Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

Szakismeretek karbantartása Továbbképzés Somogybán Méltatlan mellőzés után KÍSÉRLETEZŐK, TERVEZŐK A CSICSÓKÁRÓL Egy folyamatban levő kísérletezés, kutatómun­ka eddigi tapasztalatait összegezték tegnap a Bárdibükki Állami Gazdaságban megtartott, be­mutatóval egybekötött tanácskozáson. Intézeti ve­zetők, üzemi szakemberek, kutatók egy kissé el­felejtett növény, a csicsóka több irányú hasznosí­tásáról folytattak értékes eszmecserét. mányiként waié hasznos rtas „Fejtágításon van a föál- la tenyésztőnk.” „Ne keres­se a telepvezetőt, mert to­vábbképzésre ment!” ... A gazdaságokat járva nem egyszer kellett már beérnem ezzel a számomra pi liana t- nyiíag bosszantó, valójában viszont örvendetes föivilá- gosítással. Elgondolkodtatott ugyanakkor, hogy' a tovább­képzés színhelyeként több év alatt talán ha egy-két esetben említették a Kapos­vári Mezőgazdasági Főisko­lát. Pusztán ennek alapján persze aligha lehetne levon­ni a következtetést: a külön­féle beosztású szakemberek nem használják ki kellően a kaposvári főiskola által nyújtott ismeretkarban.tar- tasi lehetőségeket. Az intézményben meg tab­le sem jelöli a talán túlsá­gosan is szerényen meghú­zódó továbbképzési osztályt. Pedig a fejlődés, amelyről dr. Pap Gabor osztályvezető beszámolt, önmagában is 'imponáló. Mikor a továbbképzési in­tézet 1972-ben megalakult, szinte lasszóval kellett fog­ni a jelentkezőket. Az első továbbképzési évben alig 80-an vettek részt a tanfo­lyamokon. Tavaly a 13 kü­lönféle szintű és témakörű előadássorozatra mintegy 500 szakember jelentkezett. A jelentkezőknek harmada somogyi volt. S a résztvevőknek ? A sta­tisztikából csupán azt tud­hatjuk, a megjelenés 65 szá­zalékos volt. Még rosszabb az arány — a tanfolyamok szer­vezői által legfegyelmezetle­nebbeknek tartott — ága- zatvezetők körében: ők ha el is jönnek, nem ritkán csupán ügyes-bajos dolgaik elintézésére hassonálják fal a továbbképzést napokat. Az oktatásnak ezen a te-. rüietén ismeretlen foga lom az -in-tő vagy a bukás. El­végre felnőtt emberekről van szó, akik — s ez a föltéte­lezés — maguk is érzékelik ismereteik fölfrissítésének es kiegészitésének szükségét. Itt már nem az osztályzat, hanem a napi munka ered­ményessége a tét. A gazdaságok számára ren­delet írja elő, hogy külön­böző szintű szak irányítóik­nak legalább ötévenként mó­dot kell adniuk az ismere­tek karbantartására. Kérdé­ses, hogy a továbbképzési tervekben szereplőknek mek­kora hányada vesz reszt va­lóban valamilyen tanfolya­mon. És az is, hogy hol. Nyilvánvaló, hogy a tavaly — legalábbis papíron — Ka­posvárra delegált mintegy 160 szakembernél több ta­nult ... Hogy egy szakember részt vesz-e. egyáltalán a tovább­képzésen, az főként a gaz­daságok vezetőinek szemlé­letétől és a személyzeti ve­zető gondosságától függ. Sze­rencsére a legtöbb tsz-elnök már maga szorgalmazza munkatársainak ismeretbő­vítését. i Kézenfekvőnek látszik, hogy egy állattenyésztő a gazdaságúhoz legközelebb eső szakoktatási intézmény­ben vesz részt továbbképzé­sen. Valójában nem így van. A különféle szintű és tárgyú továbbképzésekben ugyanis sok az átfedés. Szarvasmarha-ágazati és te­lepvezetői továbbképzést például három helyen szer­veznek, s jóllehet e tárgyban a kaposvári főiskola nyújtja az ismeretszerzeshez a leg­jobb feltételeket, a válasz­tásban a szakembereket más szempontok is befolyásolják. Hogy például Budapesten jobban lehet vásárolni, Keszthelyen sok a látnivaló es meg horgászni is lehet... Igaz, az alföldi szakembe­reknek Kaposvár is vonzó, ismeretien város. Részben e „mellékszempontok” okozzák a visszásságot; hogy miköz­ben a somogyiak nagyobb része az ország más injaira utazik ismereteket szerezni, a kaposvári továbbkepzesek hallgatóinak kétharmada más megyékből jön. Végül is becslések sízerint az üzemi továbbképzési ter­vekben szereplőknek talán ha háromnegyede küldi el jelentkezését, s közülük min­den második vesz részt való­ban a foglalkozásokon. Az aranyok talán nem egészen pontosait. mégis jelzik: a szakmai továbbképzés lehe­tőségei ma jórészt krhaszna- latlanok. Persze, hogy egy tovább­képzés milyen vonzó es mennyire köti le a résztve­vőket, az attól is függ, hogy gyakorlatias, húsba vágó szakmai kérdésekről vagy hangzatos alibi témáikra] esik-e szó. Tudnak-e újai mondani a par eve ugyanott végzett gyakorló szakember­nek vagy . a rendezők is csak ki akarják pipálni a feladatot ? A főiskola továbbképzési osztályán ja-rva meggyőződ­tem arról, hogy a fentebbi visszásságok oka nem az in­tézményben keresendő. A tanfolyamok témaköreit köz- veleménykutatas alapján az üzemi igényekkel számolva állítják össze. Mint elmond­ták, a gyakorló szakembe­rek már nem fogadjak el kritikátlanul a „nagy«öny- vek betűjét”: vitatkoznak, s olykor sarokba is szorítják a kellően föl nem készült vagy csupán elméleti isme­retekkel rendelkező oktatót. Ez az oka. hogy elsősorban a legfolkefizü: több. saját ku­tatásokat is végző főiskolai tanárokat kérik föl előadá­sok tartásara. azokat, akik valóban többet tudnak mon­dám szakmai alapismeretek- néL A program szerint 1983 végéig 21 továbbképző tan­folyamat tartanak a kapos­vári főiskolán. Most kezdő­dött meg egy országos szar- vasmarha-agazati es telep­vezetői tanfolyam. (74-en je­lentkeztek es 42-en kezdték meg a tanulmányokat.) Az őszi terviben szerepel az új tejmmősítési rendszerrel fog­lalkozó két tanfolyam is. Többek között baromfite- nyésatesi agazatveaetők, munkaügyi előadók es szar- vasmanha-telepi brigádveze- tók számara lesz meg to­vább Képzés az év végéig. Meglehet, a továbbképzési osztály munkájában — mint bárkieben — találni javíta­nivalót, mégsem ettől függ, hogy sikerül-e jobban ka­matoztatni a helyenként ér­dek telenségbe fulladó to­vábbképzéseket. Fontosabb volna ennél a tanfolyamok jobb. országos szintű koor­dinálása, az átfedések csök­kentese. Az egyes oktatási intézményeket tudományos adottságaikkal arányban, s nem egyeb megfontolások alapján kellene „leterhelni" feladatokkal. Gond az is, hogy ma például egy telep­vezetői továbbképzésen fő­iskolát, közép- es altalános Iskolát végzett szakemberek kerülnek egymás mellé az iskolapadban. Egy részük óhatatlanul unaiKOzik, míg masok nem is értik az anyu- go t. Ha peidaul a már em­lített, az országban három bei yen folyó szarvasmarha- tenyekytesi telepvezetői tan­folyamra előképzettség sze­rint csoportosa tanak a je­lentkezőket, sejthetően ke­vesebb volna a szellemi energiaveszteség. A továbbképzés rangjának növelésében es a lehetőségek ki használásában jócskán akadnak a termelőüzemek­ben is — például az érde­keltségi rendszer javításával összefüggő — feladatok. A továbbképzési osztály egyébként a mostam szű­kössé vált épületszáraytoói meg az ev vege előtt a kor­szerűsített dénesmajort kas­télyba költözik. Az új to­vábbképzési komplexum is eiosegiti majd a mumta to­vábbi javítását. Nem divat, az élet kikény- szemette gazdasaga szusseg- szerúseg, hogy napjaink ne­héz gazdasági heiyzeteoen minden lehető módom keres­sük a termetes gazdaságos növeteséneic tartalékait. Es bogy tartalékok vannak, azt dr. Belteki Bela, a ivlEM főosztályvezető-helyettese a tegnapi tanácskozáson a pél­dák sorával támasztotta aiá- Az útkeresésnek egy figye­lemre méltó es igeretes pél­dája, hogy a szakimat érdek­lődés egy kissé elfeledett es elhanyagolt növény, a csicsó­ka felé fordult. Nem kis anyagi támogatást is bizto­sítva a MÉM a Bárdibükki Állami Gazdaságot bízta meg, hogy dolgozza ki a csicsóka nemesítésének, nagyüzemi termelésének és több irányú hasznosításának módszereit. Ahogy vitaindító előadásá­ban dr. Molnár László, a MÉM miniszteri tanácsadó testületének tagja utalt rá, a történelem során már jó ne- hanyarn és jo néhányszor emeltek szót a csicsóka mel­lett — vajmi kevés ered­ménnyel. Jóllehet ez az a növény, amely talajban nem válogat, a silány, sülevényes kavics- és homoktalajokon is megél. Szára, levele kivá­lóan hasznosítható takar­mányként, földben levő gu­mójából pedig gyümölcscu­kor és etilalkohol állítható elő. Köztudott, hogy a gyü­mölcscukor igen fontos dia­betikus tápszer, a világpia­con keresett és jól fizető exportcikk. A bánd: bükki gazdaság együttműködve egy sor intézettel, gazdaság­gal elsősorban annak érde­kében munkálkodik, hogy megkeresse és megtalálja a2 ipari feldolgozás legcélrave­zetőbb módját. Emellett azonban — mint móndta Józsa Béla, a gazdaság ter­melési iga/.eatóhelyei 1 ese — összehasonlító kísérlete­ket is végeznek a takar­ra. A megyeben ' a bárdibnk­kieken kívül a hedrehelya és a homokszentgyörgyi szövet­kezetekben telepítettek gyen­ge homokterületeikre nyolc hektár csicsókát, a megyén kívül pétiig egy igen köves, szárazságra hajló területen a kövágóórsi gazdaság pró­bálkozott termelesevel. Bár meg objektiv adatok nem állnak rendel kezesre, az ed­digi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a siló kukoricáé­nál nagyobb hozam érhető el, es olyan területeken, ahol szinte lehetetlen kuko­ricát termelni. A kísérletbe bekapcsolódott, gyenge ho­mokon gazdálkodó hodaszi Béke szövetkezetben hektá­romként átlagosan kétszáz- hatvanöt mázsás termest si- ibátaik be. A tegnapi tanácskozáson dr. Dér Ferenc, a mező­gazdasági főiskola kutatója, a tápláloertekKel kapcsola­tos vizsgálataik tapasztala­tait ismertette. A tap lösze­iéi Agrobotanikai Intézet igazgatója részben a fajtakí­sérlett munkájukról, részben a növény legeltetésével szer­Hatékonyabb Az exporttermékek minő­ségének és az ország külföl­di érdekeinek védelmét sztori előtt tartva módosították a közelmúltban az egyes kivi­telre kerülő termékek köte­lező minőségellenőrzéséről, és a Minőségi Ellenőrző RT- ről 12 évvel ezelőtt megje­lent rendeletet. A módosított rendelet pon­tosan megfogalmazza azok­nak a termékeknek a körét, amelyeknél a MERT-nek sz.uperellenőrzést kell végez­nie. E kőibe tartoznak a külkereskedelmi miniszter által meghatározott termé­zett tapasztalataikról adott számot A diakepeken látot­takat támasztotta alá Jo- vanczai lsván, a hedreheiyi szövetkezet elnöke, aki el­mondta, hogy a bárdi bükki gazdaság segítségével egy hektáron ketszázhetven má­zsás hozamot értek el olyan területen, ahol egyébként jó, ha százötven mázsa silóku­korica termett. Természetesen egy év ta­pasztalatából messzemenő következtetést meg nem le­het levonni, az útkeresés még tart. Az ültetés, a be­takarítás technológiáját a bárdibükki gazdaság már ki­dolgozta, eredményes és biz­tató kísérleti' tapasztalatok vannak a csicsóka növény­védelmére is. Mint tegnap elhangzott, minden állat szí­vesen fogyasztja a csicsókát, es nagy szerepe lehet a ház­táji altatók takarmanyelláta- saban is. A szakmai eszmecserét kö­vetően a tanácskozás rész­vevői sorra megtekintették a bárdi bükki, a homoks-zent- györgyi és a hedreheiyi csi- csókaterületeket, fontos ta­pasztalatokat szerezve a zöldtömeg, illetve a gumó hasznosításának módjáról, idejéről. Ami az érdeklődés homlokterébe került növény termeléséért történik, az út­keresés, jó szándékú és ígé­retes kísérlet. Mindenesetre a tapasztalatok méltók arra, hogy mar most. menet, köz­ben is figyelmet fordítsunk rájuk. ellenőrzés kékén túl a kisipari termel­tető vállalat által szállított gyártmányok, az első ízben exportált cikkek, a kooperá­cióban készüft termékek, a kooperációs gyártás megin­dulásától számított egy évig. A központi minőségellen­őrzési kötelezettség kiterjed olyan cikkekre is. amelyeket a vállalatok külföldi kiállí­tásokra es vásárokra szállí­tanak ki. Ilyenkor a vizsga­latot a kiszállítás előtt kell elvégezni. A minősegellenőr- zessel a MERT-et a külke­reskedelmi szerződést létre­hozó termelő vagy külkeres­kedelmi vallalat bízza meg, mégpedig olyan időben, ami­kor a termékgyártás közbe­ni vizsgálata is elvégezhető. Ha a megbízás elmarad, és az árut kiszállítják, az eset — körülményekhez képest — szabálysértési, illetve fegyel­mi feielőssegrevomast von maga után. Kukoricatartósítási kísér­let kezdődött az enyingi Vö­rös Hajnal Termelőszövetke­zetben — a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem szak­embereinek irányításával. A szárítás nélkül tárolt nedves kukoricát a Fejér megyei gazdaságban nem betonsi ló­ban tartósítják, hanem — olcsó, egyszerű módszert al­kalmazva —, ammóniával ke­zelik. s műanyagtól!aval bur­kollak be Az rlv módón tar­tósított kukoricában magas mai kommentárunk Tapasztalatok —általában Somogybán több mint két­száz szerződéses üzlet mű­ködik a Minisztertanács ha­tározata alapján az idén ja­nuár 1-tól bevezetett üze­meltetési forma keretében, A megyei járva be-beterünk ilyen Kereskedelmi és ven­déglátó egységbe, s elége­detten vagy bosszankodva távozunk, aszerint, kiszolgál­ták-e bennünket úgy, aho­gyan vártuk. A Szakszerve­zetek Somogy megyei Taná­csa közgazdasági és szociál­politikai osztályának mun­katársa, aki tájékozott e té­mában, és sokat tud a szak- szervezeti társadalmi ellen­őrök kereskedelmi vizsgála­tainak megállapításairól, tö­mören igy fogalmaz: „A szerződéssel átadott egysé­gek eddigi üzemelési tapasz­talatai általában kedvezőek”, Mire épül ez a vélemény? A szerződéses üzlet veze­tőjének önállósága bővült az eddigiekhez kép est: áruját bárhol beszerezheti, rugal­masabban állapíthatja meg a nyitvatartási időt, az eladási arakat — az általános ren­delkezések keretein belül __ s zabadon alkalmazhatja, maga ' választhatja meg munkatársait, alkalmazott­jait, s családtagjait is be­vonhatja a munkába. Jöve­delme a több es jobb mun­ka függvénye, s az üzlet hasznai lényegében a forga­lom növelésével és a költsé­gek csökkentésével emelheti. Ily módón tehat az üzletve- • ze tő és mindazok, akiket foglalkoztat, közvetlenül ér­dekeltek óz igények minél jobb kielégítése ben, s abban, hogy a kinalat megfelelő választékban és minőségűén mielőbb a fogyasztó elé /já­ruljon. Ezek a körülmények arra ösztönzik, hogy az áru­forgalmat az igényekhez iga­zodva szervezze, uj beszer­zési forrásokat kutasson fel, udvariasan és gyorsan ki­szolgaija a vásárlókat. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a szerződését üzemeltetéssel bővült a bol­tok profilja, s ily módon csökkent a hiánycikkek sza­ma. Több vendéglátóhely .10 példáját említhetnénk: mi­ként jaintoltak a szolgaita­tást. növelték a rendet es a tisztaságot. Ezekben az egy­ségekben tizenöl-husz száza­lékkal csökkent a létszám a korábbihoz kepest — több a kisegítő családtag, hatéko­nyabb a gazdálkodás. Hogy nem egyértelműén, hanem altalahan kedvezőek a tapasztalatok a szerződé­ses üzletekben, arról a szak- szervezeti társadalmi ellen­őrök „benyomásai” is ta­núskodnak. Helyenként aka­dozik például az árak kiszá­mítása és alkalmazása, a vá­sárlók tájékoztatnia, s üt­ött o pontatlan mérés ellen is szót emelnek. A fogyasztó okkal kifogásolja az őt köz­vetlenül érintő kisebb-na- gyobb szabálytalanságokat, még akkor is, ha azok nem súlyosak. Az ellenőrzések tanúsága szerint az áralkal­mazásban, a számolásban föltárt hibák zöme gondat­lanságból eredhet, előfordul azonban helyenként nyerész­kedési szándék■ is. Hogy a sok jó tapasztalat mellett kevesebb legyen a rossz — ezért tehetnek sokat a szak- szervezetek társadalmi ellen­nitrogéntartalom keletkezik, az pedig igen hasznos az ál­latoknak. Ha a kísérletek eredmé­nyesek lesznek, nemcsak a szárítás, hanem a nedves taroláshoz szükséges silótor­nyok fölépítésé is fölösle­gessé válik. Az ország egyik legnagyobb tehenészeti telepével büszkél­kedik a vaszari Hunyadi Tsz. Egyszerre 4500 tehenet ne­velnek föl itt. ebből 1500 holstein-íriz fajta, amely egyen­ként évente hat—hat és fel ezer liter tejet ad. A termelő­szövetkezet a salat tervezésu. költségtakarékos istállóban neveli a teheneket. (MH-foto — kereskes Hamas teiv.) Kukoricatartósítási kísérlet Bern Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents