Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

Testvéreink Ungvári Károly műtermében Kora ősszel Siófokon, most Kaposváron rendezett kiállí­tást Ungvári Károly festő­művész. Legújabb képei a fantasztikum világába veze­tik a nézőt. — Nem a képeim fantasz­tikusak — fűzi hozzá. — Hanem az igazság, a fölis­merés. Szenvedélyesen fog­lalkozom a fizikával. Nem vagyok avantgárd, csupán tisztán szeretnem látni a természetet, a benne végbe­menő folyamatokat. Testvé­reink a fák. ne bántsuk őket. A természet bonyolult rend­szer, es izgalmas festői fel­adat behatolni. — Néhány éve nyugdíjas. A megyei kórház gépkocsi- vezetője volt hosszú évekig; már csak a festészet foglal­koztatja. — Nyugodt az életem. Né­ha betegseg gyötör, küzdel­met jelent azonban maga a festészet is. — Csövek, különleges gépi alkatrészek jelennek meg ujaoD kepéin. — Sokat jártát ki az ócs- kavasteiepre; változtatás nélkül is festői világ tárul ott elém. Gépész a szakmám. Ismerem a femeket, szere­tem a csillogásukat, a tapin­tásukat. Elővesz egy szerkezetdara­bot. — Lehet ezt nem csodál­ni? — kérdi áhítattal. — Formákat adnak ezek a tár­gyak festői törekvésem meg­valósításához. A kicsik kérdéseire min­dig válaszolni kell. A szülő könnyén leszoktathatja gyer­mekét a világ megismerésé­nek a vágyáról, ha érdek­lődését válasz nélkül hagy­ja. 'Gyakran tapasztalja á pedagógus, hogy arra a kér­désére. érti-e mindenki a magyarázatát, eszükbe sem jut jelentkezni azoknak, akik nem értik. Megszoktak otthon, hogy úgysem vála­szolnak kérdésükre. Ismere­teik így hézagosak. össze­függéstelenek; megszokják saját tudatlanságukat. Előfordul. hogy a szülő olyan kérdést kap. amire nem tudja a választ. Ilyen­kor legtöbben valamilyen indokkal elküldik a kérde­zősködő gyereket — ahelyett, hogy bevallanák ismeretük hiányát. Pedig ez nem szé­gyen. Semmi haszna nincs annak, ha a mindentudóság látszatát igyekszünk fenn­tartani, előbb-utóbb úgyis rájön a gyerek, hogy nem úgy van. fis sokkal nehezebb az elyeszett bizalmat visz- szaszerezni, mint őszintén elismerni, ha valamit nem tudunk. Természetesen. ha lehetősegünk van rá, könyv­ben, lexikonban vagy . a té­mában • járatos ismerőstől meg kell keresni a választ. Mar óvodáskorban rászok­tatható a gyerek a könyvek — ekkor még szülői segéd­lettel történő — használatá­ra. Hiba az is, ha a gyermek­nek értelmi képesseget meghaladó ,valaszt adunk. Ebben az esetben úgy érzi a' gyerek, hogy fölösleges kérdeznie, mert úgysem ér­ti meg a választ. Mindig olyan ismereteket közöljünk veie. ami alapul szolgálhat a későbbi melyebb tudás­anyaghoz. Vannak olyan sajátos ne­velesi eljárások, melyekkel az egyes életkorokban leg­inkább elősegíthetjük a gye­rek beszedlejlöaéset. Tekint­sük at ezeket! 6—.9. hó; mondókák ismé- telgetese. kifejező gesztusok­kal. Tárgyakat, személyeket kérdezünk, hogy hol vannak. Kerekecske-gombocska já­tékot játszunk, rövid ene- et enekeiunk. — Napjainkban azt tapasz­talni, hogy sokan félnek a gépektől, illetve az elgepie- sedéstöl. Ebben is van igaz­ság. — Én nem félek a gépek­től: minden gép. szerkezet mögött az emberi tudás áll. Fölismerések alapján szület­tek, szemléletet tükröznek; számomra ez a legfontosabb üzenetük a gépeknek. Ez a rádiócső egy konstruktőr és szakmája képviselőinek a szemlelete. Én. magam is 9—12. hó: amiket meg tud nevezni a baba dajkanyel­ven. azokra rákérdezünk, hogy mi az. Tárgyakat kü­lönböző helyzetekben fölis- mertétünk, kezbe adunk. 13—24. hó: képeskönyvet nezegetve megnevezzük és megnevezted ük a képeket, összehasonlítjuk a tárgyakkal. Gyakran tegyünk lei kérdé­seket: ..Hol van? Mit csi- . nal? Mi ez?” Bemutatjuk az állatok. mozgását, hangját, felszólítjuk a gyereket az utánzásra. 25—36. hó: ahhoz, hogy a gyerek áz egyes jsmert sza­vakat valóban fel tudja használni, különböző nyelv­tani műveleteket kell elsa­játítania. Ebben mindennapi beszélgetésünkkel, kepei- - köny vnezegetéssel is se­gítségére lehetünk.. Ilyenek például: a strukturális ösz- szefüggesek, az átalakítha­tóságok : mézet tesz a ke­nyérre — megmézezi a ke­nyeret — mézzel keni a ké­nyeiét. Ugyanazt a tartalmat többféleképpen is kifejez­hetünk: Katinak van két ba­bája, az egyik kicsi, a má­sik nagy — Katinak van egy kicsi és egy nagy baba- ja . .. Az egyszerű mondatszer­kezetek mellett a ragozást, az idők használatát, a je­lentésváltozásokat kell elsa­játítani. Sokat segíthetünk, ha a játékba, különösen a szerepjátékba bekapcsoló­dunk, segítünk lejátszani eietkorü.menyeit. élményé­it, s kózoen a megfelelő be- szédvariaciokat is alkalmaz­zuk. Nagy jelentősége van a meseiesnek. Ebben a kor­ban könyvből olvasva még nem értik meg a mesei; jobb emlékezetből mondani vagy rövid történeteset ki- taiami es öt is biztatni a meseiésre. A 3—6. év között a gyerek eléri a felnóttbeszéd szint­jét, artikulációja is kifeje­ző. Ha lehetőseget kapott fantáziájának szabadonbo- csatasara, kérdéseire pedig megfelelő választ, úgy eb­ben az életkorban mar meg tudja különböztetni az el­képzelt es a valóságos dol­gokat. Jellemzőek a ..Ho­gyan?”, „Miért?”, , „Miből?” szerkesztek különféle gépe­ket. Egy trafóhoz megyünk. Elektromosan működésbe hozva a membránra szerelt tükör csodálatos fényjeleket' ír le. Aztán egy prizmán át nézzük a műterem tárgyait. Különleges térélmény! A festő környezete telisjele kü­lönféle gépalkatrészekkel, egyszerű mechanikai beren­dezéssel. A festő állványán ..ilyen” kép s mindenhol körben, amelyek nem szület­kérdések, de mi magunk is fölkelthetjük az érdeklődé­sét. ha nem tapasztalunk elég kíváncsiságot. Mesélö- kedvét fölébreszthetjük az­zal. ha mi magunk mesélünk ' a napközben történt érde­kes dolgokról, a látottakról, biztatva őt is kérdéseinkkel hasonló elbeszélésre. Fel­idézzük a közös élményeket, véleményét kérjük) rendsze­resen érdeklődünk az óvo­dai eseményekről, pajtásai­ról. S megkívánjuk) hogy szabatosán, pontosan fejez­ze ki gondolatait, a megkez­dett mondatokat befejezze, ne kapkodjon. Ha ezekre a követelmé­nyekre kellő figyelmet for­dítunk, nem kell attól tel­nünk, hogy gyermekünk is­kolába kerülve nem mer fe­lelni, nem tudja ismereteit kifejezni vagy magaba fojt­ja kérdéseit. Sípos Ferencné Tamást sohasem szeret­te. de magának se val­lotta be eddig. Csak azért ment hozzá feleségül, mert nem akart már lány maradni, s mert azt hitte, hogy Tamással Győrben köt majd ki. Városba akart jut­ni minden áron. De most, hogy Sárszegrő] nem Győr­be kerültek, hanem Tóvár­ra. most már . jobb volna meg nem történtté lenni ezt a házasságot, fis itt marad­ni Szegeden. Csipegette a morzsákat az abroszról, és arra gondolt, vajon milyen lehet Nagy Laci lakása a Belvárosban. Ahová meghívta, es ahová ö ma fel is ment volna. El­képzelte magat az idegen lakásban, szép, modem bú­torok között, a heverön, i-u- hátlanul. Behunyta a sze­mét és összerázkódott. hettek volna meg Ungvári Károly lazas kutatása nél­kül. Két mágnessel úgy játsszunk,- mint a gyerekek. Pörgetjük őket, de nem en­gedik el egymást. — A tér köti össze , őket. Hat nem csodalatos.' — lel­kendezik vendéglátóm. — Nem az a fontos, hogy meg­fessek valamit, hanem a tisztánlátásért van minden, amit csinálok! A kiserlete- zes. a testes. Ügy festek, mint mindenki, aki ezzel foglalkozik. Gondolataim szabják meg, milyen lesz a kép. — Láthatatlan világot tar új műveiben a nezó ele. — Nincs lathatatlan vi­lág! Az emberi logika követ­keztetésekkel láthatóvá ké­pes tenni a lathatatlant. A festészet szamara új lehető­ségeket mutatnak föl a tu­dományok, az uj fölfedezé­sek. Itt élünk egy csodálatos bolygón, de nem ismerjük eleggé. Nem is figyelünk ra, amennyire kellene. — Elnézést a kérdésért. Hisz ön abban, hógy a föl­dön kívül is van elet? — Szerintem van. Egy villanykapcsolóért nyúl. — Tálán ebből az egysze­rű szerkezetből csak ez az egy létezik? Több életnek kell lennie; nemcsak a földi létezik. • . — A természet kezdettől fogva foglalkoztatja képein. Korábban meseszerűen áb­rázolta. — Nagy utat tettem meg idáig. Egy pillanatra sem áll meg a keze. most egy rézgá- líckristályert nyúl. Maga „csinálta". — Óriási változások men­tek végbe bennem, képei­men is. Az ember a termé­szet legtökéletesebb formája. Ezt a festő sem tévesztheti szem elől. Egy ember meg­festése nagyon nagy feladat. — Ritkán jelenik meg ke­pein közvetlenül az ember. — Az ember ábrázolása az én felfogásom szerint a leg­nehezebb. Odáig eljutni egy újabb korszakot jelenthet életemben. Sok portrét fes­tettem. de nem jutottam to­vább az emberábrazolásban. Ötvennyolc eves vagyok. Helyt álltám a munkahelye­men. felküzdöttem magam, hogy festő lehessek. Sokat tanultam. Talán nyolcvan évet is megeltem mar... Közben a szomszéd szobá­ban világított a tévé képer­nyője. Egy baráti látogató is jelen volt beszélgetésünkkor; Sleih Janos nemcsak névna­pi jókívánságokkal kereste föl a festőt, hanem számon is tartja, mit csinált. — Annyi rajzom van Ká- rolytól, nem is hiszi. Amit a földön elveszni hagyott, mind összeszedtem. Nekem nagyon sokat jelentenek. — Nagyon szeretem a ze­nét. Ha lenne még időnk, szívesen föitennek egy Rán- ki- vagy egy Kocsis-felvé­telt. Sokat tanultam a zené­től is — mondja Ungvári Karoly már búcsúzóul. H órányi Barna — Mi bajod, édes? — si­mogatta meg a karját Ágo­ta néni, aki észrevette bor­zongását, — Semmi bajom. Egy ki­csit fáj a fejeim, — Menjetek a levegőre! Tamás biztosan szavesen sé­tálna egyet a Tisza partján. Vagy a Kárasz utcában. — Ha Emimnek kedve van . .. — Nincs — mondta hatá­rozottan az asszony. Nem akart most- Tamással sétál­ni, unta volna a férjé társa­sagát. Tele Volt a feje és a szive azzal a másikkal, a ma esti programmal, aminek íuccs. Lehet, hogy többe nem lesz ilyen alkalom ar­ra. hogy meglátogassa Lac­kót. Amikor lefeküdt, s mozdu­latlanul- reóbenesteien pil­lákkal bámulta a merniyeze­Szép élményben lesz ré­szűit ma 1U es 13 óra 30 perces kezdettel a barcsi gyereaeknes. Az Állami baoszinhaz vendegszerepel a muveiouesi központban es a heherlofia című mesejate- Kot adja elő. Ugyanitt szom­bat—vasárnap yalánibu-iaUí- tust rendez a Galamb és Diszbaromía -egyesület. Ti­zenhat fajta galamb száz­negyven példánya lesz lát­ható szombaton 9 es 19, va sarnap 9 es 18 óra között. A . lábodi gyerekek sem maradnak ki a bábjatékel- menyoól. Az Állami Báb­színház a barcsi föllépes után ugyanis a lábodi kör­zeti művelődési házban vendegszerepel 18 ora „ or. Holnap 20 órától Vörös ke­resztes rendezvehy színhe­lye lesz ez az intézmény, ballal es a Vox együttes folleptével. Kálmán Imre- eslet tartanaik szombaton 19 órától a nagyatádi Gábor Andor Művelóde&i Központ­ban. Föl lep Palcsó Sándor, Moldovan Stefánia, Csanyi Janos, Fehérvári Marta, Zombory Zsolt, Kovaős Ár­pád, Harsányt Frigyes, Dá­nos Lili, Mezei Peter es Tomple Richard. Csurgón másfajta muzsika szói majd a művelődési központban-: la ncdal teszt) vált szerveznek általános iskolásoknak. A vasárnapi program délelőtt­re rejtvényrejtelyt ígér. az esti 18 oratol videodiszkók, Kepp Mátyás közreműködé­sével. Bizonyaira izgalmas prog­ramok zajlanak Siófokon, a Del-balaloni Kulturális Központban is. bár onnan nem érkeznek hírek ezekről. Ritkábban jelentkezik a nagybajom! Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház is, noha -szép terveik voltak . . Háromnapos kiemelkedő rendezvénysorozat kezdődik Kaposvárom ma a Mozimú- zeumban: 13 órakor nyitják meg a XV111. dél-dunántúli amatőrfilmszemlét, ezt 17 órakor tanácskozás követi a Somogy megyei Művelődés! Központ szabadidőklubjaban. s 20 órától konzultációval fejeződik be a mai ese­ménysorozat. Szom baton 9 órától a Xll. országos nép­rajzi amatörfilmszem lét rendezik meg ugyanitt. let. ismét átélte a meg nem történt látogatás minden iz­galmat. — Alszol? — szólt neki halkan Tamás, és közelebb húzódott. A szétnyitható dupla rekamién feküdtek. — Nem tudok elaludni — mondta Emmike. és behuny­ta a szemét, de azért oda fordult a féltjéhez, s a kar­ját is átnyújtotta, hogy Ta­más megcsókolja. A férfi­ban nem volt harag és fél­tékenység sem. inkább vá­gyakozás a fiatal test utam. ö is föltette magaban a kérdést: szereti-e Emnükét? És nem tudott ra határozott választ adni. Sárszegen Emmiae volt a legszebb lány. Olyan, ami­lyennel ó azelőtt sohasem találkozott. Családja szeretettel fogad­ta. Neki nem volt ilyen em­léke régebbről: árva gyerek­ként hányódott fiatal -korá­ban. A középiskolában, majd a tanárképzőben jtedig egyáltalán nem volt csaía- dias a környezet. Menza- koszt, kelkáposzta, babfőze­lék. hideg vacsorák, emele­tes ágyak az intézetben. Per­sze hogy haris volt minőén melegsegert. A bikaisten nyomában címmel ma 18 órakor Ruisz György tart diaképes elő­adást a krétai és goróg kul­túráról az Édosz Művelődé­si Ház Unió ifjúsági klub­jában. A kort ars magyar iiödalom problémáiról Űr. Szíjártói István főiskolai tanár beszel ma 16 óra 30 perces kezdettel a Latinca művelődési központ rvyugdi- jaspedagogus-klubjában. A Helyőrségi Művelődés Köz­pontban hétfőn nyílik Gyer- tyas László fotóművész Kis- Balaton című fotókiállítása: a vadvízorszag világát, ha­lászatát, néprajzát mutatja be. Képünk egy a kiállítot­tak közül. A Ki-llián Gvot-gy Ifjúsági és Úttörő-művelődési Köz­pontban ma 18 órára a fia­tal utazókat várják. Szóm ■ baton a szabás-varrás tan­folyam két csoportja tart foglalkozást, illetve 17 órá­ra a rockklub tagjai gyűl­nek össze. Vasárnap ismét a szabás-varrást tanulóke a terep. 10 órától pedig a tár- sastancklub tart összejöve­telt. Egyébként szombaton 11 órakor itt nyitják meg a Xll. országos szövetkezeti fotókiállítást. Az ankét es díjkiosztás 14 órakor kez­dődik. A Csikji- Gergely Színház­ban ma 19 órakor Illyés Gyula Kegyenc című drá­mája lesz műsoron Babarczy László rendezésében. Szom­baton 19 órától a Marat ha­lálát jatsszax Ács János rendezésében. A mozik közül a Vörös Csillag a Kilenctől ötig cí­mű amerikai filmvígjátékot kínaija Jane Fondával az egyik főszerepben. A Sza­bad Ifjúságban délután az Illyés Gyula nevével léin- jelzett regi magyar filmet, a Föltámadott a tengert játsszák. Kossuthot Básti Lajos, Petőfit Görbe János alakítja. Az esti két előadás az Oscar-dijas angol Tűz- szekerek. A Latinka mozi az Űjra vissza című alko­tásra hív nézőkét. A Mozi- muzeumban ma még A vágy titokzatos tárgya című Bu- nuel-filmet játsszák, szom­bat—vasárnap Kosa Ferenc új alkotását) a Guernicát. Emmike szülei szeretettel vették körül, ízletes étele­ket főztek. Emmáiké pedig csinos volt. Tamas egyszer volt csak szerelmes Emmi­ke előtt, egy diáklányba, évfolyamtársába. Magához húzta az illatos asszonytestet. Te! — mondta a szájába csókolva. — Megörülök ér­ted ! — Hagyjál, fáj a fejeim! Meg kedvem sincs — húzó­dott Emmike. Aztán mégis megadta magát, a karjába si­mult. Borzolta a haját. — Te kedves, bolondos fiú — mondta. Tamás becezte, simogatta, ölelte. Éppen ezért lepte meg Bmmniket másnap reggel az a kijelentése, aminek vég­eredményben semmi előzmé­nye nem volt. — Hazautazom — mond­ta komoran. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Gyermekeink és a beszéd Kérdések — válaszok

Next

/
Thumbnails
Contents