Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
Keli-e nekünk sétálóutca? Szómé!vények egy vitából Hétfőn este hat órakor kezdődött _ a városi tanács nagy térimében a vita a kaposvári főutca sorsáról. Nagy tömeg nem érkézéit a beszélgetésre, de azért sokan ott voltak. A rendező szervek szándéka szerint az eszmecsere arról szólt volna, hogy .milyen legyen a megyeszékhely setálóközpontja. ám az egybegyült kaposvári polgárok jórészt azt a kérdést feszegették: iegven-e egyáltalán ilyesmi Kaposváron. Így aztan akadt olyan vitázó is. aki a meghívók fejere olvasta: miért akkor kérdik a város polgárait, amikor mar úgyis mindent eldöntötték a hivatali emberek. A városi tanács és a városszepitő egyesület képviselői pedig azt bizonygatta«, hogy még egy sor nyitott kérdésre kellene válását adni. A félreértések kölcsönösek. Mindkét félnek igaza volt: a megyeszékhelyen élőket általában nem kérdezték arról, hogy ke!l-e nekik sétálóutca, viszont moet valóiban javaslatokat várt a népfront és a két fentebb említett rendező szerv, hogy a sétálóutcában legyenek-e fák, s ha igen. milyenek, miféle útburkolatot látna szívesen a közönség, milyen ötletekkel tudnák gazdagítani az emberek az elképzelésedet. De hát a megjelentek inkább az első, nagyobb súlyú kérdésről kívántak véleményt mondani, s ehhez való jogukat, ha mar egyszer megjelentek, sen id sem vonhatja kétségbe. A Legyek—ne legyen dilemmát aztán igen sokféleképpen köze. nettek meg az emberek. Volt a „legyen-e?” kérdésre egyértelműen nemmel felelő fölszólaló, s volt az utcának lelkes pártfogója, azután a kettő között mindenfele állásponté rnyaiat. (űzzél persze meg nem mondtunk sokat, hiszen a viták általában ilyenek.) Emeljünk ki tehát jellemző veieményt a sorból! A nemmel szavazok — mint egyikük meg is fogalmazta — abból indullak ki: aki szegenv. ne csináljon sétálóutcát. Ennek indoklásaként többen fölhoztak. hogy mennyi földút van még Kaposváron, hány közjót szolgáló létesítmény hiányzik, hogyan épül itt a sportcsarnok ... A másik álláspont szennt igen nagy szükség van most a sétálóutcára. Voit. aki ezt a történelmi fejlődéssel igyekezett indokolni, s azzal, hogy az utca a szocializmus vívmánya lesz, miként korábban a nyomor es a lakásínség föiAz erdők, mezők vadjainak legutóbbi országos számbavétele arról tanúskodik: a magyar vadgazdálkodás a nemzetközi élvonalba tartozik, az állomány mind értékesebb és tartása, tenyésztése kifizetődő vállalkozás. Ez tűnik ka a Központi Statisztikai Hivatal újabb kiadványából', amely a magyar vadgazda.kod as eredményeit összegezi. Az adatok szerint a nagyvad- állomány 1982-ben több mint háromszorta nagyobb a háború előttinél, s e négy lábon szaladgáló vagyon értéke megközelíti az 1,7 milliárd forintot. A vadgazdálkodásban azonban vannak még tartalékok:, az apróvadakból kevesebb van, mint a háború előtt — annak ellenére, hogy a mesterséges tenyésztéssel is igyekeznem gyarapítani az állományt. Mindent egybevetve: a hazai vadállomány csaknem hárommiliiárd forint értékű. A gyarapodó állomány ev- rói evre növekvő bevételt tesz lehetóve. A vadgazda I- kodasbol származó árbevétel számolása is az volt. Akadt, aki úgy foglalt állást: legyen sétálóutca, de ne most legyen, hanem később, amikor már minden föltételt megteremtettünk hozza, meri jelenleg a közlekedés is megoldatlan, az üzietháiózat sem jó. a boltok feltöltése is galibákkal jár. a Május 1. utcában levő lakások állapota nagyon rossz ... Tehát előbb ezeket kedi megjavítani. s majd ha minden kész, aikkor zárjuk Le az utcát. Azt is elmondták a je- ien levők, hogy szerintük senki sem fog sétálni ebben az utcában, mert az emberek inkább otthon ülnek, s ezert is célszerű voina elhalasztani a megvalósítást. A halogatók ellenlábasaként fölszólalók egyike pe- dik azt mondta: ha most csak résziétmegoidasok lehetségesek. akkor is el kell kezdeni a főutca átalakítását, mert igenis kell sétáló- központ. és álmodozni is kötelező egy gyönyörű belvárosról, ha pedig ma nem kezdjük el a dolgot, akkor soha sem kezdünk hozzá, mindig elodázzuk. A sétálókról pedig csaik annyit: igenis sétáinak majd az emberek. például a most zajló Centrum-napok sorozat is megtöltötte a főutcát ... Érveik es ellenérvek. Vajon valóban kell-e nekünk sétálóutca? S ha igen, miért? Próbáljuk először körüljárni az ellenérveket! Ha nem csinálnánk gyalogosA Medosz központi vezetősége az e4múk hat ev eredményeit vizsgálva értékelte a termelőszövetkezetek alkalmazottai köreiben végzett szakszervezeti munkát. Az ipari teveikenyseg térhódításával 1975-re mintegy százezerre nőtt a tsz-szel munkaviszonyban álló alkalmazottak szama, s indokolttá vált szakszervezeti alapszervezetek létrehozása a közös gazdaságokban. 1976- ban mar 604 alapszervezet működött. harmincnyolc ezer-ötszaz taggal. 1981-re a tsz-alkalmazotti alapszer- vezetek szama 635-re emelkedett. a tagok száma pedig elérte a 86 900-at. A gazdálkodó egységek termelékenységenek növelésében fontos szerepük van az alkalmazottaknak. A kedvezőtlen adottságú megyék tíz év alatt több mint négyszeresere nőtt: az átlagosnál is jobban fejlődött az exportból származó dollárbevétel — ez tíz év alatt megtízszereződött. Az ország területen öt nagyvad fajta el,. Állományukat tekintve a legnépesebb az őz — 197 ezerrel —, ezt követi a szarvas, majd a vaddisznó. Szánté azonos a dámvad- és a mufionáilo- many nagysága: kereken hat-hatezret tartanak nyilván. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a nagyvad szinte kizárólag az erdőkben élt, ma már az őz és a vaddisznó otthonos lakója a mezőgazdasági területeknek is. A hasznos apróvadállomány faj szerinti összetételét tekintve igen változatos és hazanik minden tájegységen megtalálható — ez derül ki az összesítésből. Gazdasági értekük és számuk alapjan a fácán és a mezeinyúl a legjelentősebb, de számottevő a mesterségesen szaporított vadkacsaalioimány is. Az aprcsB>d éSwtíeiteteie: központot, akkor sem biztos, hogy a földutak mind eltűnnének. Nem most kell az utca. előbb mást. . . Valóban szebb, ha valamit tökéletesen előkészítünk, és minden zökkenő nélkül egyszeresük lezárjuk a folyamatot, aztán elégedetten megrázzuk egymás kezét. De félő, hogy efféle tökéletességre ma még hiába törekednénk, s jó néhány folyamatot fogunk még megindítani úgy, hogy a közepén kezdjük el, inkább vállalva ezt a hibát, mint azt, hogy az egész kútba esik. És mivel nem vagyunk szentek — ennyire magunk felé hajolhat a kezünk —, nem eieg, hogy majd az unokáink látják csaik 'hasznát az egésznek. V iszorvt ne csak cáfolni igyekezzünk az ellenérveket, próbáljunk megfelelő indokot találni a helyesléshez is. A nyomor, a kegyetlen lakáskörülmények fölszámolásának es egy sétálókózpont létrehozásánál« párhuzamba állításává! óvatosan kellene bánni. Valamiféle távoli rokonságra esetleg találhatunk bizonyítékot, ám nem feltétlenül újabb nagy győzelem a sétálóutca; már csak azért sem. ment kapitalista országokban — jóval előbb mint nálunk — már létrehoztak ilyeneket, Mégis kell nekünk. Ha nem jó az üzlethaiozat, makor azért kell, hogy a gyalogosközpont oda csábítsa a jó kereskedőket Ha az emberek nem sétálnak matermei öezövet, kezeseiben — Borsod, Nógrad, Szabolcs. Zala — az alaptevékenységen kívül az ipari ágazatban a legjelentősebb az alkalmazotti réteg. 1978—1982 között azokban a szövetkezetekben. ahol alapszervezet működik, 2382-ről 4018-ra nőtt a szocialista címet él- erő brigádok szama. A mun- k a versen y-ö í zott* a gok és a szakszervezeti bizottságok sokat tesznek azért, hogy megszüntessék a szocialista- bngad-mozgalomban helyenként meg tapasztalható tonnái izmust. A megerősödött szakszervezeti bizottságok lendületet adtak az újí- tornozgalomnak: 537-ről 1124-re emelkedett az újítások. szama ... A Medosz és a TOT felhívására a szövetkezetek valamennyi dolgozójukat elaz 1960-as evek első felétől kezdve fokozatosan romlottak) eszerint az állomány természetes szaporulata any- nyira, csökkent, hogy mar nem elégséges egy-egv faj természetes reprodukciójához. Az egy hektárra számított apróvadsűrűseg tíz, év alatt 314-ről 276-t'a csökkent. Törekedni kell mindenekelőtt a mezeinyúl és a fogoly pusztulásának megelőzésére, az élőhelyek nyugalmának biztosítására; ennek elengedhetetlen feltétele a vadgazdálkodok es a mezőgazdasági üzemek közötti szorosabb együttműködés. További'lehetőséget kínál a vadfélék differenciáltabb és ezzel együtt fokozottabb vedelme is. Azokon a vadászterületeken, ahol nagymértékű az állomány cs ökkenése, rö vi de bb - hosz szabó vadászati tilalommal kellene megakadályozni vagy korlátozni a kilövést, illetve az éiővad belógást, míg a jobb elóhelyadottsagu vidékeiken a vedelem a jövőben lazabto Kötöttségű lehet. napság. akikor azért ke’ hogy újra megtanuljanak se tálni. Ha senki nem kérdezett meg bennünket, hogy keil-e. akkor azért kell. hogy sétálni megtanulva ott találkozzunk es megbeszelhessük. hogy mi is kellene nekünk: ott gyakoroljuk, hogy miként is kellene hallatni hangunkat a köz érdekében, a közösség előtt. Mert többek között az is kiderült a tanácson megrendezett vitából, hogy állandóan létező közösségi főrumok (például sei ál óutca, korzó) nélkül a legjobb szándékkal is csak nehézkesen tudunk „kózvélemény’-ként szerepelni. És kell meg azért is, mert majdnem teljesen elrontott városunkban szükségünk van szépségre. több kellemes, szemet is gyönyörködtető helyire. Keil. S ezt egy korábban kezdett széles körű vitában is valószínűleg kimondták voina Kaposvár polgárai. Mint ahogy néhány dologra, amely ma létezik, hasonló vitákban nemet is momdtaik volna. Milyen legyen ? Ezt tudakolták a rendezők ? Legyen-e? Erről beszéltek az emberek. A Éétoeertés arra is figyelmeztetheti a var06 vezetőit, hogy eaatán többször es inkább ideiében tu dakozódjanaik bizonyos dolgok. felől — ha valóban arról akarnak hallani, amire krváncstaiK és hasznosítani is kívánják a hallottakat. l.uthar Péter látták a munka korükraenyeknek megfelelő műnk»- és védőruhával. Nagyobb ne hézsegekbe ütközik a megfelelő szintű szociális létesítmények megteremtése. A szakszervezeti bizottságok munkája kiterjed a tsa->a- radekosokra es nyugdíjasokra, a munkavédelmi őrhá- lóeat szervezesere, a tez-al- kaimazotlak munkaidejének meghatarozasara es betartására. a szövetkezetek közművelődési munkájára, a fiatalok tovabbKepzesére és pályaválasztására is. Dr. Dobi Ferenc, a Medosz főtitkára mondta a központi vezetőség ülésén: „A tsz-alkalmaziöttak jelentős részé már korábbi munkahelyétől magával hozta a szakszervezethez való tartozás igényét. Igazolja ezt az is, hogy a közel 110 ezer tsz-alkalmazou 80 százaléka szakszervezeti tag.” Nem kudarc az, ha esetleg az alapszervezet valamennyi tagját fölveszik a termelőszövetkezetbe, és emiatt megszűnik az alapszervezet. A nehéz gazdasági helyzetben a szakszervezetnek a mozgalom valamennyi eszközét föl kell használni. Foglalkozni kell a különböző adottságú és profilú szövetkezetek dolgozóinak Deres jövedelemviszonyaival, és az esetleges bérarány ta lanságokkal is. Szükség van a TOT és a Medosz korszerűbb egyuttműködesere. Alkalmazottakat folyamatosan fölvesznek a tsz-tagok közé; a szövetkezetekben jellemző nemzeóéKváltas következtében az átlagéletkor 40 ev. A tsz-tagok nagy részé érdekvedeknet is az alapszervezetektől várja, s gyakori, hogy nő az alapszervezetekben a tagdíjat fizető tsz-tagok száma. Egyre jobban elmosódik a határ alkalmazott és tsz-tag között, s kialakulóban van az egységes tulajdonosi szemlélet. Ebben a munkában pótolhatatlan a szak- szervezet szerepe. Az elmúlt hat év igazolta: szükség van arra, hogy az alkalmazottak szakszervezetbe tömörüljenek. Működésük nasznos, eredményes. M 1. Közös vagyon, közösségi élet Szakszervezeti munka a termelőszövetkezetekben Lábon futó milliók Vadgazdálkodásunk eredményei, adatai A motorfűrész szakszerű használatát éa szerelését sajátítják el heti tizennégy órában a szócsenypusztai szakmunkásképző intézet másodéves tanulók Nagy János szakoktató irányításával megtanulják a fadöntés technológiáját, s ha sikeresen levizsgázták a tanpályán, utána az erdőkben dolgozhatnak. (Gyertyás László felvételei) Magyar—román vasúti tanácskozás Magyar—román vasúti tanácskozás kezdődött kedden a szegedi MÁV igazgatóság épületében. A két szomszédos ország határforgalmi vegyes bizottságának négynapos ülésén áttekintik a vasúti határforgalom kei óé - seit és curtici közös hatál állomás munkáját. Az el mütt evekben ezen az. állomáson uj pályaudvar épült, villamosítottak mindkét vasul csatlakozó részét es DeKapcsouaK az állomást a hauarxorgumii információs rendszerűé. ami . lehetóve tette a határállomási kocsiadatok szanu tógépes feldolgozását. Motoríirészelést tanolnak
