Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

A csalódás évei GA7 T-jeientés a világkereskedelemről Elirtdult a lokomotív A GATT november 24-én kezdődő miniszteri értekezle­te előtt nyilvánosságra hozott jelentésükben a szervezet szekértői megállapítják: 1981 csalódást keltő esztendő volt a világkereskedelem szama­ra, és nem mutatkoztak a javulás jelei az 1982-es év folyamán sem. A jelentés szerint a világ­kereskedelem, a tavalyi egy­százalékos visszaesés után, egyre veszélyesebb párhuza­mokat mutat a 30-as évek vüággazdasagi válságával. A kereskedelmi forgalom csök­ken, a protekcionizmus bur- janzik, az elmúlt évek hi­telfelvételi láza pedig több országot olyan helyzetbe jut­tatott, hogy többé nem képes importjának növelésére. A GATT nyomatékosan óv a keresk.ecie.met korlátozó íntezkedéseKtöl. Az export­piacok zsugorodásától tartó vállalatok ilyen körülmények között vonakodnak olyan beruházások végrehajtásá­tól, amelyek a termeiesi esz- kaaóji korszerűsítésével javí­tanak versenyképességüket. Ehelyett kormánytámoga­tásért folyamodnak, ami nemcsak a szükséges szer­kezeti átalakításokat odázza el, hanem az államok közöt­ti ellentetek egyik fő forrá­sává is kezd válni. A jelentős az otajimporta- ló fejlődő országok adóssá­gát 500 milliárd dollárra be­csüli, s ezeket jórészt nem termelő beruházásoiu'a, ha­nem az import puszta fi­nanszírozására használták fel. CsöKkentette a fejlődő országok fizetőképességét, hogy exporttermékeik ára tavaly atiag 13 százalékkal csökkent, miközben a fejlett országok termékeinek ára mindössze 4,5 százalékkal esett. Tavaly a világkereskede­lem értéke nem egészen 2000 milliárd dollárt tett ki.. A késztermékek forgalma 4,5 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest A világforga­lom egy tizedét kitevő kő­olajból tavaly 10 százalék­kal kevesebb cserélt gazdát, mint egy évvel korábban, noha mar 1930-ban is 9 sza­í Azt hiszem, egy falugyű­lés mindig tartogat megle­petéseket a rendezőknek es a részvevőknek is. E fóru­mokon ugyanis általában több olyan kérdés is felvető­dik, amelyre az asztál mö­gött ülők nem számították, így volt ez hétfőn este Bö- hönyén is, ahol a meghirde­tett időre szépen megtelt a nemreg felújított művelődési otthon kétszáz személyes- moziterme. Zoka László tanácselnök tömören, mindenki által ért­hetően számolt be a tavalyi két falugyűlésen elhangzott javaslatok sorsáról — öt- harom volt az arány a telje­sítettek javára, amely ked­vezőnek mondható — és a jövő évi fejlesztési, felújítá­si, karbantartási tervekről. Jelentős építésekről, gyara­podási elképzelésektől ugyan ngm adhatott számot, de az óvoda bővítése, amellyel tel­jesen ki tudnák elégíteni a község igényét ■— érthetően jelentős feladat elé állítja a tanácsot. Nem az építkezés nagysága, hanem az anya­giak szűkösségé miatt. A rendelkezésre álló összeg ugyanis olyan kevés, hogy az elhatározás megvalósítá­sához minden eddiginél na­gyobb mértékű társadalmi munkára lesz szükség. A bi­zakodásra okot ad, hogy pil­lanatnyilag Böhönye áll az élen a járásban a társadal­mi munka végzésében. A beszámoló után azt le­hetett várni — nyilván erre számítottak a tanács vezetői is —, hogy e téma körül csoportosítják mondaniva­lójukat a felszólalók, arról töprengve-vitázva, hogyan szervezzék meg * lehető legnagyobb hatásfokkal a társadalmi munkai. zal ékkai zsugorodott az olajpiac. Mintegy 18 száza­lékos csökkenés mutatkozott az ércek, az ásványos es a színesfémek forgalmában, elsősorban ezen termesek arar.ak csökkenése miatt. Az élelmiszer-kereskedelemben a cukor, a ka ve. a kakaó es a tea nyomott ara azt ered­ményezte. hogú a harmadik vilagbe.i termelők export- bevt.e.ei háromszorta gyor­sabban csökkentek, mint a .fejlett országoséi. A harma­dik világ mezögazdasag: alapanyagainak — kaucsux. gyapot — ara tavaiy 12,5 százalékkal csökkent. A .fejlett ipari országok­ban tavaly l százalékra las­súit a hazai össztevméK nö­vekedése az egy evvel Ko­rábbi 1,5 szaza.ekrói A ta­valyi 18 milliárd dollár de­ficittel szemben ezen orsza gok az idén várhatóan 10 milliard dolláros többletre tesznek szert folyó fizelés. mériegükben. Bár egymás közt a csereaarányokban •nem történt jelentősebb vál­tozás. a vaiutaárfoJyamok i nga aozasa k öv etk estében roiruot í az európai országok fizetési mérlege, míg Eazaiv- Amerika és Japan profitált ebből. Az arftwyaanváltoza- sottat leginkább az NSZK. Be,gs um, Ausztria és Olasz­ország exportja sínylette meg. Az olajexportáló országok, amelyek exportbevetede az olajkivi tetetek az 1979-es év­hez viszonyított 30 százalé­ké« visszaesése következté­ben tavaly 3 százalékkal csökkent, az idén várhatóan csak 20 milliárd dolláros fo.yó -fi zetés nmerieg - több le­ve l mutathatnak fel. Tavalyi többletük meg 65 milliárd jioilár volt. A harmadik világ többi országa. amelyek fejlődési üteme mindössze 2 százalék, vagyis a háború óta a ieg- k.sébb. 1981-hez hasonlóan az idén * is mintegy 85 mil­liárd dolláros fizetési mer- iegh.ánn/al zárjak az évet. Ennek jelentős részé külföl­di kölcsönök ulán fizetendő kamaton gyors novenedese- nek tudható be. Az első felszólaló azonban — rokkantnyugdíjas, idős asszony — másfaié terelte a figyelmet: bírálta az egesz- segiigyi ellátást, pontosabban az egy ik körzeti orvos ma- gatartasat. Kémény szavak­kal, konkret esetekre hivat­kozva. Észrevételeit hasonló tapasztalataival toldotta meg egy sorstársa. Elkesere­dett kuakadásaikat hallgat­va arra gondoltam: miért nem olyan helyen mondják el panaszukat, ahol az érin­tett is jelen van? A gyűlés végen kiderült: a bírált or­vos ott ült a teremben... Az ügynek — mint Zoka László vitazárójában beje­lentette — a tanacs hivatali heli.ségében lesz folytatása, haugattassek meg a másik fél is jelszóval. A két asszony egyéni pa­nasza természetesen közér­dekűnek minősíthető, és így helye van a falugyűlésén. Egyedi kérés, kritikai megjegyzés nem is hangzott el a fórumon. Az eszrevete- lek, bírálatok — bármily furcsán hangzik is — első­sorban a tanácsi vezetők ism ereiéit bővítették. Szá­momra — bevallom — némi meglepetéssel szolgált a fel­szólalók egy része: vajon , miért nem tudnak a fölve­tett jelenségekről, rendel le- nessegekről a tanácsi veze­tők? Zoka László azonban — illően megköszönve e megjegyzéseket, javaslato­kat — többször is, mintegy mentegetőzve hangoztatta: mindössze öten-hatan dol­goznak a tanacahazan, nem lehetnek ott mindenütt. ­Valóban nem járhatják végig naponta a Vezetők, az előadók — hogy az eihang zott példákra utaljak — a buszmegállókat, felmérve, Száz. eve avattak föl Bu­dapest és Pees között a vasútvonalat. Az égjék ak­kori iap így tudósított erről az eseményről: „A budapest —pécsi vasút e hó 15-ik napján . nyittatott meg. A megnyitó vonat reggel 8 óra­kor indult Budapestről. Az utazásban a paly a részvé­nyesei. kiküldött szakértők, vendégek és hírlapírókból álló fényes és válogatott társaság vett részt . .. Az új vaspálya f. hó 16-án ada­tott át á közforgalomnak.1' Tegnap, épp a százéves evlorduion újra az elsőhöz hasonló vonat indult el a uecsj vasúlallamásroL A 012-es jelzésű venseges ven gózmozdonyt 138:1-ben gyár­tották, a szerelvény pedig a Győr—Sopron,—.Ebenfurt vonalon ma is közlekedő régi kocsikból állt. A leg­öregebb vagon az aradi gyárban készült 1896-ban, annak ideien szalomtocsi- nak építettek.. Száz ev alatt nagyot for­dult a kocka. i882-ben a fenyes és válogatott társa­ság bizonyára az első osz­tályon tette meg az utat. Most a Mecsek Tourist ál­tál szervezett háromszáz ta­gú turistacsoport első, má­sodik és harmadik osztályú kocsikba ülhetett, am a legelőkelőbbnek ezúttal a fapados harmadosziaiy szá­mított, rráveinogy ilyen ma mar nincsen, tehat á legna­gyobb nosztalgiát érzők, eb­be törekedtek. A vonaton utazó vendégek — köztük a hírlapírók is — szintén ilyen kocsikba hívattak meg a rendező szervek által. A pécsi állomáson a MÁV fúvószenekara játszott, es az utazókon kívül meg több száz tagú tömeg is kíváncsi volt a múltidéző . látványra. A vasutasok , korhű ruhában voltak, csengővel, síppal es jó hangos élőszóval tájékoz­tatták a közönséget. Nagy derültség fogadta a szerepét igen jól alakító kalauz • — milyen rongálást követtek el rajtuk; a lakatlan területen hu zoo o járdákat, hogy meg­állapítsál»:, a kiha.iío cserje akadályozza a közlekedést; vagy ellenőrizzék, műkö­dik-e a közkút, továbbá mennyire tettek tönkre a be­tonjárdát az építkezőt, a íöldutat a nehézgepek. Igaza van: az ilyen jelegű iníor- maeiogyüjtés nem csak az apparátus feladata. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a község minden negyzetme- ternvi területe valamelyik tanácstaghoz tartozik. Nekik pedig — többek között — vállalt kötelességük az is, hogy szemmel tartsák körze­tük minden közcélú létesít­ményét, figyelemmel kísér­jék állapotuk változását, es ezt jelentsék az illetékesek­nek. sőt segítsenek — hely­ismeretükkel, mozgósító te­vékenységükkel — a gondok megoldásában. Persze ehhez a lakossággal, a választók­kal szoros kapcsolatra van szükség. E lehetőséget fi­gyelembe véve már nem öten-hatan vannak a taná­cson. hanem negyvenen kép­viselik a lakosságát a tes­tületben. ,. Nem lenne teljes a falu­gyűlésből alkotott kép. ha nem szólnék azokról a pél­dás megnyilvánulásokról, melyek — egyebek kozott — a környezet védelemre hívtak fel a figyelmet, konkrét je­lenségek kapcsán, az elül­tetett facsemeték rongaiasa fölötti felháborodásuknak adtak hangot. Végső soron változatos tartalmú, nyiltszavú volt , a gyúies. jól szolgálta céljai közül elsősorban a kölcsönös tájék az tataat. F. L. több évtizede műveli ezt a szakmát — szavait, amikor az indulás előtt rákiáltott egy hölgyre: — Méltóságos asszony, tessek gyorsan fölszállni! • Majd a régi mozdony kö­rül Üllőn go* a L figyelmeztet­te: — Húzódjék arrébb a nagyérdemű, mert a gőzös induláskor lespnccolja áz urasé gokat! A nosztalgiavonat reggel fel nyolc után öt perccel gördült ki a pécsi indóház elöl, és rövidesen elérte a laotaszt.kus negyven kilo­méteres sebességet. A 012-est egy nyugdíjas masiniszla dirigálta, s a ven lokomotív valószínűleg ráérzett, hogy szeretettel, értessél bánnak, vele, mert igen vígan pöfögött. Néha- néha azért lassított is, s az öreg vasutasok ilyenkor megjegyezték, hogy kímélni kell, hiszen a mozdony is ember. Az utazók pedig él­vezték a zökkenéseket és tan még azt is, hogy a ke­mény ülések bizony törték a kevésbé okos felét az em­bernek. A kisebb-nagyobb állo­másokon összegyűlt a fal­Ezernyolcszázhetvenegy tonna — ennyi cérna gyár­tását tervezték ez évre a Pamutfonó-ipari Vállalat nagyatádi cernagyáraban az önállóvá válás második esz­tendejében. Az értékesítés, és így a versenyben maradás egyre nehezebb. A gyár fő­mérnöke, Lbvró Imre azon­ban bizakodó: — Szerintünk a legnehe­zebb körülmények között is meg lehet találni azokat a lehetősegeket, amelyekkel előnyösebb üzleteket köthe­tünk. Számításaink szerint az év végéig teljesítjük a tervünket, s így az ezet- nyoicszázhetvenegy tonna cérna hatvanegy százalékát tőkés piacon értékesíthetjük. Már csak negyven—öt ven tonnányi cérnának kell pia­cot találnunk. Szállítunk Eu­rópába, Ázsiába, Afrikába és Közép-Amerikábk is. — Mi kellett ehhez? — Változtatnunk a kouéb- bi szokásokon,' Elfogadtunk olyan megrendeléseket, ame­lyeket korábban nem vet­tünk figyelembe: kisebb té­teleket is legyártottunk, rö­vidítettük a határidőket, s új termékeket is piacra dob­tunk. Idei újdonság volt a flór cérna, amely ugyan ha­gyományosan pamutból ká­vák aprajarttagyja. A Saent- lőrincen megálló szerelvény személyzetét virágokkal üd­vözölték. A valódi centená­riumi utazás itt kezdődőit meg a Pécs és Szentlőrtnc között levő vonal ugyanis mar korábban megvolt, s a Szentlőrinc—Budapest vo­nalat adtak at épp száz eve. Útközben még egy megál­ló volt; a mozdony vizet vett föl, azután — nagy fényképezések és szinten lelkes üdvözlés közepette — megint elindult. Urban Sándor, a MÁV vezerigaz­szül. de jobb minőségben. Belföldön a harisnyanadrá­gokhoz használják föl. Rit­kán alkalmazott szmezesi eljárással, a vevő által kert variációkban szállítottunk cérnát az osztrák Feln­it last gephímző gyárnak, igaz. most mindössze hat- hét tonnát vittek el, de ba beválik, márpedig a hírek szerint elegedettek vele, ak­kor nagyobb megrendelések­kel is jelentkeznek. — Mennyire htdnttk ele­get tenni a megnovekédett minőségi követelmények­nek? — Ugyancsak az idem uj gyártásközi ellenőrzési rend­szert vezettünk be, amellyel csökkenthettük a selejtet, javíthattuk a minőseget. A termel ekenység javítása er- dekeben ' átvettük a Wemei mumcaszervezési módszerből a legjobb ötleteket, bevezet­tük őket. Korszerűsítjük a raktározást, átalakítjuk a festekkonyhát — egyszóval minden otyaa lehetőseget megteremtünk, amely elke­rülhetetlenül szükséges a jobb munkához. — A nyár elején nem mindennapi esemény tanúi lehettünk: amire meg nem volt példa a gyár csaknem hetvenöt eves torteneiöben. gató-heiyettese tartott rö­vid sajtotajékoztatót, amely- bein elmondta, hogy 1881­ben járták be a szakembe­rek a tervezett vasútvonal helyet, abban az evben szeptember 13-án kezdő­dött meg a pálya építésé, es a több mint kétszáz kilo­méteres szakaszt 1882. no­vember else jen befejeztek. Tehát alig több, mint egy ev alatt építették meg ezt a vaspályát a munkások, a mérnökök, A vezérigazgató­helyettes szólt a MÁV ter­veiről is: a vfflaimosítási programról, a teherszállítás jobbításáról és a személy- szállítás színvonalának emielliéséiiőL Art mondta: a célunk az, hogy a magyar vasút Viszonylag rövid idő alatt olyanná fejlődjék, hogy elbírja az összehason­lítást a közeli, ma még jobb' helyzetben levő vas­utakkal — például az ausztriai; és a svájci „test­vénél”. Az egybegyűltek és a nagy Közönség vágya valószí­nűleg ugyanez. A noszial- giaszereiveny ekkor mar közeledett Dombóvárhoz, a környék legnagyobb vasúti csomópontjához. Az eredeti menetrendhez képest körül­belül tízperces késéssel ér­kezett meg oda, ám ezúttal ez senkit sem izgatott. Igaz, akadt rosszmájú ember, aki alfele megjegyzést tett: a MÁV-nak akkora nosztalgi­ái úgy sincsenek, hogy pon­tosan közlekedtesse a vona­tokat. . . Deltát ezt nem erre a szerelvényre értette. A turisták jnnen e§y áj expresszen folytattak u fiu­kat Budapestre, és este tér­ték vissza, ki-ki ahová va­lósi. négy kamion indult a Közel- Keletre, hogy közvetlenül Nagyatádról juthasson el » cérna a megrendelőhöz. Egyedi esetről volt szó. vagy ezzel is valami új kezdő­dött? — Az idén 300—350 tonna cérnát közvetlenül a gyár­ból szállítót tunic ki. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a készterméket elvittük a fó- varosoa, s onnan szállították tovább a megrendelőhöz. Ez jelentős szállítási többlet­költséggel járt. Ezért is dön­töttünk a közvetlen szállítás mellett. Nemcsak külföldre, de belföldre is adunk ki árut. A kiskereskedelmi vállalatoknak ez előnyös, hisz engedményt kapnak az árból. A nagyatádi gyárban már a következő évről is beszél­nek. Az előzetes tervek sze­rint nem fognak többét ter­melni. mint az idén. de jobb minőségre törekiednek majd, hogy öregbítsek a gyár hír­nevét négy földrész harminc országában, s hogy újabb üzletfeleket találhassanak. N. J. Váratlan kérdések Falugyűlés Böhönyén A márkafegyet négy földrészen ismerik Cérnasors c Fapadoson előkelőbb! Nosztalgiavonaton Pécs és Dombóvár között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents