Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-16 / 269. szám
Szembenézni önmagunkkal A legfőbb akadály hibáinkban rejlik A történelemben számtalan példa található kiválóan küzdő népekről, nagyszerű harcosokról, akik mindenkit legyőztek, és végül abba pusztultak bele. hogy a saját hibáikat nem tudták legyőzni. Tudunk világhírű ökölvívóról is, aki a saját súlycsoportjában mindenkit elsöpört, végül pedig ni- kotinimérgezésben halt meg, mert képtelen volt leszokni a dohányzásról. A sportvilágban se szeri se száma azoknak az egykori bajnokoknak, akik mindig győzni tudtak az ellenfeleikkel szemben, de alulmaradtak az alkohollal szemben. Orvosok százai egész életükön át harcoltak valamilyen emberi hibából eredő betegséggel szemben, míg végül a saját hibájukból abba a betegségbe estek, aminek egy életen át legyőzői voltak. Az erősebbet nehéz legyőzni, de mindenki másnál nehezebb legyőzni önmagunkat — a saját hibáinkat. Hazánk felszabadulása óta a magyar nép nemes küzdelmet vívott a szocialista társadalom építéséért. Az eredmény nem kétséges. Legyőztük a nyomort, a tudatlanságot és a nagy távolságokat. Mostanáig nem tudtuk azonban legyőzni azokat az emberi hibáinkat, amelyek mindig lefelé húztak, visszatartottak bennünket- a fejlődésben. Nem tudtuk például legyőzni az önzést, a. hanyagságot, a lustaságot, a felelőtlenséget, a közönyt, a csalást, a hazudozást, a fegyelmezetlenséget. Sőt, e rossz tulajdonságaink, a jobb életünkkel összefüggésben új emberi hibákkal szaporodtak. Úgy tetszik: csak azért, mert van bőven ennivalónk — túltáplálkozunk. Csak azért, mert van bőven innivalónk — túl sok alkoholt fogyasztunk. Mert már valamivel jobban élünk — kezdünk elégedettek,' beképzeltek lenni és veszítünk a küzSőképességünkből. Pedig mindezeknek egyáltalán nem törvényszerű így lenniük. Közrejátszanak a nehézségek növekedésében az ismeretes a külső, tőlünk független objektív tényezők. A legnagyobb akadály mégis, bennünk, a saját hibáinkban rejlik — amint azt vezető pártfórumokon is megállapították. Ha nem tudjuk, legyőzni a vezetésben, a tervezésben, a munkaszerveSóderkirakó telep A Fotyaatszabályozó (a Kavicskotró Vállalat az Idén létesített sóderkirakodó telepet Szolnok mellett. Azóta naponta érkezik uszályokon a kavics, a sóder és a homok a Tiszáról, a Bodrogról és a Sajóról. Az építőanyagot a magánépítők az Állami Építőipari Vállalat és az Aszfaltútépítő Vállalat egyaránt használja. A képen: az építőanyag kirakása elevátoros úszóhajó segítségével (MTI-fotó: Csikós Ferenc felv. — KS) zésben, a pazarlásban, a korszerűtlen. rossz minőségű termékekben megnyilvánuló hibáinkat, akkor nem javát a gazdasági mérlegünk, és veszélybe kerülhet az életszínvonalunk. Nem csak figyelmeztetők. drámaiak is ilyen összefüggésben ezek a megállapítások. Amikor tehát mozgósítunk és mindenkit harcba hívunk a jobb termelési eredményekért, akkor nem árt sz.ámba venni azokat az emberi hibáinkat, amelyek — többé-kevésbé — egész társadalmunk, életére kihatnak. A gazdasági, politikai feladatok maximális követelményeket állítanak a honpolgárok elé. Ugyanakkor nagyon sokan minimális mértékben sem teljesítik kötelességüket. Ki ne ismerne például olyan vezetőt, aki a bizalommal visszaélve többet törődik saját magával, mint a rábízott közösséggel: nem töri a fejét, nem kezdeményez, nem igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a feladatokhoz, nem követel többet a beosztottjától. És hány olyan tudós van, aki évek óta kutat, felveszi a fizetését, de soha nem talál semmit. Hány olyan mérnök, munkaszervezői, irányító él, aki mindenkinél jobban látva sorolja a hibáikat, közben észre sem veszi a saját hibáit, a saját tehetetlenségét Az íróasztalok és gépek mellett dolgozó emberek között is sok az olyan, aki panaszkodik, kritizál másokat birál, de a saját munkája nem ér egy fabatkát sem. A világon pedig semmi sem létezik önmagában. Az életben a dolgok összefüggnek. Nem javulhat, a munka minősége, ha nem lesz jobb a dolgozó ember „minősége”, képzettsége, fegyelme, felelőssége. Nem lehet korszerűbb a termék, ha nem elég képzettek, nem elég korszerűek a mérnökök. Takarékoskodni is csak hazájukat szerető, becsületes, közösséget tisztelő emberek tudnak. Ezért a termelési feladatokra mozgósítással egy -időben harcot kell indítani a jobb munkát gátló emberi hibák ellen is. Mindenkinek meg keil értenie, hogy a saját élete — hiába mutat mást a látszat — tartósan és véglegesen csak akkor lesz jobb, ha a közösség egésze, az egész népgazdaság nagyobb eredményt ér el. Ehhez pedig mindenkinek fegyelmezettebbnek kell lennie, nagyobb felelősséggel kell dolgoznia. Mindenkinek le kell győznie saját hibáit, hogy a tettei alapján bátran szembenézhessen önmagával. Nyolcezer kilométer Amerikában T G. J. Máriássy Judit írja egy helyen: „Utazást követően utioeszámolót szokás írni. Volna is miről. De utibeszá- motuknal fontosabb, bárhol jár is az ember; hazalopni azt, ami a magunk javára hasznosítható.” így van, ez általában, de meg Inkább akikor, ha valaki kifejezetten szakmai tanulmányúton jár. Szabó Gábor, a kapo&mérői Latinca elnöke huszadmagá- vai együtt, köztük egy másik somogyi elnökkel, Böhm Józseffel, két hetet töltött Amerikában a KITE termelési rendszer szervezte tanulmányúton. Prospektusok- programok, fényképek gyűrűjében, beszélgetünk, az élményidézés épp úgy nem mentes a kritikai észrevételektől, mint ahogy újra és újra előjön az idézett Máriássy-gondolat. — Milyen jellegű volt ez a tanulmányút? — A szakmai program naigyobb hányada a kukoricaövezetben zajlott. A Mississippi felső folyásánál Iilnois, lowa és Indiana államokban jártunk. Csodálatos, jó szerkezetű földek, igen kedvező eloszlású csapadékviszonyok vannak. Mindössze két fő növénnyel foglalkoznak ott a farmerek: a terület kétharmadán. — hamui nc-ötven év óta — monokultúrában termelnek kukoricát, egyharmadon szóját. Láttunk gyönyörű kukoricákat, de láttunk gyengébbeket is. Azt mond - jáík, a farmertől függ. Sokan ugyanis nem főfoglal- kozábam farmerkednek, hanem másutt, a legkülönfélébb helyeken dolgoznak, és bérben munkáltatják földjeiket. Jellemző, hogy a főfoglalkozásúak ismerik Magyarországot, számon tartják eredményeinket, másutt azonban fogalmuk sincs rólunk. — Sor kerűlt-e közvetlen személyes találkozásra? — Igen. Mindenütt, ahol jártunk, rendkívül készségesek, szívélyesek voltak, a világon . mindent elmondtak: mennyi terem, hogy terem, — de amikor a jövedelmezőségre fordult a szó, egyszerűen elnémultak. . A Jóim Deere gyárban éppúgy, mint kint a területen a farmer Például az egyik farmernek, akivel találkoztunk, eaerkétszáz hektárja van. Hektáronként harmincöt mázsa szóját, száz mázsa kukoricát tejimel, és évente nyolcezer hízót értékesít. Ezen a területen, ilyen termelés mellett, ösz- szesen tizenegyen dolgoznak, de ebből öt idénymunkás. Kiváló KISZ-munka Boglárlellén Háromezer óra a nagyközségért Sok fiatal panaszkodik, hogy iskolájában, munkahelyén formális a KISZ-élet, pedig annak idején nem így indult. Nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá, változatos programok szervezésével, tömeges mozgósítással. De a rossz példából még nem lehet általánosítani, mert mindjárt ott van mellette a jó is. Vannak fiatalok, akik megszállottjai ennek az ügynek, s nemcsak munkahelyükért, hanem községükért, városukért is sokat tesznek a KISZ-munka jegyeoea. Akadnak olyan szervezetek, amelyekben a mozgalmi e^t a jók közül is magasan kiemelkedik. Itt van mindjárt a boglárlellei példa. Az ottani Vas-műszaki és Hűtőgép- javító Ipari Szövetkezet Corvin Ottó alapszervezete már kétszer nyerte el a KISZ KB vándorzászlaját kiváló munkájáért. A 33 fős szervezet titkára, Ress János mondja: — Sok titkárnak az a gondja, hogy az éves programjukról miként írjon legalább haromoidaias jelentést. Nekünk válogatni kellett, mert kitett volna az tíz oldalt is. Szocialista szerződést kötöttünk a bogiári általános iskolával, így az évet jógkarnevál rendezésével kezdtük, az úttörők részére. Kétezer társadalmi munkaórát vállaltunk, de már elhagytuk a háromezret is. Az ipari tanulóknak heti három óraban indítottunk szakmunkásvizsgára felkészítő taníolyamot. Védnökségét vállaltunk a várdombi vidám vasárnapok rendezvénysorozata fölött. Két éve szerveztük a balatoni őrjáratot, meiy elsősorban a környezetvédelmet szolgálja. Ehhez ki tudja, hány óra munka jön az iskolaépítésnél, a fonyódiigeti tábornál. Tevékenységüket a Hazafias Népfront megyei elnöksége kétszer jutalmazta Kivaló társadalmi munkáért kitüntetessél. Részt vesznek a Hazai tájakon akcióban, programokat szerveznek az üdülő gyerekeknek. A tagok, döntő többsége évente kétszer ad vért, & a megye szövetkezetei közül a legtöbb pénzt ók adták a barcsi gyermekotthon részére — kommunista műszak vállalásával. Ott vannak az Add a neved munkád mellé akcióban, és ingyen bemérést vállaltak a megye autósai részére. Vohl László, a nagyközségi KISZ-bizottság . titkára még kiegészíti a sort néhány adattal. Nem dicséri az alapszervezet munkáját, egyszerűen sorolja, amit a fiatalok csupán ebben az évben vállaltak és végeztek.. Mindez önmagáért beszél. — Új akciót indítunk most — folytatja Ress János. — A szervizünkbe rendszeresen visszatérő autósoknak egy kis címkét adunk. Az úgynevezett hideginditó szolgálat ügyeletesét a hétvégeken a címkével rendelkező autósok értesíthetik, a szerelő a problémás kocsit •.gyógyítani” házhoz megy. Hasznos dolog ez a téli hónapokban. A fonyódi ipari iskolásakkal is folyamatosan foglalkozunk, a politikai vitakörökön nincs hiányzó, mert olyan tartalmas beszélgetések alakulnak ki. 'így persze kevés a szabad szombat és az otthon töltött vasárnap. de ha el akarjuk érni a kitűzött célt, a Vörös vándorzászlót, akkor azért tenni is kell valamit. A kitüntetés elérése nem az egyetlen, céljuk. Mert az a sok patronálás, amit a gyerekeknek, az a sok munka. amit - a nagyközségnek nyújtanak, a másokéit való tenniakarást jelenti. De tisztelik a névadót is, mert már évek óta keresik — sikertelenül — Corvin Ottó sírhelyét, ahová szeretnének ellátogatni ... — Sajátos helyzetben van egy KISZ-szervezet a Balaton partján, ahol csak nyáron van pezsgő élet — mondja Vohl László. — S hogy itt mégis egész évben ilyen alapszervezet működik, az csak úgy lehetséges, hogy a párt- és a gazdasági vezetés egyöntetűen a fiatalok mellé all, támogatja óikét kezde- menyez es erűben: A. A. — Gondolom, a rendkívül kevés emberi munkaerő ösz- szefügg a magas fokú gépesítéssel. — Természetesen. De emellett találkoztam. .egy olyan szolgáltatással, amely szamomra különösen érdekes volt. A mi kiskorpád: agrokémiai centrumunkhoz hasonló műtrágyacentrumot hozott létre a íarmertársaság. Roppant egyszerűen, faszínben tárolják a káliumot, a foszfort, a nitrogént pedig kizárólag folyadék formájában alkalmazzák. A farmer egy évre előre bejelenti az igényét, sőt ki is fizeti a költségeket. Az igénye szerinti ada- gú, összetételű műtrágyát aztán a társaság szórja ki a földjére, ő többet ezzel nem foglalkozik. — A John Deere kombájn, a Pioner kukorica nálunk is ismert — Mindkét cégnél jártunk. A Pioner cég állítja elő az amerikai hibridkukoricák 30—*35 százalékát. Összesen bárom nagy cég termel a vetőmagvakat, emellett természetesen minden egyetem foglalkozik kutatással is, és van szaktanácsadó gárdájuk. Említésre méltónak tartom, hogy a szaktanácsadás ingyenes. A talajvizsgálatoktól kezdve a vetesi sorrendig a szaktanácsadó mindent megbeszél a farmerral díjmentesen. A Jóim Deere cégnek az a gyára, ahol jártunk, csak kombájnokat készít, megrendelésre dolgoznak, és egyéni igényeket is kielégítenek. Félautomata gyár, tizenkét szalagon dolgoznak; a szalagokról lejövő kombájnoknak háromszoros, tehát rendkívül szigorú minőségi vizsgáin, kell megfelelniük. A megbízhatóság, a hitelesség, a pontosság — nyilván üzleti megfontolásból — mindenekíe- letti. — Említette, hogy a szakmai program másik része Floridában volt. — Mint kertészkedő tsz vezetőjének számomra ez különösen érdekes volt. Florida lényegében egy nyitott üvegház. Nincs tél, a termelés folyamatos, igen nagy élmény egymás mellett látni csemegekukorica-vetést és termésbetakarítást, ösz- szesen őt növénnyel foglalkoznak azokon, a csodálatos, tőzeges laza talajokon; csemegekukoricával, salátával, zellerrel, paprikával és cukornáddal. A könyörtelen üzlet rruatt sajnálatos rablógazdálkodás folyik. Ugyanis ezen a kitűnő termőföldön gyep téglákat termelnek, és ezekkel a termőtalajt is elszállítják A meri fca-szerte. Ez a rablógazdálkodás hovatovább veszélyessé válik, egyre fogy a kitűnő termőréteg. — Az elmondottak alapján úgy gondolom, hogy az élmények sokaságából nehéz válogatni. — Ha egyáltalán _ lehet „leg”-ekról beszélni, akikor mindenképpen szólnom kell a Farmer shaw-rói. A mezőgazdasági minisztérium es a farmemszöveteég minden évben más államban rendezi meg ezt a nagyszabású szakmai programot Most Indiana állam volt a soros. A mi mezőgazdasági kiállításunkhoz, vagy az évenkénti bábolnai napokhoz hasonlíthatnám a rendezvényt. amelyre minden évben eljön az összes mezőgépgyártó, vetőmagtermelő es műtrágyacég. Sá- torvárosban, roppant egyszerűen, kinm a szántó földön rendezik a kiállítást. Nincs pecsenyesütő, nincs borkóstoló, szigorúan csak szakmai és természetesen üzlet van. Óriási tömegek, a farmerek tízezrei gyűlnek össze Amerika minden részéből. Itt mindenki eladni akar, és mindenki venni. — Egy mondat végső ősz- szegezésként — Érdekes út volt, .rendkívül sokat láttunk, de nemcsak a nemzeti büszkeség mondatja velem; a mi mezőgazdaságunknak nincs mit szégyenkeznie. Vörös Márta Minisztertanácsi határozat Az ösztöndíjtanács munkájáról Szakembereink külföldi tanulmányútjainak és a szocialista, illetve a tőkés országokból hozzánk érkező kutatók fogadásának módját eddig sokféle rendelkezés szabályozta. A Minisztertanács napokban elfogadott határozata a szabályozás egységesítésével és korszerűsítésével az országos ösztöndíjtanács munkájának ész- szerűsítesét, az ösziöndíjke- ret jobb kihasználását célozza. Figyelembe veszi az al- lamigazgatás szervezetében bekövetkezett változásokat, s növeli a szakmai-tudoma- nyos fórumok szerepet az ösztöndíjak odaítélésében. A minisztertanácsi határozattal kapcsolatban az országos ösztöndíjtanács titkára elmondotta; a lehetőségek szűkültek, ezért az ösztöndijkeret hatékonyabb felhasználására kell törekedni, s finomítani kell az elosztás módszereit. A határozat értelmében ‘a tanács — melynek felügyeletét a jövőben a Tudománypolitikai Bizottság látja el — összetételeben jelentősen megváltozott; korábban a meghirdetett pályázatok elosztásáról az érdekelt miniszterek és más, országos hatáskörű szervek vezetői határoztak. Most a tanács tudósokkal, kutatókkal, művészekkel is kiegészül, s így javulhat a döntések szakpiai megalapozottsága. Az ösztöndíjkérdésben leginkább érdekelt minisztériumok és más országos hatáskörű szervek vezetőin kívül a tanácsban helyet kapott a KISZ Központi Bizottságának képviselője es a SZOT főtitkára is. A tanács általános kérdésekkel foglalkozik: összehangolja a minisztériumok ösztöndíjakkal kapcsolatos tevékenységét ; meghatározza, hogy egy-egy tudományágát külföldön hányán tanulmányozzanak, foglalkozik a kiküldetéseknek es a külföldről érkező szakemberek fogadásának rendjével. Dont az állami és kormányközi, illetve az azokat helyettesítő megállapodásokban rögzített, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés révén rendelkezésre álló, továbbá a kizárólagosán magyar finanszírozású ösztöndíjakról. Minden egy eb, tanulmányi célú utazástól: a minisztériumok es más országos hatáskörű szervek vezetői határoznak. Az országos ösztöndíjtanács a továbbiakban is fenntartja és bővíteni kívánja dokumentációs rendszerét. A maga nemében egyedülálló — jelenleg mintegy 25 ezer magyar szakember 40 ezer kiutazását dokumentáló — adatbank a mindennapi gyakorlatban igen sokoldalúan hasznosítható. \
