Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

Lengyelország Wojelech Jaruzelski hadseregtabornok. a I,EMP KB első titkára, miniszterelnök fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek tan ácstilésén reszt vevő küldött- segveze tőket (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgalat — KS) A hét három kérdése Miről tárgyalt a Varsói * • Szerződés külügymi­niszteri bizottsága? November 9-én Madridban ismét összeülnek 33 európai es két amerikai ország kül­döttei. A madridi találkozó — mint ismeretes — az 1973. augusztus l-en aiairt. világ­történelmi jelentőségű do­kumentum, a helsinki záró­okmány végrehajtásának át­tekintése ' címen. tulajdon­képpen azt a célt szolgálná, hogy a „helsinki szellemet” továbbra is ápolja* az alá­írok. biztosítsak az európai együttműködést. Sajnos, a mai világhelyzetben, első­sorban az USA-nak a meg­egyezés elől kitérő, az eny­hülést elvető magatartasa miatt a madridi találkozón nem könnyű megállapodásra jutni. Pedig, amint ezt a külügyminiszterek' előtt Leo- nyul Brezsnyev is hangoz­tatta. különösen fontos, hogy kedvező eredmény szülessen Madridban es hogy döntse­nek a leszerelési kérdésiekéi fogIatkozó . európai, konfe­rencia összehívásáról. (Az amerikai küldöttség és vele együtt . a legtöbb NATO-ái- lana ezt meg akarja akadá­lyozni, velük szemben az európai semleges es el nem kötelezett országok viszont a helsinki folyamat folytatását sürgetik, a bizaiomepitó ín- tezxedesekkei es a leszere­léssel foglalkozó konferen­ciát is szükségesnek tartva.) A Varsói Szerződés tagor- sagainak külügyminiszterei Moszkvában most áttekintet­tek a madridi közös fel lépes lehetőségeit. Elhatároztak, hogy a Legközetiebbi (a ko- raooi belgrádi es a mostam madridi találkozóhoz ha­sonló) ertexeziet színhelyéül Bukarestet javasolják. A külügyminiszterek el­ítélték a iengyé belügyekóe való nyugati beavatkozást es biztosítottá* bengyeiorsza- got országaik tovaboi támo­gatásáról. A nemzetközi helyzet úgy­szólván valamennyi kérdése napa rendre került Moszkvá­ban. A közei-keleti problé­mák rendezesere atfogo kö- zel-keieti konferencia össze­hívását tartottak igazi meg­oldásnak. A Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizott­sága na* legközelebbi ülését Pragaban tartják meg. Itt erdemel emÜtést, hogy a külügyminiszteri bizottság moszkvai ülésével egytdőben Varsóban üiesezett a kato­nai tanacs is. 1 Hogyan alakul a fran- cia—nyugatnémet vi­szony a U. csúcs találkozó után? Jövő januárban lesz húsz esztendeje, hogy Adenauer kancellár és de Gaulle tá­bornok aláírta a francia— nyugatnémet szerződést, amely többek között, előírta evente két csúcstalálkozó megtartását a párizsi és bon­ni vezetők politikai, gazdasá­gi egyuttmuzodesenek meg­IZ ESEMÉNYEK címszavakban HÉTFŐ: Az ENSZ Bizton«*a£i Ta­nácsa meghosszabbította a Dél-Liban ómban, áüo- /niasozo békefenntartó erők megbízatását. — Az izraeli parlamentben Be­gin elutasította egy i or­dán—palesztin. föderáció gondolatát. REDD: Reagan amerikai elnök úi szovjetellenes szank­ciók lehetőségéről nyi­latkozott. — Kohl nyu­gatnémet kancellár vil­lámlátogatást tett Lon­donban. — Az ENSZ közgyűlés 1. számú bi­zottságában a szovjet küldött hivatalosan elő­terjesztette a nukleáris f eg vverkí sértetek hala­déktalan megszűntetésé-N ről szóló javaslatot. SZERDA. Az ENSZ- közevűles a Biztonsági- Tanács új tag­jai közé választotta Ni­caraguát. Zimbabwét, Hollandiát. Máltát éis Pa­kisztánt. — A salvadori félsz abad? tási front áj támadásokat indított a kormánvosapatok: ellen. CSÜTÖRTÖK: Megegv ezé* B rü sszel b en a Közös Piac és az TJ«A acélvttá iában. — Véget ért Pék? ingben a szovjet --kínai külügvmúviszt^r- h el-v-ettesi szintű tárgva- lá ssorozat első fordulója. PENTFK : Moszkvában tárgvaltak a Varsói Szerződé« tagor­szágain ak. külügymini sz- terei. akiket fogadva T^eonvid Brezsnvpv meg- erönftetie a szovjet bék«3- politíka céljait. — Bonn­ban én a KoM— Mitterrand találkozó. ,. SZOMBAT: Be ielen tették. hogy Kí­náiban jövőre választáso­kat rendeznek. — Reagan elnök fog ad i-a az Arab Liga küldöttségét. — Közlemény ’ a Varooi Szerződés tagországai kü HiRy minmsz te ri bizott­ságának moszkvai és ka­tonai tanácsának varsói üléséiről. SOMOGYI NÉPLAP határozására. Most volt Bonnban a 40. csúcstalálko­zó, amelynek az is külön je­lentőseget adott, hogy alka­tom nyílt az új nyugatnémet, kereszténydemokrata párti kancellár és a francia, szo­cialista párti köztársasági el­nök első. hosszabb, alapo­sabb eszmecseréjére. Helmut Kohl kétségtelenül bizonyos rokonszenwel vi­seltetik Franciaország iránt (aminek jele, hogy egyik ■gyermeke is francia iskólába jár . ..) — de a szemeiyi ro- konszenvne* a politikában és a gazdasági életben meg- sincs igazan meghatározó szerepe. A súlyos gazdasági helyzetben ■ levő Franciaor­szágnak nagy szüksége van nyugatnémet támogatásra — igen. óe a boniu kancellár- váltásra is épp amiatt került sor, hogy az NSZK szintén eladósodott ugyancsak nyo­masztó nehézségekkel került szembe, például a munka­nélküliség aoveKede.se nyo­mán. Egyelőre elvi kijelen­tések hangzottak el: Kohl szerint, amikor az NSZK élénkíteni kívánja a maga gazdasagát, együtt akar mű- Ködnt nyugat-európai part­nereivel. A francia—nyugat­német kapcsolatokat a bon­ni kormány politikája „alap­pillérének” minősítette. A francia sajtó a csúcsta­lálkozó előtt fölvetette Pá­rizs és Bonn katonai együtt­működésének fokozását is. Mitterrand elnök sietett az­tán kijelentem, hogy ez nem jelenti az NSZK csatlakozá­sát Franciaország nukleáris stratégiájához. Kohl pedig az amerikai—nyugatnémet katonai együttműködés el­sőbbséget emlegette. De azért elhangzott az is, hogy a két ország vezetőinek közösek az aggodalmai biztonság: kérdésekben, ami arra utal, hogy mégis csak nagv jelen­tőseget tulajdonitoifak a csúcstalálkozó résztvevői a katonai egy üt nmük ödes nek. Meg ha nem is indokolt — mint tette pedig ezt nehány hírmagyarázó — „Bonn—Pá­rizs .nukleáris tengelyéről'’ beszélni. 1 Mit hozott a közel ke­■— • leti „diplomáciái nagy­hét ? Egyelőre csak soha nem látott arányú sürgést-for- gást: a diplomáciai élet elő­terében sohasem mozogtak még ennyien a közel-keleti államférfiak, diplomaták. Gemajel libanoni elnök New York-ban, Washingtonban. Párizsban, Rómában es a Vatikánban is járt, Samir izraeli külügyminiszter Ame­rikában tárgyalt,. Reagam él­nék fogadta a II. Hasszán marokkói király vezette arab küldöttséget, az. abból kima­radni kényszerült Paleszti-' nai Feiszabadítási Szervezet vezetői Dzsiddatól New York-ig sok helyütt tárgyal­tak es nyilatkoztak. A vegén meg kell errVlitenünk. hogy Szaud-Arábia fővárosában bejelentették: újabb arab csúcstalálkozót szerveznek az Arab Liga, már említett helyzetfeltáró ' küldöttsége munkájának befejezte után. Sok beszédnek sok az al­ja — szokás mondani. A számtalan diplomáciai ese­mény nyoma n elhangzott nyilatkozatokban megannyi ellentmondás volt fellelhető. Gemajel például valamennyi külföldi erő, tehát köztük az izraeli, csapatok mieiöboi tá­vozását is követelte, ami nem volt teljesen ínyere Wa­shington és Tel Aviv veze­tőinek, viszont több ameri­kai, francia es olasz katonát szeretne látni országában a rend biztosítására. Samir izraeli külügyminiszter ha­zatérve úgy nyilatkozott, hogy mégis csa* indulnak tárgyalások Libanonnal. Ge- majel Rómában találkozott a „véletlenül” odaérkezett egyiptomi külügyminiszter - . rel, láthatóan az. olasz dip­lomácia közvetít Bejrut es Kairó között Izraél részéről egyelőre semm;,yen engedésenység nem várható. A Begin-kor- mainy a knesszetben, az iz­raeli parlamentben ismét megkapta a többségét eddigi politikájának folytatására, arra, hogy ragaszkodj«* á megszállt területek birtoká­hoz, s még arra is. hogy el­utasítsa a Reagan-tervnek azt a gondolatat, amely „Jor­dániával összeköttetésben megvalósítandó Önkormány­zatot” helyez kilátásba a pa­lesztinok számára. Pálfy József Nyilvánosságra hozták a szanszervezeti minta-alapszabályt Varsóban szombaton nyil­vánosságra hozták az új szakszervezetek minla-alap- szabalyat. amelyet az állam­tanács által létrehozott tár­sadalmi-konzultatív bizottság dolgozott ki. hogy az újon­nan létrejövő munkahelyi szakszervezeteknek támpon­tot nyújtson saját alapsza­bályuk. kialakításában. A mmta-alápszabaly szo­rosan Követi a szaksze<-ve- zeteikról szoló törvényben logiaítaKat de jóval rövi­det» es közérthetőbb a tör­vény szövegénél. Egyes rész- letkerdeseket tekintve min­denütt hozzáigazítható a he­lyi körülményekhez, a főbb te telexet azonban nem lehet megváltoztatni vagy kihagy­ni. mert az iUeiexes vajda­sági bírósagok csak így jegy­zik be az uj szaikszervezete- ket. A minta-alapszabály fel­sorolja a szakszervezet fooo céljait, koztÜK a dolgozo* és csaladjaik szakmai, anyagi, társadalmi és kultu­rális • erdek érnék védelmét, a munkahelyi demokratiz­mus es igazsagössag erősíté­sét. a Lengve! Nepköztarsa- áag javat szolgáló aktív cse­lekvési forrnak alakításéit. A szakszervezet képviseli tag­jainak érdekeit a munkahe­lyi vezetéssel, az allámigaz­gatási es a gazdasági vezető szervekkel szemben, de úgy. hogy partneri együttműkö­désre törekszik a munkahe­lyi vezetéssel. valamint a politikai, a társadalmi és az önkormányzati szervezetek­kel. Vita eseten végső esz­közként igénybe vehető a sztrájk. A szakszervezett tagok jo­gairól es kötelességeiről sző­lő fejezet a többi között ki­mondja, hogy., a belépés ön­kéntes, a tagoknak joguk van megválasztani vagy visszahívni a szakszervezet vezetőség tagjait, különféle szociális és anyagi támoga­tást kérni a szakszervezet­től. Kötelességük ugyanak­kor betartani az alapsza­bályban foglaltakat, ellenke­ző esetben kizárhatók a szakszervezetből. A korábbi szakszei’vezetekhez való tar­tozás beleszámít a szakszer­vezett tagsag évesbe. A szakszervezet szervei: a közgyűlés (vagy küldöttgyű­lés), a szakszervezet tanácsa és revíziós bizottsága. A szakszervezeti vezető szer­vek megbízatási idejét min­denütt helyileg határozzák meg. A vezetőket a közgyű­lés választja, illetve hívja vissza. A szakszervezett törvény életbe lepese óta eltelt két hét alatt egyebtoent több mimt" háromszáz üzemi, vál­lalati szakszervezett alapító bizottság fordult bejegyzése kérelemmel a vajdasági bí­rósagokhoz, nem varva be a minta-alapszabály elkészül­tét. A bejegyzési kérelmek elbírálása hamarosan meg­kezdődik. Ecuadorban a szerdán bevezetett rendkívüli étlapot ellen or szágszerte sztrájkok, heves tüntetések robbantak ki, ame­lyeknek számos sebesültje, több halálos áldozata van Az ENSZ napja Az „alapító atyák” közül alighanem csupán Andre j Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere az, aki meg rendszeresen reszt vesz az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének közgyűlésén. Gromiko ott volt — akkor a Szovjet­unió washingtoni nagyköve­teként — azon a tanácsko­záson, amely kidolgozta a világszervezet alapokmá­nyát, kimondta létrejöttét, s ott volt az első közgyűlési ülésszakon is. Ha valaki, ak­kor ó illetékes megítélni a világszervezet eddigi törté­netét. S a szovjet külügymi­niszter a közgyűlés idei ülés­szakán kormánya neveben ismét- hitet tett amellett, hogy az ENSZ-mek küldetése van a mai bonyolult világban éppúgy, mint küldetése volt akkor, amikor a háborús ro­mok között, egy világégés után először hirdették meg, 1,945. október 24-én, az im­már hivatalossá vált alap­okmányt, azt. amelynek első cikke kimondja: „Az Egye­sült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi be­ket és biztonságot... békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze, vagy megoldja azokat a nem­zetközi viszályokat és hely­zeteket. amelyek a béke megbontására vezethetnek”. Eleget, tett-e ennek a kül­detésének a világszervezet a több mint három és fél év­tizedes története során? A, merleget nem könnyű meg­vonni — különösen akkor nem, amikor napról napra az egész világ tanúja az ENSZ kudarcainak, annak, hogy egyes körzetekben nem tudja fenntartani a békét, a biztonságot, annak, hogy a világszervezet döntéseit fele­lőtlenül figyelmen kívül hagyják, s a bűnösöknek még tekintélyes pártfogóik is, akadnak, akllk, inkább az ENSZ „megbüntetésére” ké­szek, mint az alapokmány megszegésének megtorlásá­ra. Lehet-e pozitív mérleg akkor, amikor egy törvé­nyes kormányt, Kambodzsá­ét, mindmáig erőszakkal tar­tanak távol a világszervezet­től, hogy helyét nem létező bábkormány képviselője fog­lalja el a nepek e parla­mentjében? S lehet-e komo­lyan beszelni áz ENSZ kül­detéséről, amikor egyes tag­jai legfeljebb valamifele nagyszabású nemzetközi viVa- fórumma, egyetmem nehe­zen tető alá hozható diplo­máciai találkozók alkalmas színtérévé akarjak lefokozni? Az ENSZ küldetéséhez ter­mészetesen az is hozzá tar­tozik, hogy vitafórum és ta­lálkozók színhelye legyen — hiszen a párbeszed még mindig sokkalta töbore ve­zet, mint az esetleges néma­ság; a vita jobb, mint a HÍREI — Truong Chinh, a Viet­nami Kommunista Part KB PB tagja, a vietnami állam­tanács elnöke, aki kubai hi­vatalos baráti látogatásának befejeztével átutazóban tar­tózkodott a szovjet főváros­ban. szombaton Moszkvából hazautazott. A vendéget a repülőtéren Pavel Gilasvih, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács Elnökségének helyet­tes elnöke, Mihail Szmirnov- szktj. az SZKP KB osztály­vezető-helyettese búcsúztat­ta. • * * — Moamer El-Kadhafi ez­redes, a líbiai forradalom vezetője szombaton rövid látogatásra Szófiába érkezett. A líbiai vezetőt Grisa Fili- poc, a bolgár minisz-érta­kardesörtetes. vagy a nyílt, konfliktus. A világszervezet mérlege azonban enné! sok­szorosan több eredményt tud felmutatni. Pusztán az a tény, hogy a világ* állama: nak túlnyomó többsége részt vénet és részt is vesz az egész emberiséget érintő problémák, a globális kér­dések megvitatásában. ré­szese lehet olyan próbálko­zásoknak, , amelyek e prob­lémák: a béke és a háború, a leszerelés, az éhezés es a nyomor, a betegségek és a ■környezetvédelem problé­máinak megoldására irá­nyulnak, példa nélkül álló. S ha az ENSZ léte, állásfog­lalása önmagában nem is tudja megakadályozni min­den konfliktus, minden he­lyi háború kirobbanását, azért nem a világszervezet a felelős, hanem azok, akik semmibe veszik az alaptok­mányba foglalt aláírásukkal hitelesített elveit. S a mérlegbe ennél is több pozitívum kerülhet. Az Egyesült Nemzetek szakosí­tott szervei nem hozhatnak ugyan kötelező, minden ál­lamra érvényes döntéseket, de segítségükkel, ajánlása­ikkal mégis segítettek már világunk egynéhány . gond­ján. Lehetnp e ma arról be­szelni, hogy siKerrel küz­döttek le néhány gjdlkos be­tegséget, köztük a fekete- himlőt, ha nem lenne meg az egeszsegügyi világszerve­zet? — hogy csak egyetlen példát említsünk. Ami ennél is több, a világszervezet közgyűlése, Biztonsági Taná­csa, többi szerve nem egy nagyfontosságú, az egesz em­beriséget érintő kérdésiben hallatta sokszor felelősen szavat. Ha e munkában akadnak is döccenők, ha meg ma is van lehetőség ar­ra, hogy vakvágányra tolják az ENSZ munkáját, ez egy­re kevésbé jellemző. A; meg­változott világban a szerve­zet mind jobban töresszik arra, hogy valóban az egesz emberiség sorsát, jövőjét érintő kérdésé* megoldását segítse elő, az dlyah fóru­mokkal, mint a közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakai, leszerelési bizottsága s több más fontos szerv. Magyarország, amely már felvétele előtt is egyetérté­sét nyilvánította ki a világ- szervezet alapokmányával, működésével, s több mint negyedszázada tagja az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének. Hazánk képviselője az idén a közgyűlés elnöki székébe került közmegegye­zéssel. Holhn Imre székfog­laló beszédében a világszer­vezet nemes hivatásáról be­szélt. Ennek a hivatásnak teljes megvalósításához le­het most sok sikert kívánni á 37,. születésnapját ünneplő világszervezetnek. nács elnöke és más bolgár vezetők üdvözölték a szófiai repülőtéren. * • • — Alvaro Cunhal, a Por­tugál Kommunista Párt fő­titkára szombaton befejezte hivatalos látogatását *z NDK-ban. — Mauno Koivisto finn kőztársa.sági elnök szomba­ton befejezte hivatalos iz­landi látogatását és vissza­érkezett Helsinkibe. Látoga­tása során találkozott Vigdis Finnhogadottir ' izlandi ál­lamfővel és megbeszélést folytatott Gunnar Thorodd- sen miniszterelnökkel. \ * * * — Tizenegyre emelkedett szombaton a metzi gabona­silóban történt hétfői rob­banás áldozatainak a szá­ma. A szerencsétlenségnek egy súlyos sebesültje is van, egy személyt pedig eltűnt­nek nyilvánították. * * * — A legfejlettebb tőkés országok jövő évi gazdasaga csúcstalálkozóját, . amelynek az Egyesült Államok lesz a vendéglátója, május 2S>—30. között tartják a virginiai Williamsburgban — jelen­tették be szombaton Wa­shingtonban.

Next

/
Thumbnails
Contents