Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

Keli-e nekünk sétálóutca? Szómé!vények egy vitából Hétfőn este hat órakor kezdődött _ a városi tanács nagy térimében a vita a ka­posvári főutca sorsáról. Nagy tömeg nem érkézéit a be­szélgetésre, de azért sokan ott voltak. A rendező szer­vek szándéka szerint az esz­mecsere arról szólt volna, hogy .milyen legyen a me­gyeszékhely setálóközpontja. ám az egybegyült kaposvári polgárok jórészt azt a kér­dést feszegették: iegven-e egyáltalán ilyesmi Kaposvá­ron. Így aztan akadt olyan vi­tázó is. aki a meghívók fe­jere olvasta: miért akkor kérdik a város polgárait, amikor mar úgyis mindent eldöntötték a hivatali embe­rek. A városi tanács és a városszepitő egyesület kép­viselői pedig azt bizonygat­ta«, hogy még egy sor nyi­tott kérdésre kellene válását adni. A félreértések kölcsö­nösek. Mindkét félnek iga­za volt: a megyeszékhelyen élőket általában nem kér­dezték arról, hogy ke!l-e ne­kik sétálóutca, viszont moet valóiban javaslatokat várt a népfront és a két fentebb említett rendező szerv, hogy a sétálóutcában legyenek-e fák, s ha igen. milyenek, miféle útburkolatot látna szívesen a közönség, milyen ötletekkel tudnák gazdagíta­ni az emberek az elképzelé­sedet. De hát a megjelentek in­kább az első, nagyobb sú­lyú kérdésről kívántak vé­leményt mondani, s ehhez való jogukat, ha mar egy­szer megjelentek, sen id sem vonhatja kétségbe. A Le­gyek—ne legyen dilemmát aztán igen sokféleképpen kö­ze. nettek meg az emberek. Volt a „legyen-e?” kérdésre egyértelműen nemmel fele­lő fölszólaló, s volt az ut­cának lelkes pártfogója, az­után a kettő között minden­fele állásponté rnyaiat. (űz­zél persze meg nem mond­tunk sokat, hiszen a viták általában ilyenek.) Emeljünk ki tehát jel­lemző veieményt a sorból! A nemmel szavazok — mint egyikük meg is fogalmazta — abból indullak ki: aki szegenv. ne csináljon sétáló­utcát. Ennek indoklásaként többen fölhoztak. hogy mennyi földút van még Ka­posváron, hány közjót szol­gáló létesítmény hiányzik, hogyan épül itt a sportcsar­nok ... A másik álláspont szennt igen nagy szükség van most a sétálóutcára. Voit. aki ezt a történelmi fejlődéssel igyekezett indo­kolni, s azzal, hogy az utca a szocializmus vívmánya lesz, miként korábban a nyomor es a lakásínség föi­Az erdők, mezők vadjai­nak legutóbbi országos számbavétele arról tanúsko­dik: a magyar vadgazdálko­dás a nemzetközi élvonalba tartozik, az állomány mind értékesebb és tartása, te­nyésztése kifizetődő vállal­kozás. Ez tűnik ka a Köz­ponti Statisztikai Hivatal újabb kiadványából', amely a magyar vadgazda.kod as eredményeit összegezi. Az adatok szerint a nagyvad- állomány 1982-ben több mint háromszorta nagyobb a háború előttinél, s e négy lábon szaladgáló vagyon ér­téke megközelíti az 1,7 mil­liárd forintot. A vadgazdál­kodásban azonban vannak még tartalékok:, az apróva­dakból kevesebb van, mint a háború előtt — annak el­lenére, hogy a mesterséges tenyésztéssel is igyekeznem gyarapítani az állományt. Mindent egybevetve: a ha­zai vadállomány csaknem hárommiliiárd forint értékű. A gyarapodó állomány ev- rói evre növekvő bevételt tesz lehetóve. A vadgazda I- kodasbol származó árbevétel számolása is az volt. Akadt, aki úgy foglalt állást: le­gyen sétálóutca, de ne most legyen, hanem később, ami­kor már minden föltételt megteremtettünk hozza, meri jelenleg a közlekedés is megoldatlan, az üzietháiózat sem jó. a boltok feltöltése is galibákkal jár. a Május 1. utcában levő lakások ál­lapota nagyon rossz ... Te­hát előbb ezeket kedi meg­javítani. s majd ha minden kész, aikkor zárjuk Le az ut­cát. Azt is elmondták a je- ien levők, hogy szerintük senki sem fog sétálni ebben az utcában, mert az embe­rek inkább otthon ülnek, s ezert is célszerű voina el­halasztani a megvalósítást. A halogatók ellenlábasa­ként fölszólalók egyike pe- dik azt mondta: ha most csak résziétmegoidasok le­hetségesek. akkor is el kell kezdeni a főutca átalakítá­sát, mert igenis kell sétáló- központ. és álmodozni is kötelező egy gyönyörű bel­városról, ha pedig ma nem kezdjük el a dolgot, akkor soha sem kezdünk hozzá, mindig elodázzuk. A sétá­lókról pedig csaik annyit: igenis sétáinak majd az emberek. például a most zajló Centrum-napok soro­zat is megtöltötte a főut­cát ... Érveik es ellenérvek. Va­jon valóban kell-e nekünk sétálóutca? S ha igen, mi­ért? Próbáljuk először kö­rüljárni az ellenérveket! Ha nem csinálnánk gyalogos­A Medosz központi veze­tősége az e4múk hat ev eredményeit vizsgálva érté­kelte a termelőszövetkezetek alkalmazottai köreiben vég­zett szakszervezeti munkát. Az ipari teveikenyseg térhó­dításával 1975-re mintegy százezerre nőtt a tsz-szel munkaviszonyban álló alkal­mazottak szama, s indokolt­tá vált szakszervezeti alap­szervezetek létrehozása a közös gazdaságokban. 1976- ban mar 604 alapszervezet működött. harmincnyolc ezer-ötszaz taggal. 1981-re a tsz-alkalmazotti alapszer- vezetek szama 635-re emel­kedett. a tagok száma pedig elérte a 86 900-at. A gazdálkodó egységek termelékenységenek növe­lésében fontos szerepük van az alkalmazottaknak. A ked­vezőtlen adottságú megyék tíz év alatt több mint négy­szeresere nőtt: az átlagosnál is jobban fejlődött az ex­portból származó dollárbe­vétel — ez tíz év alatt megtízszereződött. Az ország területen öt nagyvad fajta el,. Állomá­nyukat tekintve a legnépe­sebb az őz — 197 ezerrel —, ezt követi a szarvas, majd a vaddisznó. Szánté azonos a dámvad- és a mufionáilo- many nagysága: kereken hat-hatezret tartanak nyil­ván. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a nagyvad szinte ki­zárólag az erdőkben élt, ma már az őz és a vaddisznó otthonos lakója a mezőgaz­dasági területeknek is. A hasznos apróvadállo­mány faj szerinti összetételét tekintve igen változatos és hazanik minden tájegységen megtalálható — ez derül ki az összesítésből. Gazdasági értekük és számuk alapjan a fácán és a mezeinyúl a legjelentősebb, de számotte­vő a mesterségesen szaporí­tott vadkacsaalioimány is. Az aprcsB>d éSwtíeiteteie: központot, akkor sem biztos, hogy a földutak mind eltűn­nének. Nem most kell az utca. előbb mást. . . Való­ban szebb, ha valamit töké­letesen előkészítünk, és minden zökkenő nélkül egy­szeresük lezárjuk a folyama­tot, aztán elégedetten meg­rázzuk egymás kezét. De fé­lő, hogy efféle tökéletességre ma még hiába törekednénk, s jó néhány folyamatot fo­gunk még megindítani úgy, hogy a közepén kezdjük el, inkább vállalva ezt a hibát, mint azt, hogy az egész kút­ba esik. És mivel nem va­gyunk szentek — ennyire magunk felé hajolhat a ke­zünk —, nem eieg, hogy majd az unokáink látják csaik 'hasznát az egésznek. V iszorvt ne csak cáfolni igyekezzünk az ellenérveket, próbáljunk megfelelő indo­kot találni a helyesléshez is. A nyomor, a kegyetlen la­káskörülmények fölszámo­lásának es egy sétálókózpont létrehozásánál« párhuzamba állításává! óvatosan kellene bánni. Valamiféle távoli ro­konságra esetleg találha­tunk bizonyítékot, ám nem feltétlenül újabb nagy győ­zelem a sétálóutca; már csak azért sem. ment kapitalista országokban — jóval előbb mint nálunk — már létre­hoztak ilyeneket, Mégis kell nekünk. Ha nem jó az üzlethaiozat, ma­kor azért kell, hogy a gya­logosközpont oda csábítsa a jó kereskedőket Ha az emberek nem sétálnak ma­termei öezövet, kezeseiben — Borsod, Nógrad, Szabolcs. Zala — az alaptevékenysé­gen kívül az ipari ágazat­ban a legjelentősebb az al­kalmazotti réteg. 1978—1982 között azokban a szövetkeze­tekben. ahol alapszervezet működik, 2382-ről 4018-ra nőtt a szocialista címet él- erő brigádok szama. A mun- k a versen y-ö í zott* a gok és a szakszervezeti bizottságok sokat tesznek azért, hogy megszüntessék a szocialista- bngad-mozgalomban he­lyenként meg tapasztalható tonnái izmust. A megerősö­dött szakszervezeti bizottsá­gok lendületet adtak az újí- tornozgalomnak: 537-ről 1124-re emelkedett az újítá­sok. szama ... A Medosz és a TOT fel­hívására a szövetkezetek valamennyi dolgozójukat el­az 1960-as evek első felétől kezdve fokozatosan romlot­tak) eszerint az állomány természetes szaporulata any- nyira, csökkent, hogy mar nem elégséges egy-egv faj természetes reprodukciójá­hoz. Az egy hektárra számí­tott apróvadsűrűseg tíz, év alatt 314-ről 276-t'a csök­kent. Törekedni kell mindenek­előtt a mezeinyúl és a fo­goly pusztulásának megelő­zésére, az élőhelyek nyugal­mának biztosítására; en­nek elengedhetetlen feltéte­le a vadgazdálkodok es a mezőgazdasági üzemek kö­zötti szorosabb együttműkö­dés. További'lehetőséget kí­nál a vadfélék differenciál­tabb és ezzel együtt foko­zottabb vedelme is. Azokon a vadászterületeken, ahol nagymértékű az állomány cs ökkenése, rö vi de bb - hosz ­szabó vadászati tilalommal kellene megakadályozni vagy korlátozni a kilövést, illetve az éiővad belógást, míg a jobb elóhelyadottsagu vidé­keiken a vedelem a jövőben lazabto Kötöttségű lehet. napság. akikor azért ke’ hogy újra megtanuljanak se tálni. Ha senki nem kérde­zett meg bennünket, hogy keil-e. akkor azért kell. hogy sétálni megtanulva ott ta­lálkozzunk es megbeszel­hessük. hogy mi is kellene nekünk: ott gyakoroljuk, hogy miként is kellene hal­latni hangunkat a köz érde­kében, a közösség előtt. Mert többek között az is kiderült a tanácson megrendezett vi­tából, hogy állandóan léte­ző közösségi főrumok (pél­dául sei ál óutca, korzó) nél­kül a legjobb szándékkal is csak nehézkesen tudunk „kózvélemény’-ként szere­pelni. És kell meg azért is, mert majdnem teljesen el­rontott városunkban szüksé­günk van szépségre. több kellemes, szemet is gyönyör­ködtető helyire. Keil. S ezt egy korábban kezdett széles körű vitában is valószínűleg kimondták voina Kaposvár polgárai. Mint ahogy né­hány dologra, amely ma lé­tezik, hasonló vitákban ne­met is momdtaik volna. Milyen legyen ? Ezt tuda­kolták a rendezők ? Le­gyen-e? Erről beszéltek az emberek. A Éétoeertés arra is figyelmeztetheti a var06 vezetőit, hogy eaatán több­ször es inkább ideiében tu dakozódjanaik bizonyos dol­gok. felől — ha valóban ar­ról akarnak hallani, amire krváncstaiK és hasznosítani is kívánják a hallottakat. l.uthar Péter látták a munka korükraenyek­nek megfelelő műnk»- és védőruhával. Nagyobb ne hézsegekbe ütközik a meg­felelő szintű szociális léte­sítmények megteremtése. A szakszervezeti bizottságok munkája kiterjed a tsa->a- radekosokra es nyugdíjasok­ra, a munkavédelmi őrhá- lóeat szervezesere, a tez-al- kaimazotlak munkaidejének meghatarozasara es betartá­sára. a szövetkezetek köz­művelődési munkájára, a fiatalok tovabbKepzesére és pályaválasztására is. Dr. Dobi Ferenc, a Me­dosz főtitkára mondta a központi vezetőség ülésén: „A tsz-alkalmaziöttak jelen­tős részé már korábbi mun­kahelyétől magával hozta a szakszervezethez való tarto­zás igényét. Igazolja ezt az is, hogy a közel 110 ezer tsz-alkalmazou 80 százaléka szakszervezeti tag.” Nem ku­darc az, ha esetleg az alap­szervezet valamennyi tagját fölveszik a termelőszövetke­zetbe, és emiatt megszűnik az alapszervezet. A nehéz gazdasági hely­zetben a szakszervezetnek a mozgalom valamennyi esz­közét föl kell használni. Foglalkozni kell a különbö­ző adottságú és profilú szö­vetkezetek dolgozóinak Der­es jövedelemviszonyaival, és az esetleges bérarány ta lan­ságokkal is. Szükség van a TOT és a Medosz korsze­rűbb egyuttműködesere. Al­kalmazottakat folyamato­san fölvesznek a tsz-tagok közé; a szövetkezetekben jellemző nemzeóéKváltas következtében az átlagélet­kor 40 ev. A tsz-tagok nagy részé érdekvedeknet is az alapszervezetektől várja, s gyakori, hogy nő az alap­szervezetekben a tagdíjat fi­zető tsz-tagok száma. Egyre jobban elmosódik a határ alkalmazott és tsz-tag között, s kialakulóban van az egységes tulajdonosi szemlélet. Ebben a munká­ban pótolhatatlan a szak- szervezet szerepe. Az elmúlt hat év igazolta: szükség van arra, hogy az alkalmazottak szakszervezetbe tömörülje­nek. Működésük nasznos, eredményes. M 1. Közös vagyon, közösségi élet Szakszervezeti munka a termelőszövetkezetekben Lábon futó milliók Vadgazdálkodásunk eredményei, adatai A motorfűrész szakszerű használatát éa szerelését sajátít­ják el heti tizennégy órában a szócsenypusztai szakmun­kásképző intézet másodéves tanulók Nagy János szakokta­tó irányításával megtanulják a fadöntés technológiáját, s ha sikeresen levizsgázták a tanpályán, utána az erdőkben dolgozhatnak. (Gyertyás László felvételei) Magyar—román vasúti tanácskozás Magyar—román vasúti ta­nácskozás kezdődött kedden a szegedi MÁV igazgatóság épületében. A két szomszé­dos ország határforgalmi vegyes bizottságának négy­napos ülésén áttekintik a vasúti határforgalom kei óé - seit és curtici közös hatál állomás munkáját. Az el mütt evekben ezen az. ál­lomáson uj pályaudvar épült, villamosítottak mind­két vasul csatlakozó részét es DeKapcsouaK az állomást a hauarxorgumii információs rendszerűé. ami . lehetóve tette a határállomási kocsi­adatok szanu tógépes feldol­gozását. Motoríirészelést tanolnak

Next

/
Thumbnails
Contents