Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

Á feladat önbizalmat adna Őszintén együtt érettem Szigetvári Imrével, a mar­cali 2-es számú körzet párt- aáapszervezetének titkára val. amikor hétfőn este amiatt aggódott: hányán jönnek el a tíz perc múlva kezdődő taggyűlésre. Mint hasonló beosztású társainak, akik a városokban működő területi pártmunka irányítá­sát vállalták, neki is nem csökkenő gondot okoz a 85 tagú közösség' összetartása. Közülük ugyanis 48-an mar nyugdíjas éveiket élik — 17- en olyan egészségi állapot­ban, hogy nem képesek ele­get tenni alapvető kötele­zettségüknek sem. De a fia­talabb korosztályba tartozók • közül is gyakran hiányoznak öwhibájukon kívül (MHSZ- oktatas, munkásőri szolgá­lat hivatali elfoglaltság vi­déki munkavégzés stb). Igaz, más oka is van a távolma­radásnak. Az elmúlt hetekben a ve­zetőség erre próbáit választ kapna csoportos beszélgeté­sek formájában. Arról ér­deklődött: hogyan véleked­nek a párttagok önmaguk részvételéről, partmunká- jaroi, illetve az aiapszerve- zet tevékenységerői. Egyebek között krderük, hogy sokall­ják a kötött témák arányát ehelyett többet szeretnetek hallani köoevetlen környeze­tűikről, az őket enoa ró fej - lesztesi es ellátási körülmé­nyekről, tervekről, törekvé­sekről. Volt, aki elmondta, hogy kisebbségi érzéssel küzd a néhány diplomás jetenlete miatt, másoknak a túl nagy területről — az egész Ber­zsenyi-lakótelepről és a gombai városrészről — ver­buválódott tagság idegennek hat. nem kepesek feloldódni a rendkívül eltérő műveltsé­gű, korú közösségben. De olyan is akadt aki a csa­ladját ért — nem a párt­szervezet tel összefüggő — sé­relmei miatt vonult vissza a közéleti munkától. Rugalmasabb fuvarozás A csökkent ütemű beruhá­zások miatt ma már nem a fuvarozók válogathatnak kedvükre a szállíttatok kö­zött hanem fordítva: a szál­lító vállalatoknak kell egy­mással versengeniük partne­rei k kedvét keresve. A Vo­lán Tröszt és vállalatai új módszerekkel, szolgáltatá­saik bővítésével igazodnak a szigorodó gazdasági feltéte­lekhez. Több száz közületi gépko­csit vett át- üzemeltetésre a Volán — vallalva a tulajdo­nos vállalatok fuvarigényei­nek teljes körű kielégítését, s több céggel kötött megál­lapodást. Mindezek adenere a har­madik eve működő alapszer­vezel ieleniete érzékelhető a területen. Köszönhető ez an­nak a harminc kommunis­tának. aki becsülettel eleget tesz partmegbizatasanak: ta­nácstagként. mu-nkasórként. valamely mozgalom aktivis­tájaként vesz reszt a lakos­ság mozgósításában, felvilá­gosításában. Többen dolgoz­nak az alapszervezet szociá­lis bizottságában is, melynek az idős kommunistákkal va­ló törődés a feladata. Rajtuk kívül sokan látnak el alkal­mi partmegbizatást. A vezetőség persze nem elégedett. Ügy ítélte meg. hogy a terűiden alig érvé­nyesül szervezetten'a. körzeti partalapszervezet politikai befolyása. Érmek okát első­sorban abban látják, hogy a lehetségesnél jóval ritkábban es kevesebb témában kérik ki véleményüket fejlesztési és egyéb, a városrészt érintő kérdések megoldásában, von­ják be őket intézkedések előkészítésébe. így például a közelmúltban az a furcsa helyzet állt elő. hogy a part titkár sem tud válaszol­ni a lakosságot élénkén fog­lalkoztató, közei vetet befo­lyásoló tanácsrendelet szűk - ségességére, amely egyes ut­cákat érint. Ez persze csak apróság mégis jelzi: a tanácsnak és más szerveknek is jobban kellene támaszkodniuk a te­rületi jelleggel működő ala.p- szevezetekre. Ez nemcsak demokratikusabbá tenné a döntéseket, és segítené azok érvényesülését, hanem ön­bizalmat adna az alapszer - vezetnek. Éreznék az itt dol­gozó kommunisták, hogy számítanak a véleményükre, hallgatnak a szavukra még akkor is, ha maguk mögött tudják a hivatalos munkás éveket. Hiszen, a legtöbb nyugdíjas ma is dolgozik — másodállásban, kertjében, szőlőjében —, és szoros, rendszeres kapcsolatban áll a lakossággal. Nemrég Nagyatádon talál­koztak a somogyi kisvárosok körzeti alapszervezeteinek titkárai. Ahogy Szigetvári Imre többször is utalt ra: számos módszertani kérdés­ben kaptak hasznos útrava- lót és szereztek egymástól értékes tapasztalatokat. Az igazi segítséget azonban az jelentené, ha a város az ed­diginél jobban számítana erre a közösségre is." Hiszen az említett, kedvezőtlen meg­nyilvánulások ellenére olyan magja van az alap szervezetnek, amelynek tag­jai évtizedek politikai ta­pasztalataival rendelkeznek, es természetes igényük, hogy ezit idősebb korban is kama­toztassák. P. L. ŐSZI KÉPEK SÁGVÁRON A Megveri tetőre még a terepjáró is nehezen kapasz­kodik fel. Kiadós eső volt a múlt hét végén, s ezek a nyírni dombok bizony még száraz időben sem könnyen járhatók. — Ott a Patkó-fánál for­duljunk be — mondja a gépkocsivezetőnek Szalai Miklós, a ságvári Egyetértés, Termelőszövetkezet főagro- nórnusa. — Az itteni száj- hagyomány szerint — fűzi hozzá magyarázatként — ezen a különleges fenyőfán aludt éppen a híres betyár, amikor elfogták. Igaz? Nem igaz? így tart­ják az emberek. Ezért aztán ennek a fának maradni kell. A fóti vékony műtrágya szurokfekete, Orsós József éppen az utolsót tankolja az SP permetezőbe. — Az az egy esik van vissza a tábla szélen és vé­geztem. A íőagronómus a talajt vizíygalja. — Szép, egyenletes a szó­rás — jegyzi meg. — Megy ez, nincs ezzel baj, mióta megvan a szűrő. De azelőtt! — Orsós József legyint, mozdulata, arca va­lami olyasmit fejez ki: arróil jobb nem is beszélni. Csül- lög Zstgmond szerelő nevét emlegetik, aki megszabadí­totta a traktorost is, meg valójában az egész szövetke­zetét a nagy gondtól. Mert bekapcsolódtak a kiüti fo­lyékony műtrágya társulás­ba, de gyorsan jött a baj. Hotí itt, hol btt történt du­gulás, nem volt egyenletes a szórás, a traktorosnak minduntalan meg kellett all­Mindennapi tegnapi kenyerünk A sütőipar és a kereskedelem gondjai A Kaposvári Városi és Járási NEB egy­éves vizsgálat tapasztalatai alapján megvi­tatta a megyeszekhely sütőipari termekkel való ellátását. Az 1981. évi alapvizsgálat óta eltelt időszakban javult a kenyér mi­nősége — állapítottak meg. Ez is és a bő­vülő választék is a sütőüzemben folyama­tosan megvalósuló rekonstrukciónak kö­szönhető. Annak ellenére, hogy a szállítás terén is kedvezőbb a helyzet, mint korábban volt. még mindig akad gond. A kaposvári afesz továbbra is elzárkózik a konténeres szállí­tástól, pedig a szövetkezet 38-as, 50-es. 110-es boltjainak merete erre lehetőséget biztosítana. A szállitórekeszeket nem mos­sák folyamatosan es rendszeresen, pedig ez a kereskedelmi higiénia alapvető feltetele lenne. A sütőüzem jelenlegi zsúfoltsága nem teszi lehetővé, hogy a már megvásá­rolt gépi berendezéseket üzemeltessek, így a rekeszek mosása hagyományos módon — nyáron diákok bevonásával . — történik. Nem lenne szabad belenyugodni abba. hogy a rekeszek tisztántartására csak korlátozott lehetőség van, és abba se. hogy az áíesz elhatárolja magát a sütőipari vállalat kon- tenerjeinek használatától. A teljes rekonstrukció megvalósításáig átmenetileg a Kaposvári Tejipari Vállalat segíthetne csak, s remény van rá. hogy ez a probléma a közeljövőben megoldódik. A sütőipar kapacitása, munkaerőgondja tavaly ou fenyegetett nem javuló A rak­tárak bővítésé és az új kemencék beépí­tése három ütemben, folyamatosan törté­nik, de ezek a beruházások csak a jövőben éreztetik kedvező hatásukat. A mai lehető­ségek még kényszerű előretermelést indo­kolnak. így előfordul, hogy hétköznap a választék 30—40 százaléka, hétvégen és nagyobb ünnepek alkalmával a keoyer 50 százalék« mar több napos. Szerencse kérdés*, hogy mikor jutunk friss kenyérhez. A minőség hullámzását az élőt érméié* és az akadozó szállítás mel­lett a változó minőségű liszt is befolyásol­ja. A malomipar is tárolási gondokkal küzd A sütőüzem teljes rekonstrukciója sem oldja meg a zavartalan kenyérellá­tást: ha csökkent mértékben is. de a jö­vőben is szükség lesz az előregyártásra. A kenyér minősege társadalmi közérze­tünk egyik alapvető meghatározója. A gyár­tó es kereskedő vállalatok munkájának egybehangolása, néha ellentétesnek látszó érdekeik egyeztetése mindannyiunk közös erdeke. Ha az ellenőrzés hiányosságot ta­pasztal a termelési es értékesítési láncolat­ban. akkor javaslatot tesz a hibák kijaví­tására. Ügy latszik azonban, hogy ezek a lépesek nem elegendők. Egy konténer bérleti díja 10 forint. Iga­zán nem nagy ár azért, hogy minél gyak­rabban friss./ropogós kenyeret és péksüte­ményt vásárolhassunk az üzletekben. nia. Teljesítmény sem volt, a munka sem haladt rende­sen. A traktoros-mérgelődé- seket hallva indult meg a szerelő fantáziája. — Ez az a csoda szerken­tyű — mutatja a főagronó- mus, — ezt hozta össze a Zsiga, és egy csapásra meg­szűnt minőén gond. Nem kérte erre senki, csak a maga diktálta joszán- dék vezette: valanogv segí­teni kéne a bajon. Jó ötle­tének híre is ment, megke­reste már őt segítségért a hasonló gonddal küszködő Kőröshegyí tsz is. Tiszta időtoen mse» bizo­nyara messze látm. Most szürke paca, szelíden szitáló eső borúi mindeme. Alig le­het kivenni a másik dom­bon főt s a la kapaszkodó Rabat. Készíti a magágyat. — Oda is, ide is búza ke­rül. Vetni ma még nem lehet, eltömődnek a felázott talaj­tól a gép csorosziyái. Pedig jócskán van még vissza, a hégyszázkiiencvennegy hek­tár búzaból százhatvan hek­tárnyi került a földbe. — Huszonnegyedikére vé­gezni szerettünk volna, fel is van írva a naptáramba — mondja Szálai Miklós - —, de úgy látom, nagyon jó, ha huszonötödikére megleszünk. — Ilyen helyzetben hogy érid magat a loagarcnoraüs? Megigazítja szemüvegét, elmosolyodik. . — Gondolnivaló, hogy nem éppen idegnyugtató időszak az ősz! Szinte nincs nap, hogy valami váratlan ne tör­ténne. Mert jó, minden dél­ben megtervezzük a másnapi munkát, de az rendszerint nem mindig úgy sikerül, ahogy szerettük volna. A szakirányítónak mindig ké­szen kéül állni átszervezés­re, variációra. Ezért szerin­tem nagyon fontos, hogy szinte órára pontosan tudja, hol, mikor, mi történik. — Ezek szerint az irodá­ban megtalálni ritkán lehet. Bólint. * — Legalább naponta két­szer szeretem végigjárni a területet. Elengedhetetlen ez az előrelátáshoz, a dön­tésekhez A domboldalban végig gyepek, friss szántás, a tá­volban a husmarha telep. — Ez az egész rész a szarvasmarha-ágazat biro­dalma lesz lassan — mondja Szalai Miklós. — Folytatjuk saját erőből a gyeptelepitést. W etufenbach Karolyy aai masodmagával kétszáztíz marhat gondoz, a delelöre vonuat állatok nyugalmát őrzi. — A*t a kukoricatarlót járjuk — mutat a másik ol­dalra. — Most pihennek egy másfél ólát, aztan megyünk vissza. Szepek ugye? A jo gazda szemével te­kint végig a valóban nagy­szerű kondícióban levő pi­henő jószágokon. A központban zúg a szá­rító, aranysárga kukoricával megrakott jármüvek jönnek, mennek. A nem egészen négyszáz hektár betakarítá­sának jó harmadával végez­tek. — Az őszi munkaáradat­ban ez a szűk keresztmetszet — mutat a szárítóra, meg a melle épült tárolóra a íőag- ronomus. — Ezzea a Coíuuaii szárítóval a mostani huszon­két es fel százalékos víztar­talom meiíielt jo, ha huszon­négy óra alatt nyolc vagon leszarad. És ehhez keli iga­zítani a betakarítást. Az irodába lépve az idő­járás előrejelzést nézi. Elé­gedetlenül csóválja a fejét. Nem biztatók a kínálások. Egy sóhaj kíséri a mondatot. — Hiába! Most az idő a legdrágább! Vörös Márta Kedvet kaptak a kistermelők Baromfitojás minden mennyiségben Huszonegy millió tyúkto­jás, bizony, tetemes mennyi­ség. Pontosan ennyi Shaver baa'omiitojast forgalmazott az elmúlt esztendőben a gyékényest tsz. Egyedül en­nek az ágazatnak a nyeresé­ge elkerülte a hárommillió iorintot. Somogybán nincs kiterjedt baromfitenyésztés, de a gyékényesiek kedvező­en ítélik meg ezt az ágaza­tot. — Olyannyira .— kezdi a beszélgetést Simon Imre tsz- einök —, hogy három eve hatvanezer férőhellyel akar­tuk bővíteni telepünket Saj­nos ebből népi lett semmi* a mai napig is csak a ter­vekig jutottunk eü Tojóáüo- mámyunk 96 ezer, ebből 1T ezret kihelyeztünk a háztá­jiba. Az előnevelést mi vé­gezzük és a 18 hetes állatot adjuk ki tagjainknak. Fekete István, a baromfi főagazat vezetője készsége­sen tájékoztat: — Amikor a bővítést nem tudtuk megoldani, szóba ke­rült. hogy Gyékényesen es a környéken számos paraszti istálló, pajta üresen áll, le­hetőséget kínálva a hagyo­mányos tartásra. , Ugyanak­kor tagjainknak is kedvére való volt ez a kereseti lehe­tőség, Igaz, ez a tevékeny­ség nem oldható meg félál­lásban, mert napi 6—7 óra munkát követel. 17 ezer ba­romfi kihelyezéséig jutot­tunk el. A kedv, a munka­erő, az elhelyezési lehetőség szerint egy-egy dolgozónk 500—3300 hi brid -tartására vállalkozott. 500 baromfi után havi 9 munkanapot számolunk el. így a dolgo­zóink munkaviszonyának folytonossága sem szakad meg. A tápot mi adjuk, a tojást ds a tsz veszi át. Ép­pen a termelői kedv növe­kedése miatt vált szükséges­sé, hogy létesítsünk egy ba­romfi - es sertéstápkeverő kisüzemet. Horváth Ferencné azelőtt a tsz baromfitelepén dolgo­zott, Elvégezte a munkaköré­hez szükséges szakiskolát. Most 1000 tojóhibriddel fog­lalkozik. A regi pa.itat ala­kítottak at aiomtairtásos te- nyészheliyé. Az atalakitas költségé mindössze 5 ezer fo­rint volt. — Sokat jelentett az isko­la elvegzese, és persze net» mellékes az eddigi gyakorlat sem. Szeptemberben napi 900 darabos tojástenmeiést értem el, ez tisztán tizennégyezer forint jövedelmet biztosított. Igaz, nagy a felelősség, sok, a munka, fél hétkor mar a tyúkok’ között vagyok, és nem egyszer ej jel is megné­zem, rendben van-e az állo­mány. Ez a Shaver-fajta be­tegségekre ellenálló, jé to- jashozarrtú, ezert nagyon megszerettem őket. Naponta négyszer szedem össze a to­jást. A tyúksereg érdeklődve te­kingetett felénk, ahogy az ajtón belépve eltakartuk elő. lük az őszi napsütést. Né­hány megriadt szárnyas je­lezte. hogy nem kedvelik az alkalmi jövevényeket. — Ne csodálják — búcsú­zott el Horváth Ferencné — ha én más színű köpenyben jövök közéjük, még akkor is kifejezik nemtetszésüket. B. *. Korszerű öntödei berendezés Magyar tervezésű alumi- mumolvaszto, öntőkemence es öntőgép kezdte meg a fo­lyamatos termelést tegnap a Székesfehérvári Könnyű­fémműben. Az Aluterv fej­lesztési és kutatóintézet, a miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézet, valamint a könnyűfémmű közös terve­zésű es gyártású egyedi be­rendezése kiváló minőségű ötvözött alumíniumtusko- kat önt, az eddigi kemen­céknél másfélszer termelé­kenyebben. A kemencékhez a Tüki olyan takarékos gáz­égőket fejlesztett ki, ame­lyek aa tetegHtkttel M zalekkai kevesebb energiai: használnak föl, miközben óránként 12.5 tonna alumí­niumot olvasztanak meg. A* öntőgép szerszámozása in egyedülálló újdonság: tíz erben önthető vele henger­lesi tuskó, sajtolási tuszobol pedig egyszerre hatvan da­rabot önthetnek. A magyar öntőgép egyébként óránként 40 tonna ötvözött alumínium tüsköt állít elő. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents