Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

Pénteken bemutató Képző­művészetünk közönsége Az adatok nemcsak bizta­tók, hanem üelkeeítőek is: megkétszereződött a múzeu­mok és kiállítótermek kö­zönsége. Csaknem 16 millió állampolgár tekintette meg 1981-ben hazai tárlatainkat. Ez mindenképpen általános társadalmi eredmény, iga­zolja képzőművészetünk mi­nőségi fejlődését, az inten­zivebb kapcsolatot mű és ember között. Megnöveke­dett a szabad idő, ezzel a kultúra iránti fogékonyság, de izgalmasabb a kiállítási program is. Az is közreját­szik a mennyiséggel is mér­hető haladásban, hogy több új kiállítóterem nyílt az országban, s a régieket ja­varészt felújították. A számadatok növekedé- senez az is hozzájárul, hogy egyre többen gyakorolják új­ra a népművészét különböző ágazatait, és igen sok a nem­zetközi képzőművészeti ese­mény hazánkban. Elég, ba a kisplasztikái biennálera, a szombathelyi tértextil bien- náléra, a nagyatádi, hajdú- böszörményi nemzetközi mű­vésztelepekre, a kecskeméti keramiasziimpozíonokra uta­lok. Bekapcsolták / a képző­művészét vérkeringésébe az üzemeket, gyárakat is, az idei Képzőim ű vésze ti Világ­hét megnyitóját például Cse­pelen rendezték, abban a munkásotthonban, ahői a munkás képzőművészeti ne­velés immár több mint1 har­minc esztendeje elkezdődött. A budapesti, váci, salgótar­jáni üzemek egesz sorában — az új országos gyakor­latnak megfelelően — rend­re nyílnak a tárlatok, oly­kor múzeumi felatjptot lát­nak el a gyárak, részt val- tialnak a közművelődésből, „házhoz” szállítják a kultú­rát. Ez is százezres közön­séget toboroz, új műbarátok seregét. örvendetes, hogy több he­lyen megalakultak az isko- lagalériak, más-más műkö­dési megoldással. Van, ahol uj kiállításokat rendeznek és gyűjteményt is elhelyeznek az iskolákban. Másutt az is­kola nemcsak a gyerekknek, hanem a felnőtt lakosság­nak is kulturális programot nyújt a folyamatos tárlatok­kal. Rengeteg lelemény gyűj­ti, sokszorozza a közönsé­get Ma már a kórházakban is nyílnak kiállítások. Ebben vállalt úttörő szerepet a váci Szönyi Tibor kórház, de ily módón a közműveiő- des helye a kórház Ceglédéit, Kecskeméten, Salgótarján­ban, Kerepestarcsan is. Él az a tévhit hogy sok a művész, s az állam nem kepes eltartani ezt a meg­növekedett ietszamü mu- vesztabort. Ha az allam nem is, de a társadalom igen. A képzőművészek alkotásaik­kal a környezetkultúra ré­szesei, szerepet vállalnak az ízlés, a tudat esztétikai fej­lesztésében, s ennek jegyé­ben részesülnek a társada- iiom anyagi javaiból. Nem a művészek és a művek szá­mát kell csökkenteni, ha­nem az alkotóik és a társa­dalom kapcsolatát indokolt elmélyítem. Mindez akarat­lanul is megtörténik akkor, amikor a népművelők ügy­szeretete megszervezi a mű­vek és a közönség találko­zását. Akár kiallítbterezhnek kinevezett vasúti állomáso­kon, vállalatok, üzemek ebéd­lőiben, szailodaKDan vagy művelődési hazasban, könyv­tarakban, éttermekben, tsz- központokban, laktanyák­ban. tanacsnazak dísztermé­ben és más helyeken, a leg­különfélébb alkalmakkor. Tovább fokozza a hatást az, ha valami kedves fi- gyelmesseg a tárlaimegnynas indító eleme. ’ Több helyen az iskolások énekműsora, másutt a művésznek átnyúj­tott virágcsokor sugározza azt az atmoszférát, amely nézőt és alkotóé egyaránt e.- menyben részesíti. A sok­szép példa közűi újabban kietneisedik a Tolna megyei Kölesd, ahő. az összefogás baráti közösseget formáit a helység lakosságából. Ittegy- egy tárlatnyitás valóságos népünnepély, s éleszti a reményt, hogy minél több helyea így lesz. |,. m. ERNANI ÉS LAJOS KIRÁLY ÚJ HANGLEMEZEK Kukorica Jancsiból János vitéz lesz fl beimüalá 1830 tava­szán botrányba fulladt, a párizsi újságok egyöntetűen kiátkozták az ifjú szerzőt, az „Hernani csataja” után néhány nappal mar bariká­dok emelkedtek Saint-Ger- mainben es a latin negyed­ben, kitört a forradalom, a Comédie Francaise ama ne­vezetes előadásáról és követ­kezményeiről azóta kőtele­ket írtak, Victor Hugo drá­máját azonban — néhány megszállott filoszon kívül alig ismerik manapság. S a darab alapján készített Ver- di-opera — melynek pre­mierje pedig ugyancsak skandalumot kavart 1843- ban a Scala nézőterén — szintén több mit egy évszá­zadon át aludta Csipkerózsi­ka-álmát, talán aludná ma is. ha nem jött volna el né­hány éve egy Lamberto Gardelli nevű deresedő hajú királyfi, ha nem vitte volna sikerre a méltatlanul elfe­ledett alkotást Olaszország­ban, Amerikában és — két esztendeje — Budapesten, Ernani azóta megállíthatat­lanul járja diadalútját. Sem­miféle kockázatot sem je­lenthetett hát a Hungaroton vezetőinek teljes felvételt készíttetni a szebbnél szebb Amerikai dokumentumok címmel 11 részes sorozatot tűz műsorára a Magyar Te­levízió vasárnaptól — októ­ber 24-től — a 2-es csator­nán. A társadalomtörténeti és történelmi érdekességeket megörökítő archív felvéte­lekből összeállított sorozat az Egyesült Államok kétszáz dallamokkal szinte telezsú­folt, ifjúkori Verdi-operából: lenyűgözően szép áriáinak, lendületes együtteseinek, a forradalmi hangvételtől át­itatott kórusainak hatása alól a kőszobor sem vonhat­ja ki magat. S a digitális technikával készített olasz nyelvű felvé­tel sem okoz csalódást, a legigényesebbeknek sem. Operaházunk zenekara any- nyi színnel, oly érzelemgaz­dagon . muzsikál Gardelli mester keze alatt, mintha nem is ugyanaz az együttes volna, mely olykor bizony gyenge produkciókra is ké­pes a repertoárelőadásökon — legfeljebb a tempók tet­szenek olykor lassúnak, erőt­lennek — s legnagyobb ze­nés színházunk férfikara is illúziót kelt tömör hangzá­sával, a kifejezés dinamiz­musával. Ernani, az aragómiat hercegből lett rablóvezér szerepét Itália mai ügyele­tes tenorkedvence, Giorgio Lamberti énekli. Hangja kétségtelenül természeti tü­nemény, ereje, érce, hajlé­konysága egyaránt kifogás­talan, a recenzens mégis érthetetlennek találja, hogy éves múltjával ismerteti meg a nézőket. Az adások egyebek között bemutatják a Capitolium építését, a bevándorolt tele­pesek életét, az általuk ala­pított közösségeket, szektá­kat. A nézők a kamerák se­gítségével kalandos utazást tehetnek a legendás vadnyu­gatra. s a huszas évek Ame­rikájába. a két évvel ezelőtti buda pesti előadás „főhőse”, tvagy Janos helyett őt szerződtet­tek a felvételre. Lamberti szereptormálasa ugyanis — színskálájának szűkössége, a beleérzóképesség hiánya, a szegényes dramaturgiai ki­dolgozottság okán — meg sem közelíti a magyar mű­vészét. Technikai szempont­ból hasonlóan tökéletes és dramaturgiai szempontból hasonlóan középszerű alakí­tás Hass Sylviáé. Elvirája — hangjának indokolatlan sö­tétítéseivel, öblósítéseivel, a szövegnek gyakran ellent­mondó dührohamaíval, mind­untalan kierőszakolt piarus- simóíval — inkább görög Elektra, mint szeretemtől repeső fiatal lány vagy áldo­zatkész hitves. Éneklese nyilván élményt ad majd azoknak, akik az operát csak szép hangok összessé­geként szemlélik, am azok­nak, akik drámát is szeret­nének élvezni opera gya­nánt, keveset mond. Érthe­tő, hogy férjjelöltje, az öreg Don Siiva — szerepéi Ko­váit Kolos enekli gyönyörű, kormos basszussal es hiteles, változatos dramaturgiai esz­közökkel — boldogan mond le róla a bandita ve zer ja­va ra. Ha mégis kapós *** tesz ez az ellentmondásos felvétel a nemzetközi hang­lemezpiacon, akkor az ér­dem mindenekelőtt a sze­relmi négyszög leghatalma­sabb tagjáé, a* V. Károlyt alakító Miller Lajosé. Gyö­nyörű, bársonyos és erces baritonjánál Milnesé vagy Manuguerráé sem különb, udvarolni oly behízelgöen tud páratlan pianoival es edes kanttlenáival, hogy eti­kett-tanfolyamon kellene ta­nítani, két felvonással ké­sőbb azonban a hátunk bor­sózik hatalomvágyának és gögjenek fortissimo kitörésé­től. Ám amikor megbocsát, kegyet oszt, immár császár­ként, szinte visszavágjunk egy-egy pillanatra a közép­kor Spanyolországába, en­nek a végtelenül érzelem­gazdag fiatal királynak a birodalmába. Nagy uralkodó ez a Károly. Érthetetlen es döbbenetes, hogy ennek a párját ritkítoan nagy mű­vésznek — akihez fogható Svéd Sándor óta nem for­dult meg operaszinpadain- kon — alig akad egy-két hanglemeze. Ezért is remél­jük, hogy az Ernanit több, igazságtalanul elfeledett fal­taikon Verdi-mű felvétele követi majd. Például a Ha­ramiák. az Attila, a Mac­beth, a Lúisa Miller. Lajos király dicsőségere. U A. Jelenet a próbáról Amikor a kaposvári Csiky Gergely Színház negyedszá­zados évfordulóját üinaiepel- tük, alkalmunk nyílt Sugar Lászlóval — az első direk­torral — felidézni azt a ré­gi. 1955 decemberebein be­mutatott János vitéat, me­lyet ő rendezett. Ezt mond­ta: „Petőfi elbeszélő költe­ményéhez hű színházat igye­keztünk csinálni; Miszlay István végzős rendező sze­mélyében meg is jelent a színpadon a költő, hogy ő maga kísérjen a vers terem­tette mesevilágba, ahol a sárkányok, óriások olyan maguktól értetődően létez­nek...! Kaptam is a fejem­re a petőfi es ítélt János vitéz daljáték miatt! De ötven elő­adást ért meg, s ez akkori­ban vidéken nagy szó volt Sárdy Janós lejött Kapos - varra, dicsérte .. Huszonhét év után pénte­ken kerül ismét színre Ka­csok—Bakonyi—Heltai Janus vitéze, ez a há romiéi voná- sos daljáték, melynek muzsi­kája máig közkedvelt. . A megrendezésére Ascher Ta­más vállalkozott, akitől megszoktuk, hogy sajátosan egyéni szemszögből lattatja velünk az általunk ismeirt vagy , ismerni vélt műveket. Talán ezért is előzi meg vá­rakozás a János vitéz új be­mutatóját. A Petőfi elbeszé­lő költeménye alapján szüle­tett zenés színpadi mű 1904. november 18-án indult hó­dító útjára. A Király Szín­ház — Beöthy László társu­lata — vállalkozott színre vi­telére. Tétje volt a bemuta­tónak, hiszen Kacsóh Pong­rác személyében egy fizika- és szánttá ntanár avanzsált zeneszerzővé! Meglepetés is akadt abban az első szerep- osztásba® : János vitézt ugyanis nő — de milyen nőies nő! — Fedák Sári ját­szotta, énekelte, Medgyaszay Vilma Ilusikáia oldalán. A siker olyan frenetikus volt, hogy Beöthy gázsikat emelt, tartozásokat engedett el. Te­hette, hiszen a darab a sze­zon végéig nem került le a műsorról, sőt további elő­adásokat ért meg, összesen 689-et! Nem hinném, hogy lenne olyan magyar színház, ahol ne játszottak volna. Hogy a Nemzeti profiljához nem illik? 1936-bem. Jávor Pállal és Dajka Margittal a főszerepekben mégis bemu­tatták. A Csiky Gergely Színház felkészült egy, a szokásosnál is nagyobb széria lehetősé­gére. A főbb szerepeket kei­két színészre osztotta a ren­dező. János vitézt Spíndler Béla és Mihályi Győző (Mis­kolci Nemzeti Színház) ala­kítja, Iiuskát Hűvösvölgyi Ildikó (Madách Színház), il­letve Roczkó Zsuzsa (szolno­ki Szigligeti Színház) játsz- sza-énekli. Bagót Bezeredy Zoltán és Gyuricza István, a gonosz mostohát Pogány Ju­dit és Csákányi Eszter, a steázsamestert Rózsa Tibor és Krum Adám, a francia királyt Kottái Róbert és Dánffy Sándor, a királykis- asszomyt Csonka Zsuzsa (győri Kisfaludy Színház) es szintén vendégként Bellái Eszter formálja meg. Fon­tos feladatot kapott Hunyod - kürti György, Komlós Ist­ván, Gőz István is. A kore­ográfiát Vidákovics Antal tervezte vendégként, a dísz­leteken Donáth Péter, a jel­mezeken E. Kiss Piroska ve zetésével dolgoztak. Hevesi András és Fuchs László ve­zényli az előadásokat. A da­rabot. október 27-étől a gye­rekeknek is játsszák majd bérletes előadásokon, L. U Tv-sorozat Amerikáról r Óvodások szabadnapja családok többségében korán van ébresztő a kisgyerekeknek. Reg­gelire sincs mindig idő. Egy korty tej, esetleg fél zsemle — és futás az autóbuszra, esetleg ugrás be a kocsiba — és irány az óvoda. Többen járnak be a közeli falvak­ból is, és ha esik, ha fúj — bizony indulni keli. Az egyik gyerek könnyeb­ben, a másik nehezebben viseli el a korai ébresztőt, így aztán valamennyien örülnek a szombati és a va­sárnapi pihenőnapnak. Jó kicsit, lustálkodni, az ágy­ban könyvet nézegetni, ké­nyelmesen reggelizni, és ha a szülők is így akarják — meglátogatni a nagymamát. Sok gyerek vesz részt mos­tanában szüreten, és válto­zatosságot jelent számukra a falusi búcsú is. De hogyan tovább? Mit lehet kezdeni a megnövekedett szabad idő­vel a hétvégén? Jó lenne okosan kihasználni: Jó len­ne, ha többet együtt lehetne a csaiad, ,nemcsak a munká­ban, hanem a szórakozásban is. Ha valamilyen komoiy munka akad a ház körül, es nine's' idő a kicsivel va.ó foglalkozásra — ott van a gyerek barátja, akit. cat lehet I hívni a szomszédból, esetleg elengedhetjük saját gyere­künket barátja szüleivel is kirándulni. Nagyszerű példa erre La- ciék esete. Mostanában épült a nyaralójuk a Balaton partján. Nem valami nagy, hivalkodó épület, de szép kert van hozza, és közei van a vízparthoz. Laci apukája egy augusztusi pénteken el­határozta, hogy maga kőié gyűjti a kisfia barátait, és ha a szüleik engedik, kimegy két napra a Balcsira „nyári gyermeknapot" tartani. La­cinak kellett felsorolni, ki­ket visznek magukkal. A kö­zépső csoportos kisfiú — jó közösségi gyerek lévén — szinte az egész csoportot .meg akarta hívni. Az apuka kicsit soknak találta a lét­számot. legszívesebben az óvó nénit is magúkkal vit­ték volna, de hát játszótárs­nak ott lesz ö maga. A fe­lesége pedig vallatta a kis közösség eleimezesét. Persze nem engedtek él minden meghívott gyereket — így három vendeg es két sa.jat, gyerekkel indult el a Lada. Volt ott fürdés, homokvár­építés, s7.alonnasútés. esó- nakázás. virág- és gyümölcs- szedes is. Versenyt szedték a szomszedék baraokfáját. és az volt a nyertes, aki a leg­többet. tudott a „begyébe” bedugni belőle. Mint valami nagy hordó, akkora lett a hasuk. A tulajdonos mosoly­gott a hancúrózó kis társa­ságon, főleg a fiatal, vállal­kozó kedvű apukán, az új szomszédján. F ürdés után vidáman falták a kolbaszos- paprikás krumplit uborkasalátával. Végül is öt kócos fej hajolt a labas fö­le, és nyalta ki az utolsó falatokat, Még a kis Kati is ott tolakodott, pedig ő ott­hon a csirkepaprikast sem eszi meg. Az apuka elfáradt az egesz nap folyamán es azt hitte, hogy az ejsz.aka az övé. De szolgálatait ott foly­tathatta 10 ólakor, ahol nyolckor abbahagy la. Kezdő­dött a pisiies a sok vizivas után. Volt. aki' éjfélkor a márnáját hívta, mert fajt í foga. Laci apukáján nem fogtak ki. Treíara vette a dolgot, és addig meséit, míg minden gyermek elaludt, a fáradtságtól. Masnap kezdő­dött a játék e.ólrol. Este, amikor hazamd ui Las., meg­ígér tették Laci bácsival, hogy majd máskor is elhozza őket. A következő szombat Ka- tiéké volt. Kati anyukája szedte össze a már össze­szokott csapatot, és indult velük két napra a hobbikert- jükbe. Nekik nincs autójuk, de közösen utazni a buszon, megrakodva eleimózsiás ko­sarakkal — az sem utolsó dolog. Itt is óriási élmény várt rájuk. Kicsit gyomlál­hattak. gyümölcsöt szedtek, kergetöztek — amikor meg­jött a Kati apukája. Indult volna horgászni a közeli tó­ra. Odakacsintott a sisere- hadra: — No, ki jön velem horgászni? — Tie kéz emel­kedett a magasba, es már tülekedtek is a kapu felé. Este kerültek csak elő, vöd­reikben itt-ott mozgott va­lami, egymás szavába vágva mesélték élményeiket a va­csorát felszolgáló anyuká­nak. Az ősz folyamán szürete­lésre került sor egy másik kisfiú nagyszüleinél. Ez az élmény is csodálatos, volt. Elindult náluk egy jó kez­dőmén vezés, ami sok szülő­nek, gyereknek jó példa le­het — a későbbiek folyamán. És hogy az óvó nénik is részt vegyenek a gyerekek szabad idő programjában — ők is tervezni kezdtek. Nemsokára itt a tél. Elő­ször is szánkókirándulást szerveznek majd egy szom­baton a desedai parkerdőbe. Meghívják a gyerekek szü­leit is: aki ráér, tartson ve­lük. T avaszra közös szülő­gyermek-óvónők ki­rándulás is szerepel a tervek között. Versenyjáté­kokkal készülnek gyermek­napra. Ha ezek a programok má­sutt is megvalósulnak: sza­bad szombaton és vasárnap nem lesznek a televízió kép­ernyője előtt kuksoló gyere­kek. A jó elképzelések a megvalósulás formáját öltik majd — amiből kis és nagy közösségek kovácsoiódhat- nak össze. A gyerekek isme­reteket szerezhetnek, a jó levegőn mozoghatnak. és hasznosan, vidáman tölthe­tik el a megnövekedett sza­bad idejüket. Báli Györgyné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents