Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-11 / 265. szám
JELES NAPOK MÚLTÁN Orbán bogsarai. Illés kocsija Jeles napok kifejezéssel az év azon napjait jelöli a néprajztudomány, melyeket népszokások különböztetnek meg a többitől. Ha az. évet tégláira bontjuk, több ilyen különlegeset találunk köztük. A paraszti létbe születettek, hogy kifogjanak úr dolgán vagy csak hogy szusszanhassanak egyet — pihenőt engedélyeztek maguknak egy-egy nem piros betűs ünnepen. Más huszonnégv órákat indokolt vagy indokolatlan félszből 'tettek dologtalanná. Volt úgy, hogy évszázadok sanyarú tapasztalata avatta jelessé — azaz: megjelöltté — a napot. Máskor meg a babona... Több somogyi faluban kérdeztem rá tiz—tizenkét évvél ezelőtt ezekre a napokra és szokásaikra. így tudtam meg hogy január elsején alig volt olyan ház Mesztegnyőn, ahol szopós malacot ne ettek volna, mert ..az túrja a szerencsét a házba . . .” Baromfit nem ettek, mert az meg kikaparja a szerencsét a lakó-' épületből. Vince-napon de sok faluban, járta a mondás: „Fénylik a Vince, tele a pince!" Vagy valamely más változata ennek. Gyertyaszentelő napján meg úgy tartották, ha sütött a nap, hogy még befúj a förgeteg az ajtón. „Mert csak a fa körül karikódott a hó. ott pusztult, azon a kis helyen, nagyobbon nem.” Volt olyan hely, ahol Bálint napján ültették a kottást tojásra. Palántázónap- rtak — épp Mesztegnyőn — a húshagyó keddet tartották. Merthogy akkor lesz egészséges a paprika, a káposzta. Mátyáskor meg ezt mondták: „Mátyás ha nem talál, épít, ha talál, ront!” Gergely napja sok helyen a zabra volt vetőnap. Jozsef- nap előtt ezt mondogatták: „Majd ha megjön József, nem lesz böcsülete a rossz időnek!" Március 25-e a gyümölcsfák oltásának kezdetét jelentette. György- napon a cselédek cseréltek gazdát. Május negyedikén sokan kivonultak a Flórián-szobor- hoz, mert a tűzoltók véd- szentje a derék névadó. Ugye, ne is idézzük Szervác, Pongrác, Bonifác „szentháromságát”? Ezeken a napokon nem ültettek palántát, hanem dudvát hordtak a szőlők köré, füstöltek. Az is köztudott volt, hogy Pomgrác-napi eső nem jó a gabonára. Ha a fagyosszentek megmérgelődtek, akkor azt a fák is bánták: felhó- lyagosodtak a levelek, majd megbámulva „leperzselőd- tek”. A zöldségféléket meg mintha leforráztak volna ..'. Június első hete volt a Medárd-napi esőzések ideje. Hogy miért épp Me- dárdra kenték? Talán a tapasztalás tette. Azt tartottak a régiek, hogy a méhek napja — akkor kezdenek rajzani — Orbán nevének napja, e^ért aztán nem egv helyen Orbán 'bogarainak hívták a méz szorgos kis gyártóit. Péter-Pál aratáskezdö nap volt. Ha Illéskor dörgö.tt. Somogyszentpalon azt mondták: „Illés kocsizik S figyelmeztették Zsinkó Csanát, a pásztort, hogy vigyen köpenyt.. . Gadány- bam nem is volt szabad ezen a napon a határba menni, s aki Illésre rosz- szat mondott annak tanácsosabb volt aznap nem begyújtani kenyérsütéshez, gazdasszonyok! Anna-nap- kor meg a szőlőben nem volt szabad dolgozni. Mesztegnyőn hegytörvény volt,' hogy vasárnap nem szabad vékát vinni a szőlőbe. A csősz büntetett erte. Ugorjunk most egy kicsit nagyobbat! Vendelkor néhány helyen gyertyát gyújtottak. hogy a barmokra baj ne jöjjön. Dömötörkor gyűlést tartottak Szentpá'lon a kukorica,törésre. Andráskor böjtölni kellett, meg a földön aludni a lányoknak, a fej alá fér&kabátot tenni; akkor megmutatkozott almukban a jövendőbeli . . . Luca-napjá>n nem mentek egymáshoz az asszonyok, „hogy a tyúkok kotláni tudjanak”, A kotyülók is akkor kerekedtek föl. Egyik- másik helyen kaszakővel fenyegették a tyúkól ajtaját: „Kotyuljatok, mert szent Luca asszony levágja a nyakatokat!” De ne folytassuk! A jeles napok nagy része mára „tavalyi hó”. Lassan-lassan meghalna«: tudóik is. Mert ugyan miért is tartanák a szokásókat fejben azok a nemzedékek, amelyeknek ni nos félnivalójuk a babonáktól? Azok a generációk, amelyek nem fogattal, hanem géppel művelik a földet. A gepre meg nincs veszéllyel Vendel! Az jutott eszembe, hogy tálán a mai falunak is megvannak a jeles napjai, szokásai. Csak eppen nem a félsz, nem a hiedelem diktálja őket. hanem az összetartozás érzete, a közösség új hagyománytisztelete. Lfskó László Kodály-emlékek a Bartók-házban A születésnapot ugyan csak egy hónap múlva ünnepeljük, a megemlékezéseknek, az újonnan keletkezett tanulmányoknak azonban már most nincs se vége", se hossza, a rádió- és tévéműsorok, új hanglemez- felvételek sorának ugyancsak. Nehány ' kiállítást is ről metszett, szakállas, bajuszos magyarként a finom, civilizált, europeer arcú társak között. Mennyire jellemző! Odébb A fából faragott királyfi zongorakivonatának első kottakiadása, s párjaként a plakát a harmincas évekből: Sergio Fai- loni Kodály-darabokat dirigál a milánói Scalában. S értékes. eddig részben Ismeretlen adalékok még a mester életművének megismeréséhez. Izgalmas. tanulságos és szép kiállítás — több mint méltó egy vasárnapi kiruccanásra. egy tanulmányi kirándulásra. L. A. megnyitottak már a Kodály-centenáriumra. Közéjük tartozik az a — mérete alapján — nem túlságosan impozáns, de feltételemül érdekes dokumentum- és fényképgyűjtemény, amelyet Budán a festői Csaián utcáiban, Bartók Béla egykori házában láthatnak az érdeklődők. A tárlat elsősorban a magyar zene két nagy megújí- tójának barátságáról és Kodály muzsikájának külföldi fogadtatásáról ad áttekintést. Bartók lakásának bútorain, a zeneszerző használati tárgyain, könyvein, sakk-készletén kívül számos korabeli plakát, fotó, kézirat hat az újdonság varázsával a látogatóra. Az üveglapok mögül hol Benjámin Britten, hol Arturo Toscanini vagy Pablo Casals társaságában néz ránk vissza a magyar nemzet nagy tanára, másutt a Her- der-díj átvételekor, majd az oxfordi egyetem díszdoktor- avatá6i szertartása közben látjuk, egy következő képien predig a századelő híres-nevezetes vonósnégyesének tagjaival, Waldbauer Imrével, Kerpely Jenővel, Molnár Antallal és Temes- váry Jánossal, s természetesen Bartókkal hajol a kot- talapjok fölé — egyetlen tőGyermekeink és a beszéd ^ gügyögéstől az egyszerű mondatig Előfordul, hogy jó képességű gyerek az iskolában sorozatosan gyenge osztályzatot kap a feleleteire. Kiben van a hiba? A pedago- gusban-e vagy a gyerekben? Rendszerint kiderül, hogy a logikus gondolkodású tanulónak annyira fejletlen a szóbeli kifejezőkészsége, hogy ismereteit nem tudja megfelelő formában szavak- , ba önteni. S mivel beszed- fejlódésben az első hat év a legjelentősebb szakasz, nem a pedagógus a hibás, ha nem tud „beszelni” a gyerek. A fejletlen szókincsű gyereket nehezebben lehet szóval irányítani, környezetét kevésbé érti, emiatt élményei is kuszák. Az események közötti összefüggéseket nem latja jól. számara sok az ismeretlen elem a környező világban. Ez szorongást is kiválthat belőle, gátlásos vagy érthetetlen viselkedésű lesz. Nem várhatjuk tétlenül, hogy ha majd nagyobb lesz, okosodik. A beszédfejlődés kezdete a születest követő sírás. A gyermek részéről ez az anyával folytatott hangadás kommunikáció első formája. könyvespolc 1 VADON Ilyen tehetetlen és minden realitást mellőző volt a 48-as emigráció? Ilyen rezignált és szentimentális Klapka. Teleky mint ahogv e regényből megismerj ük őket? Kossuth, a Duna-kon- föderáció tervének kidolgozója es az akkor talán legtisztábban látó magyar politikus ilyen fáradt és öreg lett volna már, Solíerino után? — vetődik föl sokunkban a kérdés Dohai Péter mereieben es melységében lenyűgöző új regényének olvastán. Egy évtizeddel a világosi fegyverletétel után tört ki az olasz egységért folyó háború, s ez alapjaiban rengette meg a Habsb urg-birodalma'.. Az Európában és a világban • szétszóródott, frakciókra szakadt, önmagát marcangoló magyar emigráció 1859-ben úgy érezte, ez az egyetlen ék 1alan utolsó lehetőség. hogy ügyét összekapcsolva Europa ío politikai áramlataival, kirobbantsa Magyarországon is a forradalmat. Tervük az volt. hogy Garibaldi csapatainak segítségével a szerveződő magyar légió Dalmácián és Horvátországon át betör Magyarországra. Ebben az akcióban kulcs- fontosságú szerepe volt a Dunán és a Dráván fölhajózó divíziós csoportnak; azt kapta feladatul, hogy Somogybán hídfőállásokat építsen lki, majd segítse a Magyarországra betörő légiót. A liguriai tengerpart derűjéből Somogy betyártermő vadonjába átívelő cselekmény egy, ' a politikai állandóságához mereven ragaszkodó nagyhatalmi es az ez ellen feszülő nemzeti létéért küzdő forradalmi álláspontot ütköztet. Kossuth, Klapka. Teleki terveket sző, szervez, s közben újraértékel, újra átél mindent, ami 1848—49-ben történt. S amíg a vezérkar paraae* dialógusokban ervel es vitatkozik, eundui a hidfőallásbkat kiépítő gerilla- csapat: a Törökországot es Amerikát megjárt Batiszy Kristóf százados vezetésevei — hogy a Dráva árterének mocsaraiban megvívja élethalálharcát. Idegen ez a vállalkozás az európai „magas politikától”, az angol, francia es a porosz érdekektől, s idegen a pasz- sziv rezisztenciájának utolsó tartalékait és erkölcsi alapját eliszogató, udvarházak hü-sében, öreg dióiák árnyékában meghúzódó magyar nemességtől es a sorsába — látszatra — beletörődött parasztságtól is. Tálán Kossuthek is csak játszotta« a gondolattal, mikor végzetes útjára indították a csapatot, hiszen III. Napoleon valódi szándéka már a háború elején sejthető volt. S még mindig tanácskoztak, . mikor a belső és külső segítség nélkül maradt ge- rillacsapat már hidakat robbantott föl, a somogyi vadon rejíekeben menetoszlopokat és lovas szakaszokat semmisített meg . . . A Genova kikötőjéből a ti- kosi udvarházig vezető kaland utolsó epizódját a fiatalon megözvegyült nemesasszony, Zsabley Amadea és a mocsáron, vadonon, osztrák tréneken áttörő Batiszy Kristóf szenvedélyes, bár vegzelesen rövid egymásra- találása fejezi be. A főhős magányos üstökösként, a biztos halál tudatában vállalta a kilátástalan harcot, a fogoly sorsot, az osztrák nyomozók atrocitásait és az akasztófát. A regény kissé fárasztó hadtörténeti és haditechnikai fejtegetéseit Dohai mesteri szerkesztéssel ellensúlyozza: az orszagnyi varmegye életének hely- es korisme- retról tanúskodó termeszei! és életképek mozaikjaival és a nó nélkül elő férfi fojtott erotikájával. A mü izgalmas temaválasztasával, virtuóz — helyenként Krúdy- ra emlékeztető — stílusával, lebilincselő ismeretanyagával bátor ea útmutató vállalkozás. Mezei István A sírás is fejlődik: fokozatosan „színesedik”. A negyedik hónap körül pedig mar varható a gyermek gügyögése is. Ez gagyogasba megy át, s az első év végere a gyermeknek saját kis „szótára" van. Bm iekezetesek gyermekeink első önálló szaval: mama, dadá, hamihami. . . Ezeknek a gagyogasbói kiemelt szótagoknak tulajdonképpen a felnőttek adnak erielmet, amikor kapcsolatot létesítenek a hangsor es valamilyen tárgy vagy helyzet között. Például a babababa hangsorból: „Tessek, itt a baba!” A beszédfejlődés alapja a tevekenyseg. Amikor a gyermek kezebe adjuk a baoat s azt ütögeti, szajaba veszi, ledobja stb., lontos ismeretekre tesz szert. A szülő már a gyermek beszedenek kialakulása előtt társalog a csecsemővel — oly módón, hogy tárgyát, személyt mutatva mondja annak nevét. S később a hangsor hallatára a gyermek maga is kepes lesz ezeknek a tárgyaknak, személyeknek a megmutatására. E közös játék azt is elősegíti, hogy a gyermek megtanul valamire figyelni. Nem törvényszerű, hogy a gyermeki beszed kialakuljon az első eletev vegere. Ez egyénenként változó, s a családi örökség is szerepet játszik benne. Ha a gyermek jói hall, megérti a beszedet, a felszólításokra megfelelően reagál, akkor nyugodtan várhatunk az aktív beszed megjelenésére hároméves koráig. Környezetében természetesen mindig olyan légkört kell teremteni, ami beszedre ösztönzi. Születésétől kezdve egyszerű, világos, könnyen érthető, rövid mondatokban kell szólni hozzá, gondozása közben is, és föl kell kelteni benne az igényt, hogy válaszoljon. Sót: dlyan helyzeteket kell teremteni, hogy rákényszerüljön a beszedre. Az a gyermek, akinek az anyja minden kívánságát lesi, akit mindig kiszolgál, annak mintegy megelőzi a, megszólalását. Az ilyen gyermek nem kényszerül arra, hogy beszéddel hosszabban közölje kívánságait; később is csak mutogatás, gesztikulálás lesz leggyakoribb „kifejezé- se’\ s épp a túlzott szeretet miatt esik el a beszedfejlő- dés lehetőségétől. Nem art, ha a szülő időnként „nem érti meg” a gyerek valamennyi jelzését, így ugyanis rákényszerítheti, hogy kerjen, kérdezzen. A beszedíejlődésben ösztönző hatású a játék: elme- nyékhez, tapasztalatokhoz juttatja a gyérénél. Ha a szülök tudatosan fölhasználjak az együttes játék alkalmait, sokat tehetnek a gyermek beszédének lejiesztese- ért. Amikor a képeskönyvek nézegetése közben a gyerek rajzokról, fotókról fölismeri a megnevezett tárgyakat, majd maga is megmondja azoknak a nevét, egyre jobban nyelvere jönnek a szavak s egyre ismerősebben mozok a körülötte levő világban. A szülőknek sohasem szabad engedményeket tenniük a beszed formájában. Mindig a gyermeknek kell utánoznia a szülőt. Ellenkező esetben a szülő rögzíti a hibás hangkepzest, s így megnehezíti a formailag tiszia beszéd kialakulását. Nem keLl mindig javítani a gyermek hibás beszédet. Ezzel elveheti kedvét a szóbeli megnyilvánulástól, viszont ügyelni kell arra, hogy mi magunk mindig pontosan, tisztán, érthetően beszéljünk, jó mintát adjunk az utánzásra. A kétszavas mondatok után megjelennek a bővített mondatok, a második év vegén a „mi ez?”, a harmadik évben pedig a „miért?” Előfordul, hogy a felnőtt terhesnek érzi a véget nem érő kérdéseket. Ne legyen az! Figyeljünk rá mindig, mi az oka a gyermek kérdezőskö- désenek. Valódi érdeklődés all-e mögötte, ismeretszerze- si vágy? Ilyenkor nem szabad megtörni kíváncsiságát. Lehet, hogy a gyerek nem is figyel a válaszra, mert közben újabb kérdésen gondolkodik. Célja csak a kapcsolatteremtés volt, az a kívánság, hogy foglalkozzanak vele. A felnőtt ne hagyja abba a beszélgetést. Ilyenkor gondoljon ra: eleget íoglal- kozik-e a gyermekkel, nem tudna-e többet együtt lenni vele. Sípos Ferenené (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP
