Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

EGYETEM, FŐISKOLA i Uj követelmények a felvételin Két tantárgyból írásbeli, szóbeli Kultúránk örzójo# hordozója: az írás Küzdelem az analfabetizmus ellen A rózsái,vi cigánycsalád gyermekei rendszereden .{Árnak la kólába, sót arra is vállalkoztak, hogy az idősebbeket meg­tanítják a betűvetés tudományára Részletes • tájékoztatást kaptak korábban a közép­iskolai tanulók, oktatók az egyetemi, a főiskolai felvéte­li vizsgák módosított rendjé­ről: a Művelődési Miniszté­rium az ország összes közép­iskolaiba eljuttatta az új követelményeket ismertető tájékoztatót. A 11 oldalnyi füzetben indokoljak, példák­kal szemléltetik az intézke­désekét, s a tanév kezdetén újra a- pedagógusok, a diá­kok figyelmébe ajánlják eze­ket, hogy a pályázók idejé­ben felkészülhessenek a kö­vetelmények teljesítésére. A minisztérium illetékesei szerint időszerű és szüksé­ges a változtatás, mert a je­lenlegi felvételi követei­ül kötettel gyarapodott a Magvető Uj Termés sorozata, mely első könyves írókat, költőket mutat be, tehát iróavató sorozat. Gasparo- vich László, Végeken című könyvével gazdagodott-e az irodalom is — ez volt a kérdés. Azt hiszem, az ed­dig ismeretlen szerzők ese­teben az első, önkéntelen olvasói mozdulat a kötet megfordítása, hogy a szer­zővel magaval ismerkedhes­sünk: ki ő, honnan jött az irodalomba. Ezúttal rendha­gyó a névjegy is: ,.Az apám családja szerb származású. Az anyámé német. Én — természetesen — magyar vagyok. Lokálpatriótának vallom magam, ha a Duna- medence »locus«, olyan hely, amelyet magáénak mondhat az ember.” Gaspa- rovich két kisregényében arra vállalkozik, hogy ennek a medencének történelmet faggassa. E század két sors­fordulójának tükrében vizs­gálja tárgyát- S a rendhagyó névjegy így egészül ki rend­hagyó indulással: fiatal íróink között alig akad, aki olyan pontosan ismeri a történelmet, vagy annak egy korszakát, hogy regényt ké­pes és mer írni arról. A már nem is írói,kamaszkorú Ba lazs József, a Komporszag katonái című kollázsregény, szerzője — Simonffy András, a lengyel történelmet valla­tó Spiro György (Az ikszek), és Dohai Péter neve merül föl bennem első végiggondo­lásra. Ezért bosszant, hogy Gas- parovich életkora titok ma­rad : sem az író, sem a szer­kesztő nem árulja el a könyv hátoldalán. A két mű ugyanis rendkívül figyelem­reméltó munka. A Hatarva- ros című kisregény egy an­tant megszállta, több nem­zetiségű, álmos városkában játszódik krízis-időszakban: amikor a térképén átrajzol­ják a határokat. A szerző mozaiktechnikával dolgo­zott. A kisregényben így tudja felmutatni a külön­böző erőket, melyek egy­másnak feszülve igyeksze­nek magukhoz ragadni a ha­talmat. „Valahol délén” ját­szódik a történet, ha ugyan történetnek lehet nevezni egy látleletet. Gasparovieh László úgy villant föl ma- gatarlasmintakat, hogy köz­ben általánosabb érvényű képletet is ad a változások tömegpszichózisáról, mi­benlétéről. Az addig béké­ben élő — viszonyukban pa­ritás alapon együttműködő — népek adózva az első há­borúnak, rövid időre fellé­legezve a forradalomban, most egvmas torkának es- nek. Egyik részük perszonál- uniót — azaz csak az ural­kodó személyének azonossá­gai elismerő, de független monarchikus államot — hir­detve rendez pogromot a zsidoiakossag kozott, a ma­suk fél a királyságot óhajtva róni. — ugyancsak a sarki fűszeresnek, szenkereskedö­ményrendszer nem segíti elő kellően a tanulók általános műveltségének emelését. Az. eddigi pont beszámítási mód a felsőoktatási intézménybe pályázókat arra indította, hogy a többi tantárgy rová­sára elsősorban a felvételi vizsga tárgyainak tanulásá­val foglalkozzanak. Ez a rossz tanulási stratégia a ta nulók személyiségére is ká­rosan hatott: egyrészt egyol­dalúságot, másrészt bizonyos igénytelenséget okozott. A módosítások révén egyenle­tesebb tanulásra ösztönzik a diákokat, összehangolják a felvételi követelményeket a nevelés, oktatás új terveivel, és lehetővé teszik, hogy a szakközépiskolai tanulók — [ könyvespolc | nek, kocsmárosnak. „Elvi” alapon' ... Gasparovieh J zászló kisregény eben tehát ott a parabola lehetősége; az ironikus felhangok színe­zik is a hagyományos kis- realista ábrázolásmódot. Maga a mű azonban mégis hagyott hiányérzetet ben­nem; talán éppen a mo- •zaiikossaga miatt. Az az ér­zésem : egy nagyregény lehe­tőségét áldozta föl a szer­ző. Nem kevésbé izgalmas az idő és a helyszín második kisregényében, a Kául had' nagy hazája címűben sem. Különleges perspektívából ábrázolja a Horthy-féle di­lettáns kiugrási kísérletet a második világháborúból. Az Ilon a-ha goi egy magyar he- gyivadász-túzérúteg, száz­nyolc póttartalékos baka birtokolja, mint stratégiai pontot. A környezetükben W eh rmach t -egységeik, az Adolf Nägel Waffen SS-ez- red, páncélozott csapatszál­lító gépkocsikkal, roham.o- vegeikkel stb. Es Klaus Eiger Abwehr-őrnagy „természe­tesen” előbb fejti meg az ak­ciókezdő iedőmondat értel- rnst — „Szent Pál elindult Dáciából” —, mint az I. Ma­gyar Hadsereg csapattiszt­jei... Gasparovieh László nemcsak a helyzetet aknásí- totta, hanem a íöszeieplö személyével, „pedigre jövel” időzítette is azokat: az llona-hágót ugyanis Kául Ottó, elmagyarosodott bécsi polgár, tartalékos hadnagy védi — most már a néme­tektől — embereivel, a so­mogyi paraszttal Seres őrve­zetővel, Budai zászlóssal stb. A dandárparancsinokság nem avatta be Kául hadnagyot, hiszen „népi németet” szi­matolt benne; Eeiger Ab­wehr-őrnagy viszont meg­érti, amikor Kául ezt vála­szolja neki a telefonba: — Amíg önök jelentik Német­országot, uram, addig sok­kal inkább magyar vagyok, mintsem hittem volna.” Igaz, ez már poézis, höskölte- mény... Az Ilona-hágó kis Thermopülai lesz. Ebben a kisregényben bomlik ki iga­zán a szerző jeUemteremlő készsége; s nemcsak az extremilást sorsában hordo­zz) hadnagy, vagy Eiger, Budai zászlós eseteben, ha­nem például Jeszenszky ez­redes portréjában is — tö­kéletes képet rajzol Gaspa- rovich László „a" gondolko­dó, nemcsak pa ran csőt tel­jesítő katonáról. Mindkét müve beteljesíti írói, emberi krédóját: .,Meggyőződésem, hogy minden gondolat híd az emberek és a népek kö­zött: csak a gondolátok tesz­nek bennünket emberré, és csak az köt össze minket, hogy emberek vagyunk." taeeko László a középiskolások több mint 50 százaléka — nagyobb' eséllyel pályázzanak a felső­oktatási intézményekbe. Általában két tantárgyból tesznek írásbeli és sz.óbeli vizsgát a diákok, s a felvé­teli végeredményt a közép­iskolából hozott és a felvé­teli vizsgán szerzett pontok összege adja, fele-fele arány­ban. A középiskolából ma­ximum 60 pontot hozhat a tanuló, a jövőben azonban az eddiginél több tantárgy érdemjegyeit veszik számí­tásba. A gimnáziumok vég­zőseinek felvételi eredmé­nyeibe a magyar nyelv es irodalomból, a nemzetiségi gimnáziumi tanulóknak a nemzetiségi nyelv és iroda­lomból. a matematikából, a történelemből, egy idegen nyelvből, a fizikából, a bio­lógiából vagy a kémiából vagy a földrajzból vagy má­sik idegen nyelvből általá­ban a harmadik es a negye­dik osztály végén szerzett érdemjegyeket számítják be a felsőoktatási intézmények­ben. A dolgozók gimnáziu­mában érettségizőknél a magyar nyelv és irodalom-, a matematika-, a történe­lem-, a kémia-, a fizika-, a biológia-jegyek számítanak. A szakközépiskolából je­lentkezőknél a magyar nyelv és irodalomból, a matemati­kából, a történelemből és a szakközépiskola képzési irá­nyának megfelelő tantárgy­ból, általában a harmadik- negyedik osztály végén szer­zett érdemjegyekkel alakít­ják ki az eredményt. A következőkben a ké­mia tantárgyból is lehet kö­zös írásbeli felvételi. vizsgát tenni, akárcsak matematiká­ból, fizikából es biológiából. Ezzel igyekeznek csökkente­ni a két egymáshoz közeli vizsga terhét. A szakközép­iskolai tanulók, ha a szak­iránnyal megegyező felsőok­tatási intézménybe kérik fel­vételüket, az egyik felvételi tantárgy helyett meghatáro­zott szakmai, elméleti tan­tárgyból vizsgázhatnak szó­ban és írásban. A felvételin legfeljebb 60 pontot szerez­hetnek a vizsgázók. A tel­jesítményt azonban az eddi­gi gyakorlattól eltérően nem öt jeggyel, hanem 0—15 pont­tal értékelik. A módosított felvételi kö­vetelményrendszert 1983-ban vezetik be. Amint annak idején hallot­tuk, fogságba esett, de még azelőtt kiadott egy paran­csot, amelyben feloszlatta a hadiestet, mindenkinek saját belátására bízva jövőjét. Közölte, hogy élelmet, lő­szert adni nem tud; minden­ki úgy meneküljön, ahogy tud. ő a magyar csapatok emberfeletti hősiességéről tett említést. Siebert német tábornok parancsát Stomm megtagadta, amikor az a magyar hadosztályokat re­ménytelen helyzetben be akarta vetni a harcba. A harmadik magyar had­testet az urivi áttörés után a Vörös Hadsereg leválasz­totta a többi magyar csapat­testről; akkor kerültünk köz­vetlen nemet •parancsnokság alá. Ez a német parancs­nok volt Siebert. Visszagondolva. valószí­nűnek latszik, hogy hadosz­tályunk pusztulásának oka is Siebert tábornok volt. A Szeptember nyolcadikat világszerte, az írástudatlan­ság elleni küzdelem nemzet­közi napjaként tartják szá­mon az UNESCO 1965-ben megtartott teheráni világ­kongresszusának határozata értelmében. Az írástudatlanság mérté­ke, minősege természetesen nagyon különböző, de min­denképpen jellemző az adott ország, földrész gazdasági, társadalmi, politikai helyze­tére, kulturális fejlettsegére. Ahol több -az írástudatlan, ott nagyobb a szegénység, rosszabbak a gazdasági, mű­velődési. társadalmi, poli­tikai viszonyok. Az irástu- dallansag a haladas egyik legnagyobb kerékkötője, meg ott is. ahol a felemelkedes htjából már elhárult a leg­több akadály. A nemzetközi statisztikák tanúsága szerint az írástu­datlanok zöme — több mint egymilliárd ember — az egykori gyarmatokon él, ahol az évszázados gyarmati függőség, a kiszolgáltatott­ság következtében a lakos­ság 'túlnyomó többsége, 90— 95 százaléka, nem tudott ír­ni és olvasni. A gyarmati rendszer felszámolása óta természetesen sokat javult a helyzet, különösen ott, ahol a politikai függetlenség ki­vívása után ráléptek a gaz­dasági önállóság útjára, fo­kozatosan leküzdve a gyar­mati elmaradottságot és a kiszolgáltatottságot, a neo- kolonial izmus béklyóit, Kubában például a Battis- ta-rendszer idején a lakos­ság 24 százaléka analfabéta volt Az írástudatlanság le­küzdésére szervezett kam­pány során két év alatt gya­korlatilag mindenkit meg­tanítottak az írás-olvasás alapelemeire és ma mar csak az összlakosság 4 szá­zaléka analfabéta. Komoly eredményeket értek el In­diában. az arab államokban is. azonban olyan nagy volt az elmaradás, olyan sok — tíz- és százmillió emberről van szó, hogy gyors és alap­vető változásra még sokáig nem lehet számítani. Indiá­ban, ahol a lakosság kéthar­mada írástudatlan, hozzáve­tőleges számítások szerint 200 dollárba kerül egy em­ber megtanítása az írásra és olvasásra. Az állaimnak ez óriási tehertétel, pedig az ország ipari, mezőgazdasági fejlődése kiművelt emberfők sztarorukolskojei csata ide­jében Stomm Marcel már nem parancsnokolt, tehát teljesen ki voltunk szolgál­tatva a németeknek, s óik lelkiismeretfurdalás nélkül hagyták, hogy elpusztuljon a hadosztályunk. Természete­sen ezen ellentmondó pa­rancsok közül egy sem ju­tott akkor „tyjdomásunkra . . . Egész este a háborúról be­szélgettünk. Itt vagyunk Varsóban, a nemetek által leigazolt lengyelek fővárosá­ban. A lengyelek eddig is rokonszenvesek voltak, együtt ereztünk velük, de most már sok mindent más­ként látunk, most tudjuk csak teljes valóságában föl­fogni a lengyel tragédiát. A lengyelek legalább ellenáll­tak, s túlerővel szemben ma. radtak alul, hazájuk védel­mében. Mi viszont a „szö­vetségesünk ’ oldalán roha­nunk a vesztünkbe. A magyar hadsereg el nélkül erkepzelhetetlen. Ku­bában annak idején forra­dalmi tettnek számított az. hogy valaki lemenjen egy faluba es addig vissza se térjen korábbi munkahelyé­re, amíg mindenkit — öre­get, fiatalt — meg nem ta­nított. az írásra és olvasásra. Indiában a társadalom hal­latlan mértékű rétegződése, és elsősorban az analfabéták sok milliós nagyságrendje miatt ez az út aligha járha­tó, erőforrásaikat tehát fő­ként a fiatalokra, az alap­fokú isckolärendszer általá­nossá tételére fordítják. Ezért van az. hogy bár az analfabéták aranya csökken, szamuk mégis emelkedik. Ráadásul nagyon sokan csak a nevüket tudják leírni, és gyakorlatilag olvasni is alig tudnak. Hazánkban az írástudat­lanság elleni küzdelem tu­lajdonképpen befejeződött, hisz az iskolakötelesek 93 százaléka elvégzi az általá­nos iskola nyolc osztályát. Az 1970-es népszámlálás ada­tai szerint az ország ötmil­pusztuJt, éi*teknetleinül föl­áldozták. Ezt nem láttak előre? A sztálingrádi csata után lett volna meg idő ki­vonni a gyengén fölszerelt magyar egysegeket. Azst hit­ték tálán, hogy a homeaő- kón, 30 fokos hidegben pus­kával meg aknavetővel meg lehet állítani a szovjet pán­célosokat ? S hogy ez nem sikerült, hat becstelenné lett a magyar katona? Megdöbbentő, ha az ember belegondol: az egyik tábor­nok felkoncolassal fenyeget­te. a másik menekülésre biz­tatta, a harmadik — a né­met — sző nélkül föláldoz­ta a magyar csapatokat. Aki átélte ezt a visszavo­nulást, az soha sem fogja el­felejteni a nemetek viselke­dését. Nemcsak a német ka­tonák és tisztjeik — amint sajat bőrünkön tapasztaltuk —, hanem a tábornokok is embertelenül bántak a ma­gyarokkal, es ez a nácizmus bűne. Hitler rendszere vet- koztette ki emberi mivol­tukból a nemeteket. Egvre inkább megerősödött bennünk a gondolat, • hogy' ezen a télén sorsfordulót következett be. s a németek elveszítik a háborút. Ez nem volna baj, gondoltuk. A kér­dés csak az. hogy idejében ki tud-e ugrani Magyaror­szág. Most, amikor írom ezeket a sorokat, egyik szobatár­sunk hozza a hírt: holnap indulunk haza. korha7.vonat­tal... Bar igaz volna! Vége lió aktív keresője közűi mindössze 50 ezer ember nem járt iskolába, és ez. je­lentéktelen töredéke csupán a felnőtt lakosságnak. Ten­nivalónk azonban mindezek ellenere mégis igen sok van. Az analfabetizmus azért ve­szélyes a társadalomra, mert ha nem foglalkoznak vele. újratermelődik. Aki gyer­mekkorában nem járt isko­lába. az saját gyerekei is­koláztatásával sem törődik, tgy aztán az írástudatlanság, és még inkább a rejtett, analfabetizmus különösen a cigánvlakossag körében nap­jainkban is burjánzik.' Ter­jedését meg kell akadályoz­ni. Az írás-olvasás tudománya valóságos kincs, amelyet jól kell kamatoztatni. A köny­vek segítségével ismerhetjük meg a világot, a tudomá­nyokat, az írás-olvasás az élet minőségének alakítója, egyik fundamentuma. A néphadsereg, a munkásszál­lások, művelődési intézmé­nyek, a szocialista brigádox nagyon sokat tehetnek an­nak érdekében, hogy a pasz- sziv írástudássá! rendelkező, a könyvek, szakmai, műsza­ki,! tudományos, társadalmi ismeretek iránt alig-alig ér­deklődő, az általános isko­lán eppen csak, hogy at- bukdácsolit fiatalokat — mert zömükben róluk van szó — bevezessek a betűk, a kultú­ra világába. Szezonzárás szürettel A hagyományos badacsonyi szüreti mulatsággal er véget szombaton és vasárnap a ba­latoni nyár kulturális- és szórakoztató programja. A „badacsonyi szüret" elneve­zésű programot az idén első ízben két napra tervezik. Szombaton 15 órakor a ba­dacsonyi mólóról indul a diszkóhajó, s ezen divatbe­mutatót is tartanak. A dél­utáni órákban a szabadtéri színpadon folklórműsor szó­rakoztatja a közönséget, este pedig a Hableány étte­remben kezdődik a virrada­tig tartó szüreti bál, ame­lyen — az Anna-balok pél­dájára — az idén először szépségversenyt is rendez­nek. VEGEKEN Dr. Viczian Antal Pokoljárás a hómezökön <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents