Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
Alkatrészek és érdekek Azért egyetlen gép sem áll a tsz-ekben, mert az anyagbeszerző a speciális alkatrészeket kivéve nem tudott Valahait beszerezni. A gépjavító műhelyekben sok mindent meg tudnak csinálni, de ezek az alkatrészek ■—1 technológiai és biztonsági szempontból sok esetben mégsem tökéletesek. A „drótozás*' nem megoldás Az alkalmi alkatrészkészítés egyébként is rontja a javítás hatékonyságát. Például csak a szakvezető tűdja eldönteni, hogy egy-egy motorhibát hogyan, milyen alkatrész gyártásával és alkalmazásával lehet elhárítani, És ezek a javítások többe kerülnek, mintha 'a hibás alkatrészt egy gyárilag csomagolt újjal cserélnék ki. Nemcsak a szerelőik, hanem a gépvezetők is idegenkednek az alkalmi megoldá- loktól, hiszen az ő munkateljesítményük es biztonságuk függ attól, hogy szakszerűen javítottak-e vagy csak „drótoztak”. Az egyik gazdaságban összehegesztettek égy tönkrement és éppen nem kapható kombájn- dobkosarat. Elméletileg indulhatott a gép, de semmi garancia nem volt arra, hogy a hegesztett dobkosár menynyi ideig bírja a terhelést és hány fordulat után repül majd szét... Jó étvágyó fantomgépek A gondon nem sokat segítenek azok az együttműködési kísérletek sem, amelyekkel az alkatreszkereske- delsni vállalatok és a tsz-ek próbálkoznak. Elméletileg ugyan meg lehetne állapodni, hogy az állandóan hiányzó alkatrészek közül néhányat szolgáltatásszeírűen, az erre alkalmas mezőgazdasági üzemek maguk is gyártsanak, ehhez azonban olyan technológiára és gyártási feltételekre van szükség, amelyeknek csak különleges anyagkezelésekkel, anyag- vizsgaiatokkal lehet elegét tenni. Az alkatrészhiányt fokozza az amortizálódott, de még üzemeltetett gépek nagy száma. Jelenleg a mezőgazdaságban használt gépállomány 26 százaléka kónyvelésileg már nem létezik. Év végére az erőgépek 46 százaléka válik „fantomgéppé”. A leírt traktorok és munkagépek pedig valósággal ..eszik az alkatrészéket''. E gazdasági szempontból visszás helyzetnek az az egyik oka, hogy amíg az alkatrészvásárlás költségként elszámolva a gazda-tagok forgóalapját terheli, addig a gepbeszerzest a fejlesztési a.apból kell finanszírozni. Porosodó alkatrészek Azután itt van a hiány- pszicnozis, amely először csak következménye volt a 'korábban néha valóban ka- ' taszirotfáiis alkatrészellátásnak. napjainkban azonban az alkatrészhiány egyik előidézője. A tsz-ek többszörös túlbiztosításra törekednek. Olyan alkatrészekből is készleteket halmoznak fel, ame- . lyeket nem 4—5 havonta, hanem csak 4—5 évente kell kicserélni. Ezekből a — szaknyelven, szólva — lassú forgasd alkatrészekből néhány gazdaságnak több van a raktárában, mint amenv- nyit az adott géptípushoz egyáltalán fel tud hasznaim. Ez a rossz beidegződés persze magyarázható, de a helyzetein sokat javítana, ha a hiánypszichózis miatt porosodó alka»eszeket sikerülne újra forgalmazni. Sok olyan, az egyes gazdaságokban már feleslegessé vált alkatrész van, ami máshol hiányzik. Főleg olyan régebbi géptípusokhoz való alkatrészekről van szó, amelyeket már evek éta nem gyártanak. Éhben az újraforgalmazásban, a különböző alkalmi börzék mellett az alkatresz- kereskedeinai vállalatoknak kellene a vezető szerepet vadalmok. A felesleges készletek összevásárlását vi- . szánt akadályozza, hogy nem egysege« azs alkatrészek üzemi nyilvántartása. A gazdaságok között Mába köröznék a keresett alkatrészek cikklistáját, sok raktárban az alkatrészek nem a szabvány, haliam a helyi szóhasználat szerint vannak nyilvántartva. Abhoz tehát, hogy fői térképezzek az elfekvő aikatressucesz- ieteket, előbb közős nyelvre kellene lefordítani a gazdasagok és minden bizonnyal jo néhány kereskedeúni raa- tar aikatresisnynvantartasat. .Gyártót keresőnk !* Mindezek a feladatok persze idővel minden bizonnyal megoldhatok, de az alkatreszt! lány már tűi rego>ta gond ahhoz, hogy újabb időt rabió kísérletekkel próbálkozzanak. Nem mélázva most azon, hogy a hiányzó mezőgazdasági alkatrészekből mi az. ami valóban — és mi az, ami csak látszólag — hiányzik, az AGROTEK — a HUNGEXPO segítségével — a 20 ezer alkatrészből 858- at kiválasztva, „gyártót keresünk” kiállítást -rendezett. A HUNGEXPO első ízben használta fel a számítógép adta lehetőséget, a beállítás s<áán szerzett , információk naprakész feldolgozására és ertékelesere. A HUNGEXPO információs . központjának szervezésében vették nyilván tamásiba és rendszerezték, hogy ki (legyen az a kisvállalkozó vagy gyár), miből, mennyit, mennyiért hajlandó gyártani. A kiállítás befejeztével elkészült értekelés szerint a 858 gyártásra felkínált alkatrészből 394 típus talált gazdára, és 3 évre előre sikerült lekötni a gyártásukat is. Ezek- szerint 1984-től 150, 154, illetve 160 millió forint értékben gyártanak majd a hiányzó alkatrészekből. Információk i gazdaságirányításnak A számítógépes adatfeldolgozással egybekötött kiállítás nemcsak a potenciális gyaTtokat — 35 tsz; 41 kisiparos, 16—16 ipari szövetkezet és kisvállalkozás, 5 állami gazdaság és 3 társulás —' hozta össze a gyártási kapacitást keresőkkel, hanem összegyűjtötte azokat az okokat is, amelyek miatt egy-egy alkatrész gyártására nem vállalkoznak. Ezek szerint első helyen szerepelt, hogy több alkatrészből olyan kis sorozatra lett volna szükség, aminek gyártása a vállalkozó számára gazdaságtalan. Több esetbem a speciális anyagok hiányára hivatkoztak. A folyamatos számítógépes adatfeldolgozással kombinált adatlapos felmérés tehát nemcsak az alkatrészellátásért felelős AGROTEK- nek, hanem a gazdaságirányításnak is sok információt adott Egyértelműén előtűntek azok a műszaki és pénzügyi akadályok, amelyek megszüntetése nagyban hozzájárulna az alkatrészellátás gondjainak enyhítéséhez, esetleg megszüntetéséhez. rtf'*. B. P. Varroda Babócsán Az exportba is besegítenek A barcsi Dráva szövetkezet tíz éve létesített üzemet Babócsán. A cégnek és a falunak is kedvező volt a varroda létrehozása. A DTáva így bővíteni tudta termelését, a községben pedig új munkaalkalom kínálkozott az asszonyoknak. Az üzemben jelenleg elsősorban ágyneműt gyártanak, de más konfekcióipari termékek is készülnek itt. Overallokat, farmernadrágokat, pufa.ikákat varrnak. Ha szükséges, a központi özem exporttermelésébe is besegítenek a ba- bócsaiak; szoknyákat, bársonynadrágokat gyártottak már kivitelre. A jól fölszerelt kis özemben harminchárom asszony és lány dolgozik. Az átlagkereset háromezer forint körül van. Ez itt jónak mondható. Munkával bőven ellátja őket a központ. Üj munkásokat is tudnak még foglalkoztatni, minden évben egy-két dolgozóval többet számlálnak. Persze, elsősorban a szakmunkásokat fogadják szívesen, de ha valaki végzettség nélkül érkezik, vállalják a betanítását is. Az idén harmincmillió forint értékű áru készül el Babócsán, ez a tavalyinál négymillió forinttal több. ’ Az üzemből jó minőségű termek kerül ki, a meó több éve nem állt elő komolyabb kifogással. Mi lesz a háromszöggel? Parkínségben helyet kínál Kaposváron a Kanizsai út, a Beke utca rövidebb ága és a Sáév-telepre vezető út áltál bezárt háromszög a megye- székhely egyik legrosszabb állapotban levő területe. Itt van egy omladozó kápolna (mellőle nemrég bontották le a ragasztek lakásokat), s itt van egy régi cseledház is, amelyben iáknak. Azután itt található a Füszért göngyölegraktára, a régi maiömepü- letben, és a malmot körülvevő, összevissza épült házakban, valamint ebben a háromszögben működik egy ina" szék kőfaragó műhelye, illetve egy Zöldért-boit es egy takarmánykeverő telep. Az Pecsenyebárány a Közel-Keletre Kirendeltség hat dolgozóval Megyénkben a gyapjú- és /bárányát vételt, a selejt- anya-felvásárlást . a gyapjúforgalmi vállalat" mindössze hat fős kirendeltsége végzi. Jól összeszokott gárda ez, gépkocsivezetővel, egy adminisztrátorral és négy felsőfokú végzettségű szakemberrel. Ahogy Réti János kirendeltségvezető mondta, a minőség megtartásával akár kétszeresére lehetne növelni az általuk $zárnon tartott juhállományt. — A jelenlegi piaci helyzet nem igazolja teljesen számításainkat. A legjelentősebb nyugat- európai átvevőket köti a Közös Piac mértéktartó korlátozása, visszalépett például a legnagyobb átvevőnk, Olaszország. A közel-keleti országok, főként Líbia. Szíria és leg-, újabban Kuvait azonban élénkén érdeklődik a magyar pecsenye- bárány iránt. Korlátlan átvevő lenne Görögország is. de árajánlatai elfogadhatatlanok. — Hogyan követi a megye juhtenyeszete a piaci igényeket ? . — Somogybán jelenleg 4Ö —45 ezer anyajuh ta.amató. A megyeó kirendeltségen keresztül 16 ezer bárányt forgalmazunk. Ebből nyolc es fel ezer a pecsenye, a többi jórészt tejesbárány, egy kisebb rész pedig se- lejtvágó. Munkánknak középpontjában mind.g a termelő áll, az ő erdekejt képviseljük. Az exportlehetőségekről mindig időben tájékoztatjuk a gazdasagukat. Közben régi ismerősök érkeznek Réti Jánoshoz: já- kói, hedrehelyj, sómogyszili és kapolyi juhászok. Teherautóikról értékes rakomány kerül a rámpákba; gyönyörű vastag bundájú, tejesbárányok. A küendeltségve- zetó megtanít bennünket a bundavizsgalatra is. — Hogy itt, a farnál milyen pámás —1 fog meg egy' szelíd állatot —, aztán a szőrszál vastagsága, hosszúsága, tisztasága: ez mind minőségi árat befolyásoló tényezu. A mérlegnél diplomás embert találok: Mészáros Ferenc szaktanacsadó, szerződéskötő, felvásárló, értékesítő. Beszél, vitatkozik, megállapít, határoz egy személyben. — Sokkal hatékonyabban tudjuk így végezni a munkánkat. ha egy kézben több munkafolyamat összpontosul. Meg így azért a boríték is vastagabb. — Ki a soros szállító? — Most éppen a hedrehe- lyiek. Gyönyörű bárányokat hoztak. A mai napon 450 tejesbárányt veszünk át, a görgeteg! tsz lekötésére. Ok vállalták pecsenyebarannyá mio hizlalásukat. A mérlegház előtt a hajtők heves ugatására megriad az új szalíasra bamban néző báránysereg. Kovács István, a görgeteg! főallat- tenyésztő szinte minden állatot szemügyre vesz. — Az idén több mint ötezer bárányt hizlaltunk — mondja. — Tösrzs tenyészetünkben 1500 anyajuhot tartunk számon; a sertés- hízLalásról tértünk át a gazdaságosabb bárányra. — Hogyan szállítjuk el az összegyűjtött állatokat? — Jelenleg tehergépkocsival, s ez bizony jelentősen megdrágítja költségemi két. Odahaza azonban mindössze két asszony munkája mellett nevelődik a négy—ötszáz bárány. — Mennyi a tiszta nyereség bárányomként? — Egy tejesbárány hizlalásán 150—2v0 forintot nyerünk. Rakodáskor a kirendeltségvezető így summázza véleményét : — A pecsenyebárány évezredek óta az emberi étkezés egyik ínyence. Piaca a korlátozások, ingadozások ellenére is biztosnak tekinthető, Qglus József együttest kiegészíti még néhány epület. A szűk kis hely tehat közintézménynek, kisüzemnek, kereskedelmi létesítménynek ad otthont, és lakóterületként is szoigaL A funkciók ilyen összekeveredése ekkorka területen mar önmagában is rossz. A gon- óozatlansággal kiegészítve pedig alig elviselhető. A háromszög mellett toronyház emelkedik: az uj lakótelep monumentális jelző- oszlopa, A kontraszt önmagáért beszel. A lakótelep tervezői annak idejen itt húzták meg a határvonalat. Valahol meg ' kellett húzni, s a háromszög így maradt „emléknek”. Bizonyára indotkolha- tó volt a fennmaradása, mert a vasutat átívelő' felüljáró — az elképzelések korábbi változata szerint — valahol errefelé épült volna, úgyhogy ezt a területet rendezni, fölhasználni akkor még nem lehetett. Közben azonban eldőlt: a felüljáró másutt, távolabb ugorja át majd a vágányokat. Nemsokára meg is kezdődik az építésevei kapcsolatos területkisajátítás. Viszont a rendezetlen rész megmaradt. Virányi István városi főépítész mondta a hely sorsáról: — A kápolna annyira leromlott állapotú, hogy le kell majd bontani. A terü- letrendezesnek is bizonyara útjában áll. Jelenleg két tanulmányterv van arról, hogy hol épülné föl egy új teinp.omocska a mostani helyett; a döntés is hamarosan megszületik. A lakásokat szinten meg kell ott szüntetni. A legkeményebb "dió a Fűszért-raktár. Nyilvánvaló, hogy mai funkciója nem maradhat meg az idők végezetéig, de a raa- lomépüiet olyan jó állapotú nagy építmény, hogy kár volna lebontani. Az is nyilvánvaló, hogy a háromszög sorsáról előbb-utóbb határozni kell. Most még sokféle elképzelés van, s hogy ezek közül melyik és mikor valósulhat meg. arra nem hiszem, hogy bárki válaszolni tud. Korrekt mondatok. Viszont nem eleg megnyugtatóak. A lakótelepi emberek ugyanis sokszor és sóvárogva nézik ezt a helyet Sajnos, ez a környék híján van a parkoknak, a közösségi szórakozást és művelődést szolgáló, megfelelő nagyságú létesítményeknek. Ez a terület változatosságával, nagy faival, esetleg jól is hasznosítható épületeivel megmozgatja az emberek fantáziáját. A park ínségben kitűnő helyet kínál. — És még valami mozgatja az emberek fantáziáját : időnként föl-fölbukkanó szóbeszéd a garázs városról meg hasonlókról. Mit szól ehhez a főépítész? — Én sem vagyok kellően nyugodt, ha arra a részre gondolok. Városrendező szakemberként természetesen aZ én képzelöerőm is megmozdul, amikor ama háromszögről van szó. Garázssorokat oda tenni szerintem sem célszerű; jóval többre alkalmas az a terület. Valóban * fölhasználható parknak, a malomház pedig szabadidő-központtá is átalakítható ... Persze ez csak egy ötletsor kezdete; bizonyára jobbakat is ki lehet találni. A közelben megint nagy munka kezdődik, nem is oly sokára. Valószínűleg össze lehetne kapcsolni a leromlott rész megújítását a felüljáróépítéssel; egy felvonulással, épitőrendetlenség- gel két legyet egy csapásra.. . Mint ahogy a lakótél epépí léskor határozottabb döntésekkel is. meg lehetett volnál tenni. Persze bizonyára sokan mondanák: drága dolog ez. És valószínűleg nem két fillérbe kerül. De ha a lakótelepen elegendő hely híján összeszorult gyerekeket nézzük, ahogy egy négyzetméteren ki tudja hányán . játszanak, \ fölvetődik a kérdés: vajon mi a drága es mi az olcsó? A választ nem biztos, hogy forintokban meg tudjuk adni. L. P. SOMOGYI NÉPLAP
