Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
Okos műszaki megoldás Tej — konténerben A Kaposvári Tejipari Vállalatot jó munkájáról ismeri Somogy megye, lakossága. A pontos, zökkenőmentes ellátás elképzelhetetlen a Tejipari Szállítási Szolga Ható és Készletező Vállalat munkája nélkül. Gépkocsivezetőik egesz éjjel dolgoznak, hogy reggel mindenütt legyen friss tej. illetve tejtermék. A közelmúltban Budapesten, a TSZSZV Halmi úti telepén bemutatóra gyűltek össze a vállalat szakemberei. A házi építésű, termoszraikiapos gépkocsit nézték meg alaposan, melyet a miskolci Mezőgép Vállalat gyártott a TSZSZKV-vel közösen, s ehhez a konténert a tokodi Aranykalász Termelőszövetkezet készítette el. Bobula László, a vállalát főosztályvezetője elmondta: a munkaerőhiány miatt egyedül rakodó rendszerben akarják a tejszállítást megoldani, . tehát kísérő nélkül. Ez a tej kon téner bevezetésével valósítható meg. A felmerések szerint jelenleg a termékek 20—30 százaléka szállítható konténerrel. A szigetelt falú eszközben 200 —220 literes zacskóstej helyezhető el. Az áru előre be- készíthető, a gépkocsivezetőnek csak a konténert kell átadni. Közvetlenül innen történhet az árusítás is. A konténeres tejszállítást kísérletképpen 1983 második negyedevében a Kaposvári Tejipari Vállalatinál akarják bevezetni úgy. hogy a balatoni nyári sízállitásnái is alkalmazzak. Öt nap diáksegítség Pótolható-e szervezéssel? Az ősztől kezdve valamennyi általános, közép- és felsőfokú iskola öt napot vesz részt a betakarításban — vaz elmúlt időszakban végzett tíz nappal szemben. Vajon ez a rövidebb idő hatékonyabb munkát je- lent-e? Hogyan hasznosítják a gazdaságok a felére csökkent segítséget? Mi az oktatási- intézmények véleménye? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ. — Nem tekintjük magunkat nyerteseknek — fogalmaz Gemesi Tibor, a Gépészeti Szakközépiskola igazgatója. — Ez a határozat az uj rendhez, az ötnapos tanítási hethez kapcsolódik. Nálunk például 39 hétből áll a tanév. Ha ehhez meg hozzászámítjuk a nyári gyakorlatot, alig marad egy hónap pihenésre. Nem is beszelve a szihten szünidőt rövidítő építőtáborokról. Hogy a bérezés ösztönöz — azt is megkérdőjeleznem. Talán a mi időnkben, a hatvanas-hetvenes években az volt, most azonban nemely tanulónak a heti zsebpénze is több, mint ez az összeg. Kétségtelen, hogy ez elsősorban a lecsökkent munkaidőből fakad, de az is előfordul, hogy a gazdasagok olykor nem teljesíthető normákat állapítanak meg. — ízt így kell elfogadnunk — mondja Mihályfal- th László, a Táncsics gimnázium igazgatóhelyettese. — A gyümölcstermelő gazdaságok minden bizonnyal jelzik az illetékeseknek a feiere csökkent segítségből adódó gondjaikat, és keresni fogják a. megoldási lehetőségeket. Ilyen volt például, hogy kérésükre szombat— vasárnap is segítettünk a betakarításban. Természetesen nálunk is, más intézményekben is a tanulók, illetve az iskolai KISZ-bizottságok döntöttek így. — A betakarításra 36 ezer diákmunkanapot terveztünk. Amikur a határozat augusztus végén megjelent, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem teljesülhet. Más lehetőség nem léven, baranyai „vendégmunkásokat”, pontosabban pécsi középiskolásokat hívtunk segítségül. Hogy ez mivel járt? — kérdez vissza Kirkovits István, a Kutasi Állami Gazdasag igazgatóhelyettese. — Küiön- vonat indításával. A MÁV ugyanis csak így vállalta a hetszáz fő szállítását. Mi egyébkent is „bentlakásos” szüretelést végzünk, így az eddigi tíznapos terminus helyett ötnaponként szállíthatjuk a diákokat. Költségünk így kétszeresere emelkedett. Ráadásul' — a szűkös fejlesztési lehetőségek ellenére — egymillió forintot költöttünk egy 220 személyes, igényes diákszálló létrehozására. Borsos István, a Bárdi- bükki Állami Gazdaság ágazatvezetője így összegezte véleményét: — A felszabadulás után telepített gyümölcsösök betakarítása a diákmunkaerőre épült. Ez minden akkori telepítési okmányban olvasható. A MüM határozata mintha ezt figyelmen kívül hagyná. Mintha nem tudná a bal kéz, mit csinál a jobb. Gon- . dunk nekünk is van, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy az értékes gyümölcs — amelynek jelentős része exportra kerül — a fákon vagy alattuk marad. A helyi lakosság ösztönző szervezésével, a katonaság segítségével pótolni tudjuk az így elvesztett munkaerőt. Valamennyi megkérdezett említette ezt a „bűvös szót”: a szervezést. Az intézmények szeretnék, ha a munkavégzés zavartalan lenne, vagyis megfelelő szedőeszköz, lada, gyümölcstároló állna rendelkezésre. Ha nem kellene várni az átvételre, a munkába állásra, eligazításra vagy éppen az autóbuszra. A gyümölcstermelők pedig elvárnák a pontos kezdést, a fegyelmezett munkát, a határozottabb felügyeletet, hogy ne kelljen minden gyerek mellé ellenőr-minősítőt állítani. Tény, hogy az ötnapos diákmunka nem goód- mentes, azonban kölcsönös, közös akarattal tartalmasabbá, az üzemek es a diákok szamára is hasznosabbá tehető. Békés József Lakáspolitika E S E 1 LY E 1 Nem kell jóénak lenni ahhoz, hogy előrejelezzük: a most következő hetekben megnő az érdeklődés a hivatalos közlönyök iránt. Mindenki első kézből, pontos megíogalmazasban akarja elolvasni a legutóbbi minisztertanácsi határozatot, és a majd ezt követő végrehajtási utasításokat. Nem csoda. Aligha akad olyan család Magyarországon, amelyet ne elintenének a váiv ható változások a lakásépítés es -fenntartás, a1 lakás- elosztás és -gazdálkodás fejlesztésében. A „lakáshiány” egyik ereáo.ie ugyanis az — mint itthon és külföldön sokan és sokszor leírtak —, hogy igen sokan elégedetlenek jelenlegi lakásukkal. Mielőtt a túlzott aitaianosi- tás hibájába esnénk, azért meg kell állapítanunk, hogy több százezer családnak nincs önálló lakása, tehát ők figyelik leginkább miként, milyen eséllyel vethetik magukat a lakásszerzés küzdelmeibe. A mostani rendeletek hatasára pedig többen papirt es ceruzát ragadnak es számolgatná kezdik, hogy családi költségvetésük kiadási rovata miként változik a lak béremelés hatasara. A felső szintű határozat — melyet a tegnapi lapok, közöltek — természetesen csak a körvonalakat rajzolta meg. A valódi változtatásokat — forintban, négyzetméterben számítva; lakáshoz és személyhez, csalfádhoz kötődően — a hitelpolitikai intézkedések és tanácsrendeletek tartalmazzak majd. Erre sem kell már sokat várni. A mostani változtatások a több mint egy évtizede felgyülemlett ellentmondások jó részét igyekeznek — a társadalmi igazságosság elvei szerint — feloldani. Jól- esően. akár büszkén is nyugtázhatjuk, hogy az elmúlt bő két évtizedben másfél milliónyi otthon felépült, a lakások zsúfoltsága lényegesen csökkent, a komfortjuk jócskán nőtt. A társadalom külömböiző csoportjai között azonban a hazai realitásokkal összhangban nem álló, túl nagy különbségek alakultak ki, attól függően, ki milyen lakást épített vagy utaltak ki neki, milyen típusú településen lakik, milyen a jövedelmi es vagyoni helyzete. Az ország lakásállományának mintegy negyede bérlakás. Az allami költségvetés tetemes összeggel támogatja az alacsony hazai lak- berszint fenntartását. Amikor tehát a lakbéreket 1983 júliusától átlagosan 130sizá- zalékkal felemelik. akikor azt a különbséget igyekszik a kormányzat eltüntetni, vagy jócskán mérsékelni, ami a személyi tulajdonú haz.ban es a bérlakásban eiÖK havi terhe között,• az előbbiek hátrányára mutatkozik. Ha ehhez meg hozzátesszük. hogy a felmérések bizonyítják, a bérlakásokat nem csak a szociálisan rászorulók lakják, akkor még világosabb az intézkedés háttere. A kormány tekintettel van a bérlakásokban lakók es a szociálisán hátrányban lévők helyzetére is. Ezért az egyen számára fokozatosan, 1983 és 1988 között, több részletben emelkedő lakbér ellensúlyozására szociális támogatást nyújt, ahol az szükséges. Maga a lakbéremelés is differenciáltan megy végbe. Részint a komforthelyzet javulásával párhuzamosán egyre nagyobb az emelés mértéke (a komfort nélkülieknél 80 szá,ek. az összkomfortosoknál 150 százalék) és ezt fölfelé és lefelé meg a helyi tanácsok a valós helyzet alapjan módosíthatják. A nyugdíjasoknál a kompenzáció meglehetősen nagymértékű, hiszen az 5000 forintos nyugdíjhatár következtében az érdekeltek, több mint 90 százalékát kedvezően érinti. Az eme léssel kapcsolatban a bérlakásokban lakok leggyakoribb ellenvetése, hogy áz épületek fenntartása, a házkezeies minősege — enyhén szólva — kívánnivalókat hagy maga után. Ezt mindenki elismeri. Ennek most — remélhetően — az adja az ellenszeret, hogy az ingatlankezelő szervek, vállalatok érdekeltségi, gazdasági szabályozó rendszere megváltozik. Lehetőség kínálkozik új szervezetek, mégpedig a bérlők társulásainak létrehozására. Az idő dönti eL. miként javul a karbantartás, a házikezelés, a fenntartás minősége. Sok évi vita után egységessé válik a magánlakás- építőknek nyújtandó kölcsön törlesztési ideje es kamata, akár községekben, akar a városokban, tízemeletes épületről, illetve családi házról van szó. Mi több, most már minden lakást építő vagy vásárló kaphat az eltartottak után szociálpolitikai kedvezményt, mégpedig gyerekenként 30 ezer, egyeb eltartott után személyenként 20 ezer forintot. Aki korábban családi hazat épített vagy nem tudott telepszerű építkezésbe bekapcsolódni. akkor vagy nem kapott ilyen jellegű támogatást, vagy csak 20 ezer forintot gyerekenként. Az egyéni vágyak- kiteljesedése érdekében a továbbiakban változatosabbá,, színesebbé válik a magánerős építkezések finanszírozási rendszere. Ez jó, hiszen az ifjúsági takarékbetéttel osz- szekötött hitelnyújtástól kezdve a szokásos banki feltételekkel nyújtott kiegészítő kölcsönig, beleértve a korábbinál szabadabban nyújtható vállalati, szövetkezeti — tehát munkáltatói — kölcsönöket is, az egyénre bízzák, mekkora adósságot vesz a nyakába, menynyire nagy alapterületű, igényes kivitelezésű házat emel magának. Az egyéni döntés pyilván sokkal többre vezet, mint a kívülről kényszer! - tett korlátozás. Akár bérlakásra, akár személyi tulajdonú hajlékra törekszik valaki, számára elsősorban az a fontos, hogy csaladja nagyságának és anyagi lehetőségeinek megfelelő otthonban éljen. A most kialakított lakásgazdálkodási rendszerben lényeges elem a fokozatossá g, most intézményesített formát nyernek az eddigi, Itt- ott fellelhető kísérletek. A pályakezdők, a fiatal házasok szerződést köthetnek a tanácsokkal, hogy néhány évre, átmeneti jelleggel kis lakásba költözzenek szobabérlők házába, garzonházakba, megüresedő szoba-kony- hás lakásokba. Onnan néhány év múlva, megfelelő előtakarékössággal családi létszámuknak, anyagi lehetőségeiknek megfelelő nagyobb lakáshoz jutnak. Ennek ezután szervezett jellége lesz. A változások „csomagját” természetesen légióként az esélyek szempontjából értékelik az emberek, vagyis ki mikor juthat lakáshoz. Ha ebben kedvező változások következnek be — amit feltételezhetünk —, akkor sikeresnek minősíthetjük majd a hosszú idő alatt, társadalmi vitákban döntésre érett rendelkezéseket. Azokat, amelyek fiatalnak és mar nem olyan nagyon fiatalnak, vámson és községekben lakónak, sokgyermekesnek es gyermektelennek, kis es nagy keresetűnek nagyj aból azonos eselyt nyújt- a mi korunknak megfelelő hajlék megszerzésére. Nem ad előnyt, de nem is keli társadalmilag igazságtalan hátrányokkal indulni ebben az embert, próbáló versenyben. Ez a cél. Nem több, de nem is kevesebb! B. M. Volt egyszer egy traktoros Itt szerettem meg a gépeket, a traktort. Huszonöt esztendeje, amikor a gazdaságban elkezdtem a murikat, meg nem voltak meg a mostani modern gépek. Azután ahogyan érkeztek az egyre korszerűbb Zetorok. kombájnok, valamennyit megismertem; mindegy j-.a el dolgoztam. Nagyszerű dolog volt tapasztalni, hogy ezek mennyire megkönnyítik munkánkat, eredményesebbé is teszik. Tizenöt évesem, nem sokkal az általános iskola elvégzése után került a Böhö- nyei Állami Gazdaságba Mészáros István. Az első években gyalogmunkásként dolgozott; gyűjtött szénát, s elvégzett minden olyan feladatot, amit egy fiatal fiúra bíztak. Látták, vonzódik a gépekhez, s 1960-ban Pápára küldték traktorosiskolára. Mikor fölidézi emlékeit, szinte magam előtt látom: látom, amint Merkén és Te- rebezden meg Mihályfalván kora hajnaltól késő estig szánt, arat tikkasztó forróságban vagy kukoricát takarít be a hideg őszi napokon. — Volt nem is egy olyan nap. hogy hajnaltól késő estig kint voltam a földeken; egybefolyt a reggel az éjszakával. Ezt nem panaszként említem, mert szerettem ezt a munkát. Szerettem. amikor a kombájn vágta a búzát, törte a kukoricát, s amikor az eke hasította a,földet.., Őszinte, szép szavakkal beszél munkájáról, tgv csak az az ember tud szólni, akiinek a munka éltető eleme. Nem beszél áldozatról; arról az örömről vall, amit az eltelt negyedszázad alatt a munka jelentett számára. Itt, a gazdaságban került — 22 évvel ezelőtt — a kommunisták köze, s épp húsz eve, hogy beválasztottak a pártvezetőségbe. A termeléssel kapcsolatos feladatokat vegezte ebben a testületben, most propagandista. Értek óta tagja a bö- hönyei pártbizottságnak, véleményét mindenkor megfontoltan juttatja kifejezésre. Dolgozik a szakszervezeti bizottságban, s másfél évtizedig musnkásőrként is teljesített szolgalatot. Ma már tartalékos. — Szeiény. egyszerű, kötelességtudó ember. Sajnos, ebből a munkaszerető nemzedékből mar egyre kevesebben vannak. . Előfordult olyan eset is. hogy csaknem 40 fokos lazzal, betegen ült a munkagépre, úgy kellett hazaküldeni. Gazdasági feladatát és pártmunkáját becsülettel ellátja — mondja Lábas Elemér, a pártszervezet titkára. Törekvését jelezte, hogy elvégezte a növényvédelmi tan- folyamot is. Több kiválójelvény mellé négy éve megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Nemcsak e kitüntetések tanúsítják, hogy a gazdaság megbecsüli azokat az embereket, akik fáradhatatlan tevékenységükkel bizonyítják, milyen felelősségiét éleznek munkahelyükért es a közéletért. Amikor Mészáros István elhatározta, hogy otthagyja tserebezdi lakását s ríj otthont épít Vesen, segítettek neki. Hiszen csaknem az egesz csaladja , gazdasági dolgozó: édesapja, bátyja, sógora. No, es felesége is az volt a faluba költözésig; most Vésén dolgozik. Elismerésié és követésre méltó az a figyelem, ahogyan a Böhönyei Állami Gazdaság törődik dolgozóival. Nagyon jól tudják, hogy a hosszú évekig tartó kemény fizikai munika sorozatosan próbára teszi az ember erejét, s egészségét is kikezdheti. Ezért a régi traktorosok közül' többet is más. könnyebb beosztásba helyeztek. Oda, ahol tudásukat, tapasztalatukat, munkaszeretetüket jól tudják kamatoztatni. Mészáros Istvánt gépüzemelő munkakörrel bízták meg. Most egykori társainak irányítása, az eiö- és ' munkagépek elosztása a feladata. — Mi köti a gazdasághoz? Nem töpreng a válaszon, határozottan mondja: — Egész eddigi életem, Az a negyedszázad, amit itt. első munkahelyemen átéltem. Az. hogy itt váltam munkássá, megbecsült emberré. Szalai I.ászti SOMOGYI Néplap
