Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

Sirály- fiókák hivójeie Sajtbemutató Angliában A' britek nem »<WKfh«tJák el magukról, hogy kétszáz, eve nem háborúztak, azt vi­szont igen, hogy piacaikon pontosan ennyi ideje nem jelent meg új, hazai gyárt­mányú sajtféleség. Megérte-e a hosszú -vára­kozás? Peter Walker föld­művelésügyi miniszter sze­rint igen, mert a Lymeswold névre hallgató jövevény még a kutyájának is ízlett a szeptember 27-i saj tava tón. Már pedig az angol ju­hászkutyáik nem fel tétlenül sajtbarátok. A LymewoM a Camem­bert-család „kékvérű” — kék penésszel erezett — ágának legfrissebb hajtása brit kon- kurrencia kivan, lenni a sok­féle francia és dán „kék” sajttal szemben. Puhább azoknál és kissé csípősebb a zárná ta. A Lymeswold „kifejlesz­tésére” 5 millió fontot köl­tött a tej tröszt. Nyilván emiatt sem szabták ala­csonyra az árát: tíz deka fél fontba kerül majd belóle. Más szóval nem az árával, a természetes értékeivel kí­ván versenyezni. A VOLÁN 13. SZ. VÁLLALAT 1982 október végén hivatásos alapfoka pépiár,Hővezetői ianíolyamot indít. A jelentkezőkkel szerződést kíván kötni. , \ Jelentkezni lehet személyesen, a-vállalat személyzeti és oktatási főosztályán. (87256) Oktatás — csecsemőkortól A hazai és külföldi szak­emberek egyaránt kiváncsiak a jereváni „Szebásztija” ösz- szevont bölcsőde-óvodában folyó munkára. Minden csoport számára — háromhónapos kortól kezdve — speciális temati­kát állítottak össze. Egyéves korukig megtanulnak -né­hány szót. több egyszerű tonnagyakorlatot. Ket-há- roméves korukban megkez­dődik az előkészítés az isko­lára: a helyes kiejtés, az, örmény és orosz nyelv elsa­játítása, komolyabb torna­gyakorlatok tanítása. A nagy- csoportosok angolul tanul­nak. Az akasztófa-szökevény receptje Hét lakat alatt a Becherovka titka Felesel az autóm! Annyi keserves év után az autők végre némi elégtételt vehetnek az ..őket” oly sok­szor nyomdafestéket nem tű­rő szavakkal átkozó gazdái­kon. ..Kapcsold be a bizton­sági övedet'' — Kapcsold ki végre a fényszórót” egyelőre ehhez. hasonló tanácsokat osztogatnak maid a feledé­keny vezetőknek, s hacsak a programozók nem akarják, nem fűznek semmilyen jel­zőt egyszerű tanácsaikhoz. Az amerikai Nartron Cor­poration egyike ama vállal­kozásoknak, amelyek finan­szírozzák a beszélő számító­gépek fejlesztését. Eljön majd az idő — mondja Nor­man Rautiola. a vállalat el­nöke —, hogy minden ko­molyabb használati tárgy ..beszél” majd. A sütő köz­li, hogy megsült a hús, kész a vacsora. A kenyérpirító pedig rászól az óvatlanra, hogy ne piszkálja késsel vagy villával a pirítóra rá­sült kenyérdarabkákat, a mosógép emberi hangon fi­gyelmezteti a tulajdonost, hogy ezúttal túlságosan sok ruhát tett a gepbe. „Amikor a feleségem ko­csiba ült és útközben ki­gyulladt az olajpyomás meg­szűnését. jelző fény — ak­kor még gyorsabban haj­tott, hogy hazaérjen, mielőtt még történik valami. Ezzel csak fokozta a bajt — mond­ja a cég elnöke. — Ezután máshogy lesz: kellemes hang közli vele, hogy álljon le az út szélén és állítsa le a mo­tort”. Az autóba beépíthető be­szélő számítógépek Rövidesen bemondjak az esetleges hi­bákat is — sót azt is, hogy meg lehet-e az autót javíta­ni az úton, es hogyan. A Nartron cég elnöke ellenté­tes érzelmekkel viseltétik a japán konkurrencia iránt: a japán kocsiba beépített szá­mítógépek a vezető szóbeli utasítására kapcsolják be az ablaktörlőt, a fényszórót, és húzzák fel vagy le az ablakokat. „Az en masiná­im azt mondják még, hogy1 mi a rossz és mit lehet ten­ni ellene” — mondja. Nincs messze hát az idő, amikor a makacskodó gép es a feldühödött ember egy­oldalú „párbeszédét” az em­ber- és gép igazi párbeszéde váltja fel. . A titok, annyira mély volt. hogy 1944-ben csaknem a Becherovka vesztét okozta. 1944-ben ugyanis, a háborús események következtében, meghalt a Becher családban az utolsó férfi, s a recept titkát magával vitte a sírba, csakhogy. . . Csakhogy kis unokahúga — későbbi ve­gyészprofesszor — meg gyer­mekkorában megleste és megjegyezte,, hogy mit és milyen sorrendben főz össze a likőrhöz. Amit látott, le­írta, s a papírt elásta a vá­ros határában. A papírt 1945 után megtalálták, a Beche­rovka főzését isimét elkezd­ték. Valóban titok a Becherov­ka receptje? Igen. Egészen pontosan csak a gyógyfüvek előkészítése az. A receptorral ikét ember ismeri: a válla­lat igazgatója es a gyártás­vezető. Csak ők mérhetik ki a húszféle gyógvfüvet, s ösz- sze keli keverniük, vászon­zsákba gyömöszölniük, mi­előtt a helyiségből távozná­nak. A lezárt zsákokat az­után megfelelő hőfokon há­rom napig hevítik, hideg szesziben kilúgozzák. A kivo­natot cukorral, borpárlattal, tiszta szesszel és Karlovy Vary-i gyógyvízzel keverik, hordóba öntik, három hó­napig érlel,ik, majd három­szor leszűrik, s palackba tői- ! tik. A Becherovkáit sokan pró­bálták már utánozni, hiába. Ugyanúgy nem lehet, mint a Karlovy Vary-i források vi­zét ... A Bajkál-tó térségében ezekben a hetekben több mint tízezer sirályt gyűrűz­nek meg. Alapos megfigyelé­sük sok szempontból fontos, hiszen például a madarak­nak a tó szervesamvag-cseré- jében játszott- szerepe az egyik központi kutatási té­ma az itteni tudóskollektíva számára. A Szovjetunióban és külföldön is jelentős ér­deklődést keltettek a „Kelet­szibériai madarökológia” és „A Bajkál vízi madarai" címmel közzétett monográ­fiák. A monda szerint, az 1805- ös esztendőben, egy viharos éjszakán ismeretlen. dúlt, űzött férfi nyitott be Jan Becher Karlovy Vary-i pa­tikushoz. A jövevény — ál­lítólag — angol volt. Dok­tor Frobrignak mondta ma­gát, s szerencséjére — vagy tálán a patikus szerencséjé­re — Jan Becher tudott angolul. Az idegen gyorsan a házigazda bizalmába ke­rült, amikor kiderült, hogy jól ismeri a gyógyfüveket. Az idegen doktor, látva a barátságos fogadtatást, nem titkolta, hogy honnan, miért menekült. Állítólag a lon­doni Old Bailey börtön akasztófája alól került ide, amikor kuruzslás — vagy tán zugpálinkafőzés? — miatt a nyakára tették a kötelet. Amikor ugyanis fel­akasztották, a kötél lesza­kadt, s ő meg sem állt az oltalmat jelentő Habsburg császárságig. .. A patikuK nemcsak házá­ba és bizalmába fogadta, ha­nem megnyitotta előtte la­boratóriumát. Doktor Frobrig sokáig főzőcskézett ott. Köz­ben testileg-lelkileg rendbe jött. Egy szép napon azt mondta, hogy tovább keli mennie, s többé nem jön vissza. Elbúcsúzott, de bú­csúzóul papírra vetett, is­meretlen receptet ajándéko­zott Becher patikusnak, az­zal, hogy az titok, azt majd csak halálakor a fiának árul­hatja el, és azt később is, mindenkor csak a család egyetlen férfi tagja ismerhe­ti. Soha többé nem látták, nem hallottak róla. De a re­ceptet kipróbálták. Az or­vosság, amely a lombikból kicsorgott, sárgás színű volt, s mindenkinek ízlett. Hama­rosan kiderült, hogy a gyo­morbetegségeket enyhíti. Így esett, hogy Jan Becher az 1807. esztendőben megkezd­te a gyomorkeserű gyártá­sát „Original Karlsbader Bitter” néven. — Húzd meg. pajtás, likőr ez. kellemes kontyalávaló — nyújtotta át a palackot a magyar turista Karlovy Varv-ban barátjának, aki jót húzott a lapos, zöld üveg­ből. hogy azután könnves szemmel, krakogva adja vissza. A „tizenharmadik forrás” leve, a Becherovka, gyomorba markolóan erős volt. Csak most néztek rá a címkére. Ez állt rajta: 38 százalék. A Becherovka története a múlt ködébe vész. Ügy mondják, receptjét 1780-ban David Becher doktor találta ki. Erre azonban semmi bi­zonyíték. Írásos feljegyzéssel csupán az igazolható, hogy árusítását 1807-ben kezdték meg. Hogy hogyan? Legen­dája igazan izgalmas. Benzinkút az őserdőben Minden tankolás után fél évet pihen a Copaibafa Az Amazonas menti bra­zíliai őserdőben honos a Copaibafa. Különös tulaj­donságéit a közelmúltig csu­pán a bennszülöttek ismer­ték, akik bevágták a kérgét, és a fából csordogáló lét sebgyógyításra használták. Melvin Calvin, a Nobel- díjas kémiaprofesszor Ama zonas menti kalandozása so­rán egyszer egy bemmsotülöt­től kapott ebből a nem túl illatos folyadékból. A szag erősem emlékeztette őt a kő­olajra. A dzsungelban vegyi­leg ugyan nem elemezhette, de megtöltötte vele diesel- kocsijának tartályát es — várakozásának megfelelően — az autó elindult. A tudós beszámolt az esetről egy fo­lyóiratban. A szakemberek világszerte mar-mar re­ménykedni kezdtek, hogy a „zöld olajjal” maholnap he­lyettesíthetik a „fekete ara­nyat”, a kőolajat. Elméleti­leg ez lehetséges is, de gyakorlatilag? Vajon hogyan volna megoldható, hogy min­den autósnak legyen egy saját Copaiba-erdeje, ahol csak megáll az egyik fa alatt, bevágja a kérgét, s feltankol a csordogáló masz- szával? Nyilván sehogy, hi­szen a „kőolajfa'’ csak a trópuson honos. Egyébként egy százéves, óriás Copaiba­fa két óra alatt 20—30 liter »nyersolajat” ad, utána vi­szont fél évig pihentetni kell; egy hektárnyi Copaiba- ültetvenyről évente csupán hét tonna üzemanyagot kap­nának a gépparipak. Bár a brazil kormány — kísérletként — most hatezer ilyen facsemetét üttettetett el, nyersolaj-ügyben egyelő­re meg az OPEC-cel tartja a kapcaulalat... A DRW SOMOGY MEGYEI ÜZEMIGAZGATÖSAGA fölvételre keres középfokú végzettseggel rendelkező, mélyépítésben jártas dolgozót, műszaki ellenőri munkakörbe Jelentkezni a beruházási csoportvezetőnél személyesen lehet. (Kaposvár, Beke u. 4L) Megújuló várak A sirályok táplálkozásával, viselkedésével kapcsolatos jelenségeket kutatva a mi­nap sikerült megfejteni an­nak titkát is. hogy a partot ezerszámra ellepő szárnya­sok között a szülők miként képesek felfedezni fiókáikat? Kiderült. hogy a nyüzsgő madárkavalkádban a sirály­szülők a fiókák által leadott ..hívójelek” révén, azaz hal­lás alapjan tájékozódnak. X Bajkál-tó partján és a környező erdőségekben egyébként több mint három­száz 'madárfajta honos, köz­tük az igen ritka fekete gó­lya. a tőkésréce. a fehér far­kú réti sas és a vadász-só­lyom is. Litvánia területén mintegy ezer építészeti műemléket nyilvánítottak védettnek. Ebből több százat már hely­reállítottak, mintegy 300 restaurálása pedig folyamat­ban van. A szovjet állam a tizedik ötéves tervben 40 millió rubelt bocsátott a litván restaurátorok rendel­kezésére, a jelenlegi öt év­ben ennél 10 millióval töb­bet. A köztársaság számos hely­ségében folynak a helyreállí­tási munkálatok. Egyik ilyen helyszín a XIV. században a Galve-tó partján épült tra- kai vár. (a képen) amely annak idején a litván nagy­fejedelemség központja volt. A festői helyet évente ren­geteg turista keresi fel.

Next

/
Thumbnails
Contents