Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

VILÁG FROLET ARJA!,- EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Ft SOMOGYI l*PISP AZ MSZMP SOMOGY MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK L A P*J A XXXVMJ, évfolyam. 208. sióm 1982, szeptember 5., vasárnap Az ev végére fejeződik be Barcson a Komitól Építési Muan jag-feldolgozó Gyárá­ban a bitumen-emulziós üzem bővítése. A 13 miilió forintos beruházás azért ér­deme! figyelmet, mert ter­meké importot helyettesít majd. Piaca is van ennek az új gyártmánynak: a Kapos­vári Közúti Építő Vállalat gyékény esi hideg aszfalt-keve­rő telepe erre épült, s mert az útépítőknek érdekük volt, hogy biztonságos legyen az alapanyag-ellátás, anyagilag is hozzájárulták az üzem bő­vítéséhez. Az import helyettesítését szolgáló törekvésekkel min dig lehet találkozni a barcsi gyárban ötletekből nincs hiány. A bitumen-emulziós gyártás megszervezését meg­előzően készítettek eev ho- mokosztályozó és -szárító be­rendezést. Festékeik egy ré széhe-/ — vivoany ágként — ugyanis jelentős mennyiségű homokot használnak fel. Bár­milyen furcsának látszik ez. a homok egy része importból származott: valutáért vásá­rolta meg az ország azt. ami­ből itthon is \ an bőven, e.sak felhasználásra alkalmassá kell tenni. A homokot a bar esi tanács költségvetési üze­melői kapja a gyár. Azt a drávai hordalékhomokot használják fel amely tiszta­ságát tekintve a legjobb ha­zánkban. Olyan kapacitásúra készítették a szárítóberende­zést. hogy ne csak a gyárat tudja ellátni, hanem a Kérni kál többi tizemét is. A korábban külföldről vá­sárolt anyagok hazai clőalli tá»anak megszervezése. az import helyettesítése gazda­sági szükségszerűség azokon a terül eteken, ahol erre mód Van. A szabályozók arra ösz­tönzik a vállalatokat, hogy az itthon fellelhető vagy elké­szíthető anyagokat, alkatré­szeket né valutáért vásárol­ják meg külföldön, onnan csak azokat hozzák be. ame­lyek nálunk nem állíthatok elő gaz.daságosan, vagy egyál­talán nincsenek. A külföldről származó anyagok helyettesítésének le­hetőségét szinte minden eset­ben érdemes megvizsgálni. Jó példája ennek a megyei kór­ház új műtéti tömbjének épí­tése. A tervezők eredetileg több tőkés importból szárma­zó anyag felhasználását írták elő a kivitelezőnek. A tervek felülvizsgálata során azonban szinte tételesen nézték meg. hogy szükség van-e ezekre. Az eredmény: egyetlen — egy különleges szilárdságú — burkolóanyag kivételével va­lamennyit sikerült azonos ér­tékű hazai termékkel helyet­tesíteni. A műszaki fejlesztés, a gyártmány korszerűsítés elen­gedhetetlen leltetele a külföl­dön ki kísérletezett gyártási eljárások, illetve alkatrészek megvásárlása. Amint a hazai háttéripar felkészül a pótlá­sukra. megvan a lehetőség arra, hogy itthon készítsék el az azonos értékű terméket. A Kaposvári Mezőgép Válla­lat új Atlas-darui a tavasszal vásári nagydijat nyertek. Ez a termék nyugati licenc alap­ján készül, de a gyár terve­zői és gyártásszervezői tuda­tosan kere-ik a helyettesítés lehetőségét. A jó példákat tovább le­hetne sorolni, s ez azt bizo­nyítja. hogy megkezdődött — az ösztönzők hatására — a gazdaságban egy egészséges irányú változás. Az a szem­lélet. amely a külföldi anya-* got, alkatrészt akkor is a ha­zai gyártmány elé helyezte, ha a kettő minősége fő para­métereiben azonos volt, sze­rencsére már a miüttr. Az. iíthoni lehetőségeket azonban még korántsem has mat tűi ka. Bányásznapi ünnepségek Jubileum a Mecsekatján A mecseki szénbányászat kétszázadik évfordulója al­kalmából megrendezett XXXIl. bányásznapi orszá­gos megnyitó ünnepségsoro­zat keretében emlékművet avattak tegnap Pécs-Vasa­son. ahol 1'.83-ben kezdték a hegység kőszénkincsének kitermelését. A négy méter magas . vörösréz bányászain­két. Vasas Karoly szobrász- művész, az MNK érdemes művésze alkotását a legré­gibb mecseki bányaterület­re tekintő domboldalon. a társadalmi munkával lét­rehozott bányász pihenő- parkban állították föl. A természettel küzdő ember erejét jelképező szobor hát­terében a föld mélyének kőzetrétegeit szimbolizáló betonszerkezetet Klausz Gyula, tervei szerint a Me­cseki Szénbányák építési üzemének dolgozói társadal­mi munkában készítették. A bányászhimnusz hang­jaira fölvonták a nemzeti lobogót, a munkásmozgalom vörös zászlaját és a .jubileu­mi zászlót, majd Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár mondott avató beszédet. A XXXII. bányásznap központi megnyitó ünnepsé­get a pécsi sportcsarnokban rendezték meg. A Mecseki Szénbányák munkasikerei- nek elismeréséül kapott zászlók behozása és a Him­nusz elhangzása után Méret Emil., a vállalat vezérigaz­gatója üdvözölte a vendege­ket. köztük a csehszlovák, a lengyel, a szovjet es a ha­zai testvérvál lalatok kép­viselőit. s Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese mondott ünnepi be­szedet. Kiemelte, hogs- a magyar szénbányászat a nemzetközi átlagnál mosto­hább természeti es geológiai feltételek között is kiemel­kedő teljesítményt nyújt. Bányászaink szakértelme, kiáll minden nemzetközi összehasonlítást. — Soha nem feledkezhetünk meg kosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtja a kitüntetést Monos Jánosnak, a borsodi szénbányák vezérigazgatójának. (MTl-fotó — Manek Attila fele. — Telefotó—KS) a ivó!. — mondotta, hogy a bányászok kezemunkajatol függ az ipar, a mezőgazda­ság es a lakosság energiael­látása. sok tekintetben a fogyasztási igények kielégí­tése. A bányásznapi megnyitó ünnepség kitüntetések át­adásával folytatódott: Mar­jai' József a Bányász Szol­gálati Érdemérem arany fo­kozatát nyújtotta at a hazai banyaszvállaiatok 31 dolgo­zó.) anaK.. A pecs—meszesi általános iskola úttörői virágokkal kö­szöntöttek az ünnepség résztvevőit, majd Tóka Jenő. á - Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója üd­vözölte a jubiláló testvér- vállalatot. Az István akna közelében levő Cser-tetőn — a hagyo­mányokhoz híven — zenés, fáklyás felvonulást tartottak, és megkoszorúzták az 1837- es csendőrsortűz bányász ál­dozatainak emlékművét. Komlón ugyancsak koszo­rúzással emlékeztek a hősi halált halt bányászokra, majd tűzijátékot rendeztek. A három évtizedes fennállá­sát ünnepló bányászvárosban 170 eves a komlói kőszén­bányászat címmel a város bányaüzemei fotó- es doku- mentumkiáMitást fendeztea a bányásznap tiszteletere. * * * Bauxftvagyonunk gazdái­nak bányásznap! ünnepsé­geit is szombaton tartották. Tapolcán, a Bakonyi Bauxit­bánya Vállalat bányászai­val együtt ünnepeltek a bol­gár. a csehszlovák, a jugo­szláv es . a-z NDK-beli test- vérváilalartok küldöttei és az alumíniumipari üzemek kép­viselői is. Kincsesbanyán, a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat dolgozóinak ünnep­ségén is nagy teret szentel­ték a további munka fej­lesztésének, s Miskolcon, Ta­tabanyán ugyancsak. Szedik a répát Kedden hajnalban kezd a cukorgyár A Kaposvári Cukorgyár­ban kedden hajnalban kez­dődik a nyolcvankilencedik kampány: akkor érkezik meg a feldolgozósorra az el­ső nyersanyagszáilítmány. A gyár munkásai azonban ko­rábban kezdenek: hétfőn es­te mar „élesztik” a berende­zéseket, fűtik a kazánokat. •A heten megkezdte)?' acu-­koirépa szedését a gazdasá­gokban. s a napokban az el­ső U-teleket, át is vette - a gyár. A nyersanyag döntő többsége az idei kámpány alatt irányvonatokon érke­zik már. A vasúttal kötött szerződés alapján úgy állí­tottak össze ezeknek a vo­natoknak a menetrendjét, hogy biztonságos legyen az utánpótlás az úsztatókon. Az induláshoz Szigetvárról érkezik majd az első szállít­mány. A dél-dunántúli föl­deken egyéb kent a becslé­sek szerint 368 ezer tonna cukorrépa termett az idén. Kopp Károly igazgató azt Lefutott a csúcs Kaposvár, péntek, 16 óra. A kora őszi verő fény ben pá­nikszerűen menekülnek a * belvárosból az embere.k. Pe­dig viharnak, felhőnek mjo- ma sincs, ami kergetné őket. Sietős léptekkel igyekeznek a lakótelepek felé, tolakod­va préselödnek a túlzsúfolt buszokra, elárasztják az ál­lomások környékét. Kocsik torlódnak, szinte egymáshoz érve, a kereszteződésekben. — Hogyan tudunk kijutni innen? — aggodalmaskodik áz utas a Dorottya előtti le­állóhelyen. — Vannak jó emberek — nyugtatja meg a kocsi ve­zetője. Néhány másodperc múlva kiderül: bizonyára akadnak, de a következő három kocsi vezetője nem tartozik közé­jük. Á negyediké viszont igen. Lemondóan int, mint­ha azt mondaná: annyi el­vesztegetett perc után már igazán mindegy. — Ugye, megmondtam Igen. Vannak jó emberek, csak türelem és hit kérdése a megtalálásuk. 17.30. A Kapós bejáratá­nál fehér kabátos pincér hallgat valami vidám törté­netet. Fekete, bajusza alatt szeleire húzódik « maja. Lefutott a csúcs. A főutcán — a járdákon, a megséabdalt úttesten — rá­érősen nézegelödö, nyári ru­hás járókelők. Őket nem fertőzte meg a járványsze­rű rohanás. Igaz, jóval ke­vesebben vannak. Élvezik az 'Utcát, teljes szélességben el­árasztó, távoztában is fényt, meleget küldő napot, mely­nek sugarai fehéren csillog­nak az Anker-ház badugte- t éjén. Az állványok zöld hálója mozdulatlanul log a rezze­néstelen késő délutánban. Az egy-két órája még mö­götte dolgozók már család­juk körében készülődnek a hétvégére. Ifjabb épitömun- kára? Kerti tevékenységre? Kirándulásra? A villamossági szaküzlet­ben három eladó támasztja a pultot. Köztük az idősebb órájára, néz, és egy ásítást nyom el. Két. feltehetően kezdő társuk buzgón foglal­kozik egy vevővel: gondosan rakosgatja vissza dobozába a porszívó darabjait. A Somogy ABC felhúzott üvegfala még a nyarat ide zi. A pénztárak között már kurták a sorok. A fal mel­lett blokkcedulak tömege fehérlík. A büfé sarkán seprűjére támaszkodva idős takarítónő beszélget. Gon­dolja. minek siessen, a sze­metelésnek még nincs vé­ge mára. .4 Somogy Aruház cipő­részlegénél fájdalmas arccal támaszkodik a pénztarosnő segitője. Kissé testes asz ­szony, bizonyára megviselte a hosszú állás. Mintha, gon­dolatomat találná ki, só­hajtva megjegyzi: — Csak a lábam ne fájna. A férfifehérnemű rész­legnél sincs már forgalom. Harman is összejöttek a pénztár mellett egy kis oldó csevegésre. Hangos nevetés csattan. Az utcán régi ismerősöm, környékbeli pedagógus állít meg: — Borzasztó állapotok papnak nálatok. Nem lehet parkolót találni a varosban. — .Ja. ha neked is pont most jut eszedbe bekocsiz- ni? Este 8-kor biztosan vá­logathatnál a helyek között. A zöldsegesbolt kirakatá­ban szőlő, körte, barack és zöldségfélék sora kínálja magot A pénztárban a fá­nak Mi. — Ez azt jelenti, hogy ké­vés az eladó? . — Az egyik kartársnőnk szabadnapot kért, ilyenkor általában en lépek be. — Milyen volt a mai for­galom? — Közepes. — Érdekes, pedig ezek­ben a napokban volt fizetés. — Igen, csakhogy az is­kolakezdés is. És ezt mi minden évben megérezzük. A mozi előtt ácsorgó fia­talok. A Piedone várja őket ezúttal egyiptomi kalandjai­val. A buszállomáson begördül a hévízi — Pécsről érkező — busz. Egy jó kocsira va­ló utas várakozik rá. Az aszfalt feltűnően tiszta: ta­lán néhány perce mehetett el a, takarító. De hogy mi­előbb legyen dolga, egy fia­talember félig szívott ciga­rettáját a tisztára söpört bi­tumenre hajítja. Ä zöld szeméttartók — alig lehet kikerülni őket —' jó méter­nyire kínállak szájukat ke­ze ügyétől, jobbról és balról is. A vasútállomás előtt taxi­sor várakozik. Dízel Merce­des gördül a végére. Trikős, szakállas vezetője kiszáll, unottan körülnéz, és a cipő­je orrával megrugdossa a bal első kereket. Igen, a csúcs után holt idő következik. T. L. mondja, hogy rekordtermést takarítanak be a gazdasa­gok. A mennyiség tehát több a vártnál. A minőségre azonban korántsem lehet ezt mondani: a csapadékos idő hatására szépen „hízott” ré­pák cukortartalma nem éri el a tavalyit. A feldolgozás ütemét a gyár teljesítménye határozza meg, s úgy számolnak, hogy az idei kampány 120—125 nap alatt fejeződik .majd be. A gyár. készült az ü.i fel-, dolgozási, időszakra: kijaví­tották a berendezéseket, S a gépek sikerrel vizsgáztak az indulást megelőző főpróbán, lényeges — a kapacitást nö­velő — beruházás azonban a mostani kampányra nem készült el. A gyár termelé­sét növelő, folyamatban levő beruházások csak a követ­kező feldolgozási idényben éreztetik majd hatásukat. A gépek felkészítése mel­lett a legfontosabb feladat az idénymunkaerő biztosí­tása volt. Az indulás előtti napokban úgy ítélik meg a gyár vezetői, hogy — a munkaerő-hiány ellenére — nincs különösebb gond: a kulcsfontosságú helyekre biztosítani tudták a munka­erőt. Holnap érkezik Koivisto Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke szeptem­ber 6-án, hétfőn baráti munkaiátoga táwa Budapest­re érkezik. A magyar—finn kapcsola­tok az elmúlt időszakban sokoldalúan és intenzíven fejlődtek. A - két ország étyüttműködésében jelentős szerepet játszik a nyelvro­konságon alapuló hagyomá­nyosan baráti viszony. A finm belpolitikai élet jelentős eseménye volt az ez év januárjában tartott rendkívüli köztársasági el­nök-választás, amelynek eredményeként Finnország történetében először került munkáspárti politikus — Mauno Koivisto — a leg­fontosabb aitemi tisztségbe Hazaiból

Next

/
Thumbnails
Contents