Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

Forradalmárok,

reformerek

M

ai, gazdasági gondok- kal küszködd társadalmunkban aúgha van gyakrabban használt kifejezés, mint ez: stagnálás. Használjuk az ipari termelésre. a nemzeti jövedelem növekedésére, a beruházásokra. az- exportra es az importra. És stagnál a hetvenes évek végere elért életszínvonal átlaga is .. . Más kérdés, hogy az efiele stagnálássá! a mai hosszan elhúzódó tőkés világgazdasági válság közepette nagyon elégedettek lennének nem egy gazdaságilag sokkal fejlettebb kapitalista ország dolgozói — azazhogy: munkanélküli tömegei. A függő, fejlődő országon katasztrorá- üb helyzetéről nem is szólva.

Ám maradjunk, az önvizsgálatnál ! Helyes-e, igaz-e, igazságos-e viszonyainkra alkalmazni a stagnálás kifejezését? Ha csak az összegezett számokat, a statisztikái adatokat nézzük, akkor igen. Csaíkhogy e stagnálás felszíne alatt roppant méretű eleven mozgás tapasztalható. Friss áramlatok figyelhetők meg, bőséges források. tárulnak föl a mélyben — gyakorta észrevétle- nüi. Ésszerű kezdemenyeze- sek, jó ötletek, okos indítványok kapnak sokkal gyorsabban zöld utat, mint a kevésbé zord időkben — akár műszaki, akár gazdasági vagy éppenséggel társadalmi jellegűek. És köziben seríhetetlenmek hitt — vagy puszta kényelmességből kerülgetett — korlátokat távolítanak el az útból.

Igen, nem árt odafigyelnünk a gondok megoldásáért

tett — központi és helyi — erőfeszítésekre. Nem kizárólag a gazdaságban, hanem a társadalmi élet más terepein is bíztató folyamatok bontakomak ki. Nemcsak a népgazdaság stabilitásáért, a vállalat vagy szövetkezet, talpon maradásáért, a közösség létbiztonságáért folyik a küzdelem, hanem közben a szocialista és demokratikus társadalmi élet fejlődéséért is. Nagyobb felelősseget és önállóságot, kezdeményezőkészséget, problémaérzékenységet és prob iemainaegol - dó leleményt, szellemi aktivitást követeinek mai körülményeink mindenkitől — vezetőktől és beosztottaktól, egyénektől es testületek*«! — mindenütt, a pártszervezetekben, az állami és társadalmi szervekben egyaránt.

Bizonyára senkinek sem jutna eszébe ezt a gazdasági és társadalmi életben tapasztalható pezsgést. belső átrendeződést reformnak nevezni, Nálunk a reform fogalma hozzá kötődött a gazdaságirányítás csakrtemmás- fél évtizede bevezetett reformjához. Amit a legkevésbé sem tekinthetünk valamiféle ..modellnek”, csak a mi sajátosságainknak megfelelő eszköznek: s a<st sem mondhatjuk, hogy mindig ,,zsinórban” érvényesült volna. Vagy hogy épp most. a nehéz időkben egyes kényszerű intézkedéseink is teljesen összhangban volnának aiapelveivel. Az viszont tény, hogy a vállalati önállóság es érdekeltség nagy lendületet adott gazdasagunk fejlődésének. Még akkor is, ha ennek öröklött vagy később fölhalmozódott strukturális gyengeségei, nehézkessége, nem kielégítő hatékonysága épp az ut óbbi három-négy esztendőben e „vizsgaidő- szakiban” került eles megvilágításba.

A mai, felszín alatti, bíztató erőfeszítések arra mutatnak, hogy a reform gondolata mara valóban gondolkodásunk reformjává vált. A kozgondol- kodás nagy területeire jellemző a szilárd, szocialista alapokon álló, rugalmas reformer! szemlelet es magatartásmód. Olyan társadalmi és ideológiai eredményünk ez, amely nélkül ma aligha birkózhatnánk a siker reményében külső e.s belső eredetű gazdasági bajainkkal. Igenis reformkor ez

mai. meg ha kevésbé illetjük is ezzel a jelzővel, mint a tizenöt-tíz evvel ezelőttit! És igenis reformer nemzedek a mai, életkortól függetlenül.

Mar regen tel vagyunk

azon. a néhai iskolás nézőponton (hogy dogmatikust ne mondjunk), amely a forradalom es a reform, a forradalmár és a reformer fogalmai között vaiami tértől es időtől független, állandó hierarchikus rangsort, tételezett föl. Vagy amely a reform fogalmat es reformer: magatartásai eppenseggel a forradalom an dipólusának gyanújába keverte vagy legalábbis leiticsinyeite jelentőséget.

A szocializmus építése során szerzett tapasztalataink birtokában meggyőződésünk, hogy itt és most csak úgy lehetünk örökösei és folytatói a Nagy Októberi Szocialista Forradalominák, ha az alapelvekhez, a lenini eszmékhez híven, de a mai -kor kihívásainak megfelelve szocialista reformert gondolkodásmóddal es magatartással dolgozunk.

Saját keserves tapasEtala- taink tanítottak meg arra bennünket, hogy ahol a tüzes es következetes forra- daimiság nem párosul a szívós, újítani kész reformert munkálkodással, ott a forradalmi vívmányok kerülhetnek veszélybe. Ott a rugalmatlanság és restség nyomában a feszültségek es ellentmondások föühaknozódá- sa jár.

era szeretjük a nagy

szavakat, a forradalmat annak tartjuk, arrrr a regi társadalmi viszonyok fölváltásának az írj. az emberiség holnapját jelentő viszonyokra: a történél em maá periódusában szocialista, majd kommunista. a termelőeszközök társadalmi tulajdonán »kapni ó. kizsákmányolástól mentes, közösségi viszonyokra. A kapóval izmusból a szocializmusba való átmenet jelenkori sajatossaga viszont, hogy ez csakis beketoen, a két világrendszer fegyveres összeütközése nélkül, egy termonukleáris világháború nélkül. az emberiség létének kockaatasasa nelKéü mehet vegibe.

A szocializmus vwmáswiwjt megvédeni, gyarapítani, ki- teljesitem. fejleszteni, presztízse: es vonzerejét növelni csakis bekeben lehet, es keid.

A folytonos újításra es megújulásra kes-z. szocialista reformert magatartás ez ért kapcsolódik szervesein a íor- Eadalmár elődök példájához.

Stagnálás? Nem. A mai. felszín alatt zajló folyamatok, energiával teh áramlatok abba az irányba törnek, amerre 1917 októbere jelölte ki az utat.

Koncz István

N

TÖRETLEN ÉLETÚT

Szikár, szívós férfi. Csupa ín. csupa erő. Senki sem mondaná meg első látásra, hogy hamarosan betölti a nyolcvanat, olyan frissen sétálgat a jó levegőn. Kisbajomba is rendszeresen kijár. Mindig szerette a méheket; valamikor ötven kaptáira volt, most tizenkét méhcsaládot tart. Büszke rá, hogy minden evben ki pörget vagy három mázsa mezei.

— Nem változik az uram. Nem hízik, nem is fogy — mondja a felesége.

— Csak már jobban fáradok — vágja rá Kelemen Józsej, a veterán.

Tizenkilencedik éve nyugdíjas. Hat értig volt a Temetkezési Vállalat igazgatója; omnan vonult nyugalomba 1963. december 31-ével.

Élete nyitott könyv. Neve különféle könyvekben, párt- történeti kiadványokban! szerepel. Fiatal asztalosként hatvan évvel ezelőtt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Ott volt minden szakszervezeti megmozdulásom, tüntetésen, részt vett a sztrájkokban. Először Kaposváron, aztán Budapesten. Kemény pofonokat kapott, méglsem tudták letéríteni a maga választotta útróL

— Mindig propagandát csináltam az akkori rendszer ellen — nevet görögve.

— Mi adott hozzá erőt?

— Otthoniról hoztam magammal. Édesapám tagja volt a szi Ivánszentmártona munkástanácsnak, így aztán melyen élt a lelkemben a Tanácsköztársaság emléke. Gyerekkoromtól saját bőlömön éreztem a Horthy- rend&zer igazságtalanságát. Suttyóként 1919-re emlékeztető röpcédulákat ragasztottam a májusfára. Először az apámtól kaptam, aztán a c&endőtrparancsnoktól. Az utóbbi nagy darab ember volt. Ott álltam vele szemben, hatalmas pofont kevert le, aztán ram ordított: „Állj vigyazzba előttem, az anvad hétszentsegit!” Mar oda is sozott a puskatussal. Jól kipofozott, de megúsztam, mert nem volt ellenem semmilyen bizonyíték. Ez volt a tuzkeresztsegem.

Akkor fordult nagyot az elete, amikor Jutaba nősült. Gelencsér Máriát vette el, aki ugyanúgy gondolkodott. mint ő. Neki is volt személyes élménye a Ta- nacsköztarsaságrol, édesapja ugyanis regi kommunista volt.

— Ö Magva régiesen teve- kenykedett a munkástanács elnökeként — magyarázza a galamtxisz asszony, ani ötvenkét éve tarsa Józsi bácsinak jóban es rosszban. — Bej art Latinra Sándorhoz Kapósba...

Kelemen József az apósa jutái hazaban rendezett be asztalosműhelyt. Ez és a melles Volt később az illegális kommunisták, a baloldali gondolkodású iparosok gy ülekezőhelve.

Kelemen József a harmin- cas évek elején tagja volt az illegális kommunista sejtnek. Varga Ferenc asztalossegéd szervezte be; együtt voltak inasok. Tudta róla, hogy milyen érzelmű, ezért bízta rá a jutái és hetesi sejt szervezését.

— Először a szomszédomat, Bar anya István borbélyt vettem magam mellé, aztán masokat. .. Úgy kezdtük az illegális munkát, hogy először pénzt, élelmiszert gyűjtöttünk a Vörös Segélynek. Szabó Miklós volt az összekötőnk. Meglepődtem, amikor úgy húsz éve összetalálkoztam vele Hévízen.

Ez volt a kezdet. Kesébb egyre merészebb terveket szőttek.

— Mar 1932- ben szerettünk volna valamilyen tüntetést rendezni a Tanácsköztársaság leverésének évfordulójára. Nem sikerült. Elhalasztottuk 1933. március 21-re. A hetesi csendőrök azonban már négy nappal előtte házkutatást / tartottak. Másnap pedig letartóztattak, de nem sikerült keresztülhúzniuk a számításunkat. A íeleségem meg az öcsém szétszórta helyettem a röpcédulákat.

A szoba sarkában maga készítette íróasztala áll kis könyvszekrénnyel egybeépítve. Sohase válna meg tőle. A hajdani házkutatásokra emlékezteti.

— Tudja hányszor kipakoltak belőle — simítja végig a lapját. — De kijátszottam őket: átcsempésztem a tiltott könyveket a veszélytelen iratok csomójába, amikor nem figyeltek.

— Makacs kommunista volt az én uram — jegyzi meg az asszony.

Ezt úgy kell értani. hogy kémény fából faragtak. Vajon, mi lett volna vele. ha nem ilyen? Nem törte meg a börtön, a letartóztatás, az internálás, a munkaszolgálat, kész volt fegyvert fogni az ellenforradalom idejen is. Tiszta hittel kezdett hozzá a párt, a munkásőrség szervezésének 1956. november 4-e után.

Köztiszteletben álló emberek mindketten. Józsi bácsi ötven .éve párttag.

Odamegy a komódhoz, kihúzza a fiókot, amelyben a kitüntetéseket órai. Kinyitja a piros dobozokat, A munkás—Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Szocialista Hazáért, a Munka- Érdemrend arany fokozata csillog bennük. S mire ez a cikk megjelenik, már odakerül a most kapott Szociális te Magyarországért Érdemrend is.

A Petőfi iskola udvaráról zeneszó, gyarmekkacaij szűrődik be a harmadik emeleti, szépen berendezett lakosba. Józsi bácsi kimutat az ablakon:

— Ha nekünk ilyen sorsunk lett volna gyermekkorunkban . . . Lajos Géza

Közös gondok, közös öröm

Egy gyáregység ereje

A műhelyek rendje az irodákéhoz hasonló a Mezőgép mernyei gyáregységében. A igényesség nyomait mindenütt fölfedezi a látogató: a portán éppúgy, mint a folyosókon vagy az ifjúsá- ' gi klubban. A kapu fölött kitüntetések sorakoznak.

— Öt év alatt háromszor kaptuk meg a Kiváló gyáregység kitüntetést — mondja Bubori József főmérnök. — Ezalatt az öt év alatt egyszer nem adták ki ezt a címet, másik alkalommal pedig szoros versenyben szorultunk a második helyre.

— A látogató először azt érzi, hogy egy kicsit „kirakat” gyáregység a mernyei.

— En inkább azt mondom,

hogy jók az adottságok, s ezt ki is használjuk. Ebben a gyáregységben azért nincs fluktuáció, mert jól érzik itt magukat az emberek. Megvan a pénzük, mert olyan a teljesítményrendszer.

Kukoricaszi'ázs készítése. A hereeghalml kísérleti állami gazdaságban aa idén háromszázhárminc hektáron termesztettek silókukoricát, s ebből e/.eregyszáz va- gonnyi szilázst készítettek a szarvasmarha-állomany takarmányozására. Képünkön; munkában a silózó (MTI-fotó — Király Krisztina felvételéi

amellyel pontosan merni lehet, hogy ki mennyit dolgozik. A munkánk is megvan; sok éve kialakult mar a termelési profilunk, s a szakmák a termekhez igazodtak. Gyártmányaink 90 szazaie- léka exportra, az NDK-ba kerül. Ketszaztizenöten dolgozunk itt es evente 5—6 százalékos a béríejlesztes. Ennek a pénznek az anyagi alapjat évről évre a munka adja. A gazdálkodásban teljes az önállóságunk, s ennek megfelelően a felelősség is.

— A gyáregységben vállalkozó szellemű emberek dolgoznak — veszi at a szót t^anozsat Tamas szb-titkár. — Ez nemcsak a napi feladatok teljesítésekor mutatkozik meg, hanem például abban is, hogy kommunista műszakokon mmdig nagy — hetven százalék körüli —*■ a részvétéi. S nálunk a gvar nem fejeződik be a kapunál: része a községnek. Osztozik gondjaiban. örömeiben, s kapcsolataink révén Mernye hataran is túljutunk.

Az asztalon vaskos iratkö- teg: szerződések, tervrajzok, jelentések sorakoznak benne. A sokrétű tevekenyseg dokumentumai.

— Évek óta jó a kapcsolatunk a társközségekkel, a nagyközség területen működő tsz-emcel, sol a kaposfői tsz-szel is. Ezt a kapcsolatot szocialista együttműködési szerződés fogja még szorosabbra És a szokásos társadalmi munkákon kívül — mint a betakarításban való önkéntes részvétéi — kiterjed a partnerek segítésére: nyáron meg ősszel, a nagy betakarítás idején — ügyeletet szervezünk, rögtön javítjuk a meghibásodott gépeket.

Lapozzuk az iratköteget, s a sorbol kihullik egy játszótéri mászóka rajza.

Kertész Zoltán KISZ-titkár mondja:

— A társközségekbe itt készülnek a játszótéri berendezések. Ezt olyan jól csináljuk már. hogy a kollegák rajz nélkül i* tudjak a

A fiateiek eljutottak a nyáron a fonyodlígeti úttörőtáborba is: parkosítottak, hintákat szereltek szabad idejükben. Összesen negyvenen dolgoztak itt, csaknem egy hétig. A kőművesek a patalomi öregek szociális otthonánál végeztek felújítást, csaknem 200 órában, és szokás már, hogy a gyáregység minden évben kirándulni viszi az ott lakokat.

A gyáregység körül új hazak sorakoznak: többségükben itt dolgozó emberek élnék. Építésükét úgy segítették, ahogy tudták: keövez- menyes telket biztosítottak részükre, járdát és utat készítettek társadalmi munkában. Meg a buszmegállót is az itt dolgozó emberek alakították ki. A nagy munka most eioter építésé: a földmunkák készén vannak, már, es elbontották azt az öreg épületet is, amelyből majd öltözőt készítenek.

— Hogyan tud egy gyáregység ennyi mindenre figyelni ?

— Dolgozóink falusi emberek: maguk is tudják,

hogy hol van a legnagyobb gond — mondja a főmérnök. — Naponta látják, hogy mi történik a környezetükben. Valaki mindig ott van közülünk a tanácsülésen: halljuk, hogy mit tesznek szóvá, milyen feladat megoldását sürgetik. Ezután már csak a lehetőseget kell megkeresni, hogy mikent segíthet a gond megoldásában a gyáregység. Ügy erezzük, hogy nemcsak a területi adottságokat, az elhelyezést tekintve épültünk be Mernye közigazgatási terülelebe; közösek a gondjaink es az örömeink is.

A gyáregység ezen az őszön megkapta a Tegyünk többet Somogyert! kitüntetést. 215 ember településfejlesztő és szépítő társadalmi munkáját ismerték el vele.

Dr. Kercza Imre

SOMOGYI

NÉPLAP