Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

Életszínvonal és gazdaságpolitika N apjaink egyik legfon­tosabb* gazdasági es politikai célkitűzése az éle'.színvonal megőrzése. Gazdasági helyzetünk elem­zésekor mindenképpen szá­molni keli a gazdasági kö­rülményekkel es azzal a gazdaságpolitikával, amely­nek középpontjában a külső egyensúly helyreállításává: kapcsolatos törekvések áll­nak. Másfelől azonban — remélve, hogy ez a kor­mányzati program nem va.- hat hosszabb távú gazdasag- fejiesztesi stratégiává — vizsgálat tárgyává kell ten­ni az. életszínvonal-stagnálás máris előrelátható következ- menyeit. Erre vállalkozott ß nép- gazdasági tervezés fejlesz­tésével foglalkozó — a kö­zelmúltban lezajlott — szak­mai konferencia egyik nagy feltűnést keltő előadása. (Kovács líona: „Eletszínvo- nalpoütika a gaztíasagpoiitika szolgálatában két ötéves terv­időszakban”.) Az előadó első lényeges megállapítása, hogy a reál­keresetek növekedésének esetleges túlzott visszafogása automatikusan visszafogja a munkahelyi teljesítmé­nyeket. Ugyanakkor egyre többen kényszfeí-ülnek arra, hogy különböző útón-módón jövedeiemkiegéssrfies után nezzenek. (Ebből a szem­pontból csakis jo hatású le­het, hogy a kisvállalkozások társadalmilag szervezett ke­retek között működhetnek.) Nyitott kérdés viszont, hogy miként lehetséges stag­náló reálbérszínvonal meg­lett differenciált anyagi ösz­tönzést megvalósítani. A nominálbérek emelesevel ugyanis csak akkor lehetsé­ges az anjagi ösztönzés, ha egyesektől még akkor is el­veszünk valamicskét, ha a korábbiakhoz képest többet teljesítenek. Ez voltaképpen megfelelne amiak a kor­mányzati álláspontnak, mi­szerint a reálkeresetek szin­ten tartásához is több és jobb teljesítményre van szükség. Ám a reálkerese­tek. illetve a jövedelmek hosszabb távon való stagná­lása — párosulva az áruel­látás esetleges romlásával — eleve kizárja a keresetek ösz­tönző hatásának javulását. K ülön gond a múmiá­ból származó jövedel­mek — jovedelem- szer kőzeten belüli csök­kenő tendenciája. Ez az arány jelenleg 66,4 százalék (az 1979-es 68,5. százalékkal szemben). A természetbeni társadalmi juttatások aránya 1979 óta változatlanul 13 százalék, a pénzben! jutta­tások aránya — nagyobb­részt a nyugdíjkiadások nö­vekedése miatt — 17,8 szá­zalékról 18,9 százalékra emelkedett. Pótolva a lemaradást Fejlesztik a szolgáltatást Tabon Tabot régóta kereskedel­mi es eilato központként tartják nyilván a megyében. Míg régebben a hagyomá­nyos szakmák művelői tele­pedtek le itt, ma — akar csak másutt — á különféle használati cikkek, technikai eszközök lényeges változást hoztak az ellátóhálózatban. A Tab közigazgatási terüle­tem élő csaknem tízezer la­kos életmódjában jelentős változás következett be: megnőtt, igényük a szolgai­tatások iránt. Ezért a háló­zat szerkesztését, szakmai összetetelet is ennek megfe­lelően ikell alakítani. Eddig sajnos, nem tudtak lépést tartani a nagyközségben az egy eb fejlesztésekkel, holott allamí es szövetkezeti szek­tor is működik a szolgálta­tóhálózatban — állapította meg legutóbbi ülésén a nagyközségi tanács. Hogy ez mennyire így van, annak a leginkább az ipartelepítes során az utóbbi években a különböző városokból Tabra telepedett szakemberek a megmondhatói, akik már megszokták — s Tabon is elvárják — a városi szintű ellátást, természetesnek tar­tanák a különféle szolgálta­tásokat. A közelmúltban — a la­kásépítkezések kapcsán — több üzletet es műhelyt szüntettek meg a nagyköz­ségben. Ám ezeket a helyi­ségeket nem tudta újakkal pótolni a tanács, ezért most nagy gondot okoz az ellátás bővítésé, fejlesztése. Mi hat a megoldás? A tanacs a VI. öteves tervidőszakra készített in­tézkedési tervébén meghatá­rozta fejlesztési programjai, összeírta Tab központi ré­szén. az egeszseghaz es a művelődési központ között létesülő üzletsor iránti igé­nyeket. s ennek megfe­lelően kezdték meg a terve­zést. is. Ezekben a helyisé­gekben a vállalatok és szö­vetkezetek szolgáltató rész­legeit helyezik majd el. Ha az elképzelés megvalósul, új es korszerű helyiségbe köl­tözik a Patyolat tabi fölve­vőhelye. a kaposvári Lady Ruházati Szövetkezet szabó - részlege, a Temetkezési Vál­lalat kirendeltsége és a ta­bi áíész üvegező-, képkere­tező- és kölcsönzőegysége. S még nincs vége! A tanács újabb pályázatot adott be további támogatás elnyerésere. kisipari üzletek létesítéséhez. S társadalmi összefogással, a leendő hasz­nálok közreműködésével újabb üzlethelyiségek meg- epx lését tervezik . .. Az ellátás jelenleg jórészt a kisiparra hárul. A nagy­község területén 125 kisipa­ros dolgozik: majdnem har­minccal több, mint két év­vel korábban. A létszámnö­vekedés minden bizonnyal a kisipar gyakorlását szaoá- lyozó kedvező rendeletek megjelenésének tulajdonít­ható, s ez a tevéaenysegi kör bővülését is eredmé­nyezte. Az új rendelkezés megjelenését követően né­gyen gépjármű-fuvarozásra, egy személy magantaxi mű­ködtetésére kapott enge­délyt. de megtalálható a mérlegjavító, a meszoitó, a kárpitos, a bőrdíszműves, a vitorla- es a szá'kvízkészítő kisiparos is — hogy csak néhányat említsünk. — A tanács arra törek­szik — mondta két évvel ezélőtt Balogh Ferenc cso­portvezető —. hogy Tabon biztosítsa a teljes, a társ­községekben pedig az alap­vető ellátást.... Ez fogalmazódott meg most is a nagyközségi kö­zös tanács legutóbbi ülésén. Igv a következő evekben ki­emelt feladatként kezelik a szolgáltatások fejlesztését, színvonalának emeleset. K. J. A termeszetbeni társadal­mi jövedelmek növekedésé­nek mérséklése még feltű­nőbbé tette azt a korábban sem elhanyagolható különb­séget, ami például a falusi és a városi lakosság egészség­ügyi, kulturális es oktatási ellátását vagy a nyugdíja­soknak a munkássághoz vi­szonyított helyzetét jellemzi. Mindez egyre súlyosabb gond — annak ellenére, hogy például a jelenlegi öt­éves terv megkülönböztetett figyelemmel kezeli az egész­ségügyet; az infrastruktúra általános fejlesztése azonban háttérbe szorul. S ha mindemellett még arra az alapvető közgazda- sági összefüggésre is figye­lünk, hogy a jövedelem és a fogyasztás döntő tényező­je a nemzeti jövedelem nö­vekedésének, akkor ugyan­csak nem ártanak elemző vizsgálatokat végezni a sző­kébb értelemben vett fo­gyasztás alakulásával kap­csolatban is. Az élelmiszerek részaránya — az összes fogyasztáson beiül — már nem relatíve lassúob növekedést, hanem abszolút visszaesést mutat 1979 es 1981 között. Az él­vezeti cikkek részaránya ha­sonlóképpen, Változatlanul csökkenő tendenciájú a ru­házkodással kapcsolatos ki­adások aránya, de némileg más a helyzet a tartós fo­gyasztási cikkek esetében: az 1980.,évi mintegy 0,6 szá­zalékos csökkenéstől elte­kintve e cikkek fogyasztási részaránya növekvő ugyan, de 1981-ben, 1978-hoz ké­pest alacsonyabb hányadú. Egyértelmű részarány-növe­kedés csak a fűtésnél, a ház­tartási energiánál és a szol­gáltatásoknál figyelhető meg. Nem igaz tehát, hogy a lakosság nem mutat kü­lönösebb hajlandóságot ki­adásai — következésképpen: fogyasztási — szerkezetének módosítására. E ponton vissza kell ka­nyarodni, az _ infra­struktúrához. Felté­telezhető, hogy az emberek könnyebben békülnek meg a tenmékíogyasztás viszomylág lassúbb növekedésével vagy éppen stagnálásával, ha az infrastruktúrában határo­zottan érezhető javulást ta­pasztalnak. Nemcsak az egészségügyben, az oktatás­ban és a közművelődésben, hanem az infrastruktúra anyagi agazatarban is: pél­dául: hírközlés (telefon!), la­kásépítés, közlekedés stb ... „Közgazdaságilag el kell fogadnunk — mondta Ko­vács Ilona, a népgazdasági tervezés fejlesztésével fog­lalkozó konferencián —, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználásának visz- szafogásával egyidejűleg a lakossági fogyasztást is vi&z- sza kell fogni. De ez csakis akkor hozhat eredményt, ha közben a gazdaság működé­si feltételei radikális módon javulnak, megteremtve ezzei a gazdasag. az életszínvonal későbbiekben várható növe­kedésének biztosítékait.” V. Cs. Léggömb hirdette, mégsem fölfújt dolog Vasárnap a szemfülesen, fölfedezték, hogy Centrum Áruház fölirattal ellátott hőlégballon röpköd Kapos­vár fölött. A legéberebbek természetesen ezúttal is a gyerekek voltak — erről tanúskodott a lakótelepi járda- is, ahol krétárajzo- kon örökítette meg az ap- rómép a szokatlan látványt. Tegnap reggel kilenc óra­kor pedig kinyitották a Do- rottya-szálló nagytermének Május 1. utcai kapuját, és megkezdődtek a Centi-um- napok. Az első vásárlót szeg- fűcsokorral köszöntötték. Utána már nem akadt, idő az ünneplésre, mert akko­ra tömeg lepte meg a na­rancssárga. Centrum-fölira- tos trikóban és sapkában díszelgő — kereskedőket, hogy még a leggyakorlot- tabbak is meglepődtek. S nemcsak nézelödök tó­dultak befelé: azonnal kat­togni kezdtek a pénztárgé­pek is, bizonyítva, hogy a léggömbbel hirdetett vásár nem fölfújt dolog. A töme­ges érdeklődésre jellemző, hogy az első nyitás után hamarosan be kellett zárni a kaput. A Centrum—Dorottya üz­letvezetőjét, Wunderlich Józsefnét kérdeztük arról, hogy miként érkezett me­gyénkbe — egy hétre — a pécsi áruház közvetítésével ez az országos üzlethálózat. — Nemrég tartottuk Pé­csett a Centrum-tajnapok sorozat részeként a somogyi bemutatót; ezt- viszonozzuk a mostani akcióval. Cé­günk es a kereskedelemre felügyelő somogyi szervek, valamint az itteni iparválla­latok kapcsolata már ko­rábban elmozdult a holt­pontról. jó együttműködőkre találtunk itt. S azt hi­szem, nem árulok el nagy titkot: aííele hírnökök is vagyunk, hiszen megállapo­dás született egy kaposvári Centrum-áruház közeljövő­ben- kezdődő építéséről. Tizenötmillió forint érté­kű árukészlet volt a eladó­térben és a raktárakban a nyitás pillanatában. Néhány műhelytitkot erről is elárult az üzletvezető: — Piackutatóink koráb­ban fürkész szemeiket jár­ták a kaposvári üzletekben, elsősorban azt figyelték, hogy mit nem lehet kapni, vagy miből van kevés. En­nek megfelelően igyekez­tünk összeállítani a kapos­vári Centrum-napok áru­készletet. Egy hete kezdő­dött az áruval való feltöl­tés, és ahogy érkezett a sok holmi, úgy lettünk egyre MAI I KOMMENTÁRUNK Külön meghívó nélkül A fiafalok érdeklődéséről .vitatkoztunk a múltkor egy baráti társaságban. A beszél­getés egyik idősebb re^.:ve­vő je gúnyosan megjegyezte, hogy ezek a mai srácok nem igénylik a közösséget, ők is hiába küldözgetik az írásos meghívókat a jobbnál jobb rendezvényekre az üzemben, hát a tizede sem látható ott a különben nagyon is ráérő fiúknak, lányoknak. Nem volt nehez meggyőzni a vitapartnerünket, hogy a mai fiatalok többségé ugyan­úgy igényli a közösséget, mint a régebbi nemzedékek tagjai, szeretnek együtt ki­rándulni, szórakozni, műve­lődni. Egyben azonban eltér­nek. a hajdani ifiktől, mégpe­dig abban, hogy bizony, sze­retik megválasztani a2 őket erdeklo programot. Nem sze­retik a formális, merev ren­dezvényeket. s ha egy írott meghívót nyomnak a kezük­be, eleve ilyenre gondolnak, s ha elmarad a kedves szó­beli invitálás, valóban nem mennek el. Sok példa volt kéznél a beszélgetés közben. Olyan is, hogy meg a rendezők sem akartak hinni a szemüknek, amikor meglátták a résztve­vők tömegét a kerékpáros­turán. Politikai rendezvény­ről volt szó. a szerve/.es azonban olyan kedvesen ba­ráti volt. minden forma nél­küli. hogy egyik srác hívta a másikat, a jó programú ki­rándulás reményében min­denki szerzett biciklit köl­csön, s ment a többiekkel. Az egyik kaposvári üzem­ben az az ötlete támadt az egyik fiúnak, hogy jó lenne házi sportversenyt szervezni A vállalat vezetői megörültek a kezdeményezésnek, még pénzt is fölajánlottak a díja­zásra. A szombati rendezvé­ny en többségeben családos fiatalok voltak ott, örömmel vetélkedtek, szurkoltak. Aki az egeszet megszervezte, nem is tagja a KIBZ-nek, ezzel azonban példát mutatott az ilyen önkéntes programok megrendezéséről elfeledkező aiapszervezetnek. Sok jó tulajdonság marad kiaknázatlan épp azért, mert a ..hivatalos szervezők” sé­mákban gondolkodnak, nem értik meg. hogy más módsze­rekre van szükség. Szóban mindig elhangzik, hogy alkal­mazkodjunk a fiatalok más­más érdeklődési köréhez, a valóságban azonban inkább hajlanak a nagy létszámú közönséget vonzó rendezvé­nyek felé. Pedig a fényképe­zéssel, zenével, filmművé­szettel, sporttal es egy eb Del foglalkozok kis csoportjai sokkal többet mutathatnak föl, hiszen a valóságos érdek­lődés tartja őket össze. Olyan rendezvény, ahol nem keli kiöltözködes, mindenki me­het farmerban és pulóver­ban. Egy nyári fényképét láttam az egyik szakmai lapban. A Balaton vizében állnak a fiúk és a lányok fürdőruhában, félkörben, s ott hallgatják az egyik budapesti tudós elő­adásai. Ezt a fonnabontasi sem mindegyik laborban al­kalmazták, mégis ajánlhatjuk példának, hiszen sokkal köz­vetlenebb, kellemesebb volt ez a foglalkozás, mintha a teremben izzadt volna a tár­saság. Nem általános érvényű ugyan ez. mégis érdemes fi­gyelembe venni, amikor a rugalmasságot kérik számon a fiatalok. L, G, többen. Most összesen negyvenen vagyunk. Ez a pécsi üzletekben dolgozók­nak is több feladatot jelent, hiszen ott is kezdődik már az ünnepi forgalom, s bi­zony. egy hétig az itt le­vők onnan hiányoznak majd. Megtelt a nagyterem, megteltek a raktárak. Sok segítséget kaptak a Kapos­vári Ruhagyártól, tárolóhe­lyiségeket adtak, az áruházi berendezésekkel segítette őket; és varrógéppel is — ezzel apróbb igazításokat kellett itt elvégezni. — Amikor minden készen volt. megrendeztük a főpró­bát. Kereskedőink „vásá­roltak” ; így gyakoroltuk miként lehet működtetni az üzletet. Persze az első órák rohamában kissé fölborul ez a rend, de a várható si­ma forgalomban is tarthat­juk majd a Centrum-szín­vonalat. A méterárut ruházati cikkeket és sokfele iparcik­ket kínáló bolt kínálatáról részletes fölsorolást igen nehéz volna itt közölni. Tény: valóban olyasmit ho­zott Kaposvárra a Cent­rum, ami hamar vevőre ta­lálhat. Ez, ha egyelőre csak egy hétig is, versenyre késztetheti a somogyi ke­reskedelmet, s így a vásár­lók mindenképpen jól jár­nak. A megszokottól eltérő áruválasztékot még azzal is megfejelték, hogy jó néhány cikket árengedménnyel kí­nálnak. A fejlődő, de egy megye- székhely igényéit még min­dig hiányosan kielégítő ka­posvári kereskedelmi háló­zat gazdáinak serkentő in­jekció a Centrum jelentke­zése. Bízzunk benne, hogy gyorsan és jo esélyekkel be­neveznek a „versenyfutás­ba”. L. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents