Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

FILMJEGYZET Vörös föld % A képzőművészet közvetítői up-rwpfii Á TÁJOLÓ 1 Lm 1 W I jgg ... ■éh*-' -'t A Társulás a filmgyán közösségek benjaminja; a legifjabb alkotói csoportosu­lás. Tagjai azok lettek, aki­ket — talán nem egészen pontos , definícióval — do- kumeníaristáknak szoktunk emlegetni. Dárday Istvántól Tarr Béláig. Azok vállalták egymást, akik a dokumenta- rista játékfilm hazai meg­teremtői tehát a valóság és a valóság talajában gyöke­rező fikció egyaránt eszkö­zük. Éles élethelyzeteket, társadalmi konfliktusokat dolgoznak föl, általában amatőr szereplőkkel megje­lenítve azokat. Fogalmaz­hatnánk így is: egy átme­neti társadalom gondjait, el­lentmondásait fogalmazzák meg a film eszközeivel. A társadalmi gondok szorítá­sában vergődő embert! A Társulás Stúdió első filmje a Vörös föld. ,A Ma­gyar Televízió drámai osz­tályával kooprodukcióban készült, ezért láthattuk egy héttel az országos bemuta­tó után máris képernyőn. Mint a dokumentarista já­tékfilmek képernyőre kerü­lésekor már tapasztaltuk: most is az az érzésünk: igazi közegük valószínűleg éppen ez, így hathatnak leginkább, nem a moziban, mely — valljuk be — el­néptelenedik egy-egy doku­mentarista alkotás vetítése­kor. A Vörös földet a* a Vitézy László rendezte, aki olyan rövid dokumentumfil- mekkel tette le névjegyét mint a Tagfelvétel, a Neve­lésügyi sorozat egy része, a Mecénások, a Mai telepesek stb. S aki a kitűnő Békeidő­vel a dokumentarista játék­filmvonulat egyik legértéke­sebb tagját aLkotta. (Több díjat nyert vele fesztiválo­kon.) Vitézy abban a film­ben egy olyan embert fo­galmazott vászonra, aki or­szágos koncepciót margón kívülre helyezve megtartja faluját a térképén. A Vörös föld hőse — Szántó László bányász — közvetve okozó­ja faluja megszűnésének. S mégis rokon a két Vitézy- hös: mindketten „nehéz em­berek”. Kovács András do­kumentumfilmje óta a ma­gyar filmművészet egyik alaptípusa, modellje a „ne­héz ember”. Az a karakter, amely konokul szembeszegül a hivatal packázásaival, olykor reménytelen helyzet­ben is megpróbál a társa- üalom javára tenni. Felme­rülhet a kérdés: nem anak­ronizmus-e még mindig ezt a hőst variálni? Újságcik­kek. téveriportok, rádiómű­sorok bizonyítják, hogy a je­lenség — a hivatali szelle­mi tunyaságból, presztizs- féitésből épült gát az alko­tó ember előtt — olykor ma is „kínai fal”... Szántó bányász malacai bauxitot túrnak ki. Hiába kilincsel, leintik. Ám egy huszárvágásnak számító, ve­zetői önmentő fordulat vá­ratlanul kedvez a bányász Nemzetiségi táncegyüttesek gálaműsora A Budai Vigadóban októ­ber 3-án vasárnap délelőtt tél tizenegykor és délután léi háromkor rendezik meg a magyarországi nemzetiségi táncegyüttesek gálaműsorát, amely egyúttal az yitézmény új szezonjának idenynyitó programj.a. Színpadra lép a magyarországi szlovákok képviseletében a maglód;, a nagytarcsai és a pilisszent- kereszti együttes, a németek képviseletében a városlődi népi együttes, a babarci út­törőzenekar és a pilisszent- kereszti ifjúsági együttes.' A románokat eleki és méhke­réki népművészek, valamint Kovács Tivadar és zenekara, a délszlávokat pedig a mo­hácsi és a Vujicsics együt­tes képviseli. A bemutatót az épület előcsarnokában nemzetiségi kirakodóvásár, könyv- és lemezvásár egé­szíti lü. Somogysárd sem maradt esemény nélkül: itt Takács Zoltán és Sörös József mu­tatkozik be alkotásaival * közönségnek. Babócsán he­lyi művekből válogattak agy kiállításra valót. Lengyeltótiban a könyv­tárban rendezték meg Ber­kes Péter fazekasmester ki­állítását. Csurgón több ren­dezvényt is terveztek, jut a hét végére is belőlük. Örti- loson határőrök mutatkoz­nak be faragásaikkal. Há­romfán gyermekeik- rajzai­ban gyönyörködhetnek a szülők. Segesden Szirmayné Bayer Erzsébet kamaratár­latát tekinthetik meg a kép­zőművészet barátai. Berzen- cén a csurgói amatőr kép­zőművészek állítottak ki. Itt láthatók Sulyok József gra­fikái is. -A Lábodi Körzeti Művelődési Házban Jávori Béla fotóiból nyílt kiállítás Somogyi. tájak, emberek címmel. Rinvabesenyőn a ci­gány folklórt szemlélteti egy fotókiállítás. Siófokon a művelődési központban még látható Lacza Márta és Dékánt/ Ágoston tárlata. Ugyanitt állított ki Ungvári Károly is. Karadon a fotószakkör mutatkozott be. És folytat­hatnánk . . . A megyeszékhely egyéb eseményei között szerepel ma 15 órakor az Üttörök az örege kért - a ke io rendezvénye a nemzetközi békenap al­kalmából. Ezt a 'Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban tartják. Itt holnap 14 órától a társastánc 17 órától a rock-klub tagjai gyűlnek össze. Ez utóbbiak A blues elemei a rockzenében cím­mel Bencze László előadá­sát hallgatják, sok zenei il­lusztrációval. Vasárnap lo­re ismét a társastánc ked­velői találkoznak, 10 órától a Mesélő bábok sorozatban a siójuti Katica bábegyüttes lép föl. Egy előzetes hir innen: hétfőn 18 órakor filmvetítéssel kapcsolt elő­adássorozat kezdődik Keleti sportok — a jiju-jicutól a karatéig címmel. A Latinca Művelődési Központban ma 19 órakor lengyel folklóres­tet tartanak, A kielcei népi együttes vendegszerepel. A Cseri fiókkönyvtárban 18 órakor a népzene- és nép­tánchagyomány lesz a téma a zenei világnap tiszteleté­re. A mozik közül a Vörös Csillag japán kalandlilmet, A karatézó Cobrát játssza. A Szabad Ifjúság műsorán két film szerepel: a korai elő­adáson az Apaszerepben cí­mű szovjet, a két estin a Szívzűr című magyar vígjá­tékot vetítik. A Latinca mo­zi programja szombat-va­sárnap a Legyen a férjem című szovjet bohózat. A Mozimúzeumban rha még az Üvegtörők című angol beat- filmet adják. A hét két utolsó napján pedig előjátszásban Makk Károly—Galgóczi Er­zsébet Egymásra nézve cí­mű alkotását vetítik, len­gyel színésznőkkel a fősze­repben. A cannes-i díjazott filmben játszik Pogány Ju­dit is. Képünkön Verseghy Fe­renc és ifj. Csonka József kiállításának részlete. felfedezésének. Presztízs szempontok azonban félreál­lítják, faluja pedig ellene fordul, mert a bauxitleiő- hely a település alatt húzó­dik, ezért , a falunak meg kell szűnnie . . . Vitézy László nem keve­sebbre vállalkozott, mint arra, hogy felhívja a figyel­münket: Magyarország vál­lalati és intézményrendszere történelmileg kialakult ru­galmatlansággal működik — gyakran egyéni és csoport- érdekek kerekednek felül — váratlan helyzetben a sé­mák szerint igyekszik úrrá lenni a gondon, noha gyor­san és a körülményekhez igazodva kellene működnie. Sikerült ezt a csikorogva működő mechanizmust elénk állítania Vitézynek és a forgatókönyvíró Dárdav Istvánnak, helyenként még ironikusan ábrázolva bizo­nyos vezetői opportunizmust is. Nekem azonban mégis kapkodónajk, s egyben sema­tikusnak hatottak ezek az egymásba kapaszkodó kép­sorok. Sokkal inkább éltem — éltem volna — a falu és a bauxitot találó bányász drámáját. A kiközösítés vé­res, fájdalmas stációit. Mert ez kevésbé feltérképezett té­mavilág, mint az előbbi. Klasszikus időkben egy Euripidész érdeklődésére méltó téma lett volna . . . Mégis: elégedett vagyok a tizmusában is emlékezetes Vörös földdel. A maga kao- képsorai — mondhatni: geg- jei — vannak, s egészében nem méltatlan a Jutalom- utazáshoz, a Harcmodorhoz, a Családi tűzfészekhez, a Békeidőhöz. Emlékezzünk csak az istentisztelet díszle­tének lebontására, amikor a marxizmus klasszikusainak arcképe bukkan elő. Vagy a Vörös téren gázöngyújtó iránt érdeklődő vezérigazga­tó epizódjára. A falugyűlés drámai pillanataira. A hol­tak megbolvgatására. És folytathatnánk. A szerep­lőkről ezúttal semmit, hi­szen csak Fekete András színész köztük. De a Szán­tót játszó bányász arca be­lém ivódott. Beszédes arc a maga barázdált merevségé­ben is. Többet elmond, mint szavakkal ő maga. Leskó László Válaszú . U gyanebben az időben 'forgattam Bing Orosbyval a .,St. Marien harangjait”. Egy apácát játszottam. David O. Selznik nagvon megrémült; úgy vélte, ez romba fogja dönteni karrieremet Amikor azonban a film siker lett, a legszívesebben csak apácá­kat játszottam volna. Ezekben az években, ami­kor Hollywoodban éltünk, szenvedte a házasságunk az első törést. Néha, mikor ha­zamentünk egy partyról, Petter azt mondta nekem, nem kellett volna annyit be­szélnem. — Nagyon intelligensnek látszol — mondta —: hagyd meg az embereket abban a J hitükben, hogy az is vagy. | Amikor elkezdesz mesélni, egy csomó értelmetlenséget beszélsz ... Meg volt győződve arról, hogy dolgom volt a partine­Sponcer Traeyvel a „Doktor Jekyll és Mister Hyde” cí­mű filmben Friss információt igényelnek — No jó; ismét elkövet­tem egy hibát. Mindenki hibázik. Te is csinálsz hibá­kat. én is csinálok hibákat. Kérdőn nézett rám; — Csinálok hibákat? Válaszoltam: — Igen. Természetesen. Eire azt mondta: — Nem. Miért csinálnék? Gondolkodom, pontosan megvizsgálok minden körül­ményt, és azután döntök. Ekkor azt mondtam ma­gamnak: nem élhetek együtt egy olyan emberrel, aki azt hiszi, hogy soha nem csinált hibát az életben, és nem is fog. Játszottam a gondolattal, hogy elválok Pettertől, és elmegyek valahová, ahol nem kell félnem. Milyen ér­dekesen is hangzik. Ponto­san ahhoz az egyetlen em­berhez mentem feleségül, akitől féltem. Fölajánlot­tam Pettemek a válást. Na­gyon meglepődött: — Miért kellene elvál­nunk? — kérdezte. — Nem veszekszünk, nincsenek kö­zöttünk nézeteltérések. — Nincs — mondtam —, mert nem látom értelmét, hogy veled vitatkozzam. El akarok menni. Mégsem tettem meg, mert ostobaságnak találtam, hogy összecsomagoljak, nagy ve­szekedést szítsak, Piáért harcoljak, és egyedül üljek egy házban, míg ő egy má­sikban ül egyedül. Tehát maradtam. De azt hiszem, csak vártam vala­kire, aki kisegít ebből a há­zasságból, mert egyedül nem volt hozzá erőm. (Következik: Capa, a magyar) A hét elején kezdődött képzőművészeti eseményso­rozat az országos vérkerin­gést pezsdíti. Somogybán naponta számos kiállítás nyílik, előadások sokasága hangzik el. Szomszédolni ilyenkor is érdemes; szer­dán Baranyában jártunk. A Magyar Képzőművészek Szövetségének Dél-dunán­túli Területi Szervezete ta­nácskozást rendezett az iro­dalmi folyóiratok, a napila­pok, a rádió, a televízió munkatársainak, a művészeti íróknak, művészettörténé­szeknek a bevonásával. A művészet a társadalomért jelszó sajátos értelmezést kapott a tanácskozáson: mit tesz, mit tehet még a tö­megkommunikáció, a művé­szettörténész a képzőművé­szet népszerűsítése és elmé­lyült bemutatása érdeké­ben? — hangzott az önvizs- gálódásra késztető kérdés. A területi szervezet első íz­ben rendezett ilyen témában tanácskozást — az úttörő szándék tehát elismerésre méltó. S az a nyitottság is, amit a vendégek érzékelhet­tek a területi szervezet kép­viselői részéről. Dél-dunán- tűlon: Baranyában, So­mogybán, Tolnában és Zalá­ban száz képző- es iparmű­vész él és alkot; harminc­négy szövetségi tagot és hat­vanhat alaptagot tartanak nyilván. A területi szerve­zet a száz alkotó érdekeit képviseli, munkaterve alap­ján a megyék kiállításpoliti­káját is befolyásolja, és .sa­játos közművelődési felada­tokat lát el. A területi szervezet köz­vetlen kapcsolatban van a Magyar Képzőművészek Szö­vetségével, ápolja a társmű­vészeti kapcsolatokat is; a baranyai központtal az or­szágban elsőként alakult te­rületi szervezeti iroda. Az utóbbi időben fölélénkültek a megyei tárlatok; a kapos- . vári dunántúli tárlat össze­foglaló szándékú, jelentős képzőművészeti eseménye a vidéknek. (Hozzáfűzhetjük, hogy épp a dunántúli tárlat eredményeként jöhettek lét­re új lendülettel a megyei tárlatok.) A területi szervezet több országgal tart élénk kapcso­latot : kiállítások cseréjére, művészek utazásaira kerül sor. 1980 óta műkereskedel­mi tevékenységre is vállal­kozik a 'Szervezet. Azóta öt­hat vásárt rendeztek. A ka­rácsonyi vásárok sikerén fölbuzdulva a jövőben — el­sősorban a Balaton-parton — a nyári hónapokban is rendeznek vásárral egybekö­tött bemutatókat. Egy ma­gángaléria szakmai irányítá­sát is ellátja a szervezet, ez­zel a műkereskedelem új formáinak a kibontakoztatá­sát kívánják elősegíteni. A tanácskozáson termé­szetesen szó volt az amatőr képzőművészét helyzetéről is. E téren is kezdeményez a te­rületi szervezet; Pécsen egy szabadiskoia beindítását ter­vezik a dél-dunátúli amatőr képzőművészek számára, A szervezet bemutatkozá­sa után esett szó a tömeg­kommunikáció, a szakírók, művészettörténészek felada­tairól. A Jelenkornak át kell értékelnie a feladatát — ál­lapította meg Szederkényi Ervin főszerkesztő. A vidé­ken két új orgánum jelent meg, a Somogy és a Duna- táj; velük el kell végezni a munkamegosztást, természe­tesen nem csupán a képző- művészeti írások tekinteté­ben. A Televízió pécsi kör­zeti stúdiója egyelőre idő­hiány miatt nem képes töb­bet foglalkozni a képzőmű­vészettel, egyébként is Bu­dapest a műsorgazda, a kép­zőművészeti osztály. .. A re­gionális adások beindításá­val a nézők többet láthat­nak és hallhatnak Dél-Du- nántúl képzőművészeti életé­ről is — ígérte a pécsi stú­dió munkatársa. A tanácskozáson elsősor­ban a baranyai lehetőségek merültek föl. A területi szer­vezet feladata, hogy a többi megye is meríthessen az itt elhangzottakból. A meghí­vott újságírók igényelték a szervezettől, hogy friss in­formációikkal segítsék a munkájukat. H B A képzőművészet napjai ezek a sugaras, őszi napok. Vasárnap este zárul az idei képzőművészeti világhét. Legyen ünnepe hétfőtől is a festészetnek, szobrászat­nak . .. Azaz: a hétköznapo­kon is lépjük át a képtárak, múzeumok küszöbét! Lás­suk, mit kínálnak ezek. Kaposváron a Somogyi Képtár Koponya Judit dom­bóvári születésű képzőmű­vész festményeit. A Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Weeber Klára és Szabados János kaposvári alkotók kiállítását. Eifert János fotókiállítására a Móricz Zsigmond művelő­dési házba invitált a tájé­koztató füzet Dénesmajor- ban, a mezőgazdasági főis­kolán Raksányi Lajos fest­ményeit állították ki. A Ki­nizsi-lakótelepi általános is­kolában Gyertyás László fotóit, a Petőfi emlékkönyv- tárban Verseghy Ferenc ke­ramikus és ifj. Csonka Jó­zsef fafaragó munkáit. Dakó Judit kerámiái az Egyesült Izzó gyárában láthatók. És folytathatnánk a sort ki- sebb-nagyobb rendezvé­nyekkel. Meghívót kaptunk Kadar­kútról is: itt Farkas Béla és Tibol László közös kiállítá­sát rendezték még a műve­lődési házban. Igáiban a Fiatal Művészek Stúdiója mutatkozik be. Vándorkiál­lítás — reprodukciókból — járja Hedrehelyt, Mikét stb. Mernyén gyermekrajz-kiállí- tás látható. Somogyjádon a jövő héten nyílik Raffai Sándor és Molnár Pál fest­ményeinek kamaratárlata. tőlem is. De egyikkel sem volt kapcsolatom. Amit Petter egyáltalán nem értett, az a körülmény volt, hogy minden diéta el­lenére alig veszítettem a sú­lyomból. Amit nem tudtam viszont, hogy bár az étkezé­seknél szigorúan betartot­tam a diétát — csak salátát ettem és gyümölcslét ittam —, a hálószobám azonban tele volt édességgel, s azt vacsora után el is puszítot­tam. Ezenkívül éjszaka is fölkeltem, odamentem a hű­tőszekrényhez, és mindent megettem, ami benne volt, hogy megnyugtassam korgó- gyomromat. „Fogyok” — magyaráztam neki, „csak az hosszabb időt vesz igénybe”. Erre vásárolt egy mérle­get, elém állította, és azt Követelte, hogy a jelenlé­tében mérjem meg magam. Egyik nap egy veszekedés utau azt mondtam neki: ton reimmel. Mindannyian túl jóképűek voltak. Néhányat közülük valóban nagyon kedvesnek tartottam, né­hánytól el voltam ragadtat­va, és azt hiszem, némelyik SOMOGYI NÉPIAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents