Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

Forradalmárok, reformerek M ai, gazdasági gondok- kal küszködd társa­dalmunkban aúgha van gyakrabban használt ki­fejezés, mint ez: stagnálás. Használjuk az ipari terme­lésre. a nemzeti jövedelem növekedésére, a beruházá­sokra. az- exportra es az importra. És stagnál a het­venes évek végere elért élet­színvonal átlaga is .. . Más kérdés, hogy az efiele stag­nálássá! a mai hosszan el­húzódó tőkés világgazdasági válság közepette nagyon elé­gedettek lennének nem egy gazdaságilag sokkal fejlet­tebb kapitalista ország dol­gozói — azazhogy: munka­nélküli tömegei. A függő, fejlődő országon katasztrorá- üb helyzetéről nem is szólva. Ám maradjunk, az önvizs­gálatnál ! Helyes-e, igaz-e, igazságos-e viszonyainkra alkalmazni a stagnálás kife­jezését? Ha csak az össze­gezett számokat, a statiszti­kái adatokat nézzük, akkor igen. Csaíkhogy e stagnálás felszíne alatt roppant mére­tű eleven mozgás tapasztal­ható. Friss áramlatok fi­gyelhetők meg, bőséges for­rások. tárulnak föl a mély­ben — gyakorta észrevétle- nüi. Ésszerű kezdemenyeze- sek, jó ötletek, okos indítvá­nyok kapnak sokkal gyor­sabban zöld utat, mint a kevésbé zord időkben — akár műszaki, akár gazdasá­gi vagy éppenséggel társa­dalmi jellegűek. És köziben seríhetetlenmek hitt — vagy puszta kényelmességből ke­rülgetett — korlátokat távo­lítanak el az útból. Igen, nem árt odafigyel­nünk a gondok megoldásáért tett — központi és helyi — erőfeszítésekre. Nem kizá­rólag a gazdaságban, hanem a társadalmi élet más tere­pein is bíztató folyamatok bontakomak ki. Nemcsak a népgazdaság stabilitásáért, a vállalat vagy szövetkezet, talpon maradásáért, a közös­ség létbiztonságáért folyik a küzdelem, hanem közben a szocialista és demokratikus társadalmi élet fejlődéséért is. Nagyobb felelősseget és önállóságot, kezdeményező­készséget, problémaérzé­kenységet és prob iemainaegol - dó leleményt, szellemi akti­vitást követeinek mai kö­rülményeink mindenkitől — vezetőktől és beosztottaktól, egyénektől es testületek*«! — mindenütt, a pártszerve­zetekben, az állami és tár­sadalmi szervekben egyaránt. Bizonyára senkinek sem jutna eszébe ezt a gazdasá­gi és társadalmi életben ta­pasztalható pezsgést. belső átrendeződést reformnak ne­vezni, Nálunk a reform fo­galma hozzá kötődött a gaz­daságirányítás csakrtemmás- fél évtizede bevezetett re­formjához. Amit a legkevés­bé sem tekinthetünk vala­miféle ..modellnek”, csak a mi sajátosságainknak meg­felelő eszköznek: s a<st sem mondhatjuk, hogy mindig ,,zsinórban” érvényesült vol­na. Vagy hogy épp most. a nehéz időkben egyes kény­szerű intézkedéseink is tel­jesen összhangban volnának aiapelveivel. Az viszont tény, hogy a vállalati önállóság es érdekeltség nagy lendületet adott gazdasagunk fejlődésé­nek. Még akkor is, ha en­nek öröklött vagy később fölhalmozódott strukturális gyengeségei, nehézkessége, nem kielégítő hatékonysága épp az ut óbbi három-négy esztendőben e „vizsgaidő- szakiban” került eles megvi­lágításba. A mai, felszín alatti, bíztató erőfeszítések arra mutatnak, hogy a reform gondolata mara valóban gondolkodásunk re­formjává vált. A kozgondol- kodás nagy területeire jel­lemző a szilárd, szocialista alapokon álló, rugalmas re­former! szemlelet es maga­tartásmód. Olyan társadalmi és ideológiai eredményünk ez, amely nélkül ma aligha birkózhatnánk a siker re­ményében külső e.s belső eredetű gazdasági bajaink­kal. Igenis reformkor ez mai. meg ha kevésbé illet­jük is ezzel a jelzővel, mint a tizenöt-tíz evvel ezelőttit! És igenis reformer nemzedek a mai, életkortól függetle­nül. Mar regen tel vagyunk azon. a néhai iskolás néző­ponton (hogy dogmatikust ne mondjunk), amely a forra­dalom es a reform, a forra­dalmár és a reformer fo­galmai között vaiami tértől es időtől független, állandó hierarchikus rangsort, tétele­zett föl. Vagy amely a re­form fogalmat es reformer: magatartásai eppenseggel a forradalom an dipólusának gyanújába keverte vagy leg­alábbis leiticsinyeite jelentő­séget. A szocializmus építése so­rán szerzett tapasztalataink birtokában meggyőződésünk, hogy itt és most csak úgy lehetünk örökösei és folyta­tói a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalominák, ha az alapelvekhez, a lenini esz­mékhez híven, de a mai -kor kihívásainak megfelelve szo­cialista reformert gondolko­dásmóddal es magatartással dolgozunk. Saját keserves tapasEtala- taink tanítottak meg arra bennünket, hogy ahol a tü­zes es következetes forra- daimiság nem párosul a szí­vós, újítani kész reformert munkálkodással, ott a forra­dalmi vívmányok kerülhet­nek veszélybe. Ott a rugal­matlanság és restség nyomá­ban a feszültségek es el­lentmondások föühaknozódá- sa jár. era szeretjük a nagy szavakat, a forradal­mat annak tartjuk, arrrr a regi társadalmi vi­szonyok fölváltásának az írj. az emberiség holnapját jelentő viszonyokra: a tör­ténél em maá periódusában szocialista, majd kommunis­ta. a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonán »kapni ó. kizsákmányolástól mentes, közösségi viszonyokra. A ka­póval izmusból a szocializmus­ba való átmenet jelenkori sajatossaga viszont, hogy ez csakis beketoen, a két vi­lágrendszer fegyveres össze­ütközése nélkül, egy termo­nukleáris világháború nél­kül. az emberiség létének kockaatasasa nelKéü mehet vegibe. A szocializmus vwmáswiwjt megvédeni, gyarapítani, ki- teljesitem. fejleszteni, presz­tízse: es vonzerejét növelni csakis bekeben lehet, es keid. A folytonos újításra es meg­újulásra kes-z. szocialista re­formert magatartás ez ért kapcsolódik szervesein a íor- Eadalmár elődök példájához. Stagnálás? Nem. A mai. felszín alatt zajló folyama­tok, energiával teh áramla­tok abba az irányba törnek, amerre 1917 októbere jelölte ki az utat. Koncz István N TÖRETLEN ÉLETÚT Szikár, szívós férfi. Csupa ín. csupa erő. Senki sem mondaná meg első látásra, hogy hamarosan betölti a nyolcvanat, olyan frissen sé­tálgat a jó levegőn. Kisba­jomba is rendszeresen kijár. Mindig szerette a méheket; valamikor ötven kaptáira volt, most tizenkét méhcsa­ládot tart. Büszke rá, hogy minden evben ki pörget vagy három mázsa mezei. — Nem változik az uram. Nem hízik, nem is fogy — mondja a felesége. — Csak már jobban fára­dok — vágja rá Kelemen Józsej, a veterán. Tizenkilencedik éve nyug­díjas. Hat értig volt a Te­metkezési Vállalat igazgató­ja; omnan vonult nyugalom­ba 1963. december 31-ével. Élete nyitott könyv. Neve különféle könyvekben, párt- történeti kiadványokban! sze­repel. Fiatal asztalosként hatvan évvel ezelőtt kapcso­lódott be a munkásmozga­lomba. Ott volt minden szakszervezeti megmozdu­lásom, tüntetésen, részt vett a sztrájkokban. Először Ka­posváron, aztán Budapesten. Kemény pofonokat kapott, méglsem tudták letéríteni a maga választotta útróL — Mindig propagandát csináltam az akkori rend­szer ellen — nevet görögve. — Mi adott hozzá erőt? — Otthoniról hoztam ma­gammal. Édesapám tagja volt a szi Ivánszentmártona munkástanácsnak, így az­tán melyen élt a lelkemben a Tanácsköztársaság emlé­ke. Gyerekkoromtól saját bőlömön éreztem a Horthy- rend&zer igazságtalanságát. Suttyóként 1919-re emlékez­tető röpcédulákat ragasztot­tam a májusfára. Először az apámtól kaptam, aztán a c&endőtrparancsnoktól. Az utóbbi nagy darab ember volt. Ott álltam vele szem­ben, hatalmas pofont ke­vert le, aztán ram ordított: „Állj vigyazzba előttem, az anvad hétszentsegit!” Mar oda is sozott a puskatussal. Jól kipofozott, de megúsz­tam, mert nem volt ellenem semmilyen bizonyíték. Ez volt a tuzkeresztsegem. Akkor fordult nagyot az elete, amikor Jutaba nő­sült. Gelencsér Máriát vet­te el, aki ugyanúgy gondol­kodott. mint ő. Neki is volt személyes élménye a Ta- nacsköztarsaságrol, édesap­ja ugyanis regi kommunis­ta volt. — Ö Magva régiesen teve- kenykedett a munkástanács elnökeként — magyarázza a galamtxisz asszony, ani öt­venkét éve tarsa Józsi bá­csinak jóban es rosszban. — Bej art Latinra Sándorhoz Kapósba... Kelemen József az apósa jutái hazaban rendezett be asztalosműhelyt. Ez és a melles Volt később az ille­gális kommunisták, a balol­dali gondolkodású iparosok gy ülekezőhelve. Kelemen József a harmin- cas évek elején tagja volt az illegális kommunista sejt­nek. Varga Ferenc asztalos­segéd szervezte be; együtt voltak inasok. Tudta róla, hogy milyen érzelmű, ezért bízta rá a jutái és hetesi sejt szervezését. — Először a szomszédo­mat, Bar anya István bor­bélyt vettem magam mellé, aztán masokat. .. Úgy kezd­tük az illegális munkát, hogy először pénzt, élelmi­szert gyűjtöttünk a Vörös Segélynek. Szabó Miklós volt az összekötőnk. Megle­pődtem, amikor úgy húsz éve összetalálkoztam vele Hévízen. Ez volt a kez­det. Kesébb egyre merészebb terve­ket szőttek. — Mar 1932- ben szerettünk volna valami­lyen tüntetést rendezni a Ta­nácsköztársaság leverésének év­fordulójára. Nem sikerült. Elha­lasztottuk 1933. március 21-re. A hetesi csendőrök azonban már négy nappal előtte ház­kutatást / tartot­tak. Másnap pe­dig letartóztat­tak, de nem si­került keresztül­húzniuk a szá­mításunkat. A íeleségem meg az öcsém szétszórta helyettem a röp­cédulákat. A szoba sarkában maga készítette íróasztala áll kis könyvszekrénnyel egybeépít­ve. Sohase válna meg tőle. A hajdani házkutatásokra emlékezteti. — Tudja hányszor kipa­koltak belőle — simítja vé­gig a lapját. — De kiját­szottam őket: átcsempész­tem a tiltott könyveket a veszélytelen iratok csomójá­ba, amikor nem figyeltek. — Makacs kommunista volt az én uram — jegyzi meg az asszony. Ezt úgy kell értani. hogy kémény fából faragtak. Va­jon, mi lett volna vele. ha nem ilyen? Nem törte meg a börtön, a letartóztatás, az internálás, a munkaszolgá­lat, kész volt fegyvert fogni az ellenforradalom idejen is. Tiszta hittel kezdett hoz­zá a párt, a munkásőrség szervezésének 1956. novem­ber 4-e után. Köztiszteletben álló em­berek mindketten. Józsi bá­csi ötven .éve párttag. Odamegy a komódhoz, kihúzza a fiókot, amelyben a kitüntetéseket órai. Ki­nyitja a piros dobozokat, A munkás—Paraszt Hata­lomért Emlékérem, a Szo­cialista Hazáért, a Munka- Érdemrend arany fokozata csillog bennük. S mire ez a cikk megjelenik, már oda­kerül a most kapott Szociá­lis te Magyarországért Ér­demrend is. A Petőfi iskola udvaráról zeneszó, gyarmekkacaij szű­rődik be a harmadik emele­ti, szépen berendezett lakos­ba. Józsi bácsi kimutat az ablakon: — Ha nekünk ilyen sor­sunk lett volna gyermekko­runkban . . . Lajos Géza Közös gondok, közös öröm Egy gyáregység ereje A műhelyek rendje az irodákéhoz hasonló a Mező­gép mernyei gyáregységé­ben. A igényesség nyomait mindenütt fölfedezi a láto­gató: a portán éppúgy, mint a folyosókon vagy az ifjúsá- ' gi klubban. A kapu fölött kitüntetések sorakoznak. — Öt év alatt háromszor kaptuk meg a Kiváló gyár­egység kitüntetést — mond­ja Bubori József főmérnök. — Ezalatt az öt év alatt egyszer nem adták ki ezt a címet, másik alkalommal pedig szoros versenyben szo­rultunk a második helyre. — A látogató először azt érzi, hogy egy kicsit „kira­kat” gyáregység a mernyei. — En inkább azt mondom, hogy jók az adottságok, s ezt ki is használjuk. Ebben a gyáregységben azért nincs fluktuáció, mert jól érzik itt magukat az emberek. Megvan a pénzük, mert olyan a teljesítményrendszer. Kukoricaszi'ázs készítése. A hereeghalml kísérleti állami gazdaságban aa idén háromszázhárminc hektáron termesztettek silókukoricát, s ebből e/.eregyszáz va- gonnyi szilázst készítettek a szarvasmarha-állomany takarmányozására. Képünkön; mun­kában a silózó (MTI-fotó — Király Krisztina felvételéi amellyel pontosan merni le­het, hogy ki mennyit dolgo­zik. A munkánk is megvan; sok éve kialakult mar a ter­melési profilunk, s a szak­mák a termekhez igazodtak. Gyártmányaink 90 szazaie- léka exportra, az NDK-ba kerül. Ketszaztizenöten dol­gozunk itt es evente 5—6 százalékos a béríejlesztes. Ennek a pénznek az anyagi alapjat évről évre a munka adja. A gazdálkodásban tel­jes az önállóságunk, s ennek megfelelően a felelősség is. — A gyáregységben vállal­kozó szellemű emberek dol­goznak — veszi at a szót t^anozsat Tamas szb-titkár. — Ez nemcsak a napi fel­adatok teljesítésekor mutat­kozik meg, hanem például abban is, hogy kommunista műszakokon mmdig nagy — hetven százalék körüli —*■ a részvétéi. S nálunk a gvar nem fejeződik be a kapunál: része a községnek. Osztozik gondjaiban. örömeiben, s kapcsolataink révén Mernye hataran is túljutunk. Az asztalon vaskos iratkö- teg: szerződések, tervrajzok, jelentések sorakoznak benne. A sokrétű tevekenyseg do­kumentumai. — Évek óta jó a kapcsola­tunk a társközségekkel, a nagyközség területen műkö­dő tsz-emcel, sol a kaposfői tsz-szel is. Ezt a kapcsolatot szocialista együttműködési szerződés fogja még szoro­sabbra És a szokásos társa­dalmi munkákon kívül — mint a betakarításban való önkéntes részvétéi — kiter­jed a partnerek segítésére: nyáron meg ősszel, a nagy betakarítás idején — ügye­letet szervezünk, rögtön ja­vítjuk a meghibásodott gé­peket. Lapozzuk az iratköteget, s a sorbol kihullik egy játszó­téri mászóka rajza. Kertész Zoltán KISZ-titkár mondja: — A társközségekbe itt készülnek a játszótéri be­rendezések. Ezt olyan jól csináljuk már. hogy a kolle­gák rajz nélkül i* tudjak a A fiateiek eljutot­tak a nyáron a fonyodlígeti úttörőtáborba is: parkosítot­tak, hintákat szereltek sza­bad idejükben. Összesen negyvenen dolgoztak itt, csaknem egy hétig. A kőmű­vesek a patalomi öregek szo­ciális otthonánál végeztek felújítást, csaknem 200 órá­ban, és szokás már, hogy a gyáregység minden évben kirándulni viszi az ott lako­kat. A gyáregység körül új ha­zak sorakoznak: többségük­ben itt dolgozó emberek él­nék. Építésükét úgy segítet­ték, ahogy tudták: keövez- menyes telket biztosítottak részükre, járdát és utat készítettek társadalmi mun­kában. Meg a buszmegállót is az itt dolgozó emberek alakították ki. A nagy mun­ka most eioter építésé: a földmunkák készén vannak, már, es elbontották azt az öreg épületet is, amelyből majd öltözőt készítenek. — Hogyan tud egy gyár­egység ennyi mindenre fi­gyelni ? — Dolgozóink falusi em­berek: maguk is tudják, hogy hol van a legnagyobb gond — mondja a főmér­nök. — Naponta látják, hogy mi történik a környezetük­ben. Valaki mindig ott van közülünk a tanácsülésen: halljuk, hogy mit tesznek szóvá, milyen feladat megol­dását sürgetik. Ezután már csak a lehetőseget kell meg­keresni, hogy mikent segít­het a gond megoldásában a gyáregység. Ügy erezzük, hogy nemcsak a területi adottságokat, az elhelyezést tekintve épültünk be Mer­nye közigazgatási terülelebe; közösek a gondjaink es az örömeink is. A gyáregység ezen az őszön megkapta a Tegyünk többet Somogyert! kitünte­tést. 215 ember településfej­lesztő és szépítő társadalmi munkáját ismerték el vele. Dr. Kercza Imre SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents