Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

Ä Minisztertanács napirendjén fl TOl TEVÉKENYSÉGE A magyar mezőgazdasagi termelőszövetkezetek tiszte­letet parancsoló eredmé­nyeikkel itthon és külföl­dön egyaránt tekintélyt vív­tak ki maguknak, évente előállított termékeik értéke mar meghaladja a 190 mil­liard forintot. A velük együttműködő kistermelők további mintegy 42 milliárd forintot erő aruvai egészítik ki a termelést, hozzájárul­va a zavartalan, kiegyensú­lyozott lakossági ellátáshoz és az exportfeiadatok telje­sítéséhez. Az országban gaz­dálkodó 1379 mezőgazdasagi szövetkezet eredményessé­gében meghatározó szerepe volt és van manapság is azoknak a társadalmi érdek- képviseleti és mozgalmi szer­veknek — a TOT-íiak és 21 megyei-területi tsz-szovet- segnek —, amelyek a szö­vetkezeti gazdálkodás nehe­zebb időszakában, az útke­resés idején és a föllendü­lés. vaiamint a sikerek kor­szakában is mindennapos következetességgel tevékeny­kedtek. éspedig igen össze­tett feladatkörben. Valójá­ban mindenre ügyéivé, ami meghatározhatja a tagsag es az alkalmazottak boldoguia - sát. Azt, hogy ez a tevé­kenység megsena öncélú, bi­zonyítják az ország lakossá­gának ellátását magas szin­ten megoido mezőgazdasagi teljesitmenyek. amelyek mö­gött ott vannak a mezogaz- dasagiiag művelhető terület 80 százalékán gazdálkodó tsz-ek. A Termel ószdvetkezetek Országos Tanácsát a tsz-ek 1967. évi első kongresszusa hozta létre; a testület az alapszabály és az ötévenként, esedékes kongresszus határo­zatai szerint tevekenykedik. a Minisztertanács törvényes­ségi felügyeletével. A társa­dalom erdek egyeztetési me­chanizmusában a TOT kép­viseli a tsz-ek, valamint a szövetkezeti parasztság érde­keit. Segíti a gazdasagok szo­cialista vonásainak erősíté­sét. a szövetkezek demokrá­cia fejlesztését, továbbá a népgazdaság! követelmé­nyekhez igazodó önálló, terv­szerű gazdálkodást, a gaz­dasági együttműködést. a tsz-tagbk nevelését es tuda­tuk fejleszteset. A TÖT eredmenyessege összefügg a szervezet széles körű lehetőségeivel is. Az 1967. évi III. tőrvény a szö­vetkezetekről kimondja, hogy termelőszövetkezetek műkö­dését. gazdálkodását, illetve a tagok helyzetét általáno­san es alapvetően érintő mi­niszteri rendeletek, és állam­titkári rendelkezések kiadá­sánál a TOT egyetértése szükséges. A tsz-eket érintő országgyűlési és miniszter- tanácsi döntés előtt is meg kell szerezni a testület egyet­értését. A TOT véleményt nyilvá­nít, illetve egyetértési jog­kört gyakorol a mezőgazda- sági szövetkezeteket és tag­ságukat érintő állami dön­tés tervezetekről. javaslatot tesz tartalmukra, illetve a vitatottakat magasabb fórum elé terjesztheti. Az országos tanacs képviselőit a párt vezető testületéinek munká­jába rendszeresen bevonják, az országgyűlésre es annak bizottságaiba meghívják. Ve­zető tisztségviselői részt vesznek a Minisztertanács, a Gazdasági Bizottság; az Ál­lami Tervbizottság, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság es mas kormánybizottságok te­vékenységeben. — meghí­vottként — s ezen túl együtt- működesi megállapodások alapján kapcsolatot tarta­nak a Hazafias Népfronttal, a SZOT-tal. a KlSZ-szel. a Magyar Nők országos Tana- csaval es mas társadalmi szervezetekkel. A testűiéire nem jellem­zőek valamiféle bürokrati­kus vonások, nem véletlen, Hogy a mezőgazdasagi ter- me;es fejlesztését elősegítő különböző szintű döntések mögött mindig föllelhető a TOT es testületéinek alkotó részvételé. A szövetkezetó fó­rumokon rendszeresen meg­vitatják a népgazdasági ter­veket. állást foglalnak ezek termelőszövetkezeti felada­tairól. Az elmúlt időszakban például a korma ne energia- takaréKOSsagi programjához igazodóan ajánlást adott ki a TOT elnöksége a szövet­kezetek anyag- es költségta­karékos gazdálkodásának se­gítésére. Több ízben kezde­ményezte a tanács az ónálló vállalati gazdálkodást nehezítő bürokrácia, a túlszabályozás es az indoko­latlan beavatkozás megszün­tetését Következetesen kép­viseli a közös és a háztáji gazdaságok szerves egység­ként történő fejleszteset. a mezőgazdasági szövetkeze­tek tevékenységi körének rugalmas, a szükáegietekhez es a lehetőségekhez igazodó alakítását. A.MEM-mel kö­zösen dolgozott ki a TOT javaslatot például a gazd.a- ságüag erős es a gyenge szö­vetkezetek közötti együttmű­ködés, valamint az üzem- es munkaszervezés javításá­ra. Az országos tanács rend­szeresen értékeli,, elemzi és összegezi a mezőgazdasagi szövetkezeti gazdálkodás eredményeit, gondjatt. $okat tett azért, •»hogy a társadal­mi es a szövetkezeti lehető­ségekhez igazodóan a tsz- mozgaíoimban érvényesüljön a kollektív és az egyéni er­dek összhangja valamint a tagsag egyes rétegeinek sajá­tos érdekeltsége. A TOT további feladatai között első helyen szerepei: a testület a mezőgazdasági szövetkezeteket és társulá­saikat minden tekintetben segíti a -népgazdasági tervek megvalósítását. a belső tartalékok feltárását. Ha szükséges, házat is bontunk.. A MENTESÍTOK MUNKÁJA Tapasztalt, meg­fontolt ember Szentes István, a Marcali Építő- es Szolgál tatói pari Szövetkezet szak­ipari részlegének művezetője. Sok I eves szakmai gya- g korlat all mögöt- É le. s polgári vé- de.emben szintén másié; évtizede Ü tölt be fontos tisztséget: . kézi mentesítő szakasz parancsnoka. — Huszonöt em­ber — kőműves, burkoló, ács: kép­zett szakember valamennyi van ebben a sza­kaszban. Jól is­merem őket, hi­szen mindnyájan, itt dolgoznak a szövetkezetben, a hétköznapi fel­adatok végzése során művezető­jük vagyok. Töb­bükkel kezdettől reszt veszünK a polgári védelem munkájában, s így tudom, hogy a legnehezebb helyzet­ben is számíthatok rájuk. — Mi a feladata ennek a szakasznak? — Mentesítünk, éietet és vagyont mentünk . .. Nekünk a polgári védelemben a „fegyver” az a szerszám, amivel naponta dolgozunk ... Tehát a véső, kalapács, az ásó, a csákány meg a la­pát s a talicsika . .. Szaka­szom annyira összeszokott, hogy csak ezt kell monda­nom: „fiúk, menni kell”, s ők már utasítás nélkül hoz­zák magukkal a szükséges szerszámokat meg az egyéb kellékeket. Előfordulhat olyan feladat. hogy össze-, dőlt házból, annak pincéjé­ből kell embereket, külön­böző vagyontárgyakat men­teni, vagy megrepedt fala­kat alátámasztani. Ilyenkor minden esetben kéznél kell lenni a szükséges szerszám­nak, anyagnak, mert a ké­sedelem esetleg emberek eletébe kerülhet, vagy anya­gi veszteséget okozhat. Mutatja a kis raktárt, ahol a szakasz fölszerelését tá­rolják. Minden szép rend­ben. előkészítve, nehogy egy váratlanul kapott riasztás készületlenül érje őket. Köz­ben pedig dicséri társait, emberei fegyelmezettségét, a. polgári védelmi feladatok iránti felelősségüket. — Nehéz közülük valakit is személy szerint kiemel­nem. mert tudják, hogy ezt a feladatunkat is csak úgy oldhatjuk meg eredménye­sen. ha senki nem húz ki a szakaszból. A többiek közül is kitűnik azonban Meretei János rajparancsnok. Kőmű­ves a szakmája, ő is 15 éve vesz részt a polgári védelem Üj Takarmányok hazai fehérjékből A Gabonatröszt vállalatai 7 új takarmány-keveréket hozták forgalomba. A szá­raz állapotban árusított ke­verékek értékesítése ország­szerte megkezdődött. A ta­karmányokkal a sertések, szarvasmarhák, . nyulak, va­lamint a baromííK táplálá­sát tehetik gazdaságosabbá. A vízi szárnyasok etetésere is forgalmaznak új keveré­ket, amely régi hiányt pó­tol. Az új t^bmékek közös jellemzője, hogy viszonylag olcsó áron kerülnek forga­lomba. és a korábbiaknál gazdaságosabban használ­hatók fel. A takarmánygyártást es az állattenyésztés munkahe­lyeit figyelemreméltó vál­tozások jellemzik. Az elmúlt időszakban érezhetően meg­szilárdult a termelők köré­ben az úgynevezett recept- fegyelem, azaz a .gazda Iko- dok a korábbinál körülte­kintőbben veszik figyelembe a takarmanykeveres előírá­sa it. kevesebbszer és mind több helyen már egyáltalán nem vétenek a szakmai elő­írásokkal szemben. Ennélfog­va mind nagyobb keletje van az olyan takarmányok­nak, amelyek, csakis a leg- szüksegesebb adagosat tar­talmazzák a drágán besze­rezhető anyagokból, például fehérjékből, ami a költségek csökkenéséhez vezet. Am ezek a takarmányok gondos kezelést, szakmailag magas színvonalú tenyésztői-tartói munkát követeinek; csakis, ebben az esetben hasznaiha­tok valóban .hatékonyan. Az új takarmányok egysé­ges jellemzője, hogy hazái fehérjéket tartalmaznak. Több takarmánybúzát, első osztályú napraforgó- és te- padarát, árpát stb. kevertek a takarmányokba. A fehér- jeszin.let minden részletre kiterjedő pontosságú labora­tóriumi elemzésekkel állapí­tottak meg. A feihasználas- ital mázsánként, egy úgyne­vezett protein egységet ta­karíthatnak meg az állat­tartók, ennek közvetlen költ­sége 24—25 forintot tesz ki. Egy-egy hízónál általában 100 forinttal . mérsékelhetik a kiadásokat anélkül, hogy az állatok fejlődésében bár­mifele törés következne be. Az új takarmányok arban is olcsóbbak, mázsánként kö­rülbelül 5—10 forinttal ke­rülnek kevesebbe az eddigi keverékeknél, ami természe­tesen szintén előnyös a fel­használók szempontjából. Az új termekek iránt máris nagy az érdeklődés. A Gabonatröszt illetékesei az­zal számolnák, hogy a vál­lalatok áltál forgalmazott keverékek 20—25 szazaieKát az új receptek alapján kell majd gyártaniuk. A kereslet ugyanis már az első idő­szakban gyorsan eltolódott a gazdaságos, ám igen körülte­kintő állattartó-takarmányo­ké munkát kívánó termé­kek írassyabaa. munkájában. Azután Szabó Sándor kőműves. Gazda Fe­renc, Kutor János szintén elismerésre méltó munkát végez a szakaszban. Ha riadó van, 30—40 perc alatt együtt állnak, készen a parancs teljesítésére. A hét vegén tartandó gyakorlat rájuk is nagy feladatokat ró. Bizonyítják felkészültsé­gükét, azt, hogy valóban ké­pesek elvégezni mindazt, amit egy kézi mentesítő sza­kasztól várnak. — Milyen a huszonöt em­ber hangulata? Nem tekin­tik elvesztegetett i-dónek azt, amit a polgári védelmi fel­adatokkal töltenek? ■ Megfontoltság, felelősség- érzet csendül ki Szentes Ist­ván szakaszparancsnok sza­vaiból, amikor a többiek vé­leményét is mondja: — Nem. mert látják, hogy' ismereteiket máskor is hasz­nosíthatják. Tudom, akad­nak, akik ezt fölöslegesnek tekintik, mondván: békepo­litikánkkal ellentétes ez a háborúsnak látszó készülő­dés. Ám mi nemcsak egy esetleges háborús körülmé­nyek közötti mentesülésre készülünk. Gyakorlott, ösz- szeszokott szakaszunk békés körülmények között is sokat tud segíteni, ha valamilyen elemi kár keletkezik, vihar okoz rombolást, vasúti, köz­úti baleset történik, vagy más esetekben kell menteni. Rank akkor is számíthat­nak. A szakaszparancsnok sza­vait bizonyítja egy tavalyi eset. Balatoni oldva ron épít­kezésnél útban volt egy ré­gi, rossz állapotban levő épület, amelynek eltávolítá­sát senki nem vállalta. Ök bontották le nagy hozzáér­téssel. Szentes István nem­csak az irányításban, hanem a munkában is részt vett. Ezér(t a polgári védelem megyei parancsnoka elisme­résben, jutalomban részesí­tette. Felelősségteljes mun­kájáért, szakaszának irányí­tásáért több alkalommal ka­pott jutalmat Marcali polgá­ri védelmi parancsnokától. Szalai László Segetrf; gyűmőfcstermsISk Az első tsz-szakcsoport A négymilliót sem érte el 1979-ben a tsz-en eresztül eladott ház­táji termények értéke Se- gesden. Idén már eddig meghaladták a 25 milliós forgalmat, holott .a terv még 1985-re is csupán 20 millió­val számolt. E minden várakozást fe­lülmúló, gyors fejlődésben kétségkívül nagy részük volt a háztáji termelés megítélé­sében történt kedvező vál­tozásoknak, s a lehetőségek gazdagodásának. Nem mellé­kes az sem. hogy a többcsa­tornás felvásárlási es erte- kesítési rendszer is az évti­zed fordulóján izmosodott meg. A gazdaság három éve munkába állt vezetőségének az érdeme igv látszólag any- nyi. hogy tdejeben vitorlá­jába fogta ezeket az erőtel­jesebb szeleket, s egyre na- gvobb szerepet vállait a társközségek háztáji terme­lésének szevezéseben es az áru értékesítésében. Valójában ezernyi apró, hétköznapi feladat megoldá­sára, kezdeménvezőkeszsegre es kockazatvailalásra is szükség volt. a fenti ered­mény eléréséhez. De vajon a tsz nem csupán az áfésZ áj ■ tál évek sórán kikapart gesztenyét sütögeti? Több lett-e az áru azáltal, hogy a tsz is belépett a fölvásári ók sorába, vagy csupán az ad­dig is megtermelt mennyiség megkaparintásáért folyik a verseny? Kétségtelen, a rtsz ténykedése sérti a korábban monopolhelyzetű áfész érde­keit. mint ahogy az is. hogy a kialakult vetélkedés fő haszonélvezői a környék ter­melői. Az aggályok nyitja alig­hanem az. hogy a versengés módjai nem mindig korrek­tek. Csakhogy a mhi gazda­sági feltetelrendszerben f el­kopik az álla annak a gaz­dálkodó egységnek, amelyik nem hajlandó odadobni, vagy felvenni a kesztyűt. A tsz vezetői jól látták, ha igényt tartanak a háztá­ji termeltetés előnyeire, ma­gukra kel! vállalniuk egy sor ezzel kapcsolatos szol­gáltatást is. A gépi munkák elvegzeseben vagy a • szállí­tásban korábban is segítet­te tagjait a tsz. Az áfész ugyanakkor biztosította töb­bek között a vegyszert és a szaporítóanyagot. A kiala­kult verseny hétköznapi konfliktusait mindenekelőtt az okozta, hogy a termelők egy része innen is, onnan is elvárta a kedvezményekéi, áruját ugyanakkor az egyik vagy egy harmadik félnek adta. Esetleg olyan harma­diknak. amelyik semmit sem adott, viszont par fillért „ráígért" a többiek áraira... A gyíimöicseresek idő­szakában az áfész es a tsz meilett a nagy- ktszári tsz es a Zöldért is vásárolt árut a körzetben. Az elmúlt három ev köl­csönös „oldal vágások” sorát hozta. Az áfész például nem adott naposbaromfit annak a gazdának, amelyik a mál­náját a isz-nek adta. A tsz — ezek után — maga szer­vezte meg a baromiiellátást. Volt olyan termelő is, aki viszont a tsz által nyújtott anyagokaal es szói gal tatások­kal megtermelt portékáját az áfés^hez vitte. Tőlük a Gazdasági társaság a répaszelet tartósítására Megkezdték a nyers répaszelet tartósítását az Ácsi Cukorgyárban. A tavalyi sikeres kísérletek alapjan. az idén mar a gyártás során keletkező szelet több. mint egy­negyedét — huszonhatezer tonnát — konzerválnák a mel­léktermékből. Gyártására gazdasági társaságot alapított az üzem a Komáromi es a Kisalföldi Állami Gazdasággal, valamint a helyi Egyetértés Termelőszövetkezettel. Jövőre a jelenleginél korszerűbb technológiát alkalmaznak majd, és az ehhez szükséges négymillió forintos beruházást a négy tag egyenlő arányban, saját fejlesztési alapjából fe­dezi, a haszonból is egyforma arányban részesülnek. A tartósított szeletet — amelyhez melaszt is adagol­nak — az alapítókon kívül már idén tizenhat gazdaság vásárolja. Ez a takarmány ugyanis nyolc—fiz hónapig megőrzi eredeti minőseget. A beruházással lövőre mar a cukorgyártás során keletkező nyers repaszelet teljes meny- nyiseget tartamiam. tsz visszakövetelte például a szaporítóanyagra nyújtott nagyüzemi árkedvezményt... Ne részletezzük a csatáro­zások sorát! A végeredmény az, hogy ma a tsz lényegé­ben mindazokat a feladato­kat ellátja, amelyeket az­előtt kizárólag az áfész vál­lalt magara. öt úgynevezett tsz-boltot hoztak letre (kettőt Seges- den. egyet-egyet pedig So- mogyszobon. Bolháson es Ötvöskónyiban). A boltok a háztáji termeléshez szüksé­ges anyagokat árusítják, s egyben fölvásárlóhelyek is. A gazdaság' vezetői nem tit­kolják, hogy építenek a sze­melve* kapcsolatokra. Ennek köszönhető, hogy boltjaik­ban több. máshol hiánycikk­nek számító takarmanyféle- seg is megtalálható, s az is, hogy a télen Segesden kü­lön növényvédőszer-értékesí­tő telepet hozhatnak majd letre. Termeltetési rendszerűk figyelemre méltó A mintegy négyszáz kistermelő tevé­kenységét egy háztáji aga- zatvezetö és két agronomy* szervezi. Többek között 40 ezer tő málnát telepítettek « körzetben, s meghonosítot­tak, egv új. jó piac; lehető­ségekkel kecsegtető növényt: a fekete saedert. ír* sok szálú' kapcsolat f" kialakulása után ké­zenfekvő volt, a gon­dolat: hozza létre a tsz — a megyében elsőként — saját zöldség-gyümölcstermelő szakcsoportját. A szakcso­port 28 alapító tagjához mám eddig csaknem háromszáz termelő csatlakozott. A tez az idén már féle termék felvásárlását vé­gezte. köztük olyanokét, is. mint, a huHóalma, amelyik e piacfelkutató munka nél­kül veszendőbe ment volna. A körn vek legjelentősebb termékéből, a málnából idén a két év előttinél * tízsiterte többet, 18 vagonnyit vásá­roltak föl, s csupán ezért 11 millió forintot fizettek ki, A jövőre termőre forduló tele­pítések várhatóan további 10 vagon nyival növelik majd ezt. a mennyiséget. Az öt községben termelt máfrtanak most mmtegv fe­let veszi át a tsz, a többm az egyéb felvásárlók osztoz­nak. A versengés tehat to­vább folyik, s meg koránt­sem dőlt el. .. Hallottam, hogy nem egy' termelő reggel körülbicikli­zi az atvevőhelveket. s oda viszi termékét, ahol a leg­jobb árat ígérnek Jó volna, ha nem a kölcsönös — eset­leg a veszteséget is vallató — árlicit, hanem a szolgál­tatások minősege, a. termel­tetés színvonala valna a merleg nyelvévé. A versen­gést körülményei között min­den korábbinál, fontosabb a szerződéses fegyelem, t Nezt elsősorban a termelőknek, de a felvásárlóknak is tanul­niuk kell még. Perdöntő le­het az is, hogy ki talál *r áru számára rövidebb. keve­sebb kiadást fölemésztő utat. Végül is mi ösztökéli a tsz-t e sok fejfájással is járó vállalkozásra? Jóllehet a közösön keresztül értéke­sített. idén mintegy 135 va- gonnyi termék ártámogatá­sa elősegíti a gazdaság egyensúlyának megszilárdí­tását, a végelszámolás hasz­na jóval szerényebb annál, mint amit gondolhatnánk. A tavalyi Ifi milliós forgalom nyeresége például’ mindösz- sze 200 ezer forint volt. Egyelőre ennél fontosabb­nak tartják tagjaik tsz-hez való kötődésének érési rését, jövedelemszerzési lehetősé­geik gyarapodását. Remény­kednek viszont abban, hogy a szakcsoport, illetve a ház­táji ágazat megerősödése a tsz eredmenyességet is job­ban szolgálja majd. Bíró Ferenc SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents