Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

A Bolgár-Magyar Barátság Múzeuma Surnenben emlékeznek értékeinkre Gabriel Garcia Márquez Egy nagy író kisregénye Sutnen Bulgária egyik leg­régibb városa. Az ország északkeleti részén terül el, ott, ahol 1300 évvel ezelőtt megalapítottak a bolgár ál­lamot. A város központjától nem messze található ' a Kossuth Lajosról elnevezett Bolgár— Magyar Barátság Múzeuma. A magas kőfallal körülvett háziban majdnem minden úgy maradt, ahogy annak idején volt, amikor az 1848— 1849. évi polgári forradalom után a magyar nép nagy fia Sumenbe érkezett, miután kénytelen volt hazáját el­hagyni. Akkoriban nehéz időket élt a bolgár nép is, amely még mindig az oszmán rab­ság alatt sínylődött. Kossuthot Surnenben a bolgár közösség vezetőjének, Dimitraki Hadzsi Panovnak a házában szállásolták el, amely abban az időben az egyik legszebbnek számított. Eredeti szoba beosztásával, nagy erkélyeivel, csodaszép faragott mennyezetei vei és ajtóival a megújhodás kori bolgár nemzeti építészet ér­tékes műemlékének mondha­tó. 1948. november 21-én mú­zeummá alakították át, Kos­suth és háromezer követője Sumenbe érkezésének 100. évfordulója alkalmából. Az értékes tárlatot a budapesti Nemzeti Múzeum munkatár­sai rendezték el. Fegyverek, térképek, litográfiák, szemé­lyes holmik, használati tár­gyak. újságok, levelek és egyebek láthatók itt. Há­romezernél több tárgy került kiállításra. Csurgói A csurgói 528-os szakmun­kásképző jóindulattal is csak tornaszobának nevezhe­tő kis méretű tornatermé­ben több mint négyszáz ál­talános iskolai tanuló fordult meg november eleje óta. A két helybeli iskolán kívül a csurgóiak vállalták a kör­nyező falvak végzős kisdiák­jainak beszállítását a pálya- választási kiállításra és elő­adásra. Így láthatták ber- zencei, zákány telepi, porrogi hetedikesek, nyolcadikosok — hogy csak néhány meg­jelent iskolát említsek — a színvonalas kiállítást. Dicenty Ernő igazgatóhe­lyettest játékra kértük fel. Legyünk mi az általános is-t kola padjait hamarosan el­hagyó diákok. Mivel vonza- na bennünket, mit ajánlana az általuk biztosított lehető­ségek közül? — A kiállítást végignézve a gyerekek is meggyőződ­hetnek arról, az általunk ja­vasolt szakmák — férfi- és női szabó, kőműves, gépla­katos, esztergályos, mező­gazdasági gépszerelő, nö­A Damkó József magyar szobrász által készített bronz mellszobor talpazatán Kos­suth szavai olvashatók: „Ha­zám boldogulásán kívül nem ismerek más kívánságot”. A múzeumot minden évben több tízezer — köztük több ezer magyar — látogató ke­resi föl. A fiatal tárlatveze- tő bolgárul vagy magyarul magyaráz az emigránsok su- meni napjairól. A bolgár közélet szívélyesen fogadta őket, de a törők hatóságok, az osztrák diplomácia nyo­mására, kénytelenek voltak megosztani és szétszórni a magyar szabadsagharcosokat. Kossuth Lajos mellszobra, Damkó József szobrászmű­vész alkotása vénytermesztő gépész — ma­gas fokú képzettséget adnak. Az itt látható termékeket mind tanulók készítették, és legtöbbjük külföldi megren­delésre megy. Valóban: a csurgói Napsu­gár szövetkezet divatos ka­maszruhái, modern, élénk színű kezeslábasai, gyermek- ruhái szebbnél szebbek. Kü­lön érdekességként láttuk a mezőgazdasági gépszerelők miniatűr készítményéit. A manapság használatos szán­tóföldi gépek kicsinyített másai kerültek kiállítási do­bogóra. láthattunk ezenkí­vül villamos és asztalos ipa­ri termékeket. — Egyre nagyobb érdeklő­dést tapasztalunk a kőmű­ves szakma iránt. Felkészül­tünk, nagyobb számú jelent­kezést is el tudunk fogadni. — Az iskoláiban felvételt nyert tanulók, kollégiumi el­helyezését milyen számban tudják biztosítani? — Minden Csurgón kívü­lit vár a kollégiumunk. Száz­húsz forintért teljes ellátást .1850. február 16-án Kossuth elbúcsúzott bátor katonáitól, mert 75 társának kíséreté­ben tovább kellett mennie Kisázsiába. A magyar emigránsok ha­marosan bekapcsolódtak a város gazdasági és kulturális életebe. 1850. március 18-áh egyik csoportjuk bemutatta a Szökevény című darabot, ami hallatlan eseménynek számí­tott a helyi értelmiség kö­rében. Ezen felbuzdulva, 1856-ban Száva Dobroplodni tanító rendezésében bemu­tatták a Mihály című szín­művet, s ezzel létrejött a bolgár nemzeti színház. Sáf­rány Mihály magyar emig­ráns vezetésével 1851-ben zenekar alakult Surnenben. A someniek nemzedékről nemzedékre ápolják Kossuth Lajos és derék „ungurjai- nak” — ahogy akkor nevez­ték őket — az emlékét. A muzeum kertjében áj épület latiható, amelyben a Magyarország a szocializmus útján című állandó kiállítás kapott helyet, amely az or­szág legújabbkori történel­mét, valamint a bolgár— magyar barátság egyes moz­zanatait tükrözi. A barátságos kiállítási te­remben lehetőség van össze­jövetelek és előadások meg­tartására is. Itt szokták meg­rendezni a Barátság költé­szete országos szavalóver- senyt, amelyen a résztvevők bolgár és magyar költők verseit adják elő. Az idén a sumeni közélet Kossuth Lajos 180. születési évfordulójának méltó meg­ünneplésére készül. aduink. A diákotthonunkat eppen az elmúlt években fejlesztettük. Otthonos, mo­dern bútorokkal ellátott há­lótermek, tanulók várják az ittlakókat. A tanulási idő után számtalan sportolási lehetőség irodalmi színpad és a négyszeres kiváló klu­bunk: a „Szivárvány” bizto­sítja a szabad idő hasznos eltöltését. Takács Angéla és Balogh Jancsi a csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nyol­cadikos tanulói már eldön­tötték, hogy itt akarnak szakmát szerezni. — Szüleim és tanáraim is szerették volna, hogy gim­náziumban folytassam az is­koláimat, mivel jő. tanuló vagyok. Én azonban varró­nő szeretnek lenni. Többször ültem már varrógéphez, és mindig örömet szerzett, ha kezem munkája nyomán va­laki feiölthette magára az éppen elkészült ruhadarabot. Most mar az apuék is bele­egyeztek elhatároz*4 romba — mondja Angéla. Azt hiszem, valamennyi­en úgy voltunk Garcia Mar­quez Nobel-dijanak beje­lentésekor, mint a naia nem jelentéktelenebb pe­rui Maria Vargas Llosa; lé­lekben igent bólintottunk. A kolumbiai friss, Nobel- díjas ugyanis jó ismerőse a magyar olvasónak. 1928-ban. született Aracatacában. Je­lenleg Mexikóban él. Az 1967-es ev nagy irodalmi szenzációja — melyre nem­csak Latin-Amerikaban fi­gyeltek fel, hanem Észak - Amerikában és , Európában is — a Száz év magany cí­mű regénye volt. Szinte minden nyelvre lefordítot­tak azóta, magyarul 1971- ben jelent meg először, s rövidesen szükség volt újabb kiadásira. Olvashat­tunk tőle kisregényeket, el­beszéléseket az Európa Ki­adó jóvoltából A hal jós óra címmel, majd jsmét elbe­széléseket a Kozmosz anto­lógiájában, mely A bölöm­bikák éjszakája címmel je­lent meg. A Magvető Vi­lágkönyvtárban látott nap­világot újabb kitűnő regé­nye: A pátriárka alkonya. Nemsokára könyvesboltok­ba kerüli az Egy előre beje­lentett gyilkosság krónikája című kisregénye is, a Mag­vető ra-re sorozatában. Ezt a Nagyvilág folyóirat olva­sói mar megismerhették né­hány hónappal ezelőtt, Szé“ kacs Vera azonosulást su­galló fordításában. Gabriel Garcia Márquez prózájában ugyanúgy az erőszak köré szerveződnek a cselekményszálak, mint a dél-amerikai Fauiknernél. Ugyanúgy megteremti a maga Macondóját, mint Fa­ulkner azt a dél-amerikai teljés kisvárost, melyben művei nagy része játszódik. De amely egyáltalán nem fiktív, sót annyira valósá­gos, hogy — azt hiszem — a térképen be lehetne tá­jolni. Márquez müveihez a szülővidek adja a kulcsot; művei cselekményéhez pe­dig az ott történték. Oly­annyira így van ez, hogy amikor az általa legjobb regényének deklarált Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája megjelent, újság­írók tucatjai keltek útra, hogy az eredet} szereplőket felkutassák. Természetesen nem úgy, abban a kisre­gényben megjelenített mó­don találtak tanúkat, s a gyilkosság motivációjában, módjában is tapasztaltak eltéréseket. Mert az irodal­mi mű úgy valóságszerű, hogy nem szolgai másolata a megtörténtnek! A kisregény természetesen önálló mű. Mégsem állom meg hogy ne szóljak az előzményekről. Arról a csodálatos, mítoszian teljes világról, mely a Száz év magányban bomlik az olva­só elé. Mese és valóság öt­vöződik olyan közeggé. Balogh Jancsi szentai ci- gányfiu. Hatan vannak test­vérek. Mezőgazdasági gép­szerelő vagy növénytermesz­tő gépész szeretne lenni. — Ez évtől tagja vagyok a gépészszakkörnek. Szüleim­től. ismerőseimtől sokat hal­lottam, hogy a becsületes traktorosok, kombájnosok jól keresnek. Amellett, hogy ve­zetem a gépét, érteni is aka­rok hozzá. — A mai fiatalok a jól serese szakmákat igénylik, mi a választható szakmaink­kal ennek a kielégítésére is törekszünk. Szeretném meg­említeni, hogy éppen most indítunk osztályt érettségi­zett lányok részere. A gim­náziumi érettségi bizonyít­vány keveset fizet. Kiegé­szülve azonban varrónő szak­mával már megfelelő kere­setihez juttatja a végző fia­talokat — köszön el az igaz­gatóhelyettes, hogy a ber- zencei nyolcadikosokat ka­lauzolja végig a kiállításon. melybe behatolva úgy érez­zük magunkat, mintha lágy fövenyen járnánk, szinte testetlen vizi növények si­mogatnának bennünket Kulin Katalin rrjá: „Bár az elbeszélés az úgynevezett objektív időrendet követi, az író olyan eseményeket rendez egymás mellé, ame­lyeket a történelmi-társa­dalmi fejlődésben évszáza­dok vágj' évezredek válasz­tanak el egymástól — a száz óv előtti falu a patri­archális társadalom szoká­sait követi, lakói több száz év előtti felfedezéseken ámuldoznak —, hősei pe­dig, a nosztalgia csapdájá­ba esve, újraélik emlékei­ket, s egy-egy reg múlt pil­lanat ekkor jut csak el iga­zan szívükhöz, ekkor lesz belőle élmény." Ha nem is ugyanez az Egy előre bejelentett gyil­kosság krónikájának regény- szerkezete, mégis hasonló. Hatott Marquezre a film. Felbontja az időt, mozai­kokból építkezik úgy, hogy végül minden a helyéire ke­rül. Története tulajdonkép­pen egyszerű, sokszor meg­írt eset krónikája. Hogy spanyol elődre hivatkoz­zunk, Lorca Véraászát em­lítjük, de ide idézhetnénk a már említett perui Vargas Llosa néhány elbeszélését is. A becsület megvédésé­nek szinte ceremonialis ak­tusa zajlik Márquez szülő­falujának lakói, jlletve az olvasók előtt Vérbosszú a lány szűziességének megron- íója ellen. Ezea a nyelvte­rületen használnak egy kü­lönös szót, mely arrafelé mindenre mentség és ma­gyarázat: machismo. Ez a kihívás megválaszolásának férfias kötelességét jelen®, magában foglalva a kötele­ző érvényüséget. Santiago Nasarrrak meg kell halnia, mert a szép, de szellemiekkel nem túl bő­ven áldott Vicarto lány csú­ful végződő nászé j szaka j á n őt jelöl} meg titkos szere­tőiéként Balladisztikus ho­mállyal megjelenített cse­lekménysor során válunk tanúivá annak a szinte ri­Magvarországon a statiszr tikai adatok szerint minden­ki hat-hétszer megy moziba évente, s ezzel az európai rangsorban a negyedik he­lyen állunk. A moziba járá­si szokások azonban átala­kultak, megváltozott a kö­zönség ízlése, így új helyzet elé került a filmforgalmazás is. A tervek szerint 1983-tól gyökeres változások lesznek a filmforgalmazásban és a mozi üzemeltetés ben. — Nem arról van szó, hogy alapvetően rossz volt amit eddig csináltunk — mondta Szabó B. István, a Művelő­dési Minisztérium füna-fó- igazgatoságának vezetője az MTI tudósítójának. — Az a gond, hogy músorpolitikán- kat, amely kiállja a nem­zetközi összehasonlítást ma sokkal bonyolultabb gazda­sági viszonyok között kell megvalósítani. Ehhez új mód­szerekre, az eddigiektől sok­szor el térő megoldásokra van szükség. Nem titok: a mozik bevétele nem fedezi a költ­ségeket, a moziüzemi válla­latok hiányát állami támo­gatásból fedezzük. A filmforgalmazás és a mozik üzemeltetése nem azo­nos fogalmak. Olyan szocia­lista modellt kell kialakítani, amely a moziüzemeltete&ben vattaija az üzleti funkciót. A-lényeg: differenciálni kell. Minden filmet elsősorban abban a közegben kell vetí­teni, ahol érdeklődésre tart­hat számot. Senkinek sem jó ugyanis a jelenlegi gya­korlat, amikor jelentős film- művészeti alkotások buknak meg a nagy films zíniházak üres nézőterein. — Hatékonyabbnak látszik, ha az ilyen filmeket eíső- sonbaa a fiimáüeöokban ve­to áfa gyilkosságnak — bosszúnak —, melynek el­követői a lány ikerbátyjai. A véletlen, a vegzetszerű- ség is építőtéglái a véres tettnek. Márquez kitűnő építész... És nagy mesetói Minden szereplőnek — a szinte jelentékteleneknek is — története van ebben a kisregényben; emberi sor­sok nyílnak meg. A búnbe- esett lány és elhagyója, a lépne ment férj évtizedek múlva találkoznak, és végül is összekötik sorsukat. Már­quez. ugyanis a történet előzményeit, de utóéletét ic megrajzolja. S mennyi min­dent még! Azt az etnikailag vegyes falut, a két V&cante fivér ódzkodását a gyiBcoa- ságtól, a település lakóinak passzív magatartását sth. Furcsa, hogy ebben a wyesrs írói nyelvezetben költészet van! És bizonyos fajta iró­nia még a halál ábrázolásá­ban is. Én ugyan nem hi­szek abban, hogy Márquez legjobb regénye ez, mégis sokra értékelem, s nemcsak azért, mert egy — szamunk­ra egzotikum — világiba en­ged bepillantani. Erós író műve, mely tanúskodik az ibér kontinens nagykorú prózájáról, s a szerzőt ért elismerés talán újra. felhív­ja a figyelmet olyan nagy­szerű latin-amerikai írók: műveimé is, mint Alejo Car- pentier, Miguel Angel As­turias. Carlos Fuentes, Ma­rio Vargas Llosa. títik. El kell jutni odáig, hogy ezekben ne csak archív, hanem kartárs filmeket is láthassanak az érdeklődők. A harmadik megújítás*» váró terület az iskolai for­galmazás. Ami nagyon fon­tos: az új filmíorgaimazasá struktúrában a filmklubok,® társadalmi forgalmazás és az iskolai vetítések nem nye- reségérdekelt vállalkozások. A filmforgalmazás reform­ját más elképzelések i* ki­egészítik. A jövőben lehető­ség nyílik arra, hogy maám kisvállalkozásokat hívjanak életre, szerződéses családi alapon. Elsősorban a kiste­lepüléseken de a városok­ban is javít majd a helyae- ten, ha a jelenleg vállalati kezelésiben gazdaságtalanul üzemelő mozik a válialtooBÓá fantázia segítségével hasznot hajtó tevékenységgé válnak. Létrejön a moziüzemi vál­lalatok gazdasági társulása, amelyhez eddig 13 megye, a MOKÉP és a FÖMO csatla­kozott. A vállalkozás célja, hogy az eddig sokszor pár­huzamosan végzett szolgálta­tásokat koordinálja: közös propaganda és reklám, szer­viztevékenység és egy sor más lehetőség ésszerű fel­használása révén sok feladat az eddiginél gazdaságosab­ban oldható meg. Az új in­tézkedések összességükben a decentralizálást, a vállalatok állandósulását segítik. Cél­juk a közönség jobb kiszol­gálása és a művelődéspoli­tikai célok hatékonyabb va­lóra váltása. SOMOGYI NÉPLAP szakmaválaszték Lesk* f teN Új utakon a filmforgalmazás B. X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents