos helyének bemérését. Ez a terv nem kevesebb, mint 34 milliárd dollárba ke­rült volna és annakidején az elnökségre pályázó Rea­gan a fantasztikus költsé­gek miatt maga is ellenez­te. Variációk a telepítésre A Raagan-korszakban többféle terv is napvilágot látott az MX telepítésére vonatkozóan. Weinberger hadügyminiszter például eredetileg a „Nagy Madár’ módszert javasolta: azt, hogy a rakétát állandóan a leve­gőben cirkáló, különleges repülőgépeken helyezzék el. Amikor ezt a tervet is elvetették, hosszabb vita kö­vetkezett, míg végül a Fe­hér Ház és a Pentagon em­berei az úgynevezett „Sűrű Csomag’’-tervben állapodd tak meg. Ezt másképpen „Testvérgyilkos- tervnek” is neveztek. Az elgondolás lé­nyege az volt, hogy száz MX . rakétát helyeznek el az Amerika szivében levő Wyoming államban sűrűn egymás mellett, viszonylag kis területein. Ennek a Fehér Ház számára az az előnye, hogy lényegesen olcsóbb a Carter-féie elgondolásnál, A következő pénzügyi évben magára a telepi tesre egy- milliárd dollárt irányoztak elő (maga az MX rakéta da- rabonként 200 millió dollár­ba kerül). A Pentagon szakértői úgy vélték, hogy ez a módszer alkalmas lesz a rakéták megvédésére. Az általuk ki­dolgozott elmélet szerint a telepítési hely felé közele­dő szovjet rakéták arra kényszerülnek, hogy a sűrű telepítés miatt viszonylag közel legyeinek egymáshoz. A célba érkező első rakéta feiLl'mbbaiRása elpusztít ugyan néhány MX silót, maga a robbanás azonban olyan ere­jű, hogy már a levegőben megsemmisíti a többi érke­ző rakétát. így az MX-ek nagyré.sze seriellen marad es bevethető. (Ezért nevezték a módszert ' „Testvérgyiikos- tervmek” is.) Kétségek és érzések Az amerikai törvényhozás többsége kezdettől fogva gyanakvással szemlélte ezt a telepítési tervet. Minde­nekelőtt azért, mert a „Test­vérgyilkos” rakéták fantasz­tikus koncepciója a dolog jellegénél fogva az atomhá­ború végzetes pillanatáig el­mélet marad. Még a terve­zőasztalon sem bizonyítható, hogy ténylegesen hatásos. A módszer kipróbálása pedig egyszerűen lehetetlen. Ez a magyarázata annak, hogy nemcsak a Reagan-féle fegy­verkezési hajszát ellenző képviselők fordultak a terv ellen —, hanem az elnök sa­ját pártjának 50 képviselője is. Így jött létre az a vi­szonylag nagy többség, amely megtagadta az elnöktől az 1983-na telepítési célokra •kért egymiilJiárd dollárt. A rakéta építése azonban to­vább folyik, miután az MX- rendszerrel kapcsolatos ku­tatási és fejlesztési munkák folytatásához szükséges 1983- ra előirányzott összeget, 2,5 milliard dollárt a képviselő- ház jóváhagyta. A döntés ily módon nem vet véglet az MX-program- nak, de késlelteti a rakéták, telepítését. Valószínű, hogy ez a telepítési módszer a szenátusban is kemény vita tárgya lesz, annak ellenere, hogy ott (a demokrata több­ségű képviselöházzal szem­ben) Reagan republikánus pártja van többségben. Em­lékeztetni kell arra, hogy tavaly a szenátusban csiak négy szavazat-többséggel si­került jóváhagyatni a/. MX gyártási programot. A tele­pítés módszerét pedig olyan, egyébként „héja” szenátorok ellenzik, akik az MX-rend- szer és általában a Reagan­iele fegyverkezési program lelkes hívei. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jövő esztendőre szánt egymiliiárd dollárt még a régi összeté­telű képviselőház tagiadta meg az elnöktől. A novem­beri részleges választások eredményeit tükröző, janu­árban összeülő új képvise­lőháziban az erőviszonyok még kedvezőtlenebbek. Rea­gan számára. Lehetőség van tehát ara, h-ogy elhúzódjék a telepítési módszer vitája és arra, hogy a „Sűrű Csomag”-módszer vereséget szenvedjen. Köz­ben azonban -— stratégiai, valamint hosszúlejáratú politikai szempontból a lé­nyeg — az MX-fejlesztés tovább folyik. Az elhelye­zésire váró rakéták számá­nak szaporodása önmagában is veszedelmes nyomást je­lent — mintegy „kiköveteli” a telepítés valamilyen mód­jának jóváhagyását. Hogy ez mikor történik meg, azt egyelőre nem lehet tudni. Sok amerikai szakértő úgy véli, hogy az MX-rakéta- rendszer körüli vita az év­tized legfontosabb és legbo­nyolultabb kai* »napollimai erőpróbája az Egyesült Ál­lamokban. I. E. Szavazás az ENSZ-ben a nukleáris fegyverek befagyasztásáról (Telefotó: AP—MTI—KS) Bizottságának póttagja, KB titkára vezeti. George Shultz amerikai külügyminiszter (balra) Párizsban megbeszélést folytatott Francois Mitterrand francia elnökkel Kuba példája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents