Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
Üveg és vonal Augusztus vege igazi nyárutó. A balatoni strandok még tarka képet mutatnak, kirándulócsoportokkal, sétáló párokkal is találkoztunk. Az üdülőhelyek nem panaszkodhattak a forgalomra. Bogláron a kápolnákban ellenben borús a hangulat: a szezonzáró kiállítások látogatottsága nagyon gyér. Albert Zsuzsa grafikus es Bobus Zoltán szobrász alkotásai népesítik be a vörös és a kék kápolnát. Szeptember végéig tartanak nyitva ezek a kiállítóhelyek. Figyelem a bejárati ajtót. Be-benéz egy-egy kiránduló, de ahogy tekintetük a falakra esik, indulnak tovább. Nem tudom én sem kivonni magam a hangulat alól, egv fiatal pár után elindulok a parkon át, s a tipegőkéit leereszkedem a főtérre. A fiatalok vidáman ugrándoznak előttem, élvezik a kövek játékát — mivel még nem koptatta aszfaltsimóra az ember talpa, ki-kiálló oldalaiban meg-megbotlanak. . . A játszi lépcsőfokok, a kedves fiatal pár kontrasztja annak, amit a kiállítótermekben láttunk. Steril vonalak, rácsos szerkezetek. „E művész alaptörvénye — olvasom a katalógusban — a rend, a képsíkon is, gondolatban is. Emberivé teszi közel hozza nézőihez ezekéi a konstrukciókat. amikor egy-egy gesztusában megenged magának némi eltérést rendszerétől, szabályait erősítendő. .. Előadásának végletes a tisztasága. . Anélkül, hogy művészetet így vagy ügy értékelném, a befogadás hiányán tűnődöm. Mit nem találni meg Albert Zsuzsa grafikáiban ? Olyan kifejezés beli tartalmat, amely nem csupán létezését bizonyítja, hanem befogadásukat is. A magyar üvegművészetről keveset tudunk, a műfaj hazai története csecsemőnyi életről adhat képet. Bohus Zoltán szobrász üveg kisplasztikái tetszenek. Játszom az ablakból rájuk eső fénynyel, ahogy megtörik a ragasztott üvegfalakon. Az üveg természete«, zöldesbarnás színét a besütő nap sugarai a fénytörés következtében átszínezik, s mozdulatomra e színek megváltoznak. Mozog az egész szerkezet. Persze nem táncolom végig a termet, nevetséges lennék. Erre a tárgyak is „megállnak”. Elhidegü- iünk egymástól..: Horányl Ilim A Városmajori Színpadon bemutatták Máté Péter—S. Nagy István: Krízis című rock-storyját. A világon eluralkodott erőszak ellen tiltakozó zenés történetben közreműködik az nj Bergendy Együttes és a Dominó pantomimtársaság. A rendező, koreográfus Költő Miklós (MTI-fotó — Benkő Imre fetv — KS) „KRÍZIS” Dr. Vjczián Antal Pokoljárás 3 hómezökön Legtöbbet a fagysérültek szenvedtek. A második héttől kezdve alig láttam olyan katonát, akinek a lába fagyott el. Ezeknek túlnyomó többsége eltűnt. Lemaradtak, fogságba estek, ha szerencséjük volt, vagy megfagytak. A barátság csodálatos példáját mutatta az a katona, aki a társát egy szánkón húzta. Olyanszerű volt, mint amilyet otthon is látni lehet falun. Házilag lécből, deszkából összetákolt alkotmány. Valamikor gyerekek játszottak, szánkóztak vele. most egy magyar katona ült rajta, s' a társa húzta. A lábai madzaggal átkötött rongyos zsákokba voltak bebugyolálva. Tűz mellett megnéztem: mindkét labán valamennyi uj,iának hólyagos, másodfokú íagvá- sa. az egyik nag.vujján kezdődő üszkösödés látszott. 'Bakancsai fel voltak hasítva, mert különben nem fért volna bele a lába. Ezért kellett kívülről még ronggyal is betekerni. Kötszer persze nem volt. Ajánlottam, hogy a kapcákat hasítsa ketté, s kimosás után váltakozva használja kötszerként Egy másik honvéd nemez- csizmában sántikált Szerencséje volt, hogy valahol hozzájutott. Ezek a csizmák direkt az orosz télre valók. Ha nem szűk és a külső réteg is épségben van, nem ázik at, ilyen körülmények között ideális lábbeli. Jelentkeztek néhányan szilánksémlésekkel, golyó okozta sebekkel, A kötszer pótlásara különböző módszereket gondoltunk ki. Elsősorban a vászon jött számításba. Pl. zsekbendó, de ez kevés katonának volt. FÓ.lhasz- náltuk a hosszú gatya szárát, az ing aljat. Bicskával csitookart szabdaltunk ki, A kötést valamilyen zsineg segítségével próbáltuk rögzíteni. Ezeknek a rendkívül primitiv megoldásoknak is örültünk. Legalább tettünk valamit a sebre. Ilyen szorult helyzetben derül ki, hogy mik azok a legfontosabb dolgok, amelye" két mindig zsebben kellene hordani. A bicskának, a gyufának, a zsinegnek óriási jelentősége volt. Szóval, sebfedésre alkalmas vászondarabokat kellett vágni az alsóneműikből, amelyek kimosás, esetleg kiíözés után újból felhasználhatók. Sokan maguktól rájöttek e-rre. Az a katona, aki a társát húzta a szánkón, két nadrágszíjat kötött össze, azt használta vontató kötélnek. A nadrágját drót tartotta, a társának pedig nem volt fontos a szíj, úgyis ült a szánon. A nélkülözés, a szenvedés. a nyomor, amire nem találok megfelelő szavakat, leírhatatlan volt. Nem egy .katonánál lázas hörghurut, esetleg már tüdőgyulladás alakult ki. Nehezen oldódó köhögésből, hu- rutos légzésből, lázmérés helyett szapora pulzusból következtettem a betegségre. Nem mertem a legegyszerűbb fizikai vizsgálatot sem alkalmazni; a tüdők fölötti légzést meghallgatni, mert ehhez le kellett volna vetkőznie — fagyban. Autóstop Kényszerből és Van. aki kedvtelésből, van aki kényszerűségből áll ki stopolni. Van. aki megszokta már. s van. akinek ég az arca: szégyenkezik. ha elzúg mellette a sofőr az üres autóval. Van. aki fölveszi az díszéire rekedteket, és van, aki nem. Van. aki gúnyos pillantást vet feléjük. s aki pillantásra sem méltatja őket. Van olyan is. aki mégáll. Autóstop. Nem törvénybe ütköző, de nem is támogatott formája a közlekedésnek. Veszélyekkel jár. de örömökkel es segítéssel is. Embere, körülménye válogatja. /. Az alacsony leány a lellei elágazónál áll. es legyez. — kátrányig elvinne? — kérdezi. — Akár Kaposvárig is. Beül. s indulunk. A motor monoton zúgásába vegyül a hangja; — Zamárdiból járok mindennap kátrányba, a postán helyettesítek. A busszal nagyon korán kéne indulnom, s hétre már ott lennék, ugyanakkor csak nyolckor nyit a hivatal. Így inkább később megyek Lelléig vonattal. onnan pedig stoppal. Szerencsére akadnak autósok, akik elvisznek. — Miért nem keres munkát a lakóhelyén vagy a környékén? — Szeretem a helyettesítést." Változatos, és amikor már megszoknék egy helyet, esetleg megunnám, tovább- állok. Más községbe, más emberek közé. Ez is egy érv, s lehet, hogy nem is hamis. Tűnődni azonban nincs sok idő: Latránvba érünk. * * * Sotnogybabod után. valahol félúton két település között. A férfi kimért léptekkel bandukol az út jobb oldalán. Sehol ház. sehol jármű. Lassítok, mellé erve megállók: — Meddig megy? — Mernvére igyekszem, örvöshöz — mondja. — Üljön bel — biztatom, s kinyitom az ajtót. Beszáll. ötven körülire saccolom, napcserzette arcú. Szinte mentegetőzve besaél: — Tudja, tegnap este rosszul lettem a munkahelyemen, itt, a pusztán. a teesz melléküzemágában. Fajt a fejem meg mindenem, pedig nem szokott. . Ezért megyek Memyére az Neheze« «csiszolták magukat az emberek, gyakran kellett pihenniük. S a láz miatt a szomjúság még jobban gyötörte őket. A forra- latlan víz ivás következtében a harmadik hetitől egyre többnek támadtak bélpa- naszai. Magam is szenvedtem ebben. Nehéz dilemma elé állított, hogy mi legyen a súlyos betegekkel. Nagyobb részük jönni akart. Akinek ez volt a szándéka, nem is beszéltem le róla, hiszen nem tudhattuk, mikor kerülünk esetleg rendezettebb körülmények közé. ahol már betegellátásról is szó lehet. Néha meg reménykedtünk, hogy kikerülünk ebből a zsákból. Az. oroszokkal történt közvetlen találkozásom óta azonban még jobban bíztam emberségükben. Meg voltam győződve róla, hogy a sebesülteken, betegeken igyekeznek segíteni. A kérdés inkább az volt, hogy aki visszamaradt, mennyi idő múlva kerül a Vörös Hadsereg kezébe. Egyáltalában nem siettek a fog- lyulejtéssel. Csak abban az esetben tanácsoltam megfelelő helyen a visszamaradást, ha azt együttesen vállalta egy-egy csoport: ha voltak, akik gondoskodni tudtak egymásról, főleg a súlyosa bbakiról. (Folytatjuk.) orvoshoz; hogy vizsgáljon meg. Szentmiklósig kellett volna gyalogolnom, ott föl- szálltam volna a buszra, de szerencsére . . . Nem szoktam én megállítani az autókat, inkább megyek a két lábamon. II. Kaposvárról igyekszem a Balaton felé. Mernve előtt két fiatal fiú integet. — Gyertek 1 — mondom nekik. Beszállnak, s igen közlékenyek. — Itt voltunk. Kaposváron. az egyik barátunknál; most Berenybe megyünk, az intézetbe. Este diszkó lesz ott . . . A fiúk kanizsaiak, s a herényi nevelőintezet lakói voltak- A nyáron már munkába álltak a kanizsai izzóban . . . — Nem jó hely az. úgyhogy majd nézünk valami mást. — És miért stoppal közlekedtek ? — Az olcsóbb. Kaposvárról idáig egy teherautó hozott bennünket, de reggel óta senki sem vett föl . .. A fiúk tizennégy évesek múltak. * * * A leilei elágazónál két hatalmas batyuval -szőke, hosszú hajú srác üldögél a csomagjain, és „meszel”. — Hová? — kérdezem. Ö csak int: arra, lefelé. — Oké. gyere! Bezsúfolja cuccait a hátsó ülésre, s beül. Már ' tudom. hogy nem magyar. A köszönésféle németes, később azonban kiderül, hogy svéd. Valahogy megértjük egymást. A célja nem Kaposvár, hanem Isztambul. Egy kissé tehat „odébb” megy. Mindenesetre Kaposvár is útba esik. Körutat csinál — egyedül, stoppal. Ahol raesteledik, sátrát ver, es ott alszik. Nomád élet. Modern korunk vándora. A Népszava Lap- e<~ Könyvkiadó a közelmúltban megjelentette a Mi világunk cimű sorozatának legújabb kötetet. A korszerű ismeret- terjesales népszerű sorozata olyan olvasmányélménnyel szolgál, amely nemcsak a témában ad új befogadni valókat, hanem általánosan is szélesítheti, mélyítheti a tanulni vágyók ismereteit. A Népszava tetszetős füzetének bevezető írása, amely dr. Marjay Imre tollából származik, különös világába vezeti az olvasót. A szerző néhány nyomott oldalnyi terjedelemben bemutatja az elmúlt századok leghirhed- tebb hamisításait. Az eredetiket másítok történetei nemcsak bepillantást engednek egy letűnt világ erkölcseibe, szellemiségébe, hanem olyan ismeretekkel is szolgálnak, amelyek napjainkhoz is szólnak, ám nem szerepelnek a tankönyvben . . . A hamisítás történetét a szerző az egyiptomi történelem kevésbé ismert eseményeinek bemutatásával kezdi ; érzékeltetve, hogy abban az időben a hamisítás mozgatója a hiúság és a hata- lomíeltés volt. . . Egy példa: III. Thotemsz (i. e. 1490— 1436) trónra lépése után elődjének, Hatsepusztnak minden hátrahagyott holmijából kivakartatta, eltüntette a tulajdonos nevét, s mint hatalmon levő a magáét tüntette föl. Ez hamisítás volt a javából. Ma már mások a megtévesztések. A középkor sem volt „hamisítatlan” — hamisításai - nak száma alig számba vehető. Talán a szentek csontjaival volt a legtöbb manipuláció. Szent viszonylag kevés volt. es annál kevesebb volt a csontja ... Az arcátlan hamisítók megfékezesere a lateráni zsinat 1215-ben elKet lány áll az tit két oldalán. Az egyik erre, a másik arra integet. Megállók annál, aki nekem, legyez. A túloldalról átrobog a másik is. Maguk sem tudják, hova tartanak, csak úgy elindultak — „mindegy, hngv melyik” irányba. Nem kérdezek hát semmit, inkább ajtót nyitok. Valamit duruzsolnak beszállás közben, németül. — Balatonföldvár — mondom nekik, hogy tudják, meddig viszem őket— Oké. gut — helyeselnek. A szőke ül mellém az első üiésre. a fekete hajú hátra. Vihognak, mocorognak; néha válaszolnak tört német kérdéseimre. Evelin es Gudrun most nyaral. Ez a legfontosabb tevékenységük, és szeretnék jól tölteni a nyarat. Most éppen kirándulnak, mert érdeklődő természetűek. Hogy hová, az tulajdonképpen teljesen mindegy. — Esténként mit csináltok? — próbálom föltenni nekik a kérdést, de félreértik: ;— Oké! Ma este nyolckor — mondja a szőke (persze anyanyelvén), s alig tudom elmagyarázni, hogy én nem... Meglepődnek, de nem sértödékenyek. Jót vihognak az egészen. * * * Egy hétfőn hajnalon. A szárszói megálló üres. Ebből tudom: lekéstem a buszt. Vonat is megy felóra múlva, de az későn érkezik Kaposvárra. Hanem ha autóstoppal ‘sikerülne eljutnom Lelléig. ott meg utolérhetnem a, buszt '.., Legyezek I az út szélén. Jönnek az autók. Az egyik tele emberrel, a másik szinte üresen. Személyautók, teherautók. kicsik és nagyok. Egy a közös bennünk: fékre nem lép sehol a láb. Negyedóráig próbálkozom, majd föladom. rendelte, hogy az ereklyéiket a papa engedélye nélkül tilos forgalomba hozni, illetve a templomban elhelyezni. Űj kor — új hamisítás. Marjay Imre a dollárhamisításról is tud újat mondani.. . Említ egy /.sen 11, aki olyan dobozt konstruált, amely 24 óránként ontotta a bankjegyeket. Bar működése egy kicsit- különös volt. Akiket a hamisító rászedett: nem lettek mi Hornosok. A mi világunk legújabb számából kiderül, hogy a Mona Lisa több gazdag hálószobáját. szalonját díszíthette eredetiként. Volt idő, amikor mindenki őt kívánta. Egy ügyes szélhámos elhíresztelte, hogy már nincs is igazi Mona Lisa, mivel szemfüles gengszterek elrabolták — tehát a hamisat mindenki eredetiként vette meg. Ez is Mona Lisa és a raszedettek története . . . Ismerjük-e pyelvünk minden árnyalatát, tudunk-e helyesen, szépen magyarul ? Mikor mit vétünk nyelvünk ellen? A mi világunk legújabb számában e kérdésre szakértőtől kaphatunk választ. A nyelvművelő számos gyakorlati kérdésre ad választ, s továbbgondolásra érdemes problémákat tesz közzé. A nyelvműveles már közüggyé válik. A biológia tájaira kalauzol a füzet egyik záró írása. A mi világunk című füzet lapjain valóban a mi világunk tárul föl. Kiderül, hogy megismerhető és távlataiban egyre inkább ismert. így valóban a mi világunkká válhat. 8. D. Gyarmati László Szocialista brigádoknak ajánljuk A mi világunk
