Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

Ifi/ V'' JAJ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXVHI. évfolyam, 278. szám 1982. november 26., péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Határozat a vállalati Irányítás rendszerének továbbfejlesztéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Törökor­szágban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a tájé­koztatót tudomásul vette. A Minisztertanács határo­zatot hozott a vállalati irá­nyítás rendszerének ‘tovább­fejlesztéséről. Ennek kereté­ben sor kerül a vállalati fel­ügyelő bizottságok feladat­körének bővítésébe, az igaz­gatótanácsok jogkörének nö­velésére, valamint a vállala­ti vezetők meghatározott kö­rében a kinevezési gyakor­lat módosítására. A rendel­kezések 1983. január 1-én lépnek hatályba. A kormány és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége közös határo­zatban jelölte ki a munka­Hagyar—nicaraguai tárgyalások kezdődtek a Kiiíügyminisztéríyifiliaii Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására csütör­tökön hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezett Miguel d'Escoto Brockmann, a Nicaraguai Köztársaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes , és Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. Jelen volt Eva Conrado Flores, Ni­caragua magyarországi nagy­követe. A nap folyamán a Külügy­minisztériumban megkez­dődtek a magyar—nicaraguai tárgyalások. A szívélyes lég­körű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéséit, és a két ország közötti kapcsolatok alakulá­sát. Este a Külügyminiszté­rium vendégházában Púja Frigyes díszvacsorát adott Miguel d’Escoto Brockmann tiszteletére. (MTI) Hazánkba érkezik Hans-Dietrich Genscher Púja Frigyes külügymi- Dietrich Genscher, a Német niszter meghívására novem- Szövetségi Köztársaság kül- ber 26-án hivatalos látoga- ügyminisztere, tásra hazánkba érkezik Hans- (MTI) Tízmilliárdos beruházás Fölavatták a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművét Miskolcon csütörtökön föl- avaíták a Lenin Kohászati Művek új kombinált acél­művét. Ez volt az utóbbi evek legnagyobb — 10 milli­ard forintos — hazai beru­házása. A hatalmas munka a tervezettnél három hónap­pal korábban fejeződött be. Az új acélmű ennyivel előbb' kezdte meg a folya­matos termelést, s ad jó mi­nőségű, konvertere« eljárás­sal előállított acélt a nép­gazdaságnak. Létrehozóit dicséri, hogy a Miniszterta­nács által 1977-ben elhatáro­zott és 1978 ‘ elején indult nagyberuházás a tervezett pénzügyi kereteken beiül va­lósult meg. Az avató ünnepség részt­vevői, közöttük Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Abraham Kálmán építésügyi es varos­fejlesztési miniszter, vala­mint Grosz Károly, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára. Drótos Lászlónak, a Lenin Kohászati Müvek ve­zérigazgatójának kíséretei­ben megtekintették a har­mincezer négyzetméter alapterületű csarnokban mű­ködő kombinált acélmű kor­szerű termelő és a számító- gépes termelésirányító be­rendezéseit, az évi 220 000 tonna kapacitású elektroké- men.ce csapolását. Az ünnepség a délutáni órákban a Vasas Művelődé­st &dz$ont színház terme bér. folytatódott. Drótos I ászló köszöntötte a vendégeket, majd Dudla József, a Mis­kolci Városi Pártbizottság első titkára mondott beszé­det. Mint a többi között el­mondta, az új ’ acélmű évi kilencszázhúszezer tonna acél gyártására képes, s a termékei a legmagasabb szintű minőségi követeimé­in veket is kielégítik. , ■ A kombinált acélműben a kohászoknak lényegesen ke­vesebb nehéz fizikai munkát kell végezniük, mint a ha­gyományos acélművekben. Népgazdasági szempontból különösen jelentős az, hogy a korábbi, ' hagyományos martin-technológiához ké­pest itt 66 százalék­kal kevesebb olajra van szükség, s mindent csszevet- vetve mostantól tizennégy százalékkal kevesebb ener­giát használnak fel Diós­győrben egy tonna acél elő­állításához, mint korábban. A szónok a . kombinált acélmű népgazdasági hasz­nossága mellett elismeréssel szólt kivitelezőinek áldozat­kész munkájáról. A legjobbakat megillető kitüntetéseket külön ünnep­ségen adták át. Négyen a Munka érdemrend, arany fo- ' kozatát, hatan az ezüst, ki­lencen pedig a bronz foko­zatát vették ál Marjai Jó­zseftől. Ezen kívül több. mint százan kaptak különféle ki­tüntetéseket. helyi demokrácia gyakorla­tának továbbfejlesztését szolgáló tennivalókat. A Minisztertanács az Or­szágos Közművelődési Ta­nács tájékoztatója alapján áttekintette a fővárosi lakó­telepeken végzett közműve­lődési tevékenységet és jóvá­hagyta a fejlesztési féladato- ka L A kormány jelentést hall­gatott meg a diákok szün­idei és szorgalmi időben való foglalkoztatásáról. Értékel­ve a munka hasznosságát, felhívta a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok vezetőit, hogy a tapasztalatok alapján tegyék meg a szükségessé vált intézkedéseket. (MTI) Karom Mihály Békés megyéken Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Békés megyében. A ven­déget szerdán Békéscsabán, a párt megyei székházéban Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnö­ke fogadta. A Központi Bi­zottság titkárát Frank Fe­renc tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és tár­sadalmi életérőL Korom Mihály csütörtö­kön Szeghalomra utaaott, ahol a járás valamint a nagyközség vezetői adtak át­tekintést a terület és a nagyközség helyzetéről. Ezt követően Korom Mi­hály felkereste a Petőfi ut­cai óvodát, majd a helyi Sárréti Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetbe tátoga­tott Karom Mihály Békés me­gyei látogatását a helyi Sárréti Tej Közös Vállalat­nál fejezte be. Faluvégi Lafos Moszkvába utazott Csütörtökön Moszkvába utazott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke , Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes­nek, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének meghívására. Tárgyalásokat folytat a. két ország közötti gazdasági kapcsolatok idő­szerű kérdéséiről, Valamint a közép- és hosszú távú terve­zési együttműködésről. A gyárak és az üzemek műszaki újjáalakítása na­gyon időszerű feladat a Szovjetunióban. Legkeresettebbek M egész termelési folyamatot — az alapanyag-feldolgozástól a végtermékig — gépesítő technológiák. Egyebek között a len, a gyapot, a gyapjú, a műanyag teljes feldolgozására gyárta­nak gépsorokat. Képünkön: korszerű gépek a lettországi Ri­gas/, Audumsz textilkombinátban. (Fotó: SZP — APN — KS> Eredményes év után Villányi Miklós tájékoztatója a mezőgazdasági szabályozórendszerről Az elmúlt években a me­zógazíia-ságg szabályozó­rendszer változásairól szóló tájékoztatókon a gazdaságok vezetőiben kifejlődött a hal­lottak higgadt szájnba véte­lének képessége. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes tegnapi, a mezőgaz­dasági szabályozórendszer időszerű kérdéséit taglaló előadásán ugyancsak szük­ség volt erre a mértéktartó szemléletre. A mintegy háromszáz ve­zető, szakirányító előtt Vil­lányi Miklós mindenekelőtt a népgazdaság fejlődésének nagyobb összefüggéseiről szólt szembehelyezkedve az elterjedt véleménnyel, hogy a good ok és a többletterhek vállalásából más ágazatok­nál nagyobb részt kell vál­lalnia a mezőgazdaságnak. A VI. ötéves terv félidejét összegezve immár egyértel­mű, hogy a megfogalmazott célok egy része módosításra szorul, s az is, hogy a nem­zeti jövedelem gyarapodása kisebb a reméltnél. S jól­lehet a korábbiaknál többet és jobban dolgoztunk, a világpiac kedvezőtlen válto­zásai miatt a vállalatok ál­tal megtermelt jövedelem kevesebb a vártnál. A jövő évi terv szerint 7—800 mil­lió dolláros külkereskedel­mi aktívumra van szükség ahhoz, hogy nemzetközi fi­zetőképességünk szilárd maradhasson. A mezőgazdasággal szem­beni újabb követelmények is mindenekelőtt e cél el­érését szolgálják. Az előadó örömmel tájékoztatott az ágazat idei, minden koráb­bit meghaladó eredményei­ről. Kukoricából például a tervezettnél jóval kisebb te­rületen is többet termeltek a gazdaságok. Néhány éve a legjobb kukoricatermelők is büszkélkedtek volna az­zal a hozammal, amely most országos átlag! A hízósertés- ágazat eredménye idén elő­ször meghaladja a 40 mil­lió darabot, a tehenenikónti tej termelési átlag pedig a 4000 litert. A következő évi terv érv­nek a kivételes eredmény­nek újabb V2 százalékos növelését írja elő. Aligha igényel magyarázatot, hogy a rendkívül kedvező időjá­rás mellett elért idei szint­Javult, de nem Országos munkavédelmi ellenőrzés A szakszervezeti munkavé­delmi felügyelet több mint 200 szakembere csütörtökön az ország mintegy 80 válla­latánál ellenőrizte, hogy al­kalmazzák-e az előírt egyé­ni védőeszközöket, . gondos- kpdtak-e azok gyártásáról, forgalmazásáról, miiyen a minőségük. Az ellenőrzés tapasztala­tai szerint valamelyest ja­vult a védőeszközök felhasz­nálása, de még távolról sem kielégítő. A legtöbb szabály­talanságot a zajos munkahe­lyeken találták, ahol a dol­gozóknak többnyire nagyob­bik része nem viselte a fül­védőket. A Csepeli Papír­gyárban például a dolgozók­nak csak 30—40 százaléka, a Győri Házgyár gépnpűhelyé- ben pedig 31 ember közül mindössze hárman védték fülüket a zaj ellen. Hasonló helyzetet találtak a Dunai Vasmű lemezí eldolgozó üze­mében, ahol a Vízügyi Épí­tő Vállalat szerelőt és a kar­bantartók szegték meg a za­jos munkahelyekre előírt óvó-rendszabályokat. Más vállalatoknál több hegesztőt találtak az előírt bőrkötény és lábszárvédő, savval dolgozó üzemekben gumicsizma nélkül. Több he- . lyen panaszolták, hogy egyes védőruhák, például pufaj- kák, szórmemellenyek, vi­harkabátok nehezen kapha­tók vagy nem megfelelő a méretük. Kiderült azonban az is, hogy megrendeléskor jónéhány vállalat nem tün­teti fel a számara megfelelő fipust, s ezért nem .azt kap­ja, amire szüksége van. A dabasi nyomdának is ezért szállítottak az ottani mun­kára nem alkalmas kesz­tyűket. Egyes védőeszközök pedig szabálytalanul vannak forgalomban, mint például a Munkaruházati Kereskedel­mi Vállalat győri boltjában a hegesztőkesztyűk, lánc-kö­tények, amelyekről hiányzik a minősítő jegy. A Veszpré­mi Vegyipari Egyetem tábo­ra töri limaiban az a tapasz­talat, hogy rendkívül gyor­san. tönkre mennek a sav­es lúgálló kesztyűk, a varrá­sok mellett szétszakadnak a mechanikai védőkesztyűk. Az üzemi tapasztalatok alapján a műszaki árut ér­tékesítő vállalatnak a szak- szervezeti munkavédelmi felügyelet jelezte több ter­mék hiányát. A Magyar Gördülőosapágy Művekben például a légzőkészülékek­hez szükséges A—K—2. tí­pusú szűrőbetétekhez, a Környei Mezőgazdasági Kombinátban a téliesített Toldi típusú védősisakhoz nem tudnak hozzájutni. A Müárt jelezte, hogy az utób­bi a jövő héten már kapha­tó lesz. A szakszervezeti munkavédelmi szervek , az egyéb tapasztalatok, alapján is megteszik a szükséges in­tézkedéseket nek csupán a megtartása ts példátlan erőfeszítéseket éa nem. kevés szerencsét ki-, vén... A terv különösen a ga­bonatermelés további fej­lesztését tartja indokoltnak, előirányozva egyszersmind a műszaki-technológiai fel­tételek biztosítását is. Vil­lányi Miklós rendkívülinek mondta az intenzív gabona­program kapcsán 1983 sora« megteremtődő lehetősegeket Egyebek közt mód nyílik a magas szintű termeléshez elengedhetetlen nyugati gé­pek nagyobb arányú- beszer­zésére. A burgonya termő- területének tervezett növe­lése még további intézkedé­seket kíván, ugyanakkor nem látszik kívánatosnak a változatlanul alacsony vi­lágpiaci áron értékesül ő cu­kor termelésének növélese. Ezért szűnik meg az érde­keltséget eddig fenntartó prémium. A már nyilvánosságra ho­zott termelői, valamint ipa­ri és anyagarvaitozasok melleit ismertetett újaub szabályozómodositasok osz- szessegébea az elvonások megfelelő differenciái tsugu növelését célozzak. Több in­tézkedés szolgaija a fa. nem használható taataiékKepze* növeléséit. — A hiteTkamatok jé vér* újabb 2 százalékkal növe­kednek, ugyanakkor szűkül a hitaiíelvetel lehetősége. A fejlesztéseknél mindenek­előtt a különféle tarolo- es jeldolgozókapacitások bőví­tését, valamint az energia­fölhasználást ésszerűsítő be-; ruházásokat támogatják. Az előadó részletese« is­mer tette a keresetszabályo­zással kapcsolatos tervedet Az üzemek több módozat közül választhatnak. Külö­nösein figyelmet kei tő az, amely szerint a létszám­csökkenésből szármázó megtakarj' tas 30 százalékát a bérek növelésére használ­hatják föl a gazdaságok, összességében az ágazaton belül átlag 2,3 százalékos bérszí a vonal-növekedésre lesz mód. Mint Villányi Miklós mondta, téves azon­ban az a felfogás, mely szerint az 1—2—3 százalék­ból kell a munka szerint differenciálni. A 101, 102, 193 százaléknyi bérrel jobban kell gazdálkodni. Az elő­adást kővetően a szakembe­rek kérdéseire válaszolt a miniszterheáyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents