Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-21 / 274. szám

/ V V* Egy szakma talpra ali Valaha pompás deleikről róluk nevezetesek a" ma­gyar vendéglők, egy későb­bi korszáknál» az alacsony árak telték mindenki szá­mára elérhetővé a színvona­lából sokat \ esztett éttermi szolgáltatásokat, Radikális fordulat tűid júliusában kö­vetkezett be: emeltek a lcg- lööü élelmiszer arat, és a nyersany agok ara: a rárakó­dó haszonkulcsok olyan ét­termi arakat eredményeztek, amelyek mar egyenesen meg fizethet elleneknek lát­szották. Így csapásra kiürültek a vendéglők. Az egesz magyar vendéglátás mélypontra ju tolt. mert a nemtörődöm módra készített, udvariatla­nul felszolgált ételek — borsos áron — jóformán senkinek nem kellettek. A minisztériumtól akkor azt a tanácsot kaplak a vállala­tok: alkalmazzanak olyan módszereket. amelyekkel visszacsalogatják a vendege­ket. Mindenekelőtt: főzze­nek jól. tálaljanak szépen, számoljanak korrektül. Az­után kínáljanak olcsó étele­ket is. zonaadagokal, szere­peltessenek az étlapon gyer­mekmenüt, kedvezmenyes haszonkulccsal kalkulált menüt, adjanak árenged­ményt vasárnap délben. A vállalatok, szövetkeze­tek eltérő mértékben fogad­ták meg a tanácsokat. He­lyenként nfaguk Is kiötöltek uj módszereket. A vendég­látóipar egy része még így is fölöslegesnek bizonyult: a forgalom visszaesése követ­keztében erősen csökkent a felszolgálók fó jövedelme, a borravaló... A pincérek kö­zül jó néhányan más mun­kát kerestek. A szakma már-már ott tartott, hogy egyes üzleteit bezárja, ami­kor megjelent a rendelet: a kisebb egységeket szerződé­ses vezetesbe lehet adni. A múlt év idejétől mű­ködnek a szerződéses kis­vendéglők, falatozók, esz­presszók. csárdák. I.elük újabb változást hozott. A szerződött vezetők saját ér­dekükben törekedtek a for­galomnövelésre és a válla­latok is kezdtek megnyu­godni. Sőt amennyire lehe­tett, igyekeztek átvenni si­keres módszereiket, a gaz­daságosabb üzemeltetés esz­közeit. Sok helyütt a keres­letnek megfelelően módosí­tották a nyitvatartási idő­ket, nagyobb gondot fordí­tottak a helyiségek — fő­ként a tnellékheiyiségek — tisztaságára, igyekeztek az étlapot nem a szakács ké- nye-kedvére, hanem a ven­dég ízlése szerint összeállí­tani. és így tovább. Ma már van, ahol elvihe­tő vacsorát ajánlanak, ter­mészetesen kedvezményes áron. Másutt műsort, irodal­mi estei rendeznek. Egyebek között gyarapodtok az olyan bemutatók is, amelyeken a vendégek egy-egy tájegység ízeivel ismerkedhetnek meg. A vendéglátó szakma így fokozatosan talpra áll, és az új. magas — már nem do­tált — árak mellett is nye­reségessé válik. A szerződé­ses rendszer — néhány fe­lelőtlen vállalkozó buk.usa ellenére — bevált. És ösz­tönzően hatott a többire. Ha lassan is, de újra megtelnek az eszpresszók, a cukrász­dák, a kisvendéglők és az elegáns szállodai éttermek. Leginkább természetesen azok, amelyek színvonalu­kat hozzáigazítottak az árakhoz. Lázár György Török­országba látogat Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke BüLerid Ulusunak, a Török Köztár­saság miniszterelnökének meghívására november 22— 24. között hivatalos látoga­tást tesz Törökországban. Diákok a békéért Véget ért a nemzetközi tanácskozás Szombaton Szegeden, ple­náris üléssel befejeződött a József Attila Tudomány-' egyetem KlSZ-tagjuinak kezdeményezésére egybehí­vott „Diákok a békéért, a biztonságért és a leszerelé­sért" elnevezésű négynapos nemzetközi konferencia. Hét hazai egyetemünk fiataljait, valamint a dániai Koppen- . haga, a finnországi Turku, a Japán tájékozfaiasi szakszerekéi fogadóit Máriái Józseí Marjai József miniszter­elnök-helyettes SZ' yn baton hivatalában fogadta a Nem­zetközi Kultu-ális Intézet és a Japán Kulturális Szövet­ség közötti kulturális csere­egyezmény keretében Ma­gyarországon tartózkodó ve­zető japán tájékoztatási sza kém beívsáe t. A megbeszélésen hazánk gazdasági életenek néhány időszerű kérdései'öl, külke­reskedelmünk alakulásáról, valamint ehhez fűződő két­oldalú kapcsolataink lehető­ségeiről volt szó. A gyermekintézmények fejlesztéséért Kommunista műszak lábon Enyhe ta­vaszías idő es szemerkélő eső. fogadta a , , szabad saom­UKl6»ft6nktól | baton munká­ba igyekvő dolgozókat . Tabon. A társa­dalmi munkaakcioknak, a közösséget gazdagító kommu­nista műszakoknak szép ha­gyományai vannak az itteni üzemekben. Tegnap reggel két munkahelyen — a Len­fonó és Szövőipari, valamint a Videoton Elektronikai Vál­lalat gyáregységében — nyi­tották ki a kaput. A kem­pingcikkgyárban a mostani műszak már a második no­vemberi kommunista szom­bat volt. Itt a megjelent het­ven dolgozó áz év végi meg­emelt termelési program tel­jesítéséért munkálkodott. Az 1963 első negyedében az NSZK-ba szállítandó .-Szu­dán” típusú sátor készítése volt a műszak célja. A kere­sett összeget részben a gép­park fejlesztésére fordítják, de támogatást adnak belőle a nagyközségi tanácsnak is. N A tabi Videotonnál — ha­sonlóan a korábbi évekhez — szinten november 20-ra szer­vezték a kommunista szom­batot. A részletekről a gyár­egység igazgatóját, Kubich Antalt kérdeztük. — Hányán jelentek meg? — Többen, mint a múlt év­ben. A dolgozói létszámnak több mint a hatvan százaléka vert részt a munkában. En­nek során termelőegységeink­ben a hét utolsó munkanap­ján abbahagyott feladatokat folytattuk: szerelvényüze­münkben a számítógép pe­rifériális egysegeihez szüksé­ges somyomató és display- tápegységeket szerelték, mér­ték, valamint kábelt szerel­tek. Az. alkatrészükéin ben az új gyártmányú DAP display mechanikus, lakatos es for­gácsolt alkatrészeit, illetve a sornyomató tápegység leme­zeit készítették. Az új displayszerelő terü­leten a VSD—DAP típusú gyártmányok komplett szere­lésén dolgoztak, a nyomtatott áramkörösök pedig a számí­tógép központi és perifériális egységeibe épülő „kártyákat” faereitek. — Dolgozóink közül már hét közben sokan ledolgozták a szombati kommunista mű­szakot — mondotta az igaz­gató. — Az üzemgazdasági és műszaki osztályosok egy ré­sze hófogó sövényt (fagyait) ültettek, mások- az üzem át­alakításán, a kétszintes rak­tár világításának tökéletesí­téséin és a szociális helyisé­gek kialakításán munkálkod­tak. A termelési osztály dol­gozói a következő havi ter­melést készítették elő; töb­ben az új raktár MH-boxait építették. — Mire fordítják a termelt értéket? — A korábbi évek gyakor­latának megfelelően a közös­ség gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánljuk föl, il­letve a margitszigeti úttörő- stadion felújítására. lengyelországi Lodz, vala­mint az NDK-beli Greifs­wald egyetemeinek hallga­tóit a szekcióülések vezetői tájékoztatták a csoportos viták tapasztalatairól. Jóvá­hagyták a nemzeti, vaiamii&t a nemzetközi ifjúsági es di­ákszervezetekhez szóló po­litikai állásfoglalás, illetve felhívás szövegét. Ebben kifejezik aggodal­mukat a békét napjainkban veszélyeztető jelenségek mi­au. Leszögezik, hogy támo­gatják a szocialista orszá­gok és minden más reális, józan erő békekezdeménye- aéseit, amelyek a fegyver­zetek csökkentésére és a le­szerelésre irányulnak. Felhívásukban a további­akban javasolták, hogy az egyetemeken a nemzetközi diáknap alkalmából szer­vezzenek békedemomstráció- kat. 1983-ban elsősorban az újabb raketatelepitesek el­len emeljék fei szavukat. Az ENSZ leszerelési hete alkal­mából szervezzenek békeak- oiófcat a felsőoktatási intéz­ményekben. Javasolták, hogy a tudományos diákkö­rök keretében folytassanak bekekutatásokat. Nemzet­közi összefogással készítse­nek olyan propaganda anya­gokat, amelyeket az ifjúsági szervezetek a békere neve- bésl.es haszíná Ihatnak fel. Horváth István Nicaraguába utazott Horváth István belügymi­niszter Tamás Borge Marti­nez, a Szandirusta Nemzeti Felszabadítási Front orszá­gos vezetősége politikai bi­zottságának tagja, belügymi­niszter meghívására szom­baton belügyi küldöttség élén hivatalos baráti láto­gatásra Nicaraguába uta­zott. A Szovjetunióba és Indiába szállítják a budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári 3-as gyárából ezeket a mikrohullámú berendezéseket, amelyek a televízió színes és fekete-fehér adásának továbbítását szolgálják, illetve a tele­fonhálózat kiépítéséhez nélkülözhetetlenek. A felső képen: A G—7*-es csatornatartalékoló berendezés meózása. Alul: Mű­szerekkel ellenőrzik a Subrack berendezést — Mit szál a kilátáshoz? Ugye, nem túloztam? A keskeny kis helyiségből széles üvegablak tekint a késő őszi napsütéstől sárgás fátyolba vont völgybe. Balra a félig domboldalba vájt öreg présház fehérlik, fölötte új, kétszintes épület nyers tégla­fala várja a vakolatruhát. A szemközti hajlatban kisebb- nagyobb présházak törik meg a gondozott szőlősorok rend­jét. Vendéglátóm — Nippel Pál, az útépítők nyugdíj előtt álló sofőrje — dects poharakat koccant a maga készítette asztal dekolit lapjára. Zöld mázas korsóból vörös bort csurgat. — Itt jóformán mindent magam építettem. Csak a ne­hezebb munkákban segített a mérnök fiam, meg egy-két barátom. Fölemeli poharát, a vilá­gosság felé tartja. Koccintunk. — No, milyen? De őszin­tén! ... — Már ne haragudjon, de én olyan emberrel nem talál­koztam, aki komolyan kriti­zálni merte volna vendéglá­tója borát. Ugratásból... az más. Hozzá tartozik a hegyi társalgáshoz. De őszintén? ... — Én nem sértődöm meg. — Jó. Hát akkor kezdjük! Savasabb a kelleténél; még egy hetet várhatott volna a szedésével. Továbbá: egy ki­lóval több cukor sem ártott volna. És még valami: elkap­kodta a fejtést. Persze, ha nincs más .. . Vendéglátóm szótlanul rám néz, arcomat fürkészi. Ke­nyeret, kolbászt rak elém. — Nem ért maga a borhoz. Csak hamukázik. Úgy csinál, mint az egyszeri vendégeim. — ök is őszinték voltak? — Mutatták, hogy nagy szakértők. Végül kénytelen voltam meghagyni őket a hi­tükben. öt éve történt, mikor először fordult termőre a sző­lőm többsége: valamivel több mint öt hektót szűrtem el. Préseléskor azt mondja a szomszéd: — Mi a szándékod a törköllyel? — Mi lenne? Betrágyázom. — Meg vagy bolondulva? förmedt rám. Itt áll üresen egy hordód egy kis cukor meg víz, aztán hadi forrjon! Jó lesz majd a nagy melegben, kis szódával, ha megizzadsz a kapálásban, permetezésben ... Annyit be­szélt, ráálltam. Így karácsony előtt meg­hívtam a barátaimat egy kis kóstolóra, öten voltak, köz­tük a főnököm, diplomás ember. Ahogy szokás, egye­nesen a pincébe mentünk. Az első hordóban kis vegyes ha­zai volt. hát nem igazi bor. Mondtam is. aztán mentünk tovább. A másodikban zata- gyöngyét tartottam. A har­madikat kihagytam. — Ez nem nektek való — legyin­tettem. De csak erősködtek, hogy nincs kivétel, minden fajtát meg kell kóstolnunk . . , Igencsakt zavarba jöttem, mert nem akartam elárulni, hogy bizony, csináltam a bort. K ortyintanak a negyedikből, az ötödikből, de csak nem hagynak bekén. Hogy ilyen nincs, micsoda barát vagy te. szóval a jobb vendegeknek tartogatod, és egyikük már kocogtatta is ki a dugót. Hű­ha. mi lesz itt?! Mindegy, ledúgtam a topót. Fejtés óta én sem láttam ennek a hor­dónak a tartalmát, hát mortd- hatom, alaposan meglepőd­tem, amikor gyönyörű, eny­hén zöldes, szép, magas fé­nyű nedű csurgott a poha­rakba. Vendégeim a gyertya­láng felé fordítva gvsztallák, öblögettek, csettintgettek, az­tán szinte vezényszóra ne­kem: — Szávai ezt akartad előttünk eltitkolni? A legjob­bat valamennyi közül.. szép gyerek vagy mondhatom! hz a barátság?... — Csak he­begtem, dadogtam, hogy meglepetésnek szántam, meg valami ilyesmivel mentege­tőztem; nehogy harag íeg-yen belőle. — Ennél maradunk — je­lentették ki föllebbezést nem túróén. És amikor haza ké­szülődve megkérdeztem, me­lyikből visznek egy kis kós­tolót a családnak, mindany- nyian erre szavaztak... — No, de ki ne száradjunk a nagy beszélgetésben! — És az idén mit csinált a törköllyel? Hamiskásan mosolyog: — A kóstolásnál nem hagy­tunk ki egy hordót sem. Igaz? És maga azt mondta, ért a borhoz ... P. L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % Ara: 1,40 Ft NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 274. sióm 1982. november 21., vasárnap Szs K© rt© I © nn

Next

/
Thumbnails
Contents