Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

század! hajók közül klem«".- kedó hírű volt a Phoenix vi­torlás. Maketten és fényké­pen látható az első balato­ni g ózható. a Kisfaludy. amely Szechemvi István. Kossuth Lajos es más sze­mélyisegek szorgalmazásá­ra 1846-ban futott ki elő­ször a balatonfüredi kikötő­ből. A iaparkerekeket negy­ven lóerő teljesítményű, an­gol gyártmányú gőzgép haj­totta. Somogy megyében az ar­ra hivatottak lelkiismerete­sen es hozzáértéssel ápol­ják. becsülik a tudomány- es technikatörténet sokféle emlékét. Az am vágok gya­rapodása szempontjából fontos volna, hogy az ipari üzemekben, a vattaiatoknál élésén megkülönböztessék a muzeális értéket a hasz.- navehetetlen. selejtezendő berendezéstől. Bizonytalan­ság eseten szaktanácsért, ér­demes az Országos Műszaki Múzeumihoz fordulni vágy tájékozod™ a környékbeli múzeumoknál. A ma meg nem elegge ismert somogyi gyültemenvek jói hasznosít­hatók az iskolai munkában Kapos vízrendeze­Tudomány- és technikatörténet Zsilip a Sión etkepzelesék korábban is voltak: Krieger Sámuel mér­nök például a XVIII. sza­zad második felében a Ba­laton jövőjével kapcsolatos döntésekhez, két szabályozási es egy lecsapolási tervet ké­szített. Szerencsére ez. utób­bit a tömeges tiltakozás mi­att végül is levették a na­pirendről. A Beszédes-féle cs a tornásza b á1! vozás idején a 7-silipepités gondolata is fölmerült, a megvalósítás azonban akkór még elma­radt. A . később elkészített Sió-zsilip az lR60-as evektől, már a Balaton déli partján épült vasútvonalat is védte a vízszint ingadozásától. Az. első Sió-zsilip fából készült. A csatom azsilip- komplexxtm elősegítette a Sió menti mocsarak kiszárítását, kedvezően hatott a siófoki gőzhajóállomás megépíté­sére. a Balaton és a Duna hajóúti összekottetese pe­dig a Déi-Dunantúl fejlődé­sének fontos mérföldköve lett. A szemlélfető anyagban modell látható arról a zw lipről; a századforduló évei­ben építették át. Pipi tó­anyagának megváltozása is a technikai haladást tanú­sítja : az új már betonból készült. A XIX. század első félér nek finommechanikai és op­tikai iparába nyújt bepillan­tást a vízszabályozási mér­nöki munkához szükségé* műszerek és rajzeszközök gyűjteménye. Egy részük Nuss Antal pesti műszeres/ tudását es kézügyességét di­cséri. A magyarázó szöve­gek nem tartalmazzak ugyan, de egyéb forrasokibóil ismeretes, hogy Nuss mű­szerkészítő tevesemvsege vetekedett a korabeli Becs méltán viüágh írű m úszere- szeinek munkájává!. Nuss Antal műszerészeinek egy ré­szé a kísérleti fizika nagy alakjának. Jedlik Ányos pesti egyetemi fizixaprofesz- sz.ornak a hagyatékában ma­radt tenn. A megbízható, pontos tenkepek is nélkü­lözőé tetlen segedietei voltak a vizszabalyozasnak Ezért a siófoki múzeumban a Bala­ton kornyékének térképésze­téről is fontos adatokat őriznék. A hádvézetes es a közigaxgatas mar Mana Te­rézia korában sem nélkü­lözhette a rendszere* topog­ráfiái terkepezest. csaxmem egy évszázad múlva a Be- sz.edes-féle vizszaoa.voza sokat, tehat. mar viszonylag pontos rérkepeszeti fonrésox segítették. K ülöm teeh mkatorténeti anyag illusztrálja a balato­ni hajózást és a hajókonst­rukciók fejlődését. A múlt RlCfeM — Kétségkívül. Nerp 1* »kanom tagadni. felesleges De hogy nem mehettem Győrbe, az nem érdekel kü­lönösebben. Ama pedig Em- mit illeti, hát majd meg­szokja. Remélem A jövő héten elküldöm Szegedre El ott egy távolt rokona, aki korán özvegyen maradt. Tá­lán ketten jobban meglesz­nek. — Mi les*, ha visszajön? — Tán megnyugszik. Majd megszokja ezt a faiut is. Most meg folyton békét- lenikedik. Nem jő a lákas. nem bírja a környezetét Ha már falu. akkor legalább Sarszegen maradtunk volna — mondja folytan, es en­gem okol. lassan eih idegé! tőlem, tálán meg is gyűrni. Pedig olyan vidáman indult az a kirándulás ... Behunyta a szemét. Szin­te látta maga előtt azt a reggelt, mikor megérkezett a •két autóbusz az iskőia ele, es ők felszálltak a felső osztályosokkal. Irma tanár­nő ment még velük; ő a lá­nyokra feiugyett, azokkal nem is volt semmi baj. de a fiuk nagyon megvadultak, zmte 'meg leszeg ed te* az iz- gaiomtói, a nagy úttal, es talán attól, hogy kiszabadul­tak az. iskola falai közti! A fiatal pedagógusnak az volt a véleménye, hogy en­gedni kél] ilyenkor a diáko­kat. ugrándozzanak, tréfál­kozzanak. mintha ő nem is lenne közöttük. Csak távol­ról figyelte pezsgő jókedvü­ket, miközben maga is a szép táj hatasa aia került. A kirándulást kétnaposra terveztek, az éjszakát egy turista hazban töltötték. Nem adódott különösebb gond. fegyeimezesre sem ke­rült sor. A gyermekek korán nyugovóra térték, a Ián vök külön, nagy közös hálóban aludtak a tanárnő felügye­lete alatt. Vihogtak éjfélig, ahogy a lányok szók tax ilyenkor. — Másnap végigjártuk a barlangot egv vezető irányí­tásává!, «* akkor sem vet­tem eszre semmi különöset, a fiúk köze vegyülve men­tem, engem is erdekelt a sok latmavalo. Mihok Jani akkór meg ott volt velünk, egyszer véletlenül ráesett a pillantásom. Akkor nem tu­lajdonítottam különösebb je­lentőseget annak, hogy meg- meginog Tálán treiaixöBnak ismét a fiúk, gondoltam. Csak később próbáltam meg­Biofok adott otthont a Magyar Vízügyi Múzeum Beszédes Józsefről elnevezett gyűjteményének, amely a Balaton .es környékének víz-, gazdái kodás-történetet mu­tatja be. A bejáratnál az emléktáblák egyike dr. Lu­kács Karoly író munkássá­gára hívja föl a látogatók figyelmét. Dr. Lukács Ká­roly. aki a Balatonnal kap­csolatos tudományos isme­retanyag rends zerezeseben es a kutatásokban is tevé­kenyen reszt vett századunk középétől, a - múzeum meg­alapításában is úttörő mun­kát végzett. Az épület előt­ti parkosított területen a névadó. Beszédes József mellszobra látható; mellette van az a kőtömb, amely a XIX. szazad elejen elvégzett Sárvíz-szaballyozasi munká­latoknál magassági alappont­ként szolgáit. A kiállított anyagból az egyik iegertékesebb egység Beszédes mérnöki pályájá­nak tárgyi es írásos emlé­keit tartalmazza. Beszédes József (1786—1852) a re­formkor kivaio vízügyi mér­nöke volt es a dunántúli vízrendezés egyik vezető azaxembere. Életművének tudományos igényű feldol­gozása bizonyítja, hogy ne­vét méltán említjük együtt Széchényi István es Vásár­helyi Pál nevével. Beszedes munkásságától ei- vaiaszthalatian a Sárvíz, a Sió es a Beszédes József mellszobra Siófokon, a róla elnevezett múzeum előtt is. Különösen a technika és a fizika oktatása során. Gyakran található' összefüg­gés a kémia, a történelem és a földrajz. egye* részletei­vel. A nevéíő—oktató mun­ka egyik friss szakirodalma, a múzeumpedagógiai segéd­könyv megerősíti, hogy a korszerű oktatási intézmény, a nyitott iskola velejárója a múzeumokká! szőrösebbre fűzött kapcsolat.. I>r. Rosta István Értesítjük NAGYATÁD város, BOLHÁS és TARANY községek lakosait, hogy 1982 november 1-től éjszakai orvosi ügyeleti ellátásuk hétköznapokon is a nagyatádi központi körzeti orvosi ügyelet ' részéről történik. A központi ügyelet este 7-től reggel 7-ig üzemel. Te­lephelye a nagyatádi körzeti orvost rendeld. (Rókus koz 2.) Telefon: 334. Fenti időponttól a város körzeti orvosai és gyermek körzeti orvosai sajat lakásukon tartott éjszakai ké­szenléti szolgálatát megszüntetjük. KÓRHÁZ—RENDELŐINTÉZET IGAZGATÓSÁGA (87607) *e; tevékenysége meghatározó volt a Dél-Dunántúl gazdasági es kul­turális feiödésere. Az 1820-as evek­ben kezdődött a Balaton, a Sió a Sárvíz, . a Kapos szabályozása. é6 az 1890-as évek vé­gere több szakasz­ban befejeződött. E hatalmas mun­kának Beszédes elvi es gyakorlati irányítója volt. Ézt tekinthetjük az el­ső igazan eredmé­nyes lépésnek a bálatoni vízszabá- lyozas ügyében is. Kevesbe hatékony A vízgazdálkodási múzeum Siófokon Homály fedi az áruk eredetét A társadalmi ellenőrök Több mint 36 ezer forint bírság, megrovás, figyelmez­tetés . . Mintegy húsz keres­kedelmi egységnél alkalmaz­tak ezeket a szankciókat a harmadik negyedévben a tar- aadaimi ellenőrök Somogy­bán. Akiket érintett, azok kozd vállalatok, szövetkeze­tek. maga« Kereskedők egy­aránt találhatók. A bírság Összege nyoicszaz «* ötezer forint között változik — asze­rint, hogy mekkora volt a szabáiytaJansag A szakszervezett kereske­delmi társadalmi ellenőrök — csaknem négyszázán — az idén háromnegyed ev alatt tóbb mint 2700 ellenőr zest tartotta k megyémcben. s csas- nem 12 saazatokatlal állapí­tottak meg szabalyszegest A társadalmi aktívak vizsgáló­dásának feie reszoen vendég­látó egységesre, negyven, il­letve tíz szazatokban élelmi- G7jer- es iparcikkboltokra ter­jedt ki. A jegyzőkönyvek ta­núsaga szerint kilenc hónap alatt 87 700 forint bírságot szabtak ka: tizenhat szazatok­kal többet., mint a múlt ev hasonló időszakában. A ta­pasztalatok arra intenek: a kereskedelemben és a ven­déglátásban igencsak elkel a társadalmi vizsgálódás. Az utóbbi negyedévben kü­lönösen a Kaposvári Cukor­gyár. a VBKM Kaposvári Gyara, a MÁV gyékényest üzemfönóksege, a óAEY es a Tanep társadalmi ellenőri csoportja végzett kiemelkedő munkát — csaknem kétszáz vizsgalatot folytattak a kü­lönböző egysegekben, es sok szabglytaíansagot tártak föl. Ebben az időszakban főként azt nézték, milyen az áru tá­rolása, beszerzése es értéke­sítése. mikent tájékoztatják az eladok a vásárlókat. Meg­állapítottak — egyebek kö­zött —. hogy az egeszsegugvi es higiéniai követelmények az ellenőrzött egysegek 86 százalékában megfelelnek az előírásodnak, ugyanakkor azt is észrevették, hogy az átla­gosnál több a szabálytalan­ság az élelmiszerboltokban Sok vendegiatohelven — a szűkös hütőkapacitas miatt — hűtés nélkül tárolták es szol­gálták tol a különböző italo­kat . . . fejteni, honnan is eredhetett az a bizonytalan járás. Rosszul érezte volna magát? Akkor nem is gondoltam ilyesmire. Amikor a csoport délre visszatért, es á barlang be­járatánál felsorakozott, a fi­uk jelentették, hogy’ Mihóik Jani eltűnt. Azonnal a ke- resesere indultaik. Elsőnek Kiss Tamas indult két diák kíséretében. hogy előkent- se. majd bekapcsolódott az eltűnt diák keresésébe az idegenvezető is. Az sem járt több sikerrel, Mi-hókot nem találták meg aznap a bartlangban. Este a két autóbuszt a tanar útnak indított» haza­felé. ő pedig jelentést tett a rendőrségen — Ok találták meg vé­gül is? — érdeklődött az igazgató. — Igen. Másnap leltek rá. Volt a barlangnak egy mel- iékjarata. nem hosszabb három méternél. Abban lel­tek ra. mar alig lélegzett. — ^; hogy került abba a melieK j araiba ? — A rendőrség is ez iránt érdeklődött, amikor kihall­gatta. Megindult a vizsgá­lat. aztan a szóbeszed i* a faluban. A jegyzőkönyvet megküldték a megyei ta­nácsnak. Engem pedig ide hel.vez.tek ... De hat rmt te­gyek ? Te mit tennél a he­lyemben? — tekintett az igazgatóra. Az megrázta • fejét — Nem tudom ... tapasztalatai A vizsgált üzletek 17 szá­zalékában nem tartottak be az aruk beszerzésere, értéke­sítésére vonatkozó szabályo­kat. A legtöbb észrevételt az áru beszerzésevei kapcsolatos bizonylatolási kötelezettseg elmulasztása váltotta ki. A magánkereskedőknél és szer­ződéses üzemeltetesü üzletek­ben gyakran tapasztaltak, hogy az eladó nem tudja má­zolni az áru eredetet, beszer­zési arát. Ez a szabálytalan- sag zavart okozhat az adoel- szamoiasban. s az árak való­ságtartalmát is kétségessé te­szi. A vevő, mielőtt eldönti hogy megveszi-e a kínait árut Vagy sem, ismerni axar- ja az arát. Nos, a kereske­delmi ellenőrök e térén azt tapasztalták, hogy a tavalyi­hoz képest nem javult ér­demlegesen a vásárlók taje- koztatasa. (Pedig van rá elő­írás !j A meglátogatott üzle­tek negyédetien részben vagy teljesen hiányzott az áruról az ar. Tőként az élelmiszer- boltokban, a csemegepulto­kon található termékeknél hiányos az egyedi árjelölés es általában elmulasztóik a csoportos árjelzést is. A ven­déglátó egységekoen igencsak kifogásolható, hogy keve* — és \az előírásoknak nem meg­felelő — az étlap, illetve az itallap. Van-e eredménye a bírsá­golásnak? -4 büntetés összege nő. 1981-ben csupán fel ev alatt csaknem 36 ezer forint volt á bírság, azaz 13 szaza­tokkal tóbb, mint 1980 első felében, a szabályszegesek szama viszont változatlanul nagy. Ráadásul egy-egy vál- lala'tnal, szövetkezetnél évről évre ugyanabban a „cipőben" járnák, épp csak más-más egységükben fedezhető föl a szabály talansag. Pedig van­nak elbírások, amelyekhez alkalmazkodni kell: az idén peidaul csak július 1-e es szeptember 30-a között fél tucat — a kereskedelmet érin uo — fontosabb jogsza­bály. közlemény, tájékoztató, irányelv jelent meg. Ha ezek­hez igazod nanax, kevesebb volna a panasz a kereskede­lemben és a vendéglátásban. H. F. s. Ml t; is t lehet tenni ebben a helyzetben ? — gyötrődött egyre többet a fiatal peda gógus. Lelkiismeret-furda- iast erzett: bizonyára benne van a hiba, ő követte el a mulasztást, amikor nem vette észre nyomban Mihók Jani eltűnését, nem figyelt, főt dülöngélésere, és emiatt bűnhődnie kell. Nem mintha olyan nagyon vágyott volna Győrbe vagy bármelyik más városba. Sze­rette a falusi eletet, imádta a hivatását. De szerette Em­mát is. szívből, vágyakozó szerelemmel. Kedvében atkart járni mindenben. Emmi nek' azonban nehéz volt a kedvében járni. Dur- cás volt. lobbanékony, nyom­ban emelt hangon válaszolt. Néha szinte azt érezte, hogy perzsel belőle a gyűlölet. Pedig hát ót sohasem bán­totta meg. es a történteikről nem tehet. Az ősz hajú doki többször is bekopogott hozzájuk. — Csak erre jártam, meg­nézem mar, mit csinálnák az én pácienseim — mondta ilyenkor nevetve, széles jó­kedvvel, ös-szedorzsöilv« a tenyerét, miközben a táská­ját komikusán a hona álé szorította. — Abból en n«m elek meg, hogy maguk vi­rulnak, fiacskáim! Hát nem kell az öreg doki segítsége? (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents