Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-28 / 280. szám
Közös cél — jobb minőség Látogatás az IKR-nél A Semsei János egységvesekő szobája falán függő térképen sárga szín jelzi az iparszerűen kukoricát termelő közös vállalathoz tartozó gazdaságok termőterületét. Jól elhatárolható terület, ez: a Dél-Balaton jelentős része Nagybajom térségéig, illetve a Drava mentének nagy része. Beszélő térkép az ő számára. — Jelenleg 19 Somogy megyei gazdaság tartozik hozzánk — mondja —, ebből 16 termelőszövetkezet. — Milyen munkát végez a rendszer balatonkeresztú- ri alközpontja a taggazdaságok részére? — Ez szinte felsorolhatat- lan, jóllehet kisszámú szakgárdával dolgozunk. Az agronómia területén két szakemberünk 20—20 ezer hektár termőterület — kukorica, búza, illetve gyep — termelés- szervezését végzi. Az előkészítési munkáktól a betakarításig ismerik az ott folyó munkát. A másik fő területűnk műszaki vonatkozású: szervizszolgálat es alkatrész- ellátás. Jelenleg mintegy 40 millió fórint'értékű alkatrész szolgálja a taggazdaságok hiánj'talan ellátását. Az idei forgalmunk meghaladta a 60 millió, forintot. , — Számos termelőszövetkezetnél láthattunk IKR feliratú gépeket. Szövetkezeti tulajdonban vannak ezek? — Általában öt év alatt törlesztik terményben a technikák értékét a taggazdaságok. A törlesztés, más szóval, a kifizetés után kerülnek a termelőszövetkezet tulajdonába. Három szervizszerelő és egy műszaki szakmérnök feladata az IKR-gépek szervizszolgálata. Hogy érzékletesebb legyen a kép: ez a három szerelő látja el 135 kombájn, 65 Rába-Steiger, 30 IHC traktor javítását, sok esetben nemcsak szaktanács- adóként. Éppen most bővítjük a szerelői létszámot — A taggazdaságok már befejezték a kukorica betakarítását. Milyen eredményeket hozott az év? — A mezőgazdasági szakemberek úgy tartják, hogy mindig a betakarításkor lenet megmondani, optimális időben vetettek-e. Az idei tavaszi táblaszemléken megállapíthattuk, hogy a jő vetőmag kitűnően kelt. A tőszámmin- ták kiváló arányokat mutattak, a kamizálás hatására gyommentes kukoricatáblákat vehettünk szemügyre. Mindennek része van abban, hogy az idei terveinket jóval felülmúló termésmennyiséget takaríthattak be taggazdaságaink. — Ayz eredményről öröm beszélni, de bizonyos, hogy mint mindenütt, itt sem volt gondmentes az év. — Az alkatrészellátás némely visszatérő problémáját leszámítva főként a műtrá- gyaeliátás akadozott. A bö- hönyeiek például 300 hektár kalászos alá nem tudtak műtrágyát szórni, de ugyanezeket a panaszokat jelezték a kéthelyiak és a nagybajomiak is. Sok gondot okozott számos szövetkezetnél a szűkös tárolótér; volt üzem, ahol a kukoricakombájnnak azért kellett állnia, mert a napraforgó a gazdaság nyakán volt. Igaz, egyedi eset, de például a buzsákiak a termésszárító elhúzódó beindítása miatt szinte utolsóként végezték el a kukoricabetakarítást — Jut-e idő most egy kis szusszanásra? — Elmúltak azok az idők, amikor a tagság a vezetőséggel közösen vidám borozással, pincepörkölttel mondott búcsút a betakarítás fáradalmainak. Éppen a múlt héten tárgyaltuk meg az 1983-as évi vetómagigényléseket. A tervezés időszakát éljük. Szervizhálózatunk pedig a gépek karbantartó felügyeletét végzi Békés József SOMOGYI KRÓNIKÁJA Országos jelentőségű rendezvények is voltak ezen a héten megyénkben. Ezek között említhető a vöröskeresztes tanácskozás Siófokon, aztán a levéltári napok kaposvári előadássorozata. A legfontosabb somogyi belpolitikai esemény azonban az volt, hogy ülést tartott a megyei pártbizottság; a testület áttekintette a pártkongresszus, a megyei partértekezlet határozatainak megvalósulásai. A tanácsok feladatairól szintén sok szó esett a két és fél év tapasztalatait ösz- szegező helyzetelemzésben. Ehhez kötődik az a téma, amelyet a Közalkalmazott Szakszervezet megyei bizottsága e héten tárgyalt meg. Minden somogyi ember érdeke, hogy gyorsabb és egyszerűbb legyen a hatósági ügyek intézése a tanácsa~ kon. Évekkel ezelőtt megkezdődött a korszerűsítés, s ez most is folytatódik. A városok után most a községi tanácsok korszerűsítik belső szervezetüket a Balatonszárszón tavaly megkezdődött kísérlet tapasztalatainak figyelembevételevei. A települések 1985. január l-:g térnek át az új szervezetre, három lépcsőben. Nagy a szakszervezet szerepe ebben a munkában. A megyei bizottság éppen ezért elsősorban azt vizsgálta: milyen feladatok hárulnak rájuk az átszervezés zökkenő nélküli lebonyolítása érdekeben. Nem véletlen, hogy a szakszervezet megyei titkára és a megyei tanács vt>- titkára együttesen terjesztette az anyagot a testület elé, hiszen a felelősség közös a megvalósításban. A megyebizottság eddig is folyámatosan vizsgálta, mint halad a szervezet korszerűsítse. s minden segítséget megadott menet közben. Különösen fontos, hogy a helyi szakszervezeti szervek megkapták tőlük az iránymutatást. A szakszervezeti bizottságok, a bizalmiak sokat tettek azért, hogy megértessék a korszerűm r#s célját, szükségességét Az emberi té- nyez.oK.ne<c ugyancsak fontos a szerepük a tanácsigazga- ias korszerűsítésének folyamatában. A viszonylag hosz- szú időt igénylő előkészítés jó lehetőséget adott arra, hogy ezt mindenhol alaposan figyelembe vegyék A Sizakszervezeti bizottságok a dolgozók védelmére nagy gondot fordítottak, ha szükség volt rá, akkor időben elmondták az észrevételüket, s intézkedést kér leik, A korszerűsítés mostani szakaszában nagyon fontos, hogy elérjek: mindenki szív- vel-iéiekkel végezze a munkáját a kialakuló új szervezetben. Ezért várják el, hogy az aktívák mindenhol világosítsák fel társaikat, győzzék meg a változások indokol tságárőL A megyebizottság úgy foglalt állást, hogy a szakszervezet véleményét meg a testületi döntés előtt ki kell kérni. Ezt pedig előzze meg. hogy ismertetik a .terveket, az elképzeléseket a dolgozókkal, kikérve a véleményüket Somogy egész lakosságát érinti, ha bármelyik fórumon mérlegre teszik, milyen az ellátás. Ilyen szempontból megyei jelentőségű a fogyasztok kaposvári tanácsa- nak e heti ülése,_ amelyen most azt vizsgálták meg, hogyan készültek föl a kereskedelmi, az ipari vállalatok, a kaposvári áfész a karácsonyi és az újévi vásárra. Vodt mit letenni a meghívott vállalati szakemberek „asztalára”, ugyanis százöt- venhatan töltötték ki a kiadott kérdőíveket. A válaszokból kitűnt, hogy „szinte mindent megkaphat az em~ bér, ha időben elkezdi a beszerzésit’’ A lakosság jó javaslatokkal segítette a fogyasztók tanácsát Ezek között olyanok voltak, hogy a nyugdíjasok beállításává, gyorsítsák meg a kiszolgálást. egyes üzletek nyissanak korábban. Az ünnepek előtt több helyen áruljanak kenyeret, mindenhol legyen az olcsóbb húsokból és felvágottakból. Bírálták, hogy nincs választék bizonyos ruházati cikkekből, játékokból. A vállalatok vezetői szívesen vették az ajánlásokat. A fogyasztók tanácsa — a gondok ellenére — azt állapította meg, hogy az ünnepi fölkészülés általában megnyugtató. A beszerzési nehézségek miatt természetesen lesznek hiányzó cikkek. Lajos Géza Üj termék a kapcsolószekrény Kéjt éve áll új elnök a Fonyödi Építőipari Szövetkezet élén s amikor Vértes Lászlóval beszélgetni kezdtünk, azt mondta: nagyon nehéz időszak van mögöttük, tudják, hogy a szövetkezetről nem sok jót lehetett hallani az utóbbi időben, sőt némely pletykálko- dók már temetni is igyekeztek őket Így a gazdálkodás javítását arra is föl kell használniuk, hogy most mar jó hírük kapjon szárnyra. S a jó hír visszaszerzése talán még nehezebb, mint a munka megjavítása. — Mi volt gondjaik oka? — Féllábas volt a szövetkezet. Az építőipar, különösen kisebb cégeknél, hullámzó munkával és hullámzó bevételekkel jár. Kiegészítő tevékenységünk nem volt elég ahhoz, hogy a gazdálkodást megszilárdítsa. Ezt még az is nehezítette, hogy a szövetkezet erején fölül vállalt munkákat. elhúzódtak az építkezések, csúsztak a határidők; néha le is állt a munka, s így olyan béreket is kénytelenek voltunk fizetni, amelyek mögött nem volt teljesítmény. Tehát akadozott a gépezet. Ez többek között arra is visszavezethető, hogy sűrűn váltották egymást itt a műszaki vezetők, a mindig módosuló elképzeléseket, módszereket pedig nehezen viseli el egy kis szövetkezet. — Milyen volt az anyagi helyzetük? Ezt a kérdést Rohrbacher József főkönyvelő „vállalta”. — Közepes. Hitelképesek voltunk, de hát ezzel nem sokat árultam el. Bevételünknek több mint nyolcvan százaléka az építőipari tevékenységből származott, s ez egyenetlenségeket okozott: év végén volt pénzünk, az év közepén nem. Rengeteget költöttünk fűtésre; munkásszállításra egymillió forint ment el... Fűteni Hullámvölgy után Egy szépen felújított fldtH8 A Fonyódi Építőipari Szövetkezet nehéz évei a munkafegyelem, de Jobban is tudunk már fizetni. — És a féllábasságot maként szüntették meg? — Először is: annyit vállaltunk, amennyit elbírtunk. Több igényes felújítást is végzünk, ehhez inkább megvan a fölkészültségünk, mint a nagy építkezésekhez. Szabad szakipari kapacitásunkat több vállalatnak fölajánlottuk, létre is jött több ilyen üzlet, s eg; is jól jövedelmez. Erősítettük az ipari tevékenységünket: ez egyenletessé teszi a gazdálkodást. Üj részlegünkbe» villamos kapcsolószekrényeket gyártunk Jelenleg is tárgyalunk néhány új termék gyártásáról, illetve fürdőszobaszekrények gyártásának átvételéről más szövetkezettől Faipari részlegünk is több termelőmunkát vállal, mert most nincs annyi építkezés, amennyi lekötné az erejét — Hogyan zárják az idei évet? — A régi gondok utóhatását 1982 elején még éreztük, Sőt: az első félévet veszteséggel tudtuk csak zárni Viszont kezdenek beérni az újdonságok termései; második félévünk igen jól kikerült, így bosszú idő után először nyugodtan al- hatunk majd az újév első napjaiban. De csak. annyira nyugodtan, hogy közbe ne felejtsük el: a hullámvölgy után jókora hullámhegynek kell kö vetkeznie I Hogy ez mekkora lesz, csak tőlünk íütob. ^ ; L. P. kell, munkásokat hozni-vinni szintén kell. De nem mindegy, hogy mennyiért Korszerűsítéssel, jobb szervezéssel elértük, hogy kiadásaink jelentősen csökkentek. — Elhúzódtak a munkák, a bevétel szintén késett Mit tettek a baj megszüntetésére? Üjra az elnök vette át a szót: — Minden erővel azon voltunk, hogy befejezzük a lakásépítést és az egyéb építkezéseket, azután valahogy egyenesbe állítsuk a hajót Közben — mint ahogy vész esetében lenni szokott — sok ember itthagyott bennünket A Bala- ton-parton maszekolással, téeszbrigádokba való belépéssel nem nehéz jó jövedelemhez jutni. Miért maradtak volna egy botladozó szövetkezetben? Szerencsére volt egy olyan kisebb társaság, amelyik úgy kalkulált, hogy lesznek itt még jobb idők is. És most már néhány ember vissza is jött hozzánk azok közül, akik akkor elmentek. Természetesen nem játszottuk a sértődöttet. Szívesen visszafogadtunk bárkit, aki dolgozni akar. Egyszerűen nem sértődhettünk meg, hiszen nem viccből mentek el tőlünk a dolgozók, hanem azért, mert jobban akartak élni. Szigorúbb lett nálunk Gabonaipari beruházások Jól haladnak, időben valósulnak meg a beruházási programok a Gabona tröszt vállalatainál, és a legtöbb esetben az eredeti költség- előirányzatot is sikerült tartaniuk. A nagy teljesítményű berendezések, rekonstrukcióval felújított korszerű szerkezetek a malomipari munka és a takarmány- gyártás kétkezi, nehéz fizikai munkával járó bázisait mindinkább helyettesítik. A tröszit vállalatai négy nagyobb beruházást valósítottak meg az új létesítményekben részben már megkezdték az üzemszerű munkát, részben pedig az üzemi próbák adnak munkát az új személyzetnek. Jól halad a rekonstrukció is, ennek keretében például több malomban összesen naponta kilencven tonnával nö vei lék. a teljesítményt. Az ipar kiemelt beruházása volt a székesfehérvári tésztagyár, amelyet 300 millió forintos költséggel építettek, és az eredeti programnak megfelelően az idén adtak át. Teljesítené nye évente 12 ezer tonna kitűnő minőségű száraz- tészta, a termek már kapható az üzletekben. Megkezdődött a próbajáratás az új miskolci malomban, amely az iparág áthúzódó beruházása, és mind a határidőt, mind a tervezett költséget — 270 millió forintot — sikerült megltairta- niuk A létesítmény, amelyet még az idén átadnak, az ország egyik legkorszerűbb malomüzeme. Kecskeméten naponta 240 tonna teljesítményű takarmánykoncentrátum-gyár készült el, a gépek már két műszakban termelnek. Az új gyár a környék állattelepeinek ellátásához járul hozzá. Hódmezővásárhelyen állati-fehérjéket feldolgozó üzemet adnak át. a létesítményt rövidesen üzemszerűen munkába állíthatják, a gépek próbái ugyanis jó ütemben haladnak. Évente 5700 tonna húsilsztet készítenek es 1200 tonna ipari zsírt is előállítanak, ez utóbbiból egyébként exportra is szállítanak. Az ipari rekonstrukció számos üzemet érint; a malmok felújítására, korszerűsítésére az idén 88 millió forint jutott. Az üzemek ilyen jehegu lejiesztese az uj létesítmények építésűvé! szemben jelentős előnyökkel jár. Az új malmok gyártási teljesítményének mindé» egyes tonnája 24 millió forintos beruházást igényel, a korszerűsítéssel viszont hasonló nagyságrendű termelésbővítést egymillió forintból oldhatnak meg. Ezért a rekonstrukciós programokat részesítik előnyben; három nagyobb üzemet újítottak fel a teljesítmény fokozásával egyidejűleg A takarmánykeverő üzemek közül ötöt korszerűsítettek, 27 millió forintos költséggel. Jó ütemben halad a raktárépítési-fejlesztési program megvalósítása is. A Gabonatröszt vállalatainál célcsoportos, illetve kooperációs beruházásokkal — részben a teimel»szövetkezetekkel közösen — az idén csaknem 215 ezer tonnával bővült a tárolótér, ami enyhített a raktározási gondokon.
