Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-07 / 262. szám
VILÁG PROLETÁRJAI ^EGYESÜLJETEK! V\>5YV?V' <0, ej' UJ y* m c\S Atoí 1,40 Ft u SOMOGYINEPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVni, évfolyom, 262. sióm * T982, iwemb«f 7., vosrém«rp Október_útláfi9 tovább! KOSZORÚZÁS LENIN SZOBRÁNÁL — ÜNNEPI EST.A 65. ÉVFORDULÓN A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzás! • ünnepséget rendezett Budapesten a Felvonulási térén a Lenín-szobor- nái. A magyar és szovjet zászlókkal. s a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített téren a fővárosi dolgozók, fiatalok serege gyűlt össze az ünnepi eseményre. A szoborral szemben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkrás- párt Központi Bizottsága nevében Kádár Janos, a Központi Bizottság első titkára tér, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet deli hadseregcsoport képviseletében Konsztantyin Alekszejevics Kocsetov altábornagy, a déli hadseregcsoport parancsnoka koszorúzott. A szobor talapzatát virágokkal borítottak el a fővárosi üzemek, intézmények, hivatalok dói gőz,óinak es a budapfesti fiataloknak a küldöttei is. A koszorúzás! ünnepség az In támadónál é hangjaival és a katonai díszszázad elvonulásával ért veget. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi előadáson mutatták be az Erkel Színházban Bejárt három balettjét. A hazad táncművészet kiválóságai, a neves koreográfus Stravinsky, valamint Richard Strauss zeneiere alkotott ko- regratiájat vittek színre. Az előadásom részt vett Be-rike Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke es Maróthy László, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Várkonyi Péter: a Központi Bizottság titkára; megjelent a kormány több tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá a politikai es a társadalmi élet számos más vezető személyisege. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője, köztük Vla- gyimir Nyikolajevics Ba- zovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete es a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége. Jevkodija Fjodorovna Karpova aleinök vezeteséveL BENKE VALÉRIA ÜNNEPI BESZÉDE* Az eszmék azonossága teszi barátságunkat szilárddá és Németh Károly, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút a szobor talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Losonczi Pál és Traut- mann Rezsői az Elnöki Tanács helyettes elnöke; a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyezték el. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége képviseletében Vlagyimir Nyikolaje- vics Bazovszkij nagykövet koszorú zott. A társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Fejti György. a KISZ központi Bizottságának első utaára, Varga László, a Magyar Űttörők Országos Szövetsége főtitkára, Ispánovits Marton, a Magyar Ellenállok, Antifasiszták Szövetségének főtitkára és Apró Antal, a Magyar—Szovjet Barati Tarsasag elnöke ko- izoruzott. A fegyveres erők nevében Czinege Lajos hadseregtá- feoraoít, honvédelmi naaiuszMa este korszaknyitó történelmi fordulóról emlékezünk meg: 1917 októberének Lenin vezette nagy forradalmáról. Vele, általa kezdődött el a szocialista eszme valósággá . válásának hosszú folyamata. A történelemben egyedülálló módon oldotta meg a szocialista állam azt a feladatot, hogy szélsőségesen különböző társadalmi-gazdasági fejlettségi fokon aiio nepea, nemzeten es népcsoportok szamara nemcsak jogegyenlőségét biztosítod, nanern tényleges eseiyt es konntet íe, tele,eket teremtett a példátlan mererú egyenlotlénsegek felszamoia- sara. Nincs meg egy olyan ország a világon, anol anno- ra utat tetten volna meg népcsoportok a nemzette válás útján, nemzetek, a kiegyezni Lucies főié, .mint a •Benke Valériának, a* MSZM P Politikai Bizo/saga tagjának beszedő tegnap a Kossutft rádióban es a televízióban bangzou el. most hatvan esztendeje megalakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében. Súlyos áldozatok árán tette országát a szovjet nép nemcsak a saját hazájává, hanem a világ forradalmi erőinek támaszává, a mindenféle elnyomás ellen küzdők reménységévé is. Az első küzdelem azért folyt, hogy a munkásforra- daiomnak ez a bázisa, a népi hatalom egy országban fennmaradjon. A második világháború tétje az volt, hogy Európában es Ázsiában nepek, nemzetek szabaduljanak meg a fasizmus1 uralmától. A mostani harc, ameiy a világuralomra törő, s ezert egy nukleáris háború kockázatát is felidéző imperialista erők ellen folyik, már az egész emberiség létet érinti. Nehéz és szövevényes! visszaesésektől és kudarcodtól sem mentes, mégis előrehaladó történelmi folyamat az, amelynek során' kialakult. a szocialista világrendszer, összeomlott az imperializmus gyarmati rendszere. terebélyesedett a nemzetközi munkásmozgalom, erősödtek a kommunista partok és más baloldala mozgalmak. és napjainkban is szélesedik a harc a nagy- monopoíiumok korlátozásáért, a fegyverkezés ' ellen; sokszínűvé es tömegessé válik a bekemozgalom. A Szovjetuniónak döntő része volt abban, hogy a hidegháború nehez evei után Európában megkezdődött az enyhülés. A békés egymás mellett élés gondolatát ma mar nemcsak marxisták képviselik. hanem küiónbö/.ő eszmeáramlatok jegyeben küzdő más haladó erők is, közöttük több szocialista párt vezetői és más realista polgári politikusok. Ellentétes tartalmú és irányú változások mentek végbe az elmúlt évtizedben, es zajlanak napjainkban. is. A tudomány, a technika gyors fejlődése aüenere sua Z. atéakm.j Forr ill I íóf és korszerűség A társadalom, a gazdaság és önmagunk megújításának időszakát éljük. Ez a törekvés ugyan mindig szerves része volt a szocializmus építésének, de napjainkban a korábbinál erőteljesebben jelentkezik általánossá tétele, minden jelenséget, folyamatot átható érvényesülése. Változások sorát sürgetik a körülmények — magunk is kezdeményezzük és ültetjük át a gyakorlatba, vállalva a döntések nem kívánt mellékhatásait is. De nem tehetünk mast, ha tovább akarunk lépni — márpedig tovább kell lépnünk — o gazdasag működésében és a társadalmi-közösségi élet minősegébenTörekvéseink azonban a nehezebb körülmények-között sem mondanak, nem mondhatnak ellent forradalmi céljainknak. Hiszen bármilyen szokatlan, eddig természetesnek tartott formákat, módszereket jelentősen megváltoztató intézkedésekkel próbálkozunk is javítani helyzetünkön, segíteni egy újabb föllendülés előkészítését, tetteinket, igyekezetünket továbbra is a marxizmus-leninizmus ideológiája, október eszméje, a szocializmus építésének altalános elvei határozzák meg. Forradalmi zászlónk, amely hatvanöt éve bomlott ki s amelyet három és fél évtizede tekintünk társadalmi 'építésünk jelképének, a sokak számára meghökkentő megoldások, útkereső módszerek hatására sem lesz fakóbb. Es ebből következik, hogy ha eszközeink egy része cserére, módosulásra érett is. á forradalmiság alapvető tartalma nem változott, és szükségessége sem kérdőjelezhető meg. Hiszen az új körülmények követelte szemléletben és gyakorlatban legalább annyi forradalmi elem munkál, mint a hatalom kivívásának, megszilárdításának időszakában folytatott kemény harcban. Csak éppen bonyolultabban, illetve olyan jelenségek, megnyilvánulások formájában jelentkeznek, amelyek szokatlanok és nem egyezve a korábbi gyakorlattal, sokak szemében céljainktól idegennek látszanak; nem illenek a más feltételek, körülmények között belénk rögződött szocializmusképbe. Igen. ma is szükség van a forradalmiságot alkotó olyan magatartásvonásokra, mint a személyes bátorság, a kezdeményezés. a felelősség önmagunk és a közösség iránt, a kockázat vállalása, az elkötelezettség, a bizalom eszméinkben, céljainkban; küzdelem á biztonsággal kecsegtető sablonok, túlhaladott formák, megoldások, eszközök és a kishitűség ellen. A még kiforratlan, számos előre nem látható veszélyt is rejtő új mellé állni, ötleteket fölkarolni, javaslatokkal segíteni megvalósításukat, ugyanakkor föllépni a visszahúzó erők ellen, amelyek esetenként a szocialista értékek védelmének mezében jelentkeznek — ez forradalmi tett és forradalmi magatartás. Nem szólamokkal, nem is adminisztratív eszközökkel, hanem gondolatokkal, meggyőző érvekkel, az összefüggések, a folyamatók megértésével és mindenekelőtt építő tettekkel. Olyan magatartással, amely segít gyorsan felismerni az új körülményeket, az abból fakadó követelményeket, és kész a döntésre, ezt követően pedig a magával ragadó cselekedetre. Soha nem volt könnyű, és ma sem az, a forradalmár — ne féljünk a szótól, nem avult el, mindig korszerűséget hordoz — helyzete. Hiszen azokhoz a feltörekvő, élen járó erőkhöz szegődik, amelyek a beágyazódott, megcsontosodott formákat akarják megszüntetni, mert túlhaladottak s nem szolgálják már céljainkat. Az a tény, hogy gazdasági növekedésünk lelassult, nem csökkenti, ellenkezőleg; meg kell sokszorozza erőinket. Mire van most legnagyobb szüksége társadalomépitésünknek? Mindenekelőtt következetességre saját elveinkhez, körültekintő döntésekre, határozottságra, szigorú fegyelemre, ugyanakkor rugalmasságra, ötletességre a végrehajtásban. Es annak szilárd tudatára, hogy a gazdasági fejlődés időleges lelassulása nem fékezheti az egész társadalom általános fejlődését, szocialista vonásainak erősödését. Még akkor sem. ha a termelés, a gazdaság jelentőségét egy percig sem kérdöjelezzük meg. Kétségkívül könnyebb olyan helyzetben vezetni, alkotni, javakat létrehozni — és fogyasztani is —, amikor ha nem is diszlépésben, de nagyjából terveink szerint haladunk céljaink felé. A nehezebb, bonyolultabb feltételek azonban olyan képességeket is felszínre hoznak, amelyek korábban is megvoltak, csak éppen szunnyadtak bennünk, mert ilyen mértékben és formában nem volt szükség kifejtésükre. Ilyen például az állandó megújulás igénye, készsége — társadalmi méretekben és az egyén életében is. Ez pedig nem más, mint a forradalmi magatartás egyik fontos összetevője. Olyan érték, amelynek mind szélesebb korú elismerése az egész társadalom érdeke.
