Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

VÉGE Életút a venyigék között A pincemester múzeuma állandó alkalmazásra, nyugdíjas fűtöket a fűtési idényre fölveszünk Jelentkezés: Iparcikk-kölcsönző és Szolgáltató Vállalat balatoni kirendeltsege. 8630 Boglarlelle, Ordacsehi út (Tel.: Boglarlelle 13-42.) (62047) A VOLÁN 13. SZ. VÁLLALAT 1982. október végén hivatásos alapfokú gépjárművezetői tanfolyamot indít A jelentkezőkkel szerződést ’kíván kötni. Jelentkezni lehet személyesen, a vállalat személyzeti és oktatási főosztályán. (87256) A VBKM KAPOSVÁRI VILLAMOSSÁG* GYARA felvételre keres közép- és felsőfokú végzettség» gépész és villamos szakembereket gyártmányszerkesztői es gyártmányfejlesztői munkakörbe. JELENTKEZÉS: Kaposvár, Mező Imre a., személyzeti osztályon MVS91) Embert becsülő Őrség Az egyik legvonzóbb vi­dékről méltatlanul kevés szó esett mindmáig — ^z az Őr­ség, hazánk nyugati határ­vidékén. Igaz, földrajzi ha­tárait nem is olyan könnyű bejelölni a térképre, de ha- gyomanyvilága, sajátos kultúrája, néprajza annal egységesebb. 1978 óta az or­szág legnagyobb tájvédelmi körzete; a védetté nyilvání­tott terület nagysága majd­nem 38, ezer hektár, s ebből több mint 2800 hektár a szi­gorúan vedett, jórészt erdős terület. Göcsej, Hetes, a Vendvi­dék es a Hegyhat között hú­zódik az a 18. falu, amely az egykori őrvidékből hazánk mai határai között fekszik. Lakóit — a szabad őrállókat — még a XI. században te­lepítették ide. Saját költsé­gükön védték a határt a né­met be to lesek ellen, ezért nemesi kiváltságokat élvez­tek, s a későbbi századok­ban sem teljesítettek sem- mifere földesúri szolgálta­tást; egyedül a királynak tartoztak engedelínességgel, számadással. Az Őrség minden látoga­tója rácsodálkozik a szeres településformára. Igen, az őrségi falvakban utcák he­lyett szereket találunik, lát­szólag szerteszét heverő házcsoportokat, kerítés he­lyett gyepűvel, ám az egyes porták négyszög alakban, erődszerűen vannak kiépít­ve. Védelmi célokat szolgált ez a sajátos, nündmáig fönn­maradt településforma. Az őrállók mai unokáit vend egxze net elükről, nyílt- szívűségükről, tesi-lelki tisztaságukról emlegetik or­szágszerte mindazok, akik megfordultak ott. Nem vé­letlen, hogy Féj« Géza ta­nulmányt írt erről a tájról, az „Embert becsülő őrség” címet adta írásának. Napjainkban az Őrség egyre többet hallat magá­ról, hiszen a csendre, nyu­galomra vágyó embernek valóban ideális környezet a Vadása tó környéke, á Lu- gos-pátak völgye, a Nadasd környéki lucf enyvesek, de bármelyik apró község vagy „szer” is. „Egyszeri” turista­ként is erdemes ellátogatni Körmendre, „az őrség ka­pujába” vagy Szentgott- hárdra, a nevezetes csata színhelyére, megcsodálni a veleméri gótikus templom­ban Aquila János freskóit, bejárni óriszentpéter — az egykori székhely — műem­lékeit, meglátogatni Szál főn a Pityeszert, az ország legérdekesebb falumúzeumát, ahol mindén épület, vala­mennyi tárgy eredeti helyén áll, gondosan és szakszerűen restaurálva. Gon örhazán a híres fazekasmesterekkel va­ló találkozás ígér nagy él­ményt, Pankaszon a szok­nyás harangláb — a Dunán­túl legszebb és legrégibb ilyen népi műemléke, Hegy- hatszent Jakabon, Bajánse- nven, Kercaszomorbn, Kon­dorfán a szebbnél szebb, ősi templomok. A szervezett turizmus lé­nyegében a 60-as évek vé­gén kezdődött az őrségben, s azóta mind lendületeseb­ben fejlődik. Hatására meg­torpant az elvándorlás, az apró falvak elneptelenedése, s egyre igényesebbé válik a lakosság a környezet- és la­káskultúra tekintetében, őrisaen t páteren mar csak teljesen komfortos la kasok- ban, helyezi el a hosszabb- rövidebb időre érkező tu­ristákat a Vas megyei Ide­genforgalmi Hivatal, s ha­sonlóan korszerűsödnek a vendéglátás feltételei Kon­dorfán, Bajánsenyén, Sza la- főn, őrimogyorósdon is. Ta­valy nyáron megnyílt Őri- szent péteren az Őrségi Fo­gadó; ideális hely azoknak, akik maganyra. kikapcsoló­dásra, csendre vágynak. Ér­- dekes kezdeményezés — a szalafői Felső-szeren „kul­csos ház” létesítése. Hangu­latos, zsúptetős, gyönyört kis paraszthaz' áll itt, mű­emlékileg tökéletesen hely­reállítva. Bérlője úgy elhet benne, mint a sajátjában, „házi néni” jelenléte nélkül. A jelenlegi idegeníorga - lom adatairól legföljebb be­csült számokat mondhat­nánk, a nvuzeum jellegű he­lyeken viszont vezetnek sta­tisztikát. Innen tudjuk pél­dául, hogy a múlt evbeh csak a Pityeszeren majd­nem 90 ezer látogató fordult meg . . . Többségük valószí­nűleg „egynapos” turista, de a hetekre érkezők elhe lyezéset zökkenő nélkül meg tudják oldani, ha kellő időben jelzik szándékukat: 120 fizetővendégrszoha vár­ja őket az őrség szebbnél szebb tájain. Az üdülés itt sem drágább, mint. másutt; hat é.iszaka Őriszentpeteren két felnőtt számára (a gyer­mek 10 éves korig ingyen üdül) félpanzióva] 2508, tel­jes panzióval 3366 forintba kerül. Az autóbusszal érkező tár­saxkirándulóknak nincs gondjuk az utazásra; a vo­nattal utazó, egyéni turis­tának kissé komplikáltabb a dolga. is, F, Vörös Sándor fazekasmester — az őrségi Gödörhazán. (Czika László felvétele — KS) N yugdíjas pincemester, szőlőtermelő és egy erdekes házi bor- muzéum tulajdonosa a ka­posvári Varadi Imre. — Ahogy ezt már sokan megfogalmaztak, szeren­csés embernek mondhatom magam, hiszen kedvtelésem egybeesett a munkámmal. Édesapámtól örököltem • a szőlő szeretetet. Evekig kí­sérletezett, keresztezett, míg sikerült olyan fajtákat kialakítania, amelyek alkal­mazkodtak a talajhoz e> az időjáráshoz. Több alapfajta azóta is honos e. vidéken, „továbbfejlesztve” termeszti több gazdaság. Gyerekko­romban apámmal végigjár­tuk az összes híres hazai bortermőhelyet, igyekeztünk tanulni a mesterektől, s’ ta­pasztalatainkat le is irtuk, sót annak idején meg is je­lentettük egy kis füzetben. A középiskola elvégzése után olyan szerencsém volt, hogy öt évet Franc: aohsZag híres. bortermelő vidékein tölthettem. Az több volt, mint iskola; ott az ember verebe ivódott: a venyigét úgy kell tisztelni, mint a kenyéradó gazdát. Hazake­rülve dolgoztam Eger kör­nyékén, Villányban, majd több somogyi gazdaságban. Bármilyen furcsa, a kevés­be híres bortermelő helye­ken éreztem jól magam: ott • piröbá na tehettem tudáso­Megnyitása óta a bélveg- haratok egyik zarándokhe­lye Győr belvárosában a be- lyegmuzeum. Az oda láto­gató órákig csavaroghat a tarlók labirintusában, s köz­ben joggal támad az az ér­zése: szépművészeti, mun­kásmozgalmi, hadtörténeti, ornitölógiai kiállítást, múze­umot lát. ,Az országos hírű gyűjte­ményben nyomon követhet­jük a magyar poßta történe­tét; lathatunk vízjeleket, kőnyomatokat, nemzeti ereklyeként őrzött leveleket a múlt század első harma­dából. Az avatatlan szem­lélő számára is rendkívül erdekesek a korabeli címzé­sek. megszólítások, intarziás levélpapírok és borítékok.' „Tekintetes Nagysallóy Ko­vács Irma nagyasszonynak kapuvári uradalmába” — ol­vashatjuk például az egyik borítékon . . . A múzeum gazdag anya­ga betekintést nyújt néhány igen érdekes levélbe is. Egy got betűkkel írt küldemény­ben például három nyelv keveredik. Találhatók benne köznapi, régies magyar, to­vábbá német és latin kife­jezések. Továbbhaladva katalógus­szerűen tárul elénk az ások szép magyar bélyeg, amit az elmúlt másfél évszázad alatt kiadlak. Felidéződnek nagy jelentőségű történelmi és technikai esemenvek, neyes mat, hasznosíthattam ta­paszra lataimat, — öt eve nyugdíjba ment, de a szólótól _ nem tud el­szakadni.-v Nem is akarok. Kínló­dom. nem tudok aludni. ,nincs étvágyam, ha nem dolgoztam magam ki kellő­képp. Kaposvár körnveaen hatszáz négyszögölnyi. Kő­röshegyen pedig mintegy négyszáz négyszögöl terület vár rám. Ez utóbbi ugyan a fiamék tulajdona, de sze­rencsére a munka oroszlán­része ott is ram hárul. — Azt mesélik, ha szőlő­ről van szó, nem ismer se istent, se embert. — Nem tehetek róla. Nem tudok uralkodni magamon, ha valaki valamit rosszul csinál. Képes vagyok ide­gen emberekhez odamenni s megmutatni, hogy lehetne jobban, célszerűbben. Na­gyon jó dolog, hogy manap­ság olyan sokan foglalkoz­nak kiskerttel, szőlőműve­léssel, de közülük sokan azt hiszik, hogy egy szakkönyv elolvasása után már min­dent megtanultak. Én azt tanácsolnám a kezdőknek: területüknek csak egy ré­szén telepítsenek szőlőt, s kezdjék igénytelen fajták­kal. Tapasztalják ki a nö­vényt, s csak azután népe­sítsék be az egész területet Aki sikert akar elérni, an­nak bizony áldozatokat kell évfordulók, s megelevenedik a felszabadulásunk utáni magyar* történelem is. A kiállítás olyan gazdag anyagú, hogy egy alkalom­mal szánté lehetetlen átte­kintem. Ám akkor is érde­mes útba ejteni odalátoga- tásunk alkalmával — ha csak egy fél óránk van is rá. A cserepes nővén veknek nagyon kevés talaj áll ren­delkezésükre, azért időköz­ben át kell ültetni őket Er­re akkor kerül sor. ha a nö­vények a rendelkezésre álló talajt már gyökerükkel át­szőtték. Az átültetéssel egyidőben egyéb munkáltat is el kell végezni. A fölnyúlt, megko­paszodott szárú növényeket visszavágjuk; ezt egy rügy vagy egy íz (nodusz) fölött végezzük el. Levágjuk az el­száradt levél végeket, a túl­burjánzott gyökérzetet is, az elhalt gyökkérrészeket. Az átültetés folyamán a következőkre figyeljünk: az átültetés előtti nap öntözzük meg a növényt; az átülte­téshez készítsük oda a föld keveréket és a másik cserepet. hozni. Peidaul, ha olyanra fordul az idő. hogy perme­tezni i kell, nálunk nem le-1 hel olyan fontos családi esemeny, hogy en akar csak égy oral is késsem. Példa rá a lányom esküvője: megsér­tődött »fi egész család, mert elkéstem az anyakönyv- vezetőtől De a munkát be kellett fejeznem: Itt nem le­het lusta az ember; nem mondhatja, hogy most nincs kedvem, majd holnap meg­csinálom. . — Házi múzeumában több ezer értékes palackot őriz. — Sok barátom van az ország minden részén, sőt Bulgáriában, Franciaor­szágban, Olaszországban is. Tartjuk a kapcsolatot, igyekszünk egymást ellátni a .legújabb szakmai kiadvá­nyokkal, s egy évben több­ször is megajándékozzuk egymást valami különleges nedűvel. Ha hallok valami új fajtáról, igyekszem néhá­nyat szerezni az első palac­kokból. Az egyiket megkós­tolom, egyet a múzeumba teszek, a többit meg elkül­döm a barátaimnak. E gy vagy két év múl­va aztán újra vesz belőle, és összeha­sonlítja mennyit fejlődött. Javítottak-e vagy netán rontottak rajta. —* Gondolom, inni is sze­reti a bort. — Természetesen; de csak addig, míg az izét, a zama­tét értékein* tudom. Ez pe­dig rendszerint nem jelent két pohárnál többet. — Melyik a kedvence? — Általában a fanyarab­bakat kedvelem, ahol jól érezni az ízeket. De sok függ a hangulattól, az alkalom­tól, s természetesen az ét­kezéstől is. Ha nem verseny zsűrijében ülök, ahova meg ma is gyakran meghívnak, nem szeretem keverni a bort. Búcsúzóul egy hatvanas évjáratú tokajival koccin­tunk. K *s. Az átültetés technikája a következő: a növény gyökör- nyakát (a talaj fölötti ré­szét) a bal kezünk középső és mutató úja közé fogjuk, majd jobb kezzel megtart­va a cserepet, fejjel lefelé fordítjuk; a cserép szélét egy kemény tárgyhoz (az asztal széléhez) ütöget.jük, míg a földlabda el nem vá­lik a cserép falától. Ezután a régi földlabdaról eltávolítjuk a fölösleges földet, vigyázva arra. hogy a gyökerek ne sérüljenek. Az új cserép a reginél kb. két em-rel nagyobb legyen. A cserep alján levő lyukra egy összetört cserep darab­ját tegyük; ez biztosítja, hogy a lyuk nem tomődik el és a fölös víz elfolyhat. He­lyezzük bele a földlabdát, majd szórjuk körül friss földdel, az ujjunkkal nyom­kodjuk meg, vigyázva arra, nehogy a gyökerek sérül­jenek. Kezdetben ritkábban ön­tözzünk, amíg az új gyöke­rek képződése meg nem in­dul. Faipari, festő- cs hegesztővizsgával rendelkező lakatos szakmunkásokat Bélyegbarátok Mekkája Cserepes növények átültetése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents