Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

Stúdiószínház Belorusz Szocialista Szovjet Köztársaság A Szovjetunió nyugati ré­szén, 207,6 ezer négyzetkilo­méteren terül el az az ősi szláv főid, amelyet Belo­russziának, Fehér-Oroszor- szágnak neveznek. A 9,7 millió lakosú Belo­russziának ma fejlett az ipara és a mezőgazdasága. A gépgyártásáról, vegyiparáról, élelmiszeriparáról híres köztársaságban a most fo­lyó tizenegyedik ötéves terv­ben tovább fejlesztik az építőanyag-gyártást, a fémfeldolgozást, valamint a textilipart Nő a rádió- és tv-készülékek, gépkocsik és varrógépek gyártása is. A belorusz Zogyino városban készülnek azok az óriás te­hergépkocsik, amelyek a külszíni fejtések és a nagy­szabású talajmunkák szállí­tási igényeit elégítik ki. A gyár több mint 20 évvel ez­előtt kezdte meg a terme­lést, de akkor még csak 25 tonnás billenő teheraútókat gyártottak. A futószalagról azóta legördült a 65 tonnás Báláz—5488, majd a 120 ton­nás tehergépkocsi. A gyár termékei a lipcsei és plov- divi vásáron aranyérmet nyertek. Találkozhatunk ve­lük Bulgária, Magyarország, Mongólia építkezésein és a fejlődő országokban. Rend­kívül’ szélsőséges éghajlati viszonyok között is megbíz­hatóan működnek. Belorusszia fővárosa, Minszk. öt éve ünnepelte fennállásának 900. évfordu­lóját. Sok évszázados törté­nelme során többször épí­tette újjá romjaiból a be­lorusz nép. A háborúban a lakóházak és középületek 80 százaléka megsemmisült, a város központi része telje­sen romokban hevert. A város újjáépítése 1944. jú­liusában kezdődött rpeg. A köztársaság kormá­nya nemcsak a város hely­reállításának feladatát tűz­te ki, hanem új városfej­lesztési alapokra is helyezte az újjáépítést. Így megszün­tették a régebbi városterve­zési és -beépítési hiányossá­gokat. Minszk modem nagy­várossá fejlődött. A város szíve a Lenin sugárút, amelynek tervezőit, több ki­váló építészt a köztársaság állami-díjával tüntettek ki. Az egységes városfejlesztési terv alapján kiegyensúlyo­zottan fejlődik a város. Agrár-ipari egyesülések Korszerű állattenyésztő-telep az Űj Élet kolhozban. A tizenegyedik ' ötéves tervben Belorussziában két­szeresére kívánják növelni az élelmiszeripar termelését és ennek megfelelően terve­zik a mezőgazdaság termés­hozamának növelését is. Az élelmiszerprogram le­hetővé teszi az átmenetet az eddig egymástól elkülönült, önálló termelési folyamatok­ra bontott rendszertől az in­tegrált típusú termelési rendszerre, amelyben c me­zőgazdasági üzemek, a fel­dolgozóipar, a szállítás, a raktározás egyetlen komplex egységet képez. A közel­múltban hozták létre a gyü­mölcs- és zöldség-gazdasági minisztériumot, amely nem­csak a zöldség-, gyümölcs-, burgonyatermesztés első számú felelőse, hanem a termeléstől az áruk értéke­sítéséig a teljes ágazatot átfogja. A többi köztársasághoz hasonlóan Belorussziában is működnek olyan agrár-ipari egyesülések, amelyek ma­gukban foglalják a . mező- gazdasági, a feldolgozó, a kereskedelmi és a szállítási vállalatokat és szervezete­ket. Ezek az egyesülések ed­digi tevékenységük során bebizonyították magasfoku termelékenységüket. A köz­társaságban is működnek már egyesülési alapon szesz-, keményítő- és kon­zervgyárak. Üzembe helyez­tek több mint hatvan komplex tejüzemet, sertés- es szarvasmarha-tenyésztő és -hizlaló nagyüzemet. Hu­szonnégyezer sertés vágásá­ra és feldolgozására alkal­mas húsgyár épült, A sza­kosított vállalatok termelik a tojás 93, a baromfihús 35 százalékát. Az élelmiszer-program megvalósításában komoly szerep jut a háztáji gazda­ságoknak. Volt olyan esz­tendő, amikor ezekből a gazdaságokból került ki a hús. a tej. tojás, a zöldség, a burgonya és a gyümölcs 20—30 százaléka. Az agrár­ipari komplexumokat köte­lezték, hogy adjanak meg minden segítséget ezeknek a gazdaságoknak, lássák el trágyával, növényvédösze- rekkel, megfelelő gépekkel és biztosítsák számukra az áru szállításának lehetősé­gét is. A kiskertek műve­lőinek, a zöldségtermesztők­nek Belorussziában már gyártanak mini-traktorokat, gazdaságos kisgépeket. Az agráripari komplexum­mal kapcsolatos feladatok köre nem korlátozódik csu­pán a gazdaság területére. Magában foglalja a falu szo­ciális kérdéseinek megoldá­sát is. Az egyik ilyen fon­tos probléma: a lakáskér­dés. A belorusz faluban ma a családíház-építés áll az első helyen. Olyan otthono-, kát hoznak létre, amelyek már komfortosak, konyha­kerttel, nyári konyhával, gazdasá.gi épületekkel. De tovább fejlesztik a házgyári építkezést is. Majd alszom én... ban! — tóparton előadott műve ezt ígéri! S van még valami, amire — tudtommal eddig még nem utaltak — Beckett talán nemcsak mes­tereire, Joyce-ra, Proust-ra épített, de a jobb híján fan­tasztikusnak nevezett re­gényirodalom akkor már ol­vasható alapművére, me­lyek az emberiség futunu- mát nem mutatják szívde­rítőnek, gondoljunk csak Huxley most újra kiadott Szép új világ könyvére... Samuel Beckett művei pedig azt követően születtek, hogy Hirosimában valami történt. Kopár, növényi vegetáció nélküli tájai a valami utá­ni állapotot sugallják. Itt egy homokdomb, melyein imitt-amott soha ki nem zöldülő fűcsomók adnak ka­paszkodót a szemnek. Winnie derékig dűnében darálja, kotkodácsolja szö­vegét „Mintegy ötvenéves, jól konzervált.., szőke, kö­vérkés, a karja és a válla meztelen, a keble dús, a blúza kivágása nagyon mély, gyöngy nyakéket visel.” Le­hetne tóparti fürdővendég, aki élvezi a nyarat, homok­kal fedve magát, ha nem volna felöltözve. A néző eb­ben érzékeli először a bec- ketti irracionalitás jelenlé­tét. Ez a Winnie tulajdon­képpen ugyanazt a vég nél­küli, unalmas szöveget da­rálja, melyet otthon — egy­kori középosztálybeli ízléssel berendezett otthonukban — naponta fecsegett. Csakhogy a papucsférj Willie — az egyik karján feketére per- zselődött a 6zőr — odúban alszik, ha alvást diktál a csengő. És Winnie élettere úgy leszűkült, hogy csak a karját mozgathatja. Éppen ezért a szünet nélküli pepe­cselésének ugyanolyan fon­tos funkciója van Beckett darabjában, mint a szónak, sőt...! A kellékek is ugyan­ilyen jelentőséggel bírnak; a Browning pisztoly meg egyenesen ordít a nézőre, és a hagyományos dramaturgja szerint el kellene sülnie. Csakhogy itt — minden bi­zonnyal — pisztolygolyó durranásánál hangosabb robbanás történt: valami szörnyű kataklizma megvál­toztatta a jól ismert dolgok tulajdonságait is, s tett* azokat idegenné. Ebben, a pislákoló létű Winnie-ben még múnkálnak a beidegző­dések, a tevékenysége azon­ban szöszmötöléssé értel­metlened! k. Aztán már er­re sincs lehetősége; nyakig süpped a dűnébe, mely ta­lán az emberi életnek is szimbóluma. Kezdetben a felszínén állunk, járunk, majd szép lassan süppedni kezdünk. Beckett monoton, áriáját sok szólam együtte­se adja az értelmezés szint­jén. A színésznő, Pogány Judit élete legnehezebb feladatát kapta Ascher Tamástól, aki — most már tudjuk — a múlt évadi „pihenő” idején feltöltötte szellemi akkumu­látorait. A legnehezebb fel­adatát Pogány Judit már nem is Jászai-díjas szinten oldja meg úgy, hogy a ter­hek egy részét ránk rója; mi is megszenvedünk Win­nie napjaitól, ha ugyan nap­nak lehet nevezni a csengő- szó meghatározta időegysé­geket. Pogány Judit a hang­jával játszik legérzéklete­sebben, így szolgálja -leghí­vebben Beckettet. Tüdjuk, hogy ez a hang kislányt éppúgy meg tud fogalmazni, mint matróna York. Herceg­nét; itt és most még ennél is nagyobb bravúrra volt szükség — egy voltaképpen saját középosztálybeli ott­honában is unalmas, öre­gedő polgárasszonyt kellett úgy „eladnia”, hogy a né­ző lélekben ne kapcsoljon ki. Sikerült a színésznőnek, ennél nagyobb győzelem — azt hiszem — nincs. Jordán Tamás a partnere, asszisz­tense Pogány Juditnak. Alig van szövege, s tulajdonkép­pen egész alakban csak a darab végén^ jelenik meg. Mégis, azt gondolom, hogy Jordán TamásV ennek a faj­ta színjátszásnak a legna­gyobb egyéniségei közé tar­tozik, erről "tökéletesen meggyőz alakításával. Leskó László Ki tud többet távoli városokról, közeli barátokról? Hazai pályán biztos siker Lassan a fináléjához köze­ledik az a tízezreket meg­mozgató vetélkedősorozat, amelyet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kezdemé­nyezésére, társadalmi és po­litikai szervezetek támoga­tásával hónapokkal ezelőtt kezdtek el. A „Távoli váro­sok, közeli barátok” sorozat hasonló az évekkel ezelőtt sikeresen folyó, s ugyan­csak sok ezer idősebbet és fiatalt tanulásra serkentő Ki tud többet a Szovjetunió­ról? akcióhoz, melynek so­rán a győztesek közül jó pá­ran — jutalomként — sze­mélyesen is megismerked­hettek a szép és hatalmas ország jelenével, s bepillan­tást nyerhettek múltjába is. A megyében a küzdelem­sorozat a területi döntőhöz erkezett, melyet e héten két helyszínen rendeztek meg. Csütörtök délután Kaposvá­ron az Édosz Művelődési Ház Unió ifjúsági klubjában a megyeszékhely nyolc csa­pata mérte össze tudását. A vetélkedő házigazdája a cu­korgyár MSZBT-tagcsoport- ja és KISZ-szervezete volt. Az egyetemi felvételi vizs­ga feladataihoz hasonló kér­désekre olykor professzoro­kat is megszégyenítő töké­letességgel, pontossággal vfa laszoltak a háromtagú csa­patok. Hány szovjet katona kapta meg a második világ­háború után a Szovjetunió Hőse címet? — hangzott el egy kérdés. Rákérdeztek a jelenleg folyó ötéves terv egyes részleteire, szerepelt számos technikával, kultú­rával kapcsolatos kérdés is. Volt „fele igaz” játék, ahol tíz állítás közül csak öt fe­lelt meg a valóságnak. A hatfordulós vetélkedő során alkalmat adott az izgalomra az információs játék, a vil­lámkérdések és a szellemi totó is. A háromtagú zsűri díjazta a válaszok frappáns megfogalmazását, gyorsasá­gát, de természetesen a leg­fontosabb a pontos tudás volt. Békési Józsefné, a végül is nagy fölénnyel diadalmas­kodó cukorgyári csapat tag­ja mondta: — Nálunk nagyon színvo­nalas volt a gyári „összecsa­pás” is. Sok csapat volt, mindannyian őszinte lelke­sedéssel készültünk a ver­senyre. Ennek ellenére nem hittük volna, hogy győzni tudunk, s mi képviselhetjük a vállalatunkat a város leg­jobb harmasai között. Ez a verseny szeptemberben zaj­lott le, s azóta szinte egy­folytában készülünk. — Ahogy mondani szokás, evés közben jön meg az ét­vágy — veszi át a szót Krebsz Gyöngyi, aki szinte a kisujjából rázta ki az egyik jó választ a másik után. — Ha már eddig eljutot­tunk, szerettünk volna be­csülettel helytállni. Az ér­deklődési kör szerint osztot­tuk fel hármunk között az átnézendő anyagot. Szeren­csére egymás közelében, eg}' brigádban dolgozunk, így ar­ra is volt lehetőségünk, hogy gyakran kérdezgessük egymást. Hamar kiderült, ha valamelyikünk egy vagy két napot kihagyott. A lekö­töttség ellenére, felüdített, kikapcsolt ez a felkészülési időszak. Amikor már sok mindent átnéztem, akkor éreztem csak igazán, meny­nyi minden szép, érdekes dolog lenne meg. aminek el­sajátítására már nincs időnk a versenyig. A válla­latnál gyors- és gépíróként dolgozom, idén vagyok leve­lező tagozaton utolsó éves a közgazdasági szakközépis­kolában; úgy érzem, a fel­készülés során megszerzett tudást ott is sikerrel tudom majd hasznosítani. A majdnem maximális pontszámot szerzett csapat harmadik tagja Szabó Tibor üzemmérnök, aki már a versenysorozat megindulása előtt is kiváló Ismerője volt barátaink életének. — Már iskolás koromban is lenyűgözött ez a nagy or­szág. Különösen a tudomá­nyos téren elért fejlődésük ragadott meg, de szeretem zenéjüket, sajátosan egyéni drámairodalmukat. A felké­szülés során szerencsére gondoltunk arra, hogy nagy hangsúllyal kerülnek majd szóba testvérvárosi kapcso­latok, ezért e témakört fo­kozottabban átnéztük. —■ Nagyon magabiztosan versenyeztek. — Pedig egyáltalán nem voltunk biztosak a győzel­münkben, tudtuk, meg kell küzdeni a sikerért. A kaposvári verseny má­sodik helyezettje a Pamut- fonó-ipari Vállalat csapata lett, míg a harmadik helyet a Kefe és Műanyag-ipari Vállalat színeiben induló társaság szerezte meg. A rendező cukorgyáriak kedves figyelmessége volt, hogy minden résztvevőnek egy- egy süvegcukrot adtak aján­dékba. A legjobbak oklevél­ben és könyvjutalomban ré­szesültek. A másik területi döntőt pénteken Boglárlellén az ál­lami gazdaságban tartották meg. Itt hét csapat indult, melyek közül az első helye­zést a Siófoki Kőolajveze- ték-építő Vállalat fiataljai szerezték meg. A két ver­seny első helyezettje képvi­seli megyénket a jövő év elején megrendezésre kerülő következő fordulóban. Körtési Zsolt SOMOGYI NÉPLAP Export — száz országba Ki ne tudná folytatni Fü- löip király áriáját Verdi Don Cariosából? „Majd alszom én, ha véget ér a kín.. .” Samuel Beckett és Fiüöp király? Véglény Winnie-nek megváltás az álom. De amíg az a fülsértő hangú csengő meg nem szólal, nem csuk­hatja le a szemét. A csengő parancsol ébrenlétet, alvást. Mint a laboratórium fehér egereinek! Bedkett Ó, azok a szép na­pok! című kétrészes alig- drámáját mutatta be a Stú­diószínház pénteken este Ascher Tamás rendezésében, díszletében. Alig-drama. hi­szen cselekménye, konflik- tusrendszere már nincs — legalábbis a szó hagyomá­nyos dramaturgiai értelmé­ben nincs — a becketti mű­veknek. A bomlás ugyanis valami utáni állapot, kau­zális összefüggés viszonyla­tában az okozat, a következ­mény. Éppen ezért egy fo­lyamat végső stádiumának fogható fel Beckett e darab­jának. „cselekménye” is. Hősökről tehát -szinte iro­dalmi értelemben sem be­szélhetünk. Bajomi Lázár Endre megállapítását fogad­hatjuk el: „A becketti -hő­sök* (ez a szó még sohasem volt ilyen ellentmondásos!) a zsigerré zsugorodott lelki- ismeret -hősei-. Beckett a testi burkából kicsúszott lélek, a széteső értelem, író­ja ..S ha az irodalomban — nem kell ehhez felkészült filológusnak lennünk — tet­ten érhető folyamatosságot vizsgáljuk, Beckett úgyne­vezett antihőseinek ősei ott sürögnek-forognak Shakes­peare bolond beszédű, de száj menésükben is bizonyos rendszer szerint szót köpő figuráiban, vagy — hogy még közelibb példát idéz­zünk — Gogol Egy őrült naplója című művének rom­ló állapotú csinóvnyikjáhan. Vajon milyennek írná meg a XX. század második felé­ben Csehov az önmagát vesztett Ivanovot, Ványa bá­csit, meg a többieket? Ta­lán olyannak, mint Samuel Beokett A Sirály fiatal író­jának — színház a színház-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents